Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-27 / 19. szám
7 ( ■ ,.;VÄZ T * • 24 * TELviDEki Jfo&mHWim 1938 NOVEMBER 27, VASÁRNAP gazda nem akadt, aki a vagyonérték 30%-ának megfelelő tartozásokat azonnal egy összegben ki tudta volna fizetni cs igy megmenthette volna ingatlanát az-elárverezéstől. A gazdák ezer cs ezerszámra adták be a bírósághoz a kérvényt a gazdasági kényszergyezségi eljárás megindítása iránt, évekig túl voltak terhelve ezzel a munkával a’ bíróságok, a gazdáknak újabb költségei és kiadásai voltak, de fehér holló számba ment az a gazda, aki kiállta a tüzpróbáí és akivel szemben a hitelezők megszavazták a kényszeregyezséget. , Ilyen volt a gazdavedelem a ,,szociális és „demokrata" Csehszlovákiában. Magyar gazdavédelmi előírások Ezzel szentben, ha megismerkedünk azokkal a gazdavédelmi törvényekkel és Vendeletekkel, amelyek Magyarországon leptek hatályba, könnyen meg fogjuk tudni állapítani, hogy ezek egészen más természetűek, mint aminők Csehszlovákiában voltak, mert a magyar gazdavédelmi jogszabályok a leghathatósabban é? a legtökéletesebben megvédik a magyar gazdákat a gazdasági válság okozta veszélyekkel szemben. Magyarországon a „védett birtok.’’ intéz ménye létezik, amely a legsikerültebb földbirtokpolitikai és szociális elgondolás realizálása. E jogszabály alapját az 1931. évi XXVI. te. 2. és 3. §-aiban nyert felhatalmazás alapján vetette meg a minisztérium az 1933. évi 14.000 M. E. számú rendelettel, amely a mai napig számos kiegészítésen és módosításon ment ugyan iceresztül, ezek azonban az intézmény lényegét nem érintették. A gazdavédelmi rer.deletek előtt azonban néhány szóval meg kell emlékeznünk azokról a birtokpolitikai intézményekről, amelyek a gazdavédelem rendszerét megelőzték. Ilyen volt a családi birtok intézménye, továbbá az állami megváltási jog, a liaditclek intézménye, végül a vitézi telek. A családi birtok intézményét az 1920. évi XXXVI. t.-c. a földbirtokpolitikai érdekek kielégítéseképpen létesítette. Ennek egyik fajtáját oszthatatlan családi birtoknak nevezték el. A családi birtok az elidegenítési és terhelési tilalom révén hitbizo- mányszerű lekötöttséget eredményezett. Ez a jogintézmény azonban nem tudott gyökeret verni, ezért az 1936. évi XI. t.-c. 313. §-a ki is mondta, hogy jövőre ingatlant csal-ídi birtokká nyilvánítani nem lehet. E törvény indokolása maga hangsúlyozza, hogy ez az intézmény élettelen hajtása volt jogrendszerünknek. Az 1920. év pta ugyanis alig néhány családi birtok alakult, ezek túinyomórésze is házhely. Oszthatatlan családi birtok pedig mindössze egy létesült. Az intézmény népszerűtlenségének főók a feltehetőleg az volt. hogy asz oszthatatlan családi birtok átvevője örököstársait kielégíteni tartozott, ez pedig súlyos kötelezettség volt. Ha nem akadt átvevője, úgy a birtok az államra szállott. Ugyancsak az 1920. évi XXXVI. t.-c. IV. fejezete alapította meg az állam azen jogát, hogy egyes mezőgazdasági ingatlanokat földbirtokpolitikai célból megválthatott az arra érdemes élethivatásos földművelők részére. Ez az átmeneti külön jog- intézmény azonban csak öt évre szólott úgy, hogy az állami megváltási jog mg már nem aktuális. A hadi!rich intézménye már az 1820/ 1917. M. E. számú rendeletén alapult és mindenben megerősítette azt az 1920. évi XXXVI. te. 77. §-a. Haditelek alatt a hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek vagy árváknak hem a földbirtokreform során, hanem az országra hadigoúdözó hivatal jóváhagyása mellsít bárkitől juttatott ingatlant értették, amelynek ezt a jellegét a telekkönyvbe bejegyezték. A haditelek jellegéhez — a tulajdonos és családja érdekébe»; — különböző korlátozások fűződtek, amely korlátozásokat bizonyos idő elteltével, 32 év múlva a hadiárva, illetőleg a haditdek örököseinek nagykorúságával meg lehet szünletni. Végül a vitézi telek intézményét a 6650/1920. M. E. sz. rendelet létesítette és az 1920. évi XXXVI. t.-c. 77. Sj-a hagyta jóvá. A vitézi telek a magyar állam védelmében kitűnt, feddhetetlen honfiak részére a haza hálája jeléül, meghatározott közszolgálatok teljesítésének kötelezettségével’ adományozott ingatlan. Ebbéli jellege a telekkönyvijén kitüntetendő. A vitézi telek tulajdona elidegenítési és terhelési tálalómmal van korlátozva. Sem egészben, sem részben elidegeníteni, meg terhelni, bérbe, haszonbérbe adni, használatát vagy haszonélvezetét másnak átengedni, a telekre vagy haszonélvezetére, valamint a hozzátartozó felszerelésekre végrehajtást vezetni nem szabad. A vitézi telek csak oszthatatlan egységben, szállhat át az örökösre, rendszerint a legidősebb fiúivadékra, amennyiben az utódlásra egyénileg alkalmas. Ezek a birtokpolitikái intézmények előzték meg a magyar gazdavédelmi rendeleteket, — amelyeknek aiaprendeletc a A védett birtokká nyilvánítás előfeltétele az, hogy az ingatlanoknak fennálló jelzálogos terhei a kataszteri tiszta jövedelem tizenötszörös szorzatát, illetőleg a házas belteleknél a terhek a házadó alapjának négy és félszeresét meghaladja. A kérelmet az ingatlanok fekvése szerint illetékes bármelyik kir. járás bíróságnál, mint telekkönyvi hatóságnál k,ell előterjeszteni. Azon idő alatt., amíg a telekkönyvben a „védett birtok” minőség fel van jegyezve, az ingatlanra magánjogi címen újabb jelzálogot bejegyezni nem lehet, kivéve az előzetesen feljegyzett, úgyszintén a megüresedett ranghely betöltését, va1 amint a családjogi és örökösödési jogi viszonyból származó egyes követeléseket, továbbá a köztartozásokat bizonyos korlátozásokkal; a rendelet életbelépte után keletkezett magánjogi követeléseket (a pénzkölcsön!)ől vagy áruhitelből származó követeléseket kivéve), — a tartasd!jakat, — kárbiztosítási díjakat, bérleii és haszonbérleti viszonyból származó követeléseket, — az idegen vagyon kezeléséből befolyó érték kiszolgáltatására irányuló követelést, tiltó41 cselekményből vagy vétlen károkozásból eredő követelést, — az ingók kiadására és általában nem pénzbeli szolgáltatásra irányuló követel 1st, szolgálati viszonyból eredő követelést, végül bármilyen magánjogi követelést, amelynek formáló tőkeösszege 25 pengőt meg nem halad. A gázdaadós, akinek védett bir toka van, tartozására évi 4%-os. illetőleg 5.5%-os kamatot és ezenfelül bizonyos korlátozással még 1% tőketörlesztést is köteles fizetni, évi négy előzetes részletben. Addig, amíg a gazdaadós a törvényben előírt szolgáltatásokat teljesíti, a védett birtokká nyilvánított ingatlan haszonélvezetére végrehajtást elrendelni vagy foganatosítani, zárgondnokot bevezetni, az ingatlanra árverest kitűzni vagy megtartani, az ingatlan terményeit, egyéb elváló alkotó részeit és tartozékait, az állatállományt, a' termények, termékek és egyéb hasznok előállítására vagy beszedésére szolgáló gépeket és cgyib eszközöket, az ingatlan terményeiből előállított termékeket és úgyszintén lakásának szokásos berendezését és használati tárgyait végrehajtás alá vonni vagy árverésen eladni nem lehet. A védelem megszűnése Az ilyen gazdaadós ellen csődöt seni lehet elrendelni. A védett birtokká nyilvánítást, meg kell szüntetni a hitelezők kérelmére, ha megállapítást nyer, hogy as adós a törvényben meghatározott szolgált at ásókat elmulasztja vagy ha a tulajdonos jövedelmi viszonyaiban olyan változás áll be, hogy a védett birtokká nyilvánítás érvényes feltételei hiányoznak, végül tulajdonosváltozás esetében akkor, ha az új tulajdonosra vonatkozóan a meghatározott előfeltételek »ein állanak fenn. Ugyanígy kérheti a hitelező a v’dett birtokká nyilvánítás hatályt Elállítását akkor is, ha az előter jesztett adatokból nyilvánvaló, hogy a gazdaadós valamennyi tartozásán: k és ezek járulékainak a kitüntetett kedvezmények nélkül is eleget tud tenni. A védett birtok tulajdonosát, mint alperest nem lehet a per költségeiben elmarasztalni, ha a peri elv ítéli határnapon a hitelező követelésit elismeri és kimutatja, hogy ' a meghatározott szolgáltatásokat a felperes javára kellő időben teljesítette. A védett birtokká nyilvánítást kérő beadvány illetékmentes, ha az ingatlan csupán házas keltelek, továbbá akkor, ha az ingatlan 10 kát. holdnál nem nagyobb v;gy ha nagyobb is, de az összes kataszteri tisztajövedelem 100 koronánál nem ragyobb. A beadvány 50 fillér illeték alá esik, ha az ingatlan 10 kát. holdnál nagyobb és összes kataszteri tiszta jövedelme 100 koronánál több, de a terület a 100 kát. holdat meg nem haladja, végül 2 pengő illeték alá esik a beadvány, h: az ingatlan. 100 kát. holdnál nagyobb. í : , A magánjogi lörvényhönyv alapelve! Magyarország magánjogi törvénykönyvét, amely 2171 paragrafusból áll, a magyar kormány 1928. évi március hó 1. napján terjesztette s. Ház elé, c i örvény- javaslat azonban még nem emelkedett törvényerőre. Ennek a csodálatos szépségű törvénykönyvnek bevezető paragrafus i kimondják, hogy: „A jogok gyakorlásában és kötelezettségek teljesítésében a jóhiszeműségnek c.s a tisztességnek megfelelően kell eljárni. A törvény nem nyújt oltalmai a joggal való visszaélésnek. Amennyiben a törvény v:lamely cselekmény jogi hatását a cselekvő személy jóhiszeműségétől teszi függővé, a jóhiszeműségét v Éleim ózni kell. Ahol a törvény a bíróság belátásába, az eset körülményeinek vagy fontös óknak méltatására utal. a bíróság a méltányosság szerint határoz. A törvény magyarázatában és alkalmazásában szentes 2 k a szöveg szószerinti értelmit, hanem a 'törvénynek a rendelkezés alapgondolatában és céljában megnyilvánult szándékát, valamint a rendelkezéseknek egymással összefüggő kapcsolatát is figyelembe kell vinni. Csak áhítattal lehet olvasni az új magyar magánjogi törvénykönyv ezen emelkedett szellemű és erkölcsű szavait, r-melyek, valósággal- jogi Miatyánkot képeznek ! . . . . (Folytatjuk) Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT., BUDAPEST, MII., líöKK SZILÁRD-UTCA 4, Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ FELELŐS: GYÖKV ALADÁR IGAZGATÓ « Védett birtok vagy mezőgazdasági munkajövedelemből ered, 2. cstfpán házas beltelek tulajdonosa vagy haszonélvezője, ha jövedelme nagyobb részben mezőgazdasági munkajövedelemből származik. Az ilyen gazdaadós kérheti, hogy a bíróság az ingatlanát védett birtokká” nyilvánítsa és ezt az ingatlanok telekkönyvébe feljegyezze.- Ezzel együtt védett birtokká kell nyilvánítani azt a tulajdonában álló házas bel telket is, amelyet nagyobb- részben a tulajdonos és hozzátartozói használnak. 14.000/1933. M. E. : szórná kormányrendelet. • ' E rendelet szerint a kamatnak bírói úton érvényesíthető legmagasabb mértéke az 1932. évi április hónapja előtt keletkezett magánjogi követelésnek e rendelet hatálybalépésének napjától járó, még ki nem fizetett kamata tekintetében'a tőkének évi 5.5%-ánál nagyobb nein lehet azáal az adóssal szemben, aki 1. mező-, erdő-, szőlő-tvagy kertgazdasági ingatlannak tulajdonosa, haszonélvezője vagy javadalmasa, ha jövedelme nagyobb részben ezekből az ingatlanokból
