Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-13 / 7. szám
18 TEHTIDEto vMafifeVR-HIRMl> 1938 NOVEMBER 13, YÁSÁRN'Á* Jóim ídott jönnek Beköszönt A T-átja IrW, a 28. sz. kepes árjegyzéket JÓZSEF világítási szaküzlet Budapest. VI.. in Vilmos csá3zár-út “§w tavaszán, II. Miklós cár koronázási ünnepségei közben találkozott. Még ugyanazon évben agijsztus J8-án nyilvánosságra hozták az eljegyzést; az esküvőt 1896 október 24-én tartották Rómában. A királyné mindennél . többre becsüli a családi élet örömeit. A király mellett nagy szerepet játszik minden segítő és jótékonysági mozgalomban. A messinai földrengés idején elkísérte az uralkodót a szerencsétlenség színhelyére, ahol ragyogó példáját adta önmegtagadásának, bátorságának és a segítés gyakorlati irányításával kapcsolatban kiváló szervező tehettógáwe^fT^ felséges asszony a háború alatt minden idejét a sebesültek ápolásának szentelte. A quirináli királyi palotát kő; ihazzá alakítatta át. Később a quirináli kórházat az ő kifejezett kívánságára hadirokkantak otthonának rendezték be. A királyné azóta is lankadatlan szere, tettel foglalkozik a hadirokkantak sorsával, a hadirokkantak kiképzésével és ugyanakkor szerető gondoskodása kiterjed másfajta betegekre is. Minden segélyakcióban, különösén a 'gyermekvédelemből példacidásával és bőkezű adományaival mindig az élen halad. A felséges asszony különös figyelmet fordít a gyermekbetegségek gyógyítására és mindenféle pénzügyi és közigazgatási nehézséggel is szem. beszállt, hogy Rómában külön gyermek- klinika létesüljön. Egy bölcs és jó uralkodó élete Tiirr Istvánnak, az olaszok magyar szabadsághősének két leszármazottja, Tiirr Lambert és Tiirr Ervin dr. rendőrtanácsos Hunt Béla társaságában érdekes könyvet írt az olasz uralkodóház történetéről és magyarországi vonatkozásairól. A magyar nép különös érdeklődésére tart számot a könyv, amely kedves apróságokat közöl a király és királyné magánéletéről. Ebből a könyvből valók az alábbi, ma már történeti „kuriózumok”. Viktor Emmanuel dajkája görög nő volt, első nevelője pedig Lee Elizabeth, egy angol ezredes özvegye, akit a kis herceg rajongásig szeretett. Lee Elizabeth sokáig volt a Quirinálban, még azután is, hogy tanítványa katonai nevelő keze alá került. Viktor Emmánml még akkor is minden este meglátogatta volt nevelőnőjét, virágot vitt neki és kis értéktárgyakat. amelyeket az udvari étkezéseknél osztottak szét a megjelept vendégek között. A kia trónörökös rendkívül kedvelte a bűvészmutatványokat, amelyek azonban nem sikerültek neki. Egyszer jelmezbálon vett részt. Barátai vidéki nászmenetét alakítottak. Ő volt a vőlegény, frakkban, cilinderben, rövid selyem nadrágban. Gyermekkorában triciklit szeretett volna karácsonyra. Lázasan várta, teljesedik-e már a kívánsága, amelyről olyan régen álmodozott. Karácsony délutánján a királyi palotában felállított karácsonyfa körül gyülekeztek az előkelőségek gyermekei. Az ajándéknak szánt játékok között ott volt a karácsonyfa alatt a gyönyörű hajtányi is. Viktor Emiiméi osztotta ki a játékokat. Az egyik kis pajtás a triciklit kívánta. Elfojtotta sóhaját és önként adta át barátjának az álmodott csodagépet. Tizenkétéves korában, 1881-ben október 13-án íratták be a nápolyi Nunziatella nevű katonaiskolába. Tanulmányaiban és magánéletében rendkívül pontos volt. Könyveit rendben tartotta, kiadásait és bevételeit maga vezette be egy erre szolgáló kis füzetbe. Egyszer nem tudta elolvasni 07. egyik jegyzék szövegét, mire ezt irta füzetébe: ,. Elolvashat atlan bevásárlásért 65 cenlisimí.” Tizennégyéves korában már 3000 darabból álló éremgyüjteménye voiy^X\nu- mizmatika na&y történelmi ismqrettn követel és így 111. Viktor Emmánueh\ck az egész világon közismert történelmi tudása éppen numizmatikai gyüjiöszenveáé- Igének tulajdonítható. Díszelnölie a numizmatikai egyesületnek. Az ő elgondolás alapján és felügyelete alatti készült Corpys Hummer um ItalicorumS Ennek munkának ő volt a ‘qlajdonkáppeiú szel lemi szerkesztője Muppi és Ruggiaso ta nárok /fitellett. Hájassága útin k-Mves munkatársira talált félesége személyiben, Fori^os Mátyás Búd ipost %, Ná,dor-u4ca 29. zsá k, zsineg, ponyva/ nagy eres|^dés, gy ári bizományos Nagyobb h e í->bb felv\ké k i\r (Ér ro sokban keresaki azóta. is lelkes munkatársa numieti- kai munkásságában. III. Viktor Emmanuel trónörökös korában kötött házasságot. Akkoriban gyakran utaztak. 1897-ben a Yela yachton a Spitzbergákra utaztak és egészen a 80-ik szélességi fokig jutottak el. Ennyire északra eddig az időpontig még semmiféle Sétahajó, de olasz expediciós hajó sem ért el. ül. Viktor .Emmanuel gyakran maga kormányozott. * Elena királyné már lánykorában is közismert volt jótékonyságáról. A messzinai földrengés idején elkísérte a királyt a földrengéspusztította vidékre és mindkét- len tevékeny részt vettek a munkában. A messzinai kikötőből éppen indulni akart a Slava nevű orosz gőzös. A királyné felment a hajóra c,s megkérte a kapitányt. halassza el utazását, legyen segítségére a szerencsétleneknek. ,JVem mint királyné kérem ezt, hanem mint ember és anya,” — mondotta a királyné. A 'földrengésből megmenekültek a mesz- szinai romok között hevenyészett bara- kokban laktak. Egy alkalommal meglátogatott egy iskolát. A gyermekek szívükbe zárták a jóságos királynét. Elutazása után egy kislány köszönő levelet írt a királynénak és így címezte a levelet: ..Nagyságos Elem tanító néninek, Mész- szína” Messz inában a király, ahol szükségét lát1 , maga irányította a mentési munkát. Sokszor két kézzel dolgozott. A feleségével. együtt hajnaltól estig a romok között tartózkodott. Biztatta megnyugtatta a szerencsétleneket és sajátkezűén igyekezett segíteni rajtuk. ’ * Egy alkalommal késő este még a romok között tartózkodott és figyelte az utászok, munkások munkáját. Egyszerre az egyik összedőlt ház romjai alól vékony csecsemőhang szívettépő nyöszörgését hallotta. A munkások és katonák kimerültek már, a király maga is alig állott a lábán.. Megkérte a munkásokat: tegyenek egy utolsó kísérletet, talán sikerül kimenteni a gyermeket a romok alól. Fáklyával a kezében ment fel a romhalmaz tetejére és sikerült is kimenteni az összedőlt gerendák alól teljes épségben egy hathónapos gyermeket. * A királyi család 1904-ben a Quirinálból átköltözött a Villa Ada-bn. Ez a kastély a Via Salaria-n fekszik Rómában, gyönyörű Őspark közepén. Mikor a királyi család tulajdonába ment át, a Villa Savoya nevet kapta. A QuirináNt azután csak audienciákra, hivatalos teendők lebonyolítására és udvari bálok megtartására használták. * Olaszorszában a királyi párnak volt elsőizben jutója. Gyakran rá.ndultak ki a San Rossore-i királyi birtokra gyermekeikkel együtt, A király maga vitte ég tanította lovagolni gyermekeit. Jolanda hercegnő és Umberto trónörökös gyermekkorukban annyira hasonlítot- taVegymóshoz, hogy sokszor összetévesztették őket. Előfordult, hogy egyforma fiú ruhába öltöztek, megjelentek az udvar előtt és senki nem tudott különbséget tenni köztük. Ez a két testvér különösen szerette egymást. Jolyndo, hercegnő szenvedélyes lovas, Umberto trónörökös szenvedélyes vadász. életet él. Reggel a Quirinál-b&n fogadja minisztereit. A Duce hetenkint rendszerint kétszer jelenik meg nála kihallgatáson. Minden jelentkezőt maga elé bocsa Naponta yfhány órát tölt régipénz-g teménye mellett. A húszkötetes Co/pus Nummorum Italicorum tiszta jövedelmét egy.szarsmindeukorra az árvák alapjának javára adományozta. * Fennmaradó szabadidejét vadászattal tölti, vagy autókirándulást tesz. Kiváló autóvezető. Délben féltizenkettökor van az ebéd a Villa. Sffuoya-ban. Néhány egyszerű fogás. A király az ebédhez soha nem fogyaszt alkokon. Nem dohányos. 111. Viktor Emmanuel délután rendsze rint olvas, unokáival foglalkozik és csá. hety Jenő ^ Budapest rET/íIT /aNDOK-UTCA 9 és YACI-UTCA 7 ládi ügyeket intéz. Este nyolc órakor vacsoráznak. Ez még egyszerűbb, mint az ebéd, Ütána zenét hallgat a királyi, csillád,vágy pedig kártya jóit ék van a királyné szalonjában. Tíz órakor kialusznak a Villa Savoya lámpái. Tökéletes csend és nyugalom borul a kastélyra. A parkból a szökőkutak csobogása hallatszik és csak őrszemélyzet ütemes lépései törik meg a csendet... SÁGI PÁL GyUftsiik össä6 . a ffuszéves emlékeit 1 Hol legyen a fölszabadult felvidéki magyarság kisebbségi múzeuma A király maga meglehetősen zárkózott Budapest, november hó. Az elmúlt húsz esztendő "mint valami súlyos lidércálom üli meg- a lelkünket, a felszabadulás nagy örcme sem tudja elkergetni a keserű, sötét emlékeket. A magyar nemzet történelmének egyik legszomorubb fejezete az a korszak, amely Trianonra következett és a mi felszabadulásunk még nem jelenti ennek a korszaknak lezáródását. Éppen ezért munkánk sem ért véget, sőt fokozottabb mértékben kell folytatódnia. 1938 november tizediké azonban egy nevezetes határkő a háború utáni magyarság történetében: az akarata ellenére Csehszlovákiába kényszerített magyarság túlnyomó több- sége egyesülhetett a csonka országban élő magyarsággal, Az átvészelt húsz esztendő olyan tanulságokkal járt, amelyeket nem szabad elfelejtenünk. Cselekvő és szenvedő részesei voltunk egy olyan apokaliptikus történelmi korszaknak, Amely sorsdöntő volt nemzetünk életében. Feltétlenül szükséges. hogy kisebbségi életünknek minden élményét, minden történését, eseményét tanulságát megrögzitsük, megörökítsük a jövendő, a történetírás számára. Ezért már most gondoljunk arra, hogy húszéves rabságunk emlékeit összegyüjtsük, rendszerezzük és valamilyen intézmény keretében a tudományos kutatás és a gyakorlati élet számára hozzáférhetővé tegyük. Ebben a munkában minden felvidéki magyarnak a nagy nemzeti cél érdekében buzgón és önzetlenül részt kell vennie. Capok, könyvek, hirdetmények, okiratok Alig van magyar család, amelynek birtokában ne lenne egy írásos, vagy másfajta felhasználható dokumentum, amely az elmúlt húsz esztendő valamelyik érdekes részletére vonatkozik. Bizonyába voltak Sokan, akik igyekeztek fényképben megörökíteni valamilyen fontos eseményt, jelenetet, Vannak olyanok, akik hirdetményeket, plakátokat gyűjtöttek. Sokan kaptak kézhez hivatalos végzést, kiutasításra, adóra, bírságolásra, az élet ezernyi kérdésére vonatkozót, aminek mind értéke, jelentősége lehet. Némelyeknek érdekes levelek lehetnek a birtokukban. Arról nem is beszélek, hogy bizonyára Sokan naplót is vezettek, ha nem is mind a húsz esztendőről, de annak kisebb-na- gyobb szakaszáról. Ezek felbecsülhetetlen értékű emberi és történelmi dokumentumok. Természetesen egybe kell gyűjteni a Felvidéken megjelent összes lapokat, magyar könyveket, de egybe kell szedni a magyar Felvidéken kiadott szlovák hirlapirodalpm termékeit is. Éppen ezért mindenki gondosan őrizze meg a■ birtokában lévő emlékeket, nézze át azokat és ne dobjon el, semmi olyasmit amit őmagc. talán jelentékteleneké gondol, de aminek esetlég igen nagy ériéke lehet. A csonka hazában voltak olyan intézz mények és szervezetek, amelyek bizonyos mértékű anyaggyűjtést, rendszerezést végeztek, sőt a gyűjtött anyagot valamilyen szempont szem előtt tárásává!: fel is dolgozták. A pécsi egyetem kisebbségi intézete, a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem kisebbségjogi intézete, a Felvidéki Egyesületek Szövetsége, a Budapesten működő Államtudományi Intézet, a Revíziós Liga, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Magyar Nemzeti Múzeum és annak Országos Széchenyi Könyvtára nagy és értékes anyag fölejtt rendelkezik, de egészen hizonyos, hogy mindezek az adatgyűjtések és feldolgozások- nem teljesek és nem adnak tökéletes és hű képet az elmült húsz esztendő minden életjneg- nyilvánuláoáről. így merül fel, szinte magától értetődő természetszeruséggel, az az eszme, amelyet különben egyszer-másszor. — ha nem is ilyen konkrét formában, — meg is pendítettek, hogy fel kell állítani azt az intézményt, amelynek keretében a felvidéki magyar kisebbség minden történeti emlékét össze kell gyűjteni és a köznek hozzáférhetővé kell tenni. Röviden : létre kell hozni a kisebbségi .múzeumot! • - 1 JKassa mvuzeuma A meglevő múzeumok keretében ezt a yüjtést elvégezni aligha lehet, mert hiszen a gyűjtés és elrendezés egészen peciális eljárást kíván meg és a múzeum zsák akkor érné el a célját, ha önmagában teljesen zárt és kerek egészet adna. \zt hisszük, hogy azt a véleményünket is sokan ‘osztják, hogy egy ilyen intézményt a felszabadult magyarság központi vámsában, Kassán kell létrehozni, mert Kassa a felvidéki magyarság központi fekvésű városa volt, összefogó kapocs a Huszt és Pozsony között húzódó magyar élettérnek. Ugyanazt a történelmi szerepet játszotta az elmúlt húsz esztendő alatt, mint a török hódoltság idején, amikor a magyar élet Pozsony és Kolozsvár között rendezkedett be. Most csak’ az eszmét vetettük fel, de ennek megvalósításán érdemes gondolkodni. A felvidéki magyar fiatalságnak buzgalmával az anyaggyűjtést, az anyag rendszerezését könnyen végre lehetne hajtani. A kisebbségi múzeum azonban csak akkor töltené be a célját, ha nemcsak- egybegyüjtené és kiállítaná az anyagot, hanem kisebbségi intézettel is kapcsolatban volna, amely kartotékba szedné a húsz esztendős rabság minden keserű emlékét és így a tanulságos anyag végtelen kincsestárát nyitná meg a magyar történetírás számára. Ezt a. kérdést különösen az teszi időszerűvé, hogy a Magyar Történeti Társulat. amely az elmúlt év végén ünnepelte fennállásának hetven éves jubüetnpát, ez idei közgyűlésed még ebben a Móndpban á felszabadult Kassán tartja. Tálán ezen a Vr> z 1 £ se n J'"}*) tf ^ a gondolat, amely közhangulat^ fejeái ki és gyors megvalósításra vár. w yi ilakf |>d is 9i#rf m été t ős melltartót Ara P 1196. vésvén