Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-27 / 19. szám
1938 NOVEMBER 27, VASÁRNAP telvideKt j^ü^ARHIRMR 23 MIT JELENT A MAGYAR JOG élelbelbelépíetése a ielszabaduU Felvidéken A Felvidéki Magyar Hírlap cikksorozatban ismertei! a nagyközönség számára fonios változásokat A Felvidék felszabadulásával a visszacsatolt területen az átmeneti idő után a magyarországi jog fog életbe lépni. Húsz évvel ezelőtt, amikor a most visz- szaesatolt terület hazánktól elszakadt, az elszakadt területen egy ideig a régi magyarországi jog volt érvényben, dé azután Szlovenszkón mind több és több új tőivé-/ nyes jogszabály lépett életbe, melt a cseh kormány célul tűzte ki, hogy a Szlo- vqnszkón érvényes jogot unifikálja a töí- tónélmi országok jogával. ■ Eá a íehdenciq, erednjényeztcATizf, hogy Szlovenszkón rohamos léptekkel újabb és újabb törvények és jogszabályok léptek életbe, amely. törvényekkel tulajdonképpen nem történt más, mint hógy a cseh törvényeket 'áttették át Szlovenszkóba. A cseh kormány nem nézte ennél azt, hogy melyik törvényes rendelkezés jobb, a magyar tör* vény-e vagy pedig a Csehországban érvényes osztrák törvények, pusztán az « cél lebegett szem előtt hogy a jogélet terén is legyen eltűntetve minden, ami magyar. Ily módon húsz év alatt sikerült is a j°8" élet minden terén új szabályokat behozni, közben pedig Magyarországon is új tör- yéqyék és rendeletek hozattak, részben pedig a régi törvények lényeges l-igészí- .t.ést nyertek, úgy hogy a felszabadult Felvidék lakosságának és pedig Úgy a jo- gászságnak, mint a jrgkeresŐ közönségnek ugyancsak szorgos munkát fog kelleni elvégeznie, avégből, hogy a most érvényes új hazai jogot megismerje. Miután a Felvidéki Magyar Hírlap elsőrangú kötelességének ismeri azt, hogy a Felvidék érdekeit szolgálja, úgy véljük, nem végzünk fölösleges'munkát, ha a Felvidék felszabadult magyarságával legalább fővonásokban több . cikkben mégismertet, jük az új magyar jogot, azon részben,* amely leginkább eltérést, mutat a SzIq- "vénsskón érvényben volt jogtól. A magánjog, hiteljog, polgári eljárás, anyagi es alaki büntetőjog mind megbeszélésre teának kerülni, úgyszintén részletesen 'tárgyaljuk az új gazdavédelmi törvényeket és rendeieteket. végül ismertetni fogjuk az adó- és Illetéktörvények tekintetében fennforgó lényeges különbségeket. Változások az ügyvédi eljárásban A felszabadult Felvidék ügyvédeit mindjárt., érdekelni fogják az új magyar ügyvédi rendtartás (1937. évi IV. t.-c.) *azon rendelkezései, amelyek lényeges .. .eltérést mutatnák a szlovenkzkói ügyvédi rendtartástól. . . ■ i j - ■<-- Az új magyar ügyvédi rendtartás szerint az ügyvédi kamara névjegyzékébe magát 'felvétetni szándékozó ügyvéd köteles azt is iga.%olni,högy legalább két szobából álló lakásban lakik, az ügyvédi iroda céljaira szolgáló helyiséget is beleértve. Társas ügyvédi irodánál a közös irodahelyiségen felül személyenként egy-égy lakószoba szükséges. Az igazságügymini.szter az ügyvédek névjegyzékébe való felvételt az ügyvédi kamarák országos bizottságának ' javaslatára rendeletileg ügyvédi biztosíték letételétől teheti függővé. Az olyan ügyvédet, aki nem kíván ügyfeleket önállóan képviselni, hahém kizárólag valamelyik ügyvédi kamara névjegyzékébe felvett ügyvéd helyetteseként kíván eljárni, az ügyvédi kamara a helyettes ügyvédek név jegyzésiébe jegyzi be. A helyettes ügyvéd kamarai tagsági díj fizetésére és ügy védi biztosíték letételére nem köteles és az-ilyen helyettes ügyvédre a lakásra vonatkozói megszorító rendelkezések alkalmazást nem nyernek. , . Az ügyvéd köteles a képviselet elvállalásakor a fél álfái, közölt tényállást írásbjf foglalni (tényvázlat), azt a féllel aláiratm, .illetőleg kézjegyével elláttatni, a UpiyiL vázlatra—uy vezetni, högy annak alapján ß fél élekében milyen jógcsélokménvjék ßy 7 •«:>£/. végzését indítványozza s hogy azok elvégzése, amennyiben a tényállás a valóságnak megfelel s aZ ellenérdekű fél sem hoz fel előre számításba nem vehető körülményt, a 'felre nézve hozzávetőlegesen mekkora anyagi megterhelést jelenthet. Az ügyvéd köteles saját aláírásával ellátott másod- -páld'ahyt-a-fűnek átadni. Az ügyvéd köteles az elvállalt ügyekben esküjéhez híven eljárni és a képviselt fél érdekében minden ■szükséges tennivalói lelkiismeretes pontossággal elvégezni. Köteles ügyfelét az ügy állásáról-ak ügyfél kívánságához képest, de enélkül is az ügyben felmerült Minden lényeges körülményről tájékoz tani; az ügyfél esetleges külön utasításait írásba foglalni, azt az ügyféliéi aláíratni, illetőleg kézjegyével elláttatni. Kötetes a képviselet céljából vele közölt vagy az általa, kép viselt ügyre vonatkozóan ügyvédi működése folytán egyébként tudomására jutó tényeket titokban tartani, kivéve, ha a fél vagy törvényeink rendelkezése a titoktartás kötelessége alól felmenti. Köteles minden ügyben ügyvédi könyveket vezetni. amelyekben az ügyben végzett minden cselekményét, kiadásait, az ügyféltől, vagy az ügyre vonatkozóan bármily címen felvett pénzt vagy más értéket fel kell tünteni. Térfasház, jelzálog, szerzői jog Az alábbiakban a magánjogi új szabályokkal fogunk foglalkozni, amelyek a szlovenszkói joggal szemben eltérést mutatnak. A 4420/1918. M. E. számú rendelet Szerint az ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek okiratba foglalása szükséges. Ez a rendelet az 1920 :XXXVI. t.-c. 77. §-a hatályban fenntartotta. A szlovenszkói jog lg», n ismeretlen új jogintézmény van. létesítve az 1924. évi XII. t.-cikkben a társasház tulajdonról, amely szerint közös telken lévő olyan külön építmények vagy közcs telken lévő egy építmények, emeletek vagy helyiségek (lakás, üzlethelyiség) szerint meghatározott részei tekintetében a közös tulajdoni viszonyt akként lehet megalapítani, hogy az egyes külön építmények vagy építményrészek természetben megosztva az egyes tulajdonostársak külön tulajdonába kerülnek. Újdonság -a felszabadult Felvidék részére, hogy a felzálogjogra vonatkozó jogszabályok kodifikálva vannak az 1927. évi XXXV. t.-c,-ben és annak végrehai tása tárgyában kiadott 22.000/1929. Számú rendeletben. Ez a törvény a jelzálogjognak úgynevezett „idegen dologi” jogi jellegét megváltoztatja, ugyanis eszerint már nem okvetlenül szűnik meg a jelzálog akkor, ha a jelzálogos követelés és a jelzálog tulajdona egy személyben egyesül. A törvénynek legradikálisabb újítása az, hogy áttöri a telekkönyvi rangsor eddigi rendszerét, és az úgynevezett ,,f\-x prioritáselvét valósítja meg. A törvény éles különbséget von a közönséges jelzálogos, és az eddig is ismert biztosítéki jelzálog, valamint az újonnan bevezetett úgynevezett „keret-biztosítéki" jelzálogjog között. A biztosítéki okiratok telekkönyvön kívüli továbbadását teszi lehetővé az új törvény, mert a jelzálogjogot csak a követeléssel együtt lehet útruházni, és minthogy‘továbbá a törvény szerint a követelés átruházásával ipso jure „telekkönyvi bejegyzés nélkül is" átszáll a zálogjog, azért az új hitelező ieáruház'atván telekkönyvöh kívül a kö- -Vetélés /—r /teljes telekkönyvi biztosítást nyert a biztosítéki okirat átadásával vagy például azáltal is, ha egyszerűen telekkönyvi bejegyzés nélkül kézhezkan.ja a rangsor fenntartást bejegyző telekkönyvi végzést, melynek birtokához fűződik a fentebb tárgyalt ranghely rendelkezés. Az 1921. évi LIV. t.-c. szabályozza a szerzői, jogot, amelyre vonatkozó perek esetén külön perrendtartást statuál a, 9800/1922. számú is. min. rendelet. Az 1930. é.vi XXII. t.-c, III. fejezetében kodifikálva vannak a mezőgazdas.'gi terményeknek betakarítása elptti eladására vonatkozó jogszabályok, amelyek szerint semmi akadálya nincsen annak, hogy a gazda termését vagy termésének meg- klitárazott, mennyiségét betakarítás előtt (főre. eladja, holott a szlovenszkói jog szerint az ilyen eladás csak akkor vájj jog......................11 1 .■! /.............. hatályossá, ha a gazda g már betakarított. terményt ténylegesen átadta a vevőnek. Az 1931. évi XXVI. és XXXII. sz. törvényekben továbbá a 45Ö0/Í931., 6900/ 1931., 4580/1931. és 410/1932. sz, min. elnöki rendeletekben a felvidéki jogtól eltérő rendelkezések vannak a gazdasági válság devizajogi szabályairól. A fogadós felelőssége Újság az is a felszabadul1. Felvidék részére, hogy a fogadós felelősségére és az elszállásoláson alapuló és eszel kapcsolatos követelések Uistösításdra vonatkozó jog kodifikálva van az 1924. évi Xni. t.-c.-ben. E szerint a fogadós felel azért a. kárért, amelyet a megszálló vendég a fogadóba hozott dolgának elveszése, elpusztulása, vagy megsérülése által szenved. hacsak azt nem bizonyítja, hogy a kárt oly körülmény okozta, amely sem neki, sem háza népének, sem személyzeté- nek fel nem róható. (A Iiúr[a döntése szerint a' fürdők, kávéházak, éttermek és hasonló természetű üzemek én vállalatok tulajdonosai is az üzem helyiségeiben a látogatók által rendszerint magukkal vinni szokott tárgyaknak elveszése által okozott károkért ugyahoiyan ÍElelŐRsiggel tartoznak, mint a vendégfogadósok és a szállodások.) A fogadós mindén egyes vendégnek legfeljebb a vendég által fizetett napi szobabér százszorosáig felel. Nagyobb összeg erejéig csak az esetben, ha a dolgot, minőségét és mennyiségét Ismerve, kifejezetten megőrzés végeit átvette, vagy ha a vendég nagyobb összeg iránti követelését a fogadóssal szemben nyomban a megérkezéskor írásban közölte, végül, ha a kár tekintetében őt vágy há-a népének, vagy személyzetének tagját vétkesség terheli. A vendég által támasztható kárkövtteles elenyészik, ha a vendég a kárt, mihelyt értesül róla, a fogadósnak haladéktalanul be nem jelenti. Dé védve van a fogadós követelése is a Vem döggel széniből, márt a törvény 7. szakasza szerint, a fogadósnak az elszállásolásból vájó követelés és az elszállásolás körében okozott kár erejéig visszatartási joga van azokon a dolgokon, amelyeket a vendég a fogadóba hozott. Gazdasági munkaszerződés Külön törvény rendelkezik és pedig az 1923; évi X. t.-c., az állatok eladására, vagy cseréjére vonatkozó jogügyletekről, amely törvény az e téren fennállott vitákat nagyban kiküszöböli. A gazdasági munkaszerződéseken alapuló követelések védelméről rendelkezik az 1933. évi V. t.*c., amely szerint a gazdálkodó köteles ellenőrizni, hogj' a gazdaságában teljesílendő munka elvégzésére szerződő munkásvállalkozó az általa foglalkoztatott. munkás járandó1«#!^h aJszerí, felvidéki mh konfettit- j kmsked&kfifflelmiße • Női kabátok, bakfiskabáfoik magyaros kabátok, kosztümök gyermek kabátok, női ruhák* w ontok. ///) ponyva! cgjobb fíesítersesi forrása nagyban a negyven éve Molnár Gyuls*.., BUDAPEST VI« RÁXÓCJÍ-ÚT22 ződésnek megfelelően pontosan kiszolgál- Inasa, mert különben a gazdálkodó kész-’ fizető kezesként felel a munkadíjért. Épp ilyen szociális intézkedés az is. hogy eki gazdasági ingatlan vétele útján, vagy egyébként megszerez, az felelős a korábbi tulajdonos ellen fennálló ásókért a követelésekért, amelyek a gazdaságban állandóan alkalmazottaknak az ingául a non a megelőző egy éven Kelül tényleg végzetté gazdasági munkáján alapulnak. Régen vajúdó vitát rendez Ug.Vahtzfil törvény a dohánykertészek járandóságát HUtösr. is. E szerint a dohánytermelő a dohány termés beváltási órának azzal a részével, amely a dohánykertész járandóságát: képezi, nem rendelkezik, az a dohánytermelő tartozásai fejében végrehajtás alá n:m vonható, a csődben pedig a töm égi ő! elkülönítendő, Az a dohánvkertésZ, aki a törvénynek megfelelő írásbeli szerződést mutat be. kérheti, hogy a kincstár a do- hánybeváltási árnak őt ille'ő részét ne fizesse ki a dohánytermelőnek, hanem :r*. előleg levonásával helyeztessék teteti» annál a közigazgatási hatóságnál, illeti'? bíróságnál, amelynél a . dohánykertész a követelését érvényesítette. A gazdasági cselédek szolgálati idejéről szóló 1935. évi H. t.-c. szerint a gazdasági éves cseléd szolgálati éve március hó 31. napjával végződik. Ha február hó 1, napjáig egyik fél sem jelen!! ki, hogy n március 31. napjával végződő g; zdrsági éves csslédszerződést megújítani nm akarja, azt eb eredeti feltételekkel április hó 1, napjától számítót, további egy évre meghosszabbítottnak kell tekintini. Cseh „gazdavéílelem“ . Mi felvidíkiok jól tudjuk, hogy ,a c&eh- sgtovák kormány éveken kérésziül milyen szerencsétlen kísétlétezéseket folytatott a válságba jutott, gazdatársadalom megsegítésére. A gazdasági válság első éleiben a gazdák különbség nélkül moratóriumot kaptak, ez azonban nem segített rajtuk, mert a moratórium védőszárnyai alatt senki nem fizetett, akár tudott fizetni', akár nem. Ez a balkezű politika csak arra volt jó, hogy feldutzassza a gazdaközönség tartozását, úgy hogy a végén a jómódú gazda is fizetésképtelen leit; — másrészt a hitelkeret gazdákkal szemben a legnagyobb bizalmatlanság nyilvánult meg, A bajbajutott gazdaiársadalom nyomására az 1635. évben megszületett az ú. n. „gazda kényszeregyezségi eljárás”, amely azonban szintén csak politikai humbugnak bizonyult. A mindenható cseh agrárpárt és annak szlovákiai csoportja Hodzsa vezérletével, az áruló m3gyar ,,aktivista” pártok segítségével ezzel a kényszer egyez?, ségi törvénnyel akarta maszlagolni a ma» gyár gazdákat, akikét mindenféle igére!“teke! igyekezett becsábítgatni a magyar „aktivista” párfokba. Hogy milyen leheteb len volt ez a törvény, legyen elég rámutatni arra, hogy as eladósodott gazda köteles volt a hitelezőknek azonnal megfizetni azokat a tartozásait, melyek vagyona értékének 80%-át meg nem haladták és csak a vagyonérték 20%-a esett 35cf,-os kvóta alá, dé ez a „kedvezmény’-’ is sok mindenféle feltételhez volt kötve. Ezek utáiuíűak természete?, bogy oly$4 ----jLhim. , , , , . 1
