Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-11 / 30. szám

20 rmnota 1938 DECEMBER U- VASÁRNAP Magyar Általános Kőszénbánya Re$zvénytársulat Budapest, V./Zolft$»i-u, 2-4. (Telefon: 129-560) íjászataiból ipari céloki« külöijb&zö osz­szállít tatai /gene bevált t / doros-tokodi szenet, ^üzemekhez magas gáztartalmú tatai generétorszenet, gi jubukájCtokh<jz rendkívül előnyösen felhasználható \- és téglabríkettet, fűtési célokra, kályhatüzelésre és központi fűtésekhez tatai tojásbrikettet, kokszbrikettet ét szenet 7 mezőgazdasági é^inkl tatai tojás« savai kapcsolatos problémák mielőbbi megoldását. — Fejős János nyilt levélben fordul lapunk szerkesztőjéhez, Szvatkó Pálhoz, buzdítva további kitartásra a fel­vidéki értelmiséget a szebb magyar jö­vőért folyó küzdelemben. — Szabó Zol­tán, Kása János, Kállai Ernő, Szabó Ist­ván, Katona Jenő, Kern Aurél, Imre Jenő, Kozma Erzsébet stb. és a külföldi katolikus irodalom munkásai. Láthatár. — A hazatért Felvidék leg­fontosabb kérdéseiről nyilatkozik Jaross Andor a kisebbségi kultúr szemle szer­kesztőségének: „A magyarság jövőjének kialakítására a legfőbb feladatot abban látom, hogy meg kell találnunk azt a tár­sadalmi alkatot, amellyel a magyarság a • XX. század feladataival szembenézni ké­pes lesz. Mi úgy hisszük, hogy á felvidéki magyarság osztálynélküli szemléletével ezt az alkatot megtalálta.“ — Továbbiak­ban Czettler Jenő dr., Cs. Szabó László, . Gratz Gusztáv, Hegedűs Lóránt, Makkai Sándor és Padányi Gulyás Jenő nyilat­koznak. — Sziklay László a „nagy ünnep“ . után következő sürgős tennivalókra figyelmeztet. Magyar Szemle. — „A Felvidék vissza­csatolása nemcsak azért jelentős, — írja vezető tanulmányában Komis Gyula, — mert több, mint 12.000 km5-nyi területet és egymillió magyart adott vissza, hanem azért a lelki hatásért, hogy az egész ma­gyarságnak, a most szétszórva élt nemzet curpns mysticum-ának egyesülési lehető­ségébe vetett hitünket megerősitette, re­ményünket felfokozta.“ — A bécsi döntés egyik távollevő főszereplőjéről, Musso- lini-ról rajzol kitűnő portrét Gerevich Tibor. — Földrajzi vizsgálódások alapján igyekszik megállapítani Bulla Béla egye­temi magántanár a bécsi döntpsen ne­künk ítélt, Szeszélyesen kanyargó határ­vonalról, hogy az „bár nagyjából a ma­gyarság és szlovákság, illetve ruténség telepiilésterületét keretezi, a földrajz tör­vényszerűségeit mellőző kijelölóso tartós életet éppen úgy nem biztosít ennek az új határnak sem, mint ahogyan kérész­életűnek bizonyult Trianonban rajzolt elődje is.“ — Komoróczy György és Frey András a lengyel kérdésről írnak, Szabó István a rutén földről. Kitűnő areképta- nulmány vázolja Sziillő Géza politikai munkásságát. — Végül a szerkesztőség bejelenti, hogy a további pihenés miatt a lábadozó Szekfű Gyula megválik a lap főszerkesztői tisztétől és utódjaként Eck­hardt Sándort jelöli meg. Nyugat. — „Xem szükséges, hogy köl­csönösen testvérré fogadjuk egymást, — írja a Felvidék kérdésével kapcsolatban Schöpflin Aladár. — Testvérek voltunk eddig is, most csak összekerültünk a kö­zös otthonban, amelytől egy részét a csa­ládnak eltávolította a balsors. Újra ösz- szefogódzkodva, egymáshoz hajolva me­gyünk nemzetünk nehéz útján új célok felé.“ — A történelmi ősz viharos napjai­ról ír megrázó naplót Cs. Szabó László. — Elmerült a ködben a Vérmező és Ba­bits Mihály a „könyvről könyvre“ meg­szokott rovatában ez alkalommal Ra- paics Rajmundnak, a szekszárdi kadarka­szőlőről szóló tanulmányát emeli fel o különös ősz időszerűségébe. — Illyés Gyula, Jankovich F., Sárközi Gy., stb., versek, novellák és Karinthy Frigyes ki­adatlan naplójából megrázó részletek. világosbarna bíber-rátét, az alján pedig ugyanebből a szőrméből készült, arasznyi rojtok díszítették. , Érdekes megfigyelni, hogy egyes kosz­tümök prémezé’sénél milyen nagy az el­lentét, Némelyiket a szó szoros értelmé­ben „agyonprémezik.“ Nemcsak a gallér­juk készül prémből, de az ujjúkat is ma­gasan prém borítja és az elejükön annyi a ezimetrikus mintában rádolgozott prém- aplikáció, hogy a szövetből alig látszik valami. A hosszú szőrű prémekkel díszí­tett kosztümöknél és kabátoknál sem igen „takarékoskodnak.“ Viszont az angolos modelleket csak igen kevéssé, vagy — egyáltalában nem prémezik. Láttunk egy palaekzöld tweed sportkosztümöt, amely­nél a hiányzó prémdíszt az alatta viselt, (- ó) Téli kirakatok Pesten... Vasárnapi divatlevél Szürke köd fekszik a budai hegyekre és hideg szél söpri át a pesti utcákat! hosszú, verőfónyes ősz után Budapestre is elérkezett a tél.., A hölgyek, akik alig- pár nappal ezelőtt még prémmel szegett kis kosztümökben sétáltak és az egyensúly törvényeivel daeoskodó apró kalapokat viseltek —■ máról holnapra teljesen „beöltöztek.“ A könnyed kis kosztümöket komoly télikabáttal vagy még komolyabb bundával cserélték fel cs az elragadóan homlokbahúzott ka­lapsemmiségek biztonságáról aranyo­zott végű kalaptűkkel meg szorosan megkötött arofátyolokkal gondoskod­nak ... Az utóbbi hónapokban a Felvidéken bizony nemcsak, hogy „legújabb model­leket“ nem láttunk, de még divatlapok is alig jutottak a kezeinkhez. így a szo­kottnál is nagyobb érdeklődéssel figyel­jük a Belváros elegáns sürgés-forgását. Meg — a pesti kirakatokat! Közben újra meg újra megállapítjuk, hogy a pesti nők megjelenése és szépségo egy nívón áll a franciákéval és, hogy azok a kápráztató Lelong, Patou meg Schia­parelli mannekének, kiknek legújabb divat szerint felfelé fésült fürtjein —« úgy szeptember eleje felé — először lát­tuk az azóta oly népszerűvé vált, előre­billentett és fátyollal lekötött furcsa kreációkat sem viselték kecsesebben ezeket az 1906-os jellegű kalapkákat, mint a Váci-utcán sétáló szép asszo- nyok .., Természetesen, a kirakatok közül az érdeklődés elsősorban a szőrméseknek szól. A bársonyhoz hasonló breit- Schwanz, perzsa, ipogyoróbarna nerz és fiatalos vadmacsk.lmndák láttára min­den nő, még azok ilg, akik nem sétálnak, de sietnek, meglassítja lépteit... Mert az ellenkező híresztelésekre rácáfolva, u prém — divatosabb »ég, mint eddig volt. Ez pedig nagy szó. As főleg a nemes prém! Azok a kiváltságosak, akik min­den változatosságából iüvezhetik az idei szőrmedivatot, hosszú télért drukkolja­Dr. Bilié Budapest, IV., i VÜTRL4 í bármilyen márkát 1 olcsón vásárolhat IsjWffl szaküzletében 'eí'SH-tíV a.To’erou: 383-005. RftSZi.IT. t’ "’""w nak. Mert ftz idén a divatművéiszet iga- - zán kitett magáért és úgy formában, mint feldolgozásban meglepően szépet nyújt. A kirakatokban csábítgató bun­dáknak ugyanolyan precíz szabásuk vau, mint a szövetkabátoknak és vonalaikban lérja ás ezt barna alapon csíkozott an­gora- je,rsey sál pótolta... Ugyanott lát­tunk egy ó-arany színű vidrából meg egy natúrszínü fókából készült — kimen dottan angolos fazonú, sötét bőrrel sze gélyezett sportbundát is. is teljesen az idei kabátdivatot követik. Vannak derékban erősen beszűkített, princessz vonalú, vállbán bővített ujjú bundák. Ezek kivétel nélkül hosszúak. A bőhátá változatok viszont többnyire hú- romnegyedesek. A világosabb szőrméből készült modelleket angolos kihajtóval készítik és délelőttre vagy sporthoz hord­ják. A háromnegyedes, sötét szőrmebun­dák franciásaid) gallérral meg ujjakkal készülnek és ezeket aztán a tlap minden szakában, még este is, viselik. Érdekesek a vÖröe rókákból összeállított modellek. Egyik váciutcai szőrme-bolt kirakatában láttunk egy hasonlót. Hosszában össze­dolgozott sötétvörös alaszkai rókákból állították össze. Tenyérnyi nagyságú barna csontgombokkal csukódott. Külön . logességc volt, hogy — hiányzott a gal-' Minden bunda mellett ott fekszik a hozzáillő muff. Mert az idén muff nélkül nincs igazi elegancia! A formák termé­szetesen a lehető legkülönbözőbbek. Lát­tunk pici, kerek muffokat, melyek nagy­mamáink parányi „karmantyúinak“ ha sommásai. Aztán egészén nagy négy szögletes formákat —- főleg rókából és uerzsából, — melyeket nem is egy, de kél állatfejecske díszített. A praktikus, vil­lámzára« táskával kombinált muffok szintén Visszatértek. De nemcsak a tiszta prémből készült muffok divatosak. Látni kosztüm- vagy kabátmodelleket, melyeket szövetből és prémből kombinált muffok egészítenek ki. Egyik nagy oég kirakatában feltűnt egy sötét borvörös télikosztüm, melynél a hosszúkás formájú irmffot kétoldalt magasnyakú nyírott báránymellény pó­tolta. Körülbelül ezek a változatok érvénye­sülnek a tólikabátoknál is. Vannak mo­dellek, melyeken sok, másokon kevesebb vagy egészen minimális a prémezés. A kabátok szabása viszont a két véglet kö­zött mozog. Vagy egészen testhezálló vagy bőesésű. Gyakoriak a mély berakásokkal bővített hátú kabátok is. Bár Budapesten inkább a derékbaszabott változatok a nép­szerűek. A prémezés mellett mutatós szö­vetrátétek, eredeti formájú zsebek, csa­vart övék és kombinált ujjak a díszeik. Akár a kosztümöknél, a muffok a kabá­toknál is fontosak. Prémes kabátok, prémes kosztümök, muffok és ruhák... Ezzel azonban koránt­sem merült ki a prémmel díszített divat- tjdonságok felsorolása. Igen szépek a prémmel szegett, magas manzsettás, szí­nes bőrkesztyűk. És a prémdíszes kalapok is. Ilyen „prémpucoos“ kalapkákat visel­nek a hölgyek pillanatnyilag a bundák­hoz, kabátokhoz meg kosztümökhöz is, hogy aztán —■ mikor úgy január felé az igazi tél elkezdődik —- fényes szalma for­mákkal cseréltessék fel. A már említett, erősen szemrehúzott, hátrafelé magasabb 1906-os változatokon túl. staniclihoz ha­sonló magas és parányi fészkekre emlé­keztető lapos formák pedig a pesti „ked­vencek.“ A prémet pompon, masli vagy szególyképen dolgozzák fel és a felpréme- 76tt, vidám kalapkákat csipkemintás, szí­nes fátyollal díszítik meg — erősítik. Divatkópiinkön négy kabátmodellt mu­tatunk be. A balszélső sötét püspökllla, barna prémezóssel. A második bolyhos fe­kete anyagból, mutatós. Erősen derékba szabott fazón, vágott felső zsely-magasra gombolt perzsagallér és zsebeit jellemzik. A harmadik — barna szói# harangsza­bású köpenyt — nagy rókagallér díszíti. A negyedik, fiatalos megoldású fazont, szegett «jeliek ős átkötött prémgallér élénkíti/ Í Radványi Magda. FralflH pisin er kávé, tea Bzakflzlet > Budapest, Persuolek-tenrT. Kérjen árjegyzéket

Next

/
Thumbnails
Contents