Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-08 / 2. szám
Hátrább! 1933 NOVEMBER 8. 1ÍE1V) vei űzött sok-sok visszaéléstől. A pccti alvilág vom Magyarország, a lehűlök, bárok, zugkávéházak irodalma nem a magyar irodalom. Hozzátartozik teljes fölszabadításunkhoz, lrogy ennek az alvilágnak az iro5 dalmától is megszabadítsanak minket. Hogyne, volnánk hálásak ezért a felszabadító gesztusért. Végighallgattuk Porubszky Géza. dr. lelkes szónoklatát, mellyel a, bevonuló magyar honvédeket Párkány- náva, főterén fogadta, és különösen az a mondat zeng fülünkbe, mellyel a magyar közösségtől elpártolt renegá- tokai, és árulókat idézte. Az esztergomi. magyarság volt nemzetgyűlési képviselője, a kitűnő politikus-pap, nem hirdetett bosszúállóét., mint paptársa, Mécs László ugyanezen órákban Királyhelmecen., ős is a megbocsátás, a. teljes megbékélés pártján van, A mi szívünk is ezt diktálja: a magyar ember mindig nagylelkű a •nagy órákban, sohasem vet ilyenkor követ a megtévedtekre. De Porub- szky szavai ugyanakkor figyelmeztetnek minket arra, hogy a nagy ünnepi órákban is van ildomosság, hogy a megbocsátás és testvériesülés mámorában se feledjük el az erkölcsi világrend által diktált sorrendet. Aki tegnap még szabotáló, aki tegnap még a cseh államhatalom felé pislogott, aki tegnap még nem mertrészt- venni a magyarság politikai munkájában, aki tegnap még arra gondolt, hogy a céh replőalapra kérte adományt jegyezni, az ne álljon be az az első sorba és ne viselkedjék hangosan. Elhisszük, igen sok testvérünket a kényszer, az élet parancsa Jcényszerített arra, hogy csak lélekben kövessen minket, de az első szó most azoké, akik kiálltak, akiket megbüntettek, akiket bebörtönöztek. Díszítse fel mindenki házát nemzeti színekkel szíve szerint, szórjon mindenki virágesöt szeretett honvé- deinkre, de a megtérők, a visszaél- lók ne viselkedjenek feltűnően. Álljanak hátrább, akkor könnyebb lesz a megbocsátás. A bűnbánat is csak úgy igazi, ha csendben, feltűnés néllcül végzik el. • • • Pletykasajtó Nem érezzük magunkat még hivatottnak arra, hogy az anyaország belpolitikai ügyeibe beleszóljunk, de az a rendelkezés, mellyel az Imrédy- kormány vasárnap negyvenöt pesti időszaki laptól megvonja az engedélyt, minket felvidéki magyarokat is közelről érint. Az anyaország tán nem is tanulhatta meg az elmúlt húsz esztendő alatt annyira, mint mi, hogy mit jelent a zúg sajtó és szenny- sajtó s milyen lélekmérgezést végeznek a magyar közösség életében szabadvéleménynyilvánítás elvién a különböző magyar nyelven írt pletykalapocskák. Mi igazán bőrünkön éreztük az emigráció virágkorában a különböző heti Intimpisták és más pu- rifikátorok szobád, garázdálkodásának következményeit. Jól emlékszünk még azokra az időkre, amikor a különböző felvidéki futárok és más „társadalmi”, vagy színházi” köz- lönyöcskék erkölcsnemesítés címén vették üldözőbe a felvidéki magyarság vezetőit, jól tudván, hogy azok a rágalomért a cseh bíróság előtt nem kaphatnak komoly elégtételt. Jól emlékszünk még azokra az esztendőkre, mikor a különböző kávéházi ,szabad- gondolkozók” koholt családi botrányokkal próbálták lazítani sorainkat s politilcamentes szenzációkfcal csinálták a legbecstelenebb politikát, a csehek javára. Jól emlélcszünk a magyar betű meggyálázásmk szörnyű korszakára. Bizony sokszor a Csonkaországról beengedett heti nyomtatványok miatt is szégyenkezve kellett lesütni szemünket! Bizony sokszor kellett figyelmeztetni testvéreinket, hogy vigyázzanak a határon túlról érkező hetükre, hiszen 'a cseh hatóságok nagyon jól tudják, milyen lapokat engedjenek be. Nem érezzük magunkat hivatottivak még, hogy az anyaország belügyeibe beleszóljunk, mégis hálával kell üdvözölnünk az Imrédy-körmány e legutóbbi rendelkezését, mely végre megóv minket a kis időszaki botrányujsúgok és alvilági pletykalapok betűinek fertőzésétől megvéd minket, a magyar nyelvRuszinföld népe fellázadt a cseh uralom ellen Gépfegyverrel lövik a csehek a lakosságot — Agyonlőtték Kispásztély ruszin papját VARSÓ, nov. 7. Ungváriról jelenti a Lengyel Távirati Iroda: Ruszin földön a helyzet egyre komolyabbá válik. Az elkeseredett lakosság minden rendelkezésére álló eszközt igénybe vesz, hogy követelje Magyar- országhoz való visszacsatolását. A cseh hatóságok brutálisan lépnek fel a lakosság ellen. Igen sok halott van, de ezeket az eseteket titokban tartják. Az VARSÓ, nov. 7. Az Express Távirati Iroda Ungvárról újabb véres eseményekről számol be. A jelentés szerint a cseh csapatok a Verhovina községeiben ismét véres összeütközést provokáltak a lakossággal. A volt magyar- cseh határról visszavont cseh csapatokat most Verhovinára szállítják és az ma egyetlen katonai táborhoz hasonlít. Ugyancsak az Express Távirati Iroda ungvári jelentése szerint 14 magyar nemVARSÓ, nov. 7. A Lengyel Távirati Iroda ungvári jelentése szerint Szerednye és Szolyva községek ruszin lakossága küldöttséget menesztett Ungvárra. A küldöttség harminc község, hetvenezer ruszin lakosa nevében követelte, hogy községüVARSÓ, nov. 7. A Lengyel Távirati Iroda ungvári jelentése szerint a ruszinföldi nemzeti szervezetek képviselői Uugváron tartott gyűlésükön határozati javaslatot hoztak, amelyben kijelentik, hogy a prágai kormány nem volt felhatalmazva Ruszinszkó képviseletére a bécsi döntőbíráskodás alkalmával, minthogy legutóbb, október 11-én- Prága VARSÓ, nov. 7. A poznani tartalékos tisztek és altisztek szövetsége nagygyűlést tartott, amely ha- tárczatilag fejezte ki aziránti készségét, "hogy ........- * . imgmegyei Kispásztély községben a csehek géppuskával agyonlőtték a község ruszin papját. Ugyancsak az ung- megyei Antalóc községben véres össze- tközés» játszódott le a cseh csapatok és a lakosság között. A csehek gép- fegyvertüzet zúdítottak a lakosságra; hír szerint többen életüket vesztették. Tíésőbb a község lakossága megtámadta a cseh tisztviselőket és többet közülük megölt. (MTI.) zetiségű cseh katona megtagadta az engedelmességet feljebbvalóinak. Az engedelmességet megtagadó katonák az ungvári laktanya gazdasági épületében eltorlaszolták magukat, s a cseh ezredparancsnok tárgyalásokat kezdett velük. A cseh pa. rancsnok kijelentette, hogy ha nem adják meg magukat, agyonlöveti őket, ha azonban megadják magukat, a magyar csapatok bevonulásáig őrizetben maradnak, azután pedig átadják őket a magyar csapatoknak. (MTI.). két vagy csatolják azonnal Magyar- országhoz, vagy pedig népszavazást tartsanak, mert a mai viszonyok között a lakosságot éhínség fenyegeti. A kül- dötség nyomatékosan hangoztatta, hogy követelését azonnal teljesíteni kell, mert különben a ruszin nép felkelésével kell számolni. (MTI.) elismerte, hogy ennek a földnek lakossága saját maga rendelkezhetik jogai felett. A Ruszinföld lakosságának képviselői ennek következtében kijelentik, hogy a bécüi döntés figyelembevételével is oszthatatlannak tekintik földjüket és követelik teljes önrendelkezési joguk elismerését. A határozati javaslat tartalmát eljuttatták Csehszlovákia, Magyarország, Nagybritannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia kormányaihoz. fegyveresen is segíti a magyar ügy győzelemre juttatását és a közös lengyel-magyar határ megteremtését. A kattowicei lengyel-magyar cserkészkor lengyel és magyar színekben pompázó levelezőlapot bocsátott ki, amelynek közepén egy magyar stílusú szívbe» f összefoglalva a magyar és a lengyel címer látható. A levelezőlap lengyel és magyarnyelvű felirata a következő : .Jjengyel-magyar testvérbarát Tekintsd kardját vagv poharát, Vitéz s bátor mindkét fajta, Isten-áldás legyen rajta. Síjen a közös lengyel-magyar határ!” »A győzelmes Horthy“ RÓMA, nov. 7. A magyar csapatoknak a megszálló t őrületre való bevonulása alkalmából a Corriere della Sera budapesti tudósítója »A győzelmes Horthy” címmel cikket ír, amelyben többi között a következőket mondja: A magyar csapatok bevonulása mez pecsé.eli azt a* győzelmet, amely:''. Horthy Miklós Szegeden megkezdett ’ csatájával aratott. Horthy Miklós ezzel a győzelmével békés, boldog és dicsőséges jövőt nyit meg nemzete előtt, amelyet hittel és bátorsággal vezetett. Amióta Magyar- ország kormányzója lett, csal; egyetlen célja volt: Magyarországot minden külső és belső veszélytől megvédeni, megerősíteni hatalmas nemzetok barátságával, újra hadsereget adui Magyarországnak és megindítani az országot a szabadság, függetlenség és hatalom útján. A bcesi határozatok, amelyeknek következtében a magyar hadsereg a Kárpátok lej óin nyomul előre, a kormány polidkaí tevékenységének eredménye, de a kormány Horthy Miklós kormányzó irányelveinek hű végrehajtója volt. Bel- és kü! politikai téren a kormány magától a kormányzótól kapta legfőbb irányelveit. Magyarország kormányzója bátor és merész, körültekintő, lojális és tekintélyt parancsoló ember és ezeket a tulajdonságait átadta minisztereinek, tábornokainak és parlamentjének is. Református ember lé‘ére soha nem felejtette el, hogy Magyarország többségében katolikus ország és ő volt az, aki, oldalán buzgó katolikus feleségével, azt akarta, hogy Szent Is*ván juhileumát a legnagyobb ffnnyel üljék meg és Szent István jobbját körülvigyék az országban. Horthy Miklósban a katona, a politikus, a hívő ember és a családapa tulajdonságai egyesülnek és ezek a tulajdonságok öt a magyar nemzet igazi vezérévé avatták. Ő volt az, aki annakidején Bethlen István grófot Rómába küldte, hogy megkösse az olasz-magyar barátsági szerződést. Politikai éleslátásával előre látta Mussolini Olaszország áruik hatalmas megerősödés és ezért kereste Olaszország barátsági’, ő volt az, aki annskidejín Rómába küld e Gömbös Gyulát, hogy megerősítse az olasz- magyar baráti kapcsolatokit. Horthy Miklós mindig szilárdan hitt a róma-ber- lipi 'tengelyben és minisztereit mindig figyelmeztette, hogy a tengelypolitika mellet: az utolsó percig tartsanak ki. Ne felejtsük el az', sem, —■ írja a tudósitó, --- hogy Horthy kormánysó két évvel ezelőtt Rómában meglátogatta Vittorio Emanuels királyt és császárt és ez volt első hivatalos látogatása'. Most Horthy Miklós kormányzóságának történelmi eredménye bekövetkezett. A magyar csapatok hÚ3z ? - után ismét átlőtték a Dunát és ez z vs • folyam most már nem határ többé, hanem ismét ütőere a magyar nemzetnek. A cselt karhatalom véres brutalitásai a Verhovina népével szemben Visszacsatolást vagy népszavazást követelnek a ruszinok A ruszinok oszthatatlannak tartják földjüket és teljes önrendelkezési Jogot követelnek Lengyel tartalékos tisztek a közös magyar-lengyel határért
