Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-08 / 2. szám

fEMHDEfci J^öfeRHrRMß űömöroiszág Irta: Vass László Ma egy hete még Prágában csináltuk a lapot, éppen hogy lézengtünk a szerkesz­tőségben.' kollégáink közül többen a moz­gósítás óta csak tábori postával adtak magukról bírt. Már tudtuk, éreztük, ez az utolsó hetünk, amit a Panskán töltünk és ezért inkább csomagoltunk, mint szerkesz­tettünk. A négyoldalra „kékült” „Prágai Magyar Hírlap” pár óra alatt kész, ennek már kevés köze volt az újságíráshoz. Az első tehex-autó is elindult már Pozsony és onnan dél felé: tizenhét évfolyam PMH hatalmas kötegei tették meg az utolsó utat a cseh fővárosból a megnagyobbodott magyar haza múzeumaiba, hogy megőriz­zék ott a jövő számára a magyar nemzet- rész1 csehszlovákiai küzdelmes két évtize­dének komoly tanulságait és mélyreható eredményeit. Csomagoltunk és búcsúztunk. Búcsút vettünk a Vencel-tértől. kávéná- zaitól; sohase felejtjük el a. müncheni na- tpok előtt rászakadt sötétséget, a viharzó tüntető embertönoeget, a gázmaszkával Összenőtt prágai polgárokat. Búcsúztunk a sirályos Moldvától, az ezerlornyú óváros­tól, utolsó pillantás a Prágai Magyar Diákotthon felé is, ahol a bajdán zajos, vitázó termek má némán merednek a meg­bénult Vencel-tétre. Főiskolásaink már a Pázmátjy Péter Tudományegyetemre ké­szülnek. És emlékeinkkel súrolják utoljára az íróasztalokat is. Napi posta hetek óta nem jön Szlovákia felől, a tudósítók már hiába küldenek híradásaikat a közelgő nagy eseményekről, arról például, hogy a hátármenti falvak titokban zászlóerdőkké lombosodtak és Izgatottan, szorongó szív­vel a déli határt kémlelik. Négy oldalra szűkült lapunkban inkább a cseh változás érdekes megnyilatkozásait visszhangozzuk, magyar népünk utolsó kisebbségi' napjait már nem tudjuk napról-napra krónikázni. Végkép elakadtak a szlovákiai riportok is. Még egy-két szám és a Prágai Magyar Hírlap befejezte „kisebbségi” pályafutását A történelem sodra most átcsapott ben-^ ivünket a' túlsó, édes hazai partokra. Húsz éven át, prágai magyar ujságirók, mindig déli irányból vártuk népünkről a híradást, mától kezdve észak felől hallgatjuk a fel­szabaduló Felvidék mámoros szívverését. Sugárzó kedvű honvédseregünk nyomában bevonulunk az édes szülőföldre, hogy elsőnek adjunk hírt a felszabadulás tör- történelmi pillanatairól minden magyar­nak a ^Felvidéki Magyar Hírlap” hasáb­jain. Riportért megyünk Gömörbe, azért a riportért, amire húsz év óta várakoz­tunk kitartó küzdelemben, odafent a Moldva partján. Tudósításért megyünk Gömörbe. a legdrágább a legkedvesebb tudósításért... Gyönyörű őszi délután, a bánrévei állo­másról messzire ellátni észak felé. Lát­csövekkel kémleljük a szomszéd falvak lá­zas mozdulatait. Lénártfalva ... Abafala... Szentkirályi... Kövecses... Tornaija.., Háttérben a rozsnyói hegyek; fehér hó­sipkájával köszönt felénk a Pozsálló ... Jól ismerem a tájat, nékem szülőföldem is, szüleim, rokonaim, barátaim élnek ott. Még a nyáron, pár hónappal ezelőtt köz­tük jártam, újra meg újra hírt adtunk szívós harcaikról, amiket a magyar isko­láért vívtak, a magyar nyelv jogok teljes­ségéért. Mennyi erő, okos dac, bölcs előre­látás és megtörhetetlen hit .irányította minden lépésüket a boldogabb jövőért! Hányszor suhogott hátukon, fejükön még csak az utóbbi hetekben is a csendőrök puskája, gumibotja és ők már titokban fölkészültek a mai napra, varrták a ma­gyar ruhákat, készítették 3, háromszinű lobogókat- Még pár nappal előbb is, a gömöri városkákat a csehek ravaszon fo­galmazott magyarnyelvű' röpiratokkaJ szórták tele, nem sikerült a lélekfogás Húsz év alatt a lélek nem vált sárrá, ugyanaz maradt, mint régen, volt, csak xmég öntúdatosabb és magyarsága elal- k.udhát»aüan szociális hittel telitödött még a nehéz kisebbségi küzdelmek viha­rában. Rimaszombat, Rozsnyó ódon falai kö­zött megjelennek a diadalmas magyar ha­da. Látlak drága sajvparti Athénom, in­nen a bánrévei szürkületből látom mámo­ros szemeidet, amint felénk tekintenek. Látom a szülővárost, amelyről Petőfi azt írta, hogy olyan, mint a koldus kalapjába ejtett rézkrajcár. Üj fényt vet rád a meg- újhodó magyar történelem, szép Gömör- ország... Küszöbödön állva, bérceid, fenyveseid, bányáid hívó üzenetét értjük és íme, visszhangozzuk a téged hazaváró Testvérhaza felé. De holnapután már vá­laszolunk is rá, élőszóval, hű prágai ma­gyar krónikásaid • •. Hová vonulnak be szerdán a honvédek A magyar királyi honvédség csapatai f. hó 9-én a következő területet veszik birtokba: 1- -1 Duna <■ s a z I p o 1 y < ó 1 északra lévő területen: (A nyugatról keletre) .Somor- jától északkeletre hét . és fé| kilométerre, Béke, Dómba, Nagy magyar, bezárólag, továbbá fél­köralakban Jóka, (É.). Nagyfödémes. Víziló­iét, Hidaskiirt, F.-szeii, AI.-szeli _ Pered mind bezárólag, majd a Vág men*ét) Farkaséig. To­vábbá Érsekújvár É. K„ Óhaj K, ennek tem­plomától keletre bét kilométerre Vereszilin 262, Fiárp, Baracska K Al. t’él Éx, Bara-Endréd É, Nagyod 1)., majd f 'jkörben Zsemlér Ék., Füzesgyarmal É., Szántód Én.v., F.-Terény É. és attól tiz kilométerre 160 Magp. félkörben F-Xyék, É. Luka-nénye. 2. Losonc cs Rimaszombattól délre: Rap. Fülep-kelecsény É„ Fiilek Ű, Gömörsit I.. Balogfalva K.. a feledi kocsi­mig bezárólag, Feled északig, majd tovább az út mentén keletre Kacagó Psz.-ig. 3. A Bodvavölg y é ben Tanra K, Szépéi Ét., Pány É;., Sacza 6.. Enyicske É., Hcnrád- zsadány É., Eszkáros É. 4. Bere, gvármeg y é ben ’ Kislónya Ék.-töl négy és fél kilométerre SzaJvátly tny. irány ,,Tu" beUijéíől kiinduv.a egyenesen ke­letre a Felsöszernye csatornáig, itt a csa­torna, majd a Szernyc folyó mentén Kisgut É., Nagygut ft„ Makkosjánosi É. Kígyós É, Kovászó Tiszakeresztur K„ Tiszán,jlak K. A nevek, megjelölései; 1:200.0(N) térkép alapján. 99E1 kell szakadnunk a csehiektől, ne engedfiik, hogy újra eladjanak Prágának44 DRÉGELYI*ALÁNK, now 7. A szlovákok által lakott Felvidéken az alábbi szlovák nyelvű röplapokat terjesz­tik: Szlovákok! Követeljük a népszava­zást! Ha most nem vívjuk ki, nem lesz később alkalmunk az önálló Szlovákja, fel­állítására. El kell szakadnunk a cséhektol! Ne engedjük meg, hogy újból eladjatok Prágának! Fogjunk fegyvert önállóságunk kihar­colásáéi!. Már volt alkalmunk látni, hogy mit jelent a prágai szabadság. Elég volt a zsarnokságból! Éljen a esetiektől telje­sen független Szlovákország! Egy Losonc környékről való katona el­mondotta, hogy a ^szlovák katonák között nagy az elégedetlenség és tisztjeiknek sze­mükbe mondják, hogy eladták őket, mert Szlovákia népe ilyen határok mellett éhen hab Azt kiáltozlak, hogy a szlovákok nem ehetik meg erdeiket s ha már minden búzatermöföld a magyaroké, akkor engedjék őket visz- szatémi az istenadta határok közé. Nyitra gyászol Nyiiráról érkezett hírek szerint a vá­ros lakosságának hangulata gyászos. Az utcákon csak szomorú arcot látni.' Egy nyítrai magyar úgy nyilatkozott, hogy még bíznak az isteni igazságban és Nullra elcsatolását csak rövid ideig tartó átmenetnek tartják. Ipolyságra sok hontmegyei, meg meg­szállott területi katona érkezett, akiket a csehek már leszereltek. -A- • katonák- elbe­szélték, milyen nehezen várfák az időt, amikor elengedték őket és elmondották azt i-?, hogy azok a szlovák katonák, akik köz­vetlenül az új magyar határon túl kerüi. tek, sírváfakadtak és úgy kiáltozták: „Mi is Magyarországhoz akarunk tartozni. Engedjenek minket is a ma­gyarokhoz. Velük akarunk élni.” A cseh tisztek hallgatagon nézték az érzelem ilyen őüzinte kitörését. t Vér befő j tott 4 k a pozsonypiispökiek tüntetését A Szlovákiáitok ítélt Pozsony püspöki lakossága nagy tüntetést rendezett a Ma­gyarországhoz való csatlakozás mellett. A tüntetés során összeütközésre ke­rült a'sor a kivonult karhatalommal. A cseh katonaság belelőtt a tüntető tömegbe. Az összeütközésnek mindkét részről ál­dozatai vannak. Tizennégyen sebesültek meg. Nem kapnak fizetést a magyar érzelmű állami alkalmazottak Ipoly nyék községbe megérkezett a cseh­szlovák állami alkalmazottak fizetése, a fizetést azonban a magyarnemzeti- ségű és magyarérzelmű alkalmazot­taknak nem adták ki. Ezt azzal indokolták, hogy a magyar ál­lam majd úgyis ad nekik fizetést. Egy állami alkalmazottat, aki Ipolyr.yéken kívánt maradni, erőszakkal kilakoltatták, bútorait katonai tehergépkocsira rakták, úgyhogy kénytelen volt a községet el­hagyni. A Balassagyarmat közelében, még meg­szállt területen fekvő Kőváron az egyik gazdától a csehek elvitték a saját szükségletére ejtett tizenhat métermázsa gabonáját. Az átvételről elismervényt adtak. Amikor a gazda az elismervényt Kékkőn, a járás székhelyén bemutatta, a cseh hivatalno­kok vállatvonva azt mondták, hogy térí­tést nem fizethetnek, mart a gabonát fele­lőtlen egyének vitték el. A hontmegyei Teszér községben és kör­nyékén a Hlinka-gárda tagjai feltartóztatták a Korponáról érkezett utasokat s tőlük elvették a náluk talált vásárolt tár. gyakat és pénzt. Különösen szigorú motozásnak vetették alá azokat a zsidókat, akik a visszacsatolt magyar területre utazták. Nagytapolcsányból érkezett hírek sze­rint az ottani tüzérségnél még mindig többszáz magyar katona várja leszerelé­sét. A magyar katonák vidáman dalolnak és máj- alig várják, hogy visszatérhesse­nek a felszabadított magyar földre. Hogyan lehet a felszabadult Felvidékre utazni A Magyar Távirati iroda jelenti: Illetékes helyről közük: Azok a vidé­kiek, akik írásban folyamodnak utazási engedélyért a vezérkar főnökéhez, kérvé­nyük és a szükséges három darab fény­kép beküldésivel együtt ez alábbi személy- adatokat ti közöljék: 1. apja, anyja neve, £. születési év és hely, 3. vallás, 4. foglal­kozás, 5. lakás (utca, házszám). Az ada­tok hitelességét a fénykép hátlapján ható­ságilag kell igazoltatni. Az igazolványo­kat c?ok abban az esetben lehet a folya­modó :nk vifézaküldeni, ha, a kérvényhez egy megcímzett és felbélyegzett, legalább 18X13 centiméter nagyságú boríték,ct is •mellékelnek; Fe'iérik az ör-zzzz utazási igazolványéit folyamodókat, ha csak igen fontos okok iadakellfA nem teszik, — hgy kérelmeiket halásszák későbbi idő­pontra. mért utazási igazolványt csak fel- télien ül indokolt esstb'n (közvetlen hoz­zátartozók látogatása, birtokosok, stb.) lehet egyelőre kiadni. Egyéb kérelmek egyelőre nem nyerhetnek elintézést. 192.8 NOVEMBER 8. KÉÉ*. Felvidéki Irodalom I. ALTALANOS ÉRDEKŰ. Aixinger L.: Pozsony. 20 képpel, kötve 2.S0 Arky A.: Ruszinszkó küzdelme az autonómiáért 1918-—1927. ... 1.20 Baranyai Z.\ A kit-ebbségi jogok védel­mének kézikönyve ............................4.— Bruckner Gy.: A Szepesség népe,' nép­rajzi cs művelődéstörténeti tanul­mány .........................................................2.—------A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben ..... 10.— Delinár H.: Autóúton a Tátrába . . . 1.— Fischhart K.: A csehszlovákiai nép- számlálások és a felvidéki kisebbsé­gek nyelvi jogai ........ 2.— Díváid K.: Eperjes templomai „ „ . . 1.60 — — Felvidéki séták ....... 4.— Hatod: Érsekújvár múltjából . . , . 7.— — Léva története a XVII. században 4.40 Halász A.: A felsöinagyarországi. lakos­ságnak munkával való ellátása a ma­gyar és a cseh uralom alatt . . . 2.— Hegyi j.: Hazánk történelmi nevezetes­ségű helyei és meglevő műemlékei . 3.— Horváth J.: Magyarország és a nem­zetiségi kérdés ISI 5—1920. ... . —.90 Ipolyi A.: A besztercebányai egyházi műemlékek története és helyreállítása 10.— Iványi B.: Eperjes szab. kir. város le­véltára, I - U. kötet......................... 20.— Kemény: A pozsonyi vár és váralja . 4.— Kerekes Gy.: Kassa polgársága, ipara és kereskedése a középkor végén . . 1.— — — Kassa város gazdasági viszonyai a XVII, században . . . . . . . —.60 Krisch -I.: Késmárki diáktalálkozó em­lékkönyve. 27 old. müméllékjettel ,, . 5.— Loisch J.: A Szepesség. Emlékkönyv. 9.—, tokban .....................................12.— Mohr Gy.: Emlékkönyv a Szepesi-Szö­vetség tízéves fennállása alkalmából. 1920—1930 ........................................ . 2.-— Nagy B.: Pozsony plasztikája .... 2.70 Pechany A. dr.: A magyarországi tótok 7.— Podhradszky Gy.: A tótok lakta fel­vidék politikai és kultúrgeografiája 2.— Kadós J.: Magyar oltárok. (Nagy Ma­gyarország.) 168 képpel és 93 szö­vegoldallal, díszkötésben ...................28.— Romhányi S.: Kárpáti tájak . .' . . 1.60 Sziklay F.: Kassa. 20 képpel, kötve . 2.80 Szokoíay B.: A nagybányai művész­telep ......................................... ... 1.— Szőnyi O.: Régi magyar templomok, kve 20.— Viczmándy T.: Híres zempléniek. I—II. 2.— II. SZÉPIRODALOM. Barabás Gy.: Elvesztett arcok . . . 2.80 Harsány! Zs.: Ember küzdj. 3 kötet P 9.—, kötve . ! ............................15.— Jókai M.: Lőcsei fehérasszony. 2 kötet P 11.20. kötve ..................‘ . . . . 16.— Jósika M.: Csehek Magyarországon. . 14.— — Zólyomi .......... 2.40 Mikszáth K.: A jó palócok ..... —.80------- Kísértet Lublón ........ —.80-------A tót atyafiak . . . . . . . 1.20 Sziklay F.: Lírai antiiológia. Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar költőiből . . 6.— Szltnyai Z.: öt testvér .............................2.60------Hodinai Hodinák, kötve .... 4.80------Élni akarok. 2 kötet ..... 4.— Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fil­lér beutalását is kérjük. Az utánvéte.tes kül­dés 90 fillérrel drágítja a könyvet. Pfeifer Ferdinand (Zeidler TesívW nemzeti könyvkereskedése, taped, IV., tael lajes-alca Telefon 18-57-30. 18-74-00. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents