Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-06 / 1. szám
r 1938 NOVEMBER «, VASÄRNAP TEBvrom P.M.H.—F.M.H. Irta: Szvatkó Pál r & Prágai Magyar Hírlap tizenhat évig teljesítette nehéz kötelességét, — a lap szelleme most sem akarja elhagyni a visszatérő magyarságot- Alig szűnt meg az idegen fővárosban, ahová a régi csehszlovák centralizmus sodorta a volt kisebbség központi lapját és sodorba a magyar írókat, publicistákat, máris hozzáláttunk, hogy a visszatérő magyarság számára megszervezzük azt a lapot, amely a régi meghitt hangon, a saját hangján szól hozzá. Nem akarjuk megszakítani a kapcsolatokat, P. M. H. szelleme él és egyetlen kötelességet ismer: összetartani a visszatérő felvidéki magyarokat. Mi, a Prágai Magyar Hírlap munkatársai, ismerjük vágyaikat, lelkűket, tudunk az ő nyelvükön beszélni. Most is a rendelkezésükre állunk, mint eddig tettük. Boldog hivatás, hogy most másképp, annyira másképp szólhatunk hozzájuk. Sok problémánk közös marad, sok feladat van még, amit közösen kell végeznünk. Mi fogjuk átvezetni az új életbe a felvidéki magyarokat. Mi fogjuk elhozni hozzájuk a magyar életet, összeegyeztetni ä felfogásokat, eltüntetni a húszéves különélés elválasztásait az összmagyarsággal. Szívben, lélekben egyek vagyunk az összmagyarsággal. Nincs zavaró momentum, boldogan és új munkára készen térünk vissza. Néha más a terminológiánk, más szavak, más ügyek alakultak ki közöttünk, ami érthető is, hiszen mások voltak a problémáink. Ennek vége van, megkezdődik a nagy unifikáció. Hisszük és reméljük, hogy nem csak kapni fogunk, hanem adni is és a mi nehéz időkben kifejlődött magatartásunk, gondolkozásunk és szívósságunk, s a húszéves, kipróbált felvidéki magyar szolidaritás gyakran kovász lesz a magyar fejlődésiben. Most, amikor az elmúlt hetek drámai eseményei után, az izgalomtól, vagy az örömtől még reszkető kézzel vetem papírra e gyors sorokat, s arra gondolok, hogy tegnap még Prágában írtam cikket, s ma itt, Budapesten írok, ugyanazoknak és ugyanúgy, nem akarván feladni sem a régi hangot, sem a régi felfogást, csak szabadabban és mélységes örömmel a lelkemben, első gondolatom azokhoz a magyarokhoz száll, akik nem térhettek vissza. Minden szeretetünk nekik szól. Rokonaink, ismerőseink, munkatársaink vannak odaát. Kétszeresen fáj ez az új elvállás, szinte fizikailag fáj, mintha családi kötelék szakadt volna meg, s azért is fáj, mert tudjuk, hogy most gyöngébbek, mint eddig voltak. Nem lesznek gyöngék. Ne féltsük őket. Hisszük és reméljük, hogy Európa új fejlődése és a két baráti nagyhatalom kiegyensúlyozó szerepe most hamarosan olyan helyzetet teremt Közép-Európában, amelyben nem lesz már elnyomott és háttérbe szorított ember sehol. Bízunk a szlovákokban és a Kárpátoroszokban, tudjuk, hogy megtalálják a magyarokhoz vezető utat és a Duna medencéjében a Kárpátok ölelésében csupa boldog, testvéri szabad nemzet él majd a jövőben. A Felvidék népe lelkesen fogadja a bevonuló honvédeket Hivatalos helyről közük, hogy a m. kir. honvédség csapatai szombaton délelőtt 10 órakor két helyen, még pedig Győrtől északra Medvénél és Magyaróvártól északkeletre Doborgáznái átlépték a határt és ezzel a felszabaduló területek átvétele megkezdődött. Csapataink a mai napon a következő területet vették birtokba: 1. Medve környékén: Kucsod község keleti széle, Csilizradvány keleti és észald, Nyárád község északi és nyugati, valamint a Szap község nyugati szegélyét összekötő vonal által határolt területet. 2. Doborgáz környékén: Vajka, Kesztöl- cés, Bácsfa, Kisszentantal és Doborgáz községek területét. A nagy pillanat: reggel 8 óra 30 perckor a honvédség átveszi az első csallóközi falut MAGYARÓVÁR, nov. 5. A magyar honvédség csapatai pontosan tíz órakor a doborgázi átkelőpontnál átlépték a volt trianoni határt. A tegnapi esős nap után ma reggelre kellemes, szélcsendes lett az idő. Az egyik csapatrész reggel hét órakor indult el Magyaróvárról, hogy a kitűzött időpontra elérje a Doborgáz-szigeten kije- löilt gyülekezőhelyet. Egy másik csapatrész vasárnap kel át a hadihidon, amelyet a műszaki csapatok dícséretreméltó pontossággal állítottak fel. Az átkelést egy őrnaszádosztály biztosítja. A volt határt elsőnek egy vezérkari tiszt lépte át 8 óra 30 perckor és Doborgáz község iskolájánál átvette a területet az illetékes csehszlovák tiszttől. Az átkelő csapatok Doborgáz-szigeten a kijelölt helyen imához gyülekeztek. A mértani szabályossággal felállított egységek virágerdőnek látszanak, mert minden katona rohamsisakja virágokkal és cserfalombokkal van feldíszítve. A zenekar a magyar Himnuszt játszotta, majd a csapatok parancsnoka kihirdette a kormányzó úr őfőméltósága hadparancsát és beszédet intézett a csapatokhoz, amelyek ezután a Rákóezi-induló hangjai mellett menetvonalba fejlődtek és elindultak a hídfő felé. Szemben Doborgáz község templomának összes harangjai szólnak, a Dunapart feketéllik az embertömegektől. Mindenfelé nemzetiszínű zászlókat lobogtat a szél. Pontosan tíz órakor az első rohamlépcső a hídra ért és megkezdte az átkelést. A pontonhídon a katonák először Dobónja z szigetére mentek át, itt készen álltak a rohárapontonok. A vörös rakéta jel. zésre megkezdődött az átkelés, amely mintaszerű rendben folyt le. A Duna túlsó oldalán a lakosság óriási lelkesedéssel fogadta a húsz év óta várt magyar katonákat és zokogva énekelte a Himnuszt. Lis- kay Lajos tűzoltóparancsnok, majd Do- borgae község legidősebb polgára, Kbin Lajos halászmester üdvözölte az élcsapa, tok parancsnokát. A község főutcáján diadalkapu várta a 'magyar honvédeket, az utca két oldalán iokolás gyermekek állottak, akik virágot szórtak a honvédek lábai elé. Mögöttük sorakozott fel a dunaszerdahelyi járás egész magyar közönsége. A diadalkapunál Varga Ilonka üdvözölte a honvédség parancsnokát, majd a háborús rokkantak és frontharcosok nevében Ruzsinszky Károly. A zászlóaljparancsnok válasza után az élcsapatok osztagai a Csallóköz belsejében fekvő községek megszállására indultak. Hl elverés és átkelés a medve! 0 GYŐR, nov. 5. A magyar honvédcsapatok Győr város lelkes és felejthetetlen ünneplése közben vonultak át szombaton a dunaparti Medve község felé, hogy előkészítsék az átkelést a medvei parton. A cseh oldalon lévő part megható szép képet mutatott. A környező csallóközi községek lakói ünneplőbe öltözve végeláthatatlan sorokban lepték el a partot, hogy a felszabadulás magasztos pillanatait átéljék. Állandóan zúg az éljenzés, Horthy Miklós kormányzót éltetik. Reggel féíkilenc órakor Szőke Endre vezérkari százados, mint parlamentár, átkelt a Dunán, hogy érintkezésbe lépjen a cseh katonai hatósággal a hídfő megépítésére vonatkozóan. A vezérkari százados tárgyalásának befejezése után megkezdték a hídverés munkáját. Közben a tömeg egyre nőtt a Duna partján, csoportosan jöttek Győrből, virágokkal díszítették fel a magyar honvédeket. A tömeg lelkese* dése határt nem ismert, amikor a magyar katonai repülőgépek megjelentek a Duna fölött, amikor a motoros pontonok átszállították az első honvédeket a medvei partra. A felszabadult magyarok köny*. nyezue ölelgették a magyar katonákat. Tizenegy óra tájban katonai ponton át* kelt a medvei partra, Temesy Milán altábornagy, Breyer István megyéspüspok, Polniczky Lipót főispán és Telbisz Miklós alispán. A lakosság könnyezve, mámoros örömmel fogadta, a katonai és egyházi, polgári hatóság vezetőit. Temesy Milán altábornagy rövid beszédet mondott, amely, ben bejelentette, hogy ezerhétszáz vagon élelmiszert gyűjtöttek össze a lakosság számára. A csallóközi falvak lakossága ki., törő örömmel fogadta a bejelentést. Tizenkét órakor megkezdődött a magyar csapatok átvonulása a hídon. , A felszabaduló területek átvételének sorrendje November 6-án a felszabaduló területek átvétele az alábbiak szerint folytatódik: A Csallóközben nyugatról keletre a következő vonalat érik el csapataink: Pusztakörtvélyes (Somorjától 4 kilométer délkeletre), Kisszentantal, Bácsfa, Tárnok, innen egyenesen a Nagy légre vezető út a vasútig. Ettől folytatva a dunaszerdahelyi vasút, Dunaszerdahely északi szegélye, a komáromi vasútvonal, Apáca-Sza- kálasig, Ekecs, Bodvavendégi állomás, Túri, Zsemlékes-major, egészen az Aszód- csaitoma mentén fekvő Keszegfalva déli szegélyéig. Következik a keszegfalvai vasútállomás és község bezárólag. Innen a Vágduna mentén a Nyitna torkolatáig terjedő rész, Hetény vasúti állomása, He- tény és Marcalháza községek. Ezután továbbfolytatódik a vonal Bites községtől délnyugatra, majd a Muszlára-puszta—i Szentgyörgyhalma között délen átvezető út, Muszla, Ebed, Párkány nyugati szegélye, a garamkövesdi út, Pajta és Leiét északi szegélye. Sátoraljaújhely körletében: Sátoralja- juhelytől délkeletre négy kilométerre a trianoni határ és a Bodrog-folyó metszési pontja, majd a Bodrog és a Latorca folyása Lelesztől északkeletre általában keleti irányban, innen tovább Battyán, Égcsernyő, Kispárkány községek keleti szegélye mentén Mihályházáig. Beregmegyében: a beregsurány—beregszászi útnak a trianoni határral való ke* reszteződése, az említett út bezárólag, Asztény északkeleti, Macsola északi és keleti szegélye mentén, továbbá a Mezö- gecsére vezető út, MeZőgecse bezárólag, majd Vári északi és keleti szegélye. Ezzel a számmal útjára indul a amely hétköznapokon 12oldalon, vasárnap 20 oldalon é s ö mélynyomásos melléklettel, pénteken mellékletként teljes rádióműsorra! jel e n i k meg Egyes példány ára hétköznapon 10 fillér, vasárnap 20 fillér. Előfizetési ára havonként 3 pengő Mar
