Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-27 / 19. szám
TELVIDEto .MÄfitÄRHIRMß 1938 NOVEMBER 27, VASARNAP W w' ,/L-m Vezérképviselet: f,F E R R 0" vas-, műszaki és^u tejfel; felszerelési R. t. A CipszerSötd igazi Háromszázezer magyar, német, szlovák és kárpátorosz cipszer várja a fölszabaduld»! Imrédy Béla m. kir. miniszterelnök a következő sürgönyt kapta a New-Jersey államban fekvő New-Arkból: Imrédy Bélé m. kir. miniszterelnök úr önagy méltóság inak, Budapest. Ruszin testvéreink ezrei kénytelenek elmenekülni Kár- pátoroszországból a cseh rendőrség kegyetlen bánásmódja' miatt. Kérjük Nagyméltóságodat, tegye lehetővé ottani testvéreinknek, hogy elszakadhassanak Csehszlovákiától és egyesülhessenek Iíárpátoroszország déli részével. amely most ismét magyar terület lett. Ex- cellenciádhoz fordulunk, hogy segítse hozzá a kárpátorosz népet még a cseh uralom idején ahhoz a jogához, hogy jövő sorsa felől semleges felügyelet alatt történő népszavazással dönthessen s így megszűnjék kárpátorosz testvéreinknek Kárpátorosz- ofszág újabb felosztása miatt való szenvedése és elvérzése. A Carteretben, New-Jer- seyben és annak környékén élő valamennyi kárpátorosz .képviseletének nevében: Med- weczky Elek, a Szent Éliás ruszin egyház lelkipásztora és Stenko Mihály, .^l.r Fegyházea íiéít a bíróság hét vaíutasíbert Többnapos tárgyalás után szombaton hirdette ki a budapesti büntetőtörvényszék l)o- ros.)/-tanácsa aa ítéletet abban a nagyszabású valutabűnügyben, melynek fővádlottja Fand Géza lengyel állampolgár, budapesti ócska- ruhakereskedő, akit társaival együtt a királyi . ügyészség fizetési eszközökkel elkövetett visszaélés bűntette címén vádolt meg. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Fand Gézák és Miernik Jakab budapesti háztulajdonos, volt asztalosmestert, mint tettestársakat fizetési eszközökkel folytatólagosan és Üzletszerűen elkövetett visszaélés bűntettében és ezért Fand Gézát négyévi fegyházra ítélte és kötelezte 1400 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére. A t örvényszék Fand Gézát — ezenkívül mint idegen állampolgárt — az ország területéről kiutasította és a visszatéréstől örökre eltiltotta. Fand Géza büntetésből az eddigi vizsgálati fogsággal öt hónapot kitöltöttnek vett. Míernik Jakab vádlott büntetése: háromévi fegyház és tízezer pengő pénzbüntetés. Őt a törvényszék ötvenezer pengő vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezte. A szökésben lévő Strum Józsefet és feleségét, valamint az időközben elhalt Strum Sándor örököseit a törvényszék 72.700 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezte. Végül Strum Lázár vádlottat az ellene emelt vád alól bizonyíték hiányában felmentette. Az ítélet és a részletes indokőíás kihirdetése után Schindler Dezső dr. királyi ügyész a büntetőtörvényszék ítéletét tudomásul vette, a védőik és az elítéltek azonban semmiségi ............ ....... —■■ panaszt jelentettek be, de felebbezéssel éltek a Strum-család tagjai, továbbá Strum József és Józsefné képviseletében megjelent ügyvédek is a vagyoni elégtétel megállapítására vonatkozó ítélet ellen. . Ezután a vádhatóság képviselője indítványozta a letartóztatásban lévő Fand Géza további fogvatartását és a szabadlábon védekezett Miernik Jakab előzetes letartóztatásba helyezését azzal az indokolással, hogy a büntetés nagyságára való tekintettel szökésétől tartani lehet. — Inkább meghalok, nem szököm meg — mondotta Miernik Jakab, aki védőjével együtt kérte, hogy a törvényszék utasítsa el a letartóztatásra vonatkozó indítványt. A bíróság határozatában elrendelte Fand további fogvatartását és Miernik Jakab előzetes letartóztatásba való. helyezését. A határozat ellen Miernik és védője felfolyamodással élt. Az ügyész intézkedésére fogházőr érkezett, aki Misrnikot lekisérte cédájába. A „Magyar a magyarért“ nmgaiom felhívása Vitéz Imrédy Béláné, a „Magyar a magyarért” mozgalom munkabizottságának elnöke, aláírásával kérelem jelent meg a székesfőváros társadalmához. Ez megem- lékszik mindenek előtt arról, hogy alig néhápy hete fordultak visszatérő testve reink megsegítése érdekében a magyar társadalomhoz és máris Jf,157.883 pengő 28 fillér gyűlt össze. Most ruhaneműeket fog gyűjteni a mozgalom és ezért felkérik a budapesti magyar asszonyokat*. „hogy bocsássák rendelkezésre nélkülözhető, használható ruhaneműjüket November 30-án, december 1-én és jfím cserkészfiúk kocsikkal fogják bejárn/a várost, hogy összegyüjtsék a ruhaneműt. Az adományokat piros aÍYP~. ve/diszített bélyeggel fogják nyugtázni. j[z üzlettulajdonosokat is felkérik, hogy nélkülözhető textilanyagot bocsássanak a mozgalom rendellcezésére és ilyen adományaikat küldjék a mozgalom központi rak- táraiba (Budapest, I., Uri-utca 18.), bár- mely hétköznapon reggel 9 és délután 2 i óra között. K A Szepesi Szövetség kassai nagygyűlése végre nyílra.-- és határoz-után kifejezést adott annak, ami ma minden szepesi őslakos szívét dobogtatja és érzését áthatja: vissza a Szepességet Magyarországhoz! Népszavazást követel a Szepesi Szövetség a Szepesség egész területére: a Pop- rád, a Gölnic, a Hernád és a Bodva folyók völgyére, valamint a Szepességhez népi és gazdasági szempontból szervesen hozzátartozó gömöri nyúlványra és Dobsinára. Kétségtelen, hogy a népszavazás elrendelése esetén a Szepesség őslakossága mint egy-ember nyilatkozna meg a Magyarországhoz való visszatérés mellett. És pedig nemzetiségre való különbség _ nélkül: magyarok, németek, szlovákok és kárpátoroszok egyértelműen az anyaországhoz való visszacsatolás mellett foglalnak állást. Nemcsak érzelmi momentumok azok, amelyek a Szepesség népének ezt a vágyát és óhaját fűtik. Nemcsak gazdasági kérdések befolyásolják a Szepesség népének ezt az egyértelmű akaratát, — mert a Szepesség népe az elmúlt évszázadok alatt annyira összeforrott, annyira eggyévált a magyar kultúrával és a magyar nemzeti gondolattalj hogy abban a percben, amikor az új magyar nacionalizmus gondolatát írta a felvidéki Egyesült Magyar Párt a zászlajára, ez a gondolat a Szepesség népében is mélyreható visszhangra talált. Amikor a gyászos emlékezetű 1919-ben csehek a Szepességre is behatoltak és a cipszerek minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyult, hogy földjük továbbra is Magyarországhoz tartozzon, akkor a sze- pességi németség már cseh megszájlá.: ide ében, 1919 november 4-én Késmárkon nagygyűlést tartott, amelynek határozati javaslatában leszögezte, hogy a Szepesség hű marad magyar hazájához és továbbra is Magyarországhoz akar tartozni. Az 1920. évben alakított Szepesi Német Párt 18 év minden elnyomatása, üldözése és szenvedése alatt végig hű maradt a késmárki nagygyűlésnek ehhez a határozatához. Politikája egyenes vonalban maradt a felvidéki Egyesült Magyar Párt politikájával és mint a magyarság hűséges fegyvertársa és testvére vette ki részét i csehek uralma ellen folytatott férfias, ma gyáros, energikus é3 mindenkor és mindenér helytálló küzdelmében. A Szepesi Német Pártnak ez a magatartása természetes következménye volt annak, hogy minden cipszer szívében változatlanul ott él a magyar nemzet, a magyar kultúra magyar testvér szeretete é3 hogy a cipszer lélek minden megnyilatkozása magyar jellegű. Magyar jellegű akkor is, ha németül ír, ha németül beszél, ha németül versel ha németül énekel. Lehet-e erre jellemzőbb, mint az a tény, hogy a szepesiek táj- szólásos költészete és irodalma telítve van a magyar hazára, a magyar népre, a magyar tájra, a magyar népdalra való vonat kozással? Lehet-e erre jellemzőbb annál a ténynél, hogy a cipszerek két legnagyobb élő költője: Lám Frigyes és Mohr Győző minden megnyilatkozásában tőzsgyökeres magyar, holott cipszer lírájuk német nyel ven fejezi ki az érzést? Vájjon kell-e még bizonyítani a cipszerek erős és törhetet len magyar érzését, ha tudjuk, hogy Kés márk, Lőcse, Poprád, Igló, Gölnicbánya Szomolnok, Dobsina és a többi szepesi város házaiból, utcáiról, nyilvános helyiségei bői a húszéves elnyomás alatt sem tűnt el a magyar szó, hogy minden cipszer külö nős előszeretettel a magyar nyelvet használja és hogy még a fiatalság is, holott már német, vagy szlovák iskolákban n velkedett, tökéletesen bírja a magyar nyel vet? Vagy nem bizonyítja-e a cipszerek magyarságát az, hogy amikor a müncheni egyezmény leszögezte a Csehszlovákiába beszorított nemzetek önrendelkezési jogát minden cipszer, öreg és fiatal, felszabadult szívből jövő, hamisítatlanul igaz érzéssel énekelte és tudta minden magyar legszebb imáját, az „Isten áldd meg a magyart!” Nyolcszáz esztendő nagy történelmi eseményei, a magyar szabadságharcok halha tatlan emlékei forrasztották egybe a cip szert a magyarral. Guyon szepességi vörös sipkásai magyarokból, németekből, sMová kokból és ruszinokból verődtek .össze * ma ,gyar szabadság védelmére ér jjz a jtudai ma is ott él minden cipszefijen, mindéi szepességi őslakosban. // Jf f Mert azok, akik azt állítják, hogy a pesség meg akar maradni Szlovákiánál^ hogy nem kívánkozik vissza a magyar anya ölébe, hogy a cipszerek gondolkodása és mentalitása megváltozott, azok nem a, cipszerföld szülöttei. Idegen országban rin- gott a bölcsőjük, olyan vidéken, ahol a mai gyár nemzet történelmét és európai elhhs vatottságát vagy nem ismerték, vagy félre-* ismerték, vagy félremagyarázták. Ebből fakadt az a sokéves küzdelem, amelyet a Szepesi Német Párnak a cseh uralom gazdasági, politikai és kulturális elnyomása ellen folytatott harcával egyidejűleg ama, törekvések ellen is folytatnia kellett, ante- lyek a cipszereket el akarták tántorítani a magyar testvérhez hűséges politikai irány- vonaluktól. Ezt a küzdelmet is elszántait és a végsőkig menően állta a Szepesi Né* met Párt. Erre a küzdelemre kényszerítik ma is a Szlovákiában uralkodó belpolitikai állapotok, az új rendszer, amelyben a Sze- pességen nem szepesieknek szánják a ve» zető szerepet. Azoknak, akik ma azt állítják, hogy ők hivatottak a szepesi német nép nevében beszélni, holott a Szepesi Német Párt a sorsdöntő napokban háromízben is mégis-, métejte azt a határozatát, amelyben önrendelkezési jogot követel q Szepességnek és amelyben határozottan kinyilatkoztatta, hogy ma is változatlanul az 191$, évi november Jf-iki haározat alapján áll, A szepesi németségnek ezt a határozott és félreérthetetlen állásfoglalását nem lehet meghamisítani. Nem lehet meghamisítani a kárpátoroszoknak álláspontját sem, amely Poprádtól a Tiszáig követeli népi, ősi és történelmi jogon a Magyarországhoz való visszatérését. A szepességi szlovákok eddig nem adhattak kifejezést annak, hogy a maguk részére is követelik az önrendelkezés jogát, de mi, akik a szepességi szlovák nép állásfoglalását, fa érzelmeit smerjük, teljes joggal állapíthatjuk meg, hogy népszavazás esetén a szepességi szlovák nép túlnyomó többsége is a visszatérés mellett nyilakozna meg. A Szepesség mindig egy kis „kelei Svájc” volt, ahol nem ismertek nemzetiségi kérdést, ahol magyar, német, szlovák és kárpátoros® mindig egy kis „keleti Svájc” volt, ahol és egymással, ahol együtt munkálkodtak szűkebb hazájuk boldogulásán altkor is, hmikor az úgynevezett „só. és borostyán- úton” közvetítették a cipszer karavánok a kereskedelmet Danzigig, Párizsig és Szmir- náig akkor is, amikor a Kassa—Oderberpi Vasút megépítése más gazdasági berendezkedést tett szükségessé és más életfeltételeket teremtett meg és a cseh elnyomási húsz esztendejében is, amikor újonnan kellett az elpusztított ipar és kereskedelem helyébe mást, új megélhetési, kereseti éa munkalehetőséget felépíteni, amikor a Magas Tátrát, a Szepességnek ezt a ragyogóan varázslatos gyöngyét kellett gazdasági létalappá kifejleszteni. A Szepesi Szövetség kassai határozata hangot adott a cipszerek igazi vágyainak és kívánságainak. Talán meghallják ott, ahol ma a népek és nemzetek sorsát intézik. Neményi Vilmos Franciország és Egyiptom vitája az aboukiti ha jóroncsok kőiül Paris, november 26. Frzrciaország és Egyiptom között ellentét merült fel, az Aboukir előtt elsüllyes ztett francia hadihajók tulajdonjoga körül. Nelson angol tengernagy 1798-ban Aboukimál tönkretette Bonaparte tábornok hajóraját. Frn:- cia részről a nyár folyamán hozzá akartak látni a közel másfél század óta víz alatt heverő roncsok kiemeléséhez, Egyiptom kormánya azonban tiltakozásiaméit s hangoztatta, hogy a roncsok Egyiptom területi vizeinek mélyén heveri:(üt Másfelől Franciaország jogait az ajíoukiri csaía óta sohasem érvényesítette is így , azok nyilvánvalóan elévültei^ Az ügyet az egyiptomi bipói hatóságik, döntés^ elé terjeszteti hogy az illetéknek nincs állampolgársági iga- i zolványuk. A kiutasítottaknak azt mondják, hogy a magyarok az 50 cseh koronánál na- 1 I gyobb pénzösszeget elveszik tőlük, éppen azért, ami pénzük ezen felül van, hagyják a I cseheknél. \ Újabb távirat Imrédy Bélához
