Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-11 / 30. szám
1938 DECEMBER H. VASÁRNAP TELvrotíKi JR&t&BR-HIKB&B 21 Most forgatják pesten az első felvidéki tárgyú magyar filmet „Magvar Feltámadás ' lesz a címe Budapest, december 9. Élért sprgés- íorgás vau mostanában a Magyar Film Iroda Könyves Kálmán-körúti műte^g. ben s az udvarán. Felvidéki tárgyú filmet készítenek, de ez a fÜm m£r neni „helyszíni közvetítés“, hanem játékfilm, hosszú, nyolcfelvciviásos, zenével kísért komoly film. A filmet a Hajdú-Filnivál- lalat forgatja, a kitűnő Daróczy alezredesnek, a magyar filmszakma egyik legkiválóbb produceriének felügyeletével; azért érdekes ez, mert hosszú évek óta az első komolytárgyú játékfilm, a csehszlovák megszállás idejéből, a nehéz 1919-es esztendőkből s ami utána következett... „Magyar Feltámadás" „Magyar Feltámadás“: ez a film címe s forgatókönyvét, verseit Babay József s Ujház/ György írta, muzsikáját Buday Dénor, szerezte. Kiss Ferenc rendezi a filmet, a Hollywoodból megtért Csepreghy Jenővel együtt, ugyancsak Kiss Ferenc e.^yik főszereplője is a filmnek. A másik főszerepet Csortos Gyula játssza. Kiss Ferenc az orosz fogságból hazatért magyar főhadnagy, aki akkor lép be hosz- szú távoliét után házába, amikor lakásában a cseh legponisták mulatnak. Nemsokára börtönbe‘ is kerül, mert nem tudja megszokni az új világot, Csortos Gyula a régivágású, büszke magyar úr, akit az áj „rezsim“ kezd kiforgatni a vagyonából, de nem törik meg... Az egyiknek fia van, a másiknak lánya: romantikus szerelmi történet fonódik a fiatalok körül, de hosszú és keserves az út addig, amíg a fiatalok egymásé lehetnek, amíg a volt főhadnagy kiszabadul a börtönből, amíg a cseh légionisták visszahúzódnak oda, ahonnan jöttek. A legutóbbi húsz esztendő történetéből merít ez a film kerek mesére valót, kockáin megelvenedik az 1918-as szomorú karácsony, az 1919-es menekülés története, az új uralom számos keserves eve, a sok keserűség, a kevés öröm, a folytonos vágyódás, mind az idei év szeptemberéig, a magyar katonaságnak a Felvidékre való diadalmas bevonulásáig. Ügyes kézzel, tehetséges tollal nyúlt a témához a két szövegíró, Buday Dénes muzsikája sok egykoní dallammal tarkítja az izgalmasan pergő mesét. Második hete folyik a gyártás, műteremben s amikor az idő megengedi, kinn az udvaron is. Pán József iparművész díszítő munkásai gyors kezekkel építik fel a kisvárosi utcát: ezen az utcán menekülnek a népek 1918 karácsonyán s ezen állítják keresztbe a határsorompót; azt a sorompót, amely húsz év hosszáig választ el egymástól testvért és jóbarátot, tanítót és iskolásfiút. Szünetlenül folyik a műtermi munka, reggel nyolctól néha éjfélig Is, hogy a januári bemutatóra készen álljon az első felvidéki tárgyú, komoly film. Keresztmetszet ez, drámai játék keretében s ha nem is tárhatja a néző elé mindazokat a kérdéseket, fájdalmakat s gyötrődéseket, amelyek a kisebbségi magyarság életét jelentették, de ízelítőt adnak belőlük s a filmen felvillan az örök magyar sors: a szünetlen küzdelem. Új filmszínészeket is mutat be a film, olyanokat, akik eddig még filmen nem szerepeltek. Az egyik Ottrubay Melinda, a táncművésznő, akinek ez az első játékfilmje s éppen ezért érthető kíváncsisággal néz maga is első filmje elé, a másik vitéz Benkő László, Kiss Ferenc tanítványa: már első filmjével is igen rátermettnek, tehetségesnek mutatkozik, sikeres első szerepeiébe után szén karriernek néz elébe. De Itt vannak a többiek is, a mindig pompás, tréfás- kedvű s Igén tehetséges Makid,ryFtiö l tá n, aki egy hűséges szlovák legényt játszik, aztán Tőkés Anna, Kürthy József, Htqj- mássy Zoltán, Kiss Manyi, Milicsi Tivadar s még igen sokan. És ae felejtgük fcl a kis gyermek színészeket sÄu. meg a legügyesebb s legszebb kispesti .reijdőrgu' JL i. mindeneié íjéira I és nagyságban özv. UJágh Árpi jscSné BudapG^ II., Bimbó-ut 17. sz&m. Ofel^foiK 154-42 I tyát, a iIráni * sséait pulit. névre hallgató, ragyogóKülönös világ a film világa: aki egyszer belekóstolt, nem bír szabadulni varázsától, a díszletek fanyar szagának különös műtermi levegőjétől, az ötezres égők tűző melegétől, attól a kaotikusnak látszó sürgéstől- forgástól, amelyből végtére, hosszú hetek küzdelmes munkája után épkézláb film lesz. A film igazi világa s aminek látszik: nagyon eltér egymástól, a mozi- látogató, aki a maga egypengő harmincáért belül a bársonyüléses nézőtérre, hogy kellemes két órát szerezzen magának, aligha hiheti, hogy mennyi munka, mennyi újrakezdés, mennyi fáradság, próba, vita előz meg egy filmjátékot, milyen nehéz kérdés az, hogy a díszletek reggelre készen álljanak, holott csak az éjjeli órák állottak az építőmunkások rendelkezésére, mert nappal folynak a felvételek s egymás mellett három díszlet is áll Hogy milyen nehéz probléma a színészek idejének összegyeztetése: az egyik a Nemzetiben játszik, a másik a Magyarban, a harmadiknak próbája van, a negyedik vidékről szalad haza, hogy milyen rendben kell tartani Tasnády Árpádnak, a játékvezetőnek, a statiszták, kellékek, szereplők listáját .hogy jelmez- kölcsönző, soffőr, hangmérnök, filmvágó, kellékes, díszletező, muzsikus, világosító, gyermekszereplő s tanácsadásra felkért lelkész mind időben a maga helyén legyen. Valóságos taktikai hadművelet egy film elkészítése, vezetése, néha pillanatok határoznak s ha egy villamos belecsenget a külső felvételekbe, újra lehet kezdeni az egész templomi jelenetet, mert a mikrofon oly érzékeny, hogy még a távoli suttogást is felveszi... Napok óta dolgozunk ezzel a filmmel s a laikus valóban csodálkozna, ha látná, hogy mily különleges sorrendben következnek egymásután lencse elé a jelenetek. Ügy, ahogy a szereplők ideje, a díszletek helye s a kinti idő, a légvédelmi gyakorlat, a köd, a napsütés, a rendelkezésre álló műszaki eszközök megengedik. Azzal kezdtük, amivel általában a filmek végződni szoktak: az esküvői jelenettel, ámbár ez a jelenet, a szokástól eltérőleg, a filmjáték közepén lesz ezúttal. Azután rögtön a játék elejére tértünk át, egy délutánon keresztül, hogy másnap ismét a végét, majd az első harmadát s az utolsó negyedét vegyük föl. Tíz-húsz másodperces szeletekből alakul ki a film, egy-egy jelenetet kétszor-háromszor is eljátszanak, amíg a rendező, vagy a hangkeverőkamrában tartózkodó hangmérnök azt nem mondja: „nekem jő!“ Egy-egy délutánra megelevenednek a cseh légionáriusok, felcsattan a Kollne, Koline című ismert cseh katonanóta, a kilencedik kerületi iskolásgyermekek küszködnek a Kde do- mov wtwj-jal, de megtanulják rendesen, Makláry oly gyönyörű szlováksággal beszól magyarul, hogy öröm hallgatni. Bizonyos kellemetlen emlékképek gyorsan eltűnnek a tudatunkból s néha tűnődni kezdünk egy-egy pillanatra, mondván: hogy is lehetett az tizenkilencben...?“ Két hét általában egy magyar film forgatási ideje, ez alatt az idő alatt el kell készülnie. De ezt a két forgató hetet ennél több előzi meg, amíg u pontos forgató- könyv el nem készül, amíg a személyzettel. szereplőkkel, építővel, vállalkozóval, műteremmel, muzsikussal, statisztákkal, jelmezessel a megállapodás meg nem történik. S a forgatás után ismét kell egy hónap, amíg a filmet a hanggal szinkronizálják — mert hiszen sokszor külön veszik fel a hangot —, amíg megfelelően „összevágják“ — (egy jó filmvágó minden pénzt megér, mert még a rossz filmből is tud épkézláb darabot összefaragni) — felirattal ellátják, hírharangot kondí- tanak meg mellette, cenzúra elé viszik s végre megtörténik a bemutató, ünnepélyes formák között... Majd, valamikor január közepén. Kiss Ferenccel is készíttettünk egy röpke íntervjút, míg sárga arcfestéket letörli magáról. Izénárusíló Részvénytársaság mint 17 borsodmesyei bánya kizárólagos eladója, „ £ szállít ipari, mezőgazdasági, háziartási-kályhafűtési célra étVŰfzpofkti fűtésekhez kiválóan alkalmas ' fd9Ím3? f SSs, rostáit akna-, kocka, és darabos, yalamint generátor-szenet Központi iroda: Budapes’, V, Zo láo-o. 2. Tel.: 113-737 Orosz ruhában van: nemrég szökött meg az orosz fogságból a filmen. — Nagyon örülök, hogy én játszhatom az első, igazi felvidéki tárgyú filmet, — mondja mosolyogva, — szeretném, ha az én kedves, visszatért felvidéki testvéreimnek is tetszene, mert hittel s lelkesedéssel csináljuk. Most, hogy már szabad a magyar film útja a visszatért Felvidékre, arra kérek mindenkit, szívvel s szeretettel: szeressék s pártolják a magyar filmet, a magyar művészetet. Ismerem a felvidékiek húszéves küzdelmét, figyeltem, amennyire lehetett, azt a. hősies magatartást, amellyel művészetért, kultúráért is helytállottak s ez a szép magyar jövőbe vetett hitemét még jobban megerősíti. A nneteorológiai intézetet délben s délután megkérdezzük, milyen lesz az idő. Ha az intézet jó időt jelez, megkezdődik a roppant gépek, hangfelvevő készülékek, kellékek kihurcolása az udvarra, melegítik már a felvevő masinát, kopácsolnak a határsorompón, amelyet majd a felszabadult nép széttör, szegezik már a tilalmi plakátokat, megigazítják a fát a templom előtt. Gyerünk mi is ki, sürgősen. Ifjabb Lázár István már tartja a szerepkönyvet a kezében s felharsan a hangja: — De, uraim csendet, próba után gyors felvétel következik! Már áll is a határsorompó, amelyet majd 1938-ban összetörnek. Kicsit különös az előtt, aki a film világában nem ismerős: először az a jelenet következik ezzel a sorompóval, amikor 1938 szeptemberében a nép összetöri, mert felszabadult. Néhány próba után jól megy minden, Martin úr beállítja a hangvevőt, Icsey úr „svenkol“ s megindítja a gépet. A sorompó összetörik. S most következik a különös dolog: a gépet áttolják az udvar másik sarkára s mikor a nap állása megengedi, új sorompót állítanak fel, aztán felveszik azt a jelenetet, amely 1918-ban játszik s arról szól, hogy a sorompót felállítják. Először tehát összetörték, aztán, húsz évvel hamarább, kezdik felállítani... Ez a film! Csöndet, kérünk... Vigyázz... Felvétel... Mehet... Háromszáztizennyolc... Klappe! Zümmm... zümram.., pereg az első felvidéki tárgyú film Szombathy Viktor Á vitaminok és a sugaras kezelés A higiéniai életszemlélet a társadalom körében egyre erősödik és a gyermeknevelésnek megelőző higiéniai szellemben való vezetése általános törekvés. A közönség ennek irányítását orvosától várja s ezért Lukács József dr. egyetemi tanár, a csecsemőkor téli megelőző higiénéjéről rendkívül érdekes szemináriumi előadást tartott Az előadás szerint a téli évszakhoz ko lőtt legjellemzőbb csecse mÖ-mcgbelege dés az angolkór. Ez általánosan eltér jedt népbetegség, amelynek leküzdésére az általános, mindenkire kiterjedő meg előzés mindenkópen megokolt. Minden kétségen felül való, hogy a betegséget termesztés napfény, a kvarcfény és a D-vitamin tartalmú anyagok megelőzni és gyógyítani képesek. A megelőzésnek a következő módok álla nak rendelkezésére: 1. D-vitamin tártál mú tejjel való táplálás; 2. D-vitamin készítmények adagolása; 3. csukamájolaj; 4. kvarckezelés. D-vitaminban gazdaggá tehető a tej, úgy hogy a teheneket besugárzott élesztővel kezelik. Ez a módszer azonban körülményes és megbízhatatlan. Nagyobb a gyakorlati jelentősége a csecsemőtáplálásnál használt tej ultravio* let-besugárzásnak. mert megfelelő berendezkedéssel végzett besugárzással standard-értékű D-vitamin-tartalmú tej állítható elő. A D-vitamin felfedezése a csukamájolaj adagolását egyideig háttérbe szorította. Újabban azonban mind többen térnek vissza a csukamájolajhoz, amelynek előnye a D-vitamin tartalmon kívül jelentős A*vitamintajíflma, s azonkívül olyan fontos hatóqmjmgrtban való gaz dagsága, amelyeket /na jfrég közelebbről nem ismerünk. A csecsemő közvetlen ultraviolet besugárzása teijesértékű védelmet ad, ennek hátránya azonban, hogy a csecsemőt kezelésre orvoshoz kell vinni, ami a téli időjárás mellett az egyenletes kezelést kétségessé teszi. Az angolkór ellen való megelőző kezelést kéthónapos kortól kell kezdeni és a tavaszi napfényes idő beálltáig kell folytatni. Koraszülöttek angolkórra különösen hajlamosak, ezeket már egyhónapos kortól kell kezelni. A téli megelőzeses kezelés másik feladata csecsemőknél a fertőzések ellen való védekezés. Ennek két módja van. a helyes táplálás é« az észszerű edzés. Télen kevés a gy ümölcs és a zöld főzelék és ennek hiánya nyomán az anyai szervezet. A. és C-vitamintartalma csökken. Ezért télen különösen nagy gondot kell fordítani arra, hogy a csecsemők korán kapjanak gyümölcsöt, főzelékfélét. Ősszel, amikor még nyersparadiesom kapható, a paradicsomlé nagyon jó szolgálatot tesz, a téli időszakban narancslét kapjon a csecsemő. Kaphat nyersalmát is, miután azonban a pépet lenyelni nem tudja az alma reszelékéből ki kell nyomni számára a híg levet. Gyümölcslét a csecsemő kétszer naponta két-két étkezés között kapjon. Az edzés levegőztetéssel és tornával történjék. Télen született csecsemő csak hathetes korában kerülhet először szabad levegőre, így is csak kíméletesen és fokozatos előkészítés után, megfelelő meleg öltözékben. Az első napokban a levegőzés szobában nyitott ablak mellett történjék és pedig öt perétől fokozatosan Jel óráig. A tor- n áztat ás melegt helyiségben történik. Mm 'PÉK IRŰGEPBEH02ATHLI R.-T. Budapest, V., NádorOlosó, versenyképe^árak, kedvest fizetési letételek, Díjtalan bemutatás a Felvidék bá 24. neiy helyén, /
