Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-27 / 19. szám

1938 NOVEMBER 27, VASÁRNAP •mrntta J^gVar-hirme A francia bányákat és v a suta kát katonai felügyelet alá helyezik Párizsban és környékén javul a helyzet, Eszaktranciaországban terjed a sztrájk Párizs, november 26. A hivatalos lap szom­bati száma rendeletet közöl, amely felhatalmazza a kormányt arra, hogy az cszakfarnciaországi fémipari üze­meket és bányaműveket szükség ese­tén katonai felügyelet alá helyezze. Az anzini vasúttársaság vonalai teg­nap óta katonai felügyelet alatt mű­ködnek. Doiimen tábornok és a lillei hadbíróság tagjai pénteken Valendien- nesbe érkeztek. A fegyelem ellen vétő alkalmazottakat tüstént hadbíróság elé fogják állítani. Amíg Párizsban és környékén a sztrájkhely- Zetben némi javulás észlelhető. Északfrancia- országban a sztrájkmozgalom tovább terjed és a feszültség növekvőben van. A Le Jour jelentése szerint Valeciennes kör­nyékén a sztrájkolok száma 'szombaton reg­gel ötvenegyezer. A hatóságok hetven meg­szállva tartott északfranciaországi üzem kö­zül negyvenhatot karhatalommal kiürítettek. Rouen-ből és környékéről, továbbá Douai-ból újabb sztrájkokat jelentenek. Sain Lazaire környékén a sztrájkmozgalom szintén terjed. Párizs pályaudvarianak egyrészén, az Északi és Keleti pályaudvaron, valamint a Szent Z/ó^ár-pályaudvaron a vasúti munkások ki- eebb-nagyobb tüntetéseket rendeztek. A Szent Lázár-pályaudvaron a tüntetés mintegy más­félóra hosszat tg/rtott, végül is 500 rendőrnek és csendőrnek kellett közbelépnie a rend helyreállítása érdekében. A Szent Lázár­pályaudvaron mintegy iO tüntetőt tartóztat­tak le, közöttük Moquet kommunista képvise­lőt is, akit azonban utóbb szabadlábra he­lyeztek. A kormány elhatározta, hogy a no­vember 30-ra kitűzött általános sztrájk alkalmával a közszolgálati üzemek za­vartalan működéséről minden rendel­kezésére álló eszközzel gondoskodni fog. A Matin értesülése szerint a kor­mány nem fogja eltűrni, hogy a köz- alkalmazottak a sztrájkban résztve- gyenek és a kormány intézkedései ellen vétőkkel szemben szigorú rendszabá­lyokat léptet életbe. A Figaro értesülése szerint Daladier bizako­dóan ítéli meg a helyzetet. Kormánykörökben általában arra számítanak, hogy a munkás­ság nagyrésze nem fog csatlakozni november 30-án a tisztán politikai jellegű forradalmi sztrájkmozga lomhoz. A Petit Párisién bejelenti, hogy Daladier miniszterelnök rádiószózatot intéz a nemzethez. Az időpontot még nem állapították meg vég­legesen. A sztrájk miatt esetleg elhalasztja útját Ribbentrop Bonnet külügyminiszter pénteken a Quai d'Orsayn Leger külügyminiszteri főtitkár tár­saságában fogadta Weltzek gróf párizsi né­zne tnagykővötet. A külügyminiszter és a met nagykövetet. A külügyminiszter és a aláírásával TcapcSolatos kérdésekről, valamint Ribbentrop báró küszöbönálló párizsi látoga­tásáról tárgyalt. A Figaro berlini értesülése szerint lehetséges, hogy Ribbentrop nem fog Parisba utazni a francia-német nyilat­kozat aláírása céljából. A német kor­mány kérdést intézett Parishoz aziránt, vájjon a franciaországi sztrájkhelyzet következtében nem volna-e célszerűbb a német külügyminiszter utazását el­halasztani. A lap jelentése szerint Pa­ris válasza még nem érkezett meg Berlinbe. Az Oeuvre úgy értesül, hogy Weltzek gróf tegnap felvetette Bonnet előtt a kérdést, hogy vájjon nem volna-e célszerű Ribbentrop pá­rizsi látogatását elhalasztani. A kommunista párt tetosz áfását követeli a jobboldal Párizs, november 26. A jobboldali közvéle­mény egyre erélyesebben követeli a kommu­nista párt feloszlatását s a kommunista párt­vezérek letartóztatását. A Liberté utal arra, hogy a kommunista párt vezetőségének leg­utóbbi ülésén a felszólalók Chamber­lain angol miniszterelnököt gyalázták s emellett a Reynaud-terv meghiusí­JÓN MAR A MAGYAR TELEFINKENwidio tása végett, adósztrájkot hoztak ja­vaslatba. Ha ©gy szervezetben mérges daganat támad, seborvosi eszközökkel s gyökeresen kell azt eltávolítani. A Reynaud-tervből kimaradt a legfontosabb rendelet: a kommunista párt feloszlatása. Törvénytelennek kell nyilvání­tani a Moszkva szolgálatában álló pártot s bilincseket kell rakni a kommunista vezérek csuklóira. Reynaud és Daladier rádióbeszédet mond Daladier elnöklésével a miniszterelnök, ségen a hatóságok vezetői ma újabb érte. kezletre jöttek össze, amelyen a rendőrfő­nök és a katonai parancsnok is résztvett. Előzőleg Daladier miniszterelnök fogadta Bonnet külügyminisztert. (MTI.) A miniszterelnökségen tartott értekez­leten megvitatták, hogy milyen rendszabá. lyokkal biztosítsa a kormány oi rendet és a közszolgálati üzemok működését novem­ber 30-án. Illetékes körökben nem tudnak arról, hogy a sztrájk ma újabb helyekre terjedt volna ki és különösen a repülőgépgyárak munkásai rendesem dolgoznak. Reynaud pénzügyminiszter körülbelül félórás rádióbeszédre készül, amelyben is­mertetni fogja gazdasági és pénzügyi po. litikájának irányelveit és a talpraállítási tervvel már idáig elért eredményeket. Ki fogja fejteni, hogy kedve ellenére nyúlt az olyan pénzügyi rendszabályokhoz, ome. lyek a nemzet különféle társadalmi osztá­lyait sújtják. Az orvoslás szükséges volt, mert az ország java csak a termelés kifej­lődésétől és a kereskedelmi forgalom álta. lános helyreállásától várható. Valószínű, hogy Daladier miniszterelnök még november folyamán rádióbeszédben fordul a közönséghez, hogy nyugalomra munkára és egységre hívja fel. A rádió­beszéd időpontját még nem tűzték ki. Elítélt tüntetők A •Renmíít-gyárban letartóztatott 282 tüntetőt a tebtenérési eseteket elbíráló büntetőbíróságok elé utalták. A szajnai ügyészség lázadás vétségével vádolta őket. Mindnyájukat a büntetőbíróság 13-ik ta_ nácsa elé utalták s amikor az első tizenket­tőt bevezették a tárgyalóterembe, a tör. értelmében az elnök megkérdezte őket', beleegyeznek-e abba, hogy azonnal ítélkezzenek róluk. Négy hozzájárult, nyolc háromnapi haladékot kért, N*gy készüljön a védelemre. .Íz első négy tüntetőt a bíró. ság tíznapi elzárásra és 25 frank pénzbün- tetősre ítélte, a többiek a halasztást, meg­kapták. A hátralévő 270 vádlottat három tanács között osztják meg. SUrgSny! FeluidéKieHnek óriási kedvezményt nyújtunk! mert a folyó évi december hő 14 és 15-én megtartandó folytatólagos osztálysors­jegy húzásokra a sorsjegy árának csak a harmadát kell most/ befizetniük ás ezért éppen _úgy ^át^fanak és ugyan- löt nyernetn annyit nyerhetnek, teljes árát befizetté Kintlia a sorsjegy volna. az elmaradt befizetést nyereményükből fogjuk levonni, vagy ha erre a 4. osz­tály végéig sor nem kerülne, úgy az 5. osztály előtt fogjuk “felszámítani. is 700.000, illetve 400.000, 300.000, 100.000, 50.000 etö, * Már ej stb., stb. arány pengő ny< minden második sorsjegy okvetlenül nyer! Leuelezölapon is rendelhető sorsjegy a GaedicKeBanhRt (alapítva 1896) Budapest, iu, Kossuth Lajos-utca 17 Minden rendelő a sorsjegyet és a hivatalos játéktervet a rendelés beérkezte után azonnal megkapja, sőt az összeg díjmentes átutalásához postai befizetési lapot is kap. Beküldendő Egész sorsjegyért most csak P 28.— Fél ,, „ ,, „ 14. Negyed „ „ „ „ 7.— Nyolcad „ „ „ „ 3.50 „A reformok megoldása vagy meg nem oldása jelenti a magyarság létét vagy nemlétét“ Esterházy János érdekes nyilatkozata a felvidéki magyar törvényhozók behívásának elmaradásáról és a magyar- országi reformok szükségességéről Budapest, november 26. Esterházy Já­nos, a csehszlovákiai magyarság Budapes. ten tartózkodó vezére nyilatkozatot adott a Magyar Nemzet munkatársának. Arra a kérdésre, hogy mit csinál Budapesten, a következő választ adta: — A parlament megnyitására jöttem. Szerettem volna végignézni a csehszlová­kiai magyar törvényhozók bevonulását a magyar országgyűlésre. Sajnos, közben kormányválság tört ki, amelynek részletei­ről nem kívánok beszélni. Minden kor­mány kerülhet olyan helyzetbe, hogy kény. télén lemondani: 'ebben még nincs semmi szégyen. Meg vagyok győződve arról, hogy egy kis jóakarattal meg lehet oldani ezt a belső válságot: ha mindenki osztálykülönb­ség nélkül belátja, hogy a legfőbb ideje a még meg nem oldott kérdéseket, főképpen a szociális és gazdasági problémákat most már sürgősen megolda ni. — A reformok sok áldozatot kívánnak — vetem közbe. I A reformok szükségessége — Igen, ez kétségtelen. Egyes osztá­lyoknak áldozniok kell! Csakhogy ettől nem szabad visszariadni: meg vagyok győződve, hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldása, vágy meg nem oldása jelenti a magyarság létét, vagy nemlétét! Mi, akik Csehszlovákiában élünk és ezerszer adtuk tanujelét annak, hogy magyar és nemzeti alapon állunk, akkor, amikor a megoldatlan kérdések elintézését sürget­jük, csak a nemzet érdekeit tartjuk sze­münk előtt. Szeretnők azt látni, hogy minden egyéni érdek háttérbe szorul és minden egyes, magyar ember nemcsak tudásának legjavát, hanem vagyonának azt a hányadát is az ország rendelkezé­sére bocsátja, amellyel a belső konszoli-p dációt és az általános megelégedést el lehet érni. <— Milyen a Csehszlovákiában rekedt magyar kisebbség politikai beállítottsága? — hangzott a további kérdés. — A felvidéki magyarság csak magyar! — felelte Esterházy. — Ez alatt azt ér­tem, hogy keresztény és nemzeti alapon állunk és a nyilaskeresztes beállítottság éppen olyan idegen számunkra, mint a bolsevisták sarlós-kalapácsa! Ezt az ab­szolút magyar nemzeti érzést és magyar egységet szeretnők látni a megna­gyobbodott Magyarországon. A reformok­tól nem kell fázni, mert azokat úgy kell megoldani, hogy abból haszna legyen az országnak. Ha pedig az országnak haszna van valamiből, annak minden egyes pol­gára csak örülhet, tekintet nélkül arra, hogy nagybirtokos, nagytőkés, kisgazda, polgár, vagy proletár. A reformoktól csali akkor kellene félni, ha azokat mestersé­gesen akarná megakadályozni valaki s végül az elégedetlen tömegek oldanák meg a súlyos problémákat. így természetesen nem volnának kellemesek ezek a refor­mok. De ha a közös elhatározás hívja őket életre, csak használhatnak. Gyapjúszövetek, selyaekr bársonyok legnagyobb választékban testeik legjobb és leg­olesjHm beszerzési forrása ✓ / és Tsa. rt. Budapest, V., Bécsi u. 6

Next

/
Thumbnails
Contents