Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-06 / 1. szám

4 T fEBwroto 1988 NOVEMBER t, VASÁRNAP A kormányzó emlékérmet adományoz a bevonuló Honvédeknek A magyar belügyminiszter a visszakerülő felvidékiek sorsáról Munkavédelem, közegészségügyi gondoskodás a közalkalmazottak és nyugdíjasok fizetése* a földhöz jutottak sorsa Azzal az ijesztgető propagandával szem™ ben-, amellyel a cseh rádióállomások ál­landó izgalomban tartották az anyaor­szághoz visszakerülő felvidéki magyar, szlovák és ruszin lakosságot, álljon itt Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter- bek nyilatkozata, amely az anyaországhoz visszakerülő felvidékiek minden életkér­désére kiterjed. Egyben megsemmisíti a cseh propagandának a valóságtól távolálló rémhíreit. . Keresztes-Fiséher belügyminiszter na­gyobb nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy nrről sző sem lehet, hogy as anyaország­hoz visszakerülökre nézve a viszonyok bármiképpen is kedvezőtlenebbül alalculja- ttak. A kormány széleskörű szociális pro­gramja lehetővé teszi, a néprétegek anyagi és szellemi színvonalának emelésével a nemzet tagok cselekvő közreműködése útján biztosítsa a jobb magyar jövőt. De to­vábbi fejlődési lehetőségeket is biztosit a legmesszebbmenő szociális gondoskodás jegyében, Ennek a tzoeiális ffoniaOoodáanate a ieisBzakerüJő lakosságra néanm legjelentő­sebb programpontja ez, hogy a munka és mtmkásvédelem terén mindazt megvaló­sítja, ami csak egyáltalában lehetséges és semmimben sem marad mögötte a cseh •viszonyoknak. Ez magábanvéve kizárja a sérelmek lehetőségét és a szerzett jogok elvesztését. Különös gondot fordít a kor­mány a közegészségügyi és gyermekvé­delmi sz-mpontokra. Senkinek sem kell attól tartania, hogy la nyugdíjbiztosítás terén szerzett igényét elveszti, vagy hogy az megcsorbul- Az egész magyar kormány egyöntetű állás­pontja az, hogy a felszabaduló területen a közszolgálati alkalmazások a felszabadult terület lakosait illetik meg. Már csak azért is, mert az egybeolvasztás fokozatos mun­kájának elvégzéséhez szükséges szakisme­retekkel elsősorban az ottaniak rendelkez­nek. Utalt a belügyminiszter ezután a kuL tuszkormánynak a tanerők alkalmazásáról kiadott irányelveire, amelyek szerint állá­sukban általában meghagyandó k áss ős­lakossághoz tartozó tanerők, állások be­töltésénél elsősorban azok jönnek számí­tásba, akiket nemzeti érzésük miatt poli­tikai okokból elbocsátottak vagy kénytele­nek, voltak elmenekülni. Azután ezek gyer­mekei és általában azok, akik az őslakos­sághoz tartoznak. Az, hogy valaki a cseh­szlovák hatalom idején szolgálatot teljesí­tett, nem jelent hátrányt. A megtorlást csak azokkal szemben alkalmazzák, akik visszaéltek hatalmukkal és az őslakosság ellen kegyetlenségeket követtek el. Sem­mikép sem veszti el jogait & nyugdíjas, vi­szont a cseh nemzetiségű tisztviselőkkel szemben nem járhatnak el másképpen, mint ahogy a csehek annak idején a ma­gyarokkal elbántak. A földreform eredményedhez senki hozzá nem nyúlhat. A nagybirtok felosztása révén kisbirtolchoz jutott magyar, szlovák és ruszin kisemberek a felszabadulás után békés tulajdonosai maradnak földjüknek alcárkié is volt as azelőtt. Viszont a cseh kormány által szinmagyar területem léte­sített cseh telepes községekkel kapcsolat­ban mód nyílik arra, hogy az őslakosság köréből azok is földtulajdonhoz jussanak, akiket politikai nézeteik miatt a földreform áldásaiból a cseh kormány íkirekesztette. A kormányzó a következő kéziratot a honvédelmi miniszterhez intézte: Kedve« vitéz Rátzl Elhatároztam, hogy a Fel­vidék visszacsatolásának emlékére az 1938. évi november hó 2-án felemelt létszámú csapatoknál és parancsnokságoknál szolgálatot telje­A Magyar Vitézi Rend felhívja a fel­szabadult, valamint a közeljövőben felsza­baduló területeken élő magyar, szlovák és ruszin hadviselteket, akik az elmúlt világ­háborúban vitézségi érmet szereztek, hű­ségüket a magyar, szlovák és ruszin nemzet iránt becsülettel megtartották & ez ellem csehszlovák szolgálatban sem vé­tettek s erkölcsi életük is kifogástalan, hogy készítsék élő a szükséges katonai és polgári okmányaikat abból a óéiból, hogy vitézi télek élnyerése iránt beadamdó kér­vényüket a félssabaduMs megtörténte után nyomban benyújthassák. Tájékosítatásul közli a Rend, hogy a vitézi telek nagysága legénységi állomá­nyúak részére általában 15 leakaszt ralis hold, de a föld minősége szerint lehet en­nél kisebb vagy nagyobb is. Vitézi telket nemcsak földműves foglalkozású egyének kaphtnak, hanem bármilyen más foglal­kozású hadviseltek is. Addig is, amíg te­lekhez juttatásuk befejeződik, egyéb köz­sítő csapattiszteknek és legénység«! emlékérmet adományozok. Felhívom, hogy a szükséges intézkedéseket mi­előbb tegye folyamatba. Kelt Budapesten, 1938. évi november hó tik napján. HORTHY s. k. intéz RATZ JENŐ s. *. szolgálati, valamint más kedvezményekben: részesülnek. A vitézi telek apáról fiúra száll, tehát örökéletű. A vitézi telek tu­lajdonosa a vitézi jelvényt viseli és neVe előtt a „vitéz” címet használja. A vitézi családból származó és vitézzéavatásra ki­szemelt fiúgyermek, mint a vitézi teleik várományosa, tizenhétédik életévének be­töltésekor vitézi jogaiba lép. Fiúgyermek hiányában leánygyermek is örökölheti a vitézi jogokat akként, hogy leendő férje viszi tovább a család nemzetségét. A vitézi telek el nem árverezhető, gém el nem ide* geníthető. Félreértések kikerülése végett közli ti Rend, hogy a Magyar Vitézi Rendnek nem célja az, hogy a csonkaországból vigyen telepeseket a felszabaduló területekre, ha* nem azt akarja, hogy a felszabadult terü­leteken az ott élő őslakos magyar, szlo­vák és ruszin hadviseltek jussanak vitézt telekhez. A Vitézi Rend felhívása a felvidéki hadviseltekhez Az igazságszolgáltatás rendje á visszacsatolt területen Csehország súlyos gazdasági válsága A magyar királyi minisztérium rende­letét adott ki, amely a visszacsatolt terü­leteken a magyar igazságszolgáltatás hely- : «állításáról rendelkezik és felhatalmazást ad az igazságügyminiszternek arra, hogy az igazságszolgáltatás működésének meg­kezdése céljából szükséges intézkedéseket megtehesse. A rendelet kiemeli, hogy az igazság- ezolgáltatás működésének megkezdését célzó intézkedéseknél figyelemmel leéli lenni a törvénynek azokra a rendelkezé­seire, amelyek a közhivatalokban a kisebb­ségi nyelv ismeretét vaunak hivatva biz­tosítani. A magánjogi ]jogviszonyok rendezése tekintetében a rend az, hogy a vissza­csatolt területeken további rendelkezésig a polgári bíráskodás terén a jelenleg ott hatályban levő jogszabályokat kell to­vábbra is alkalmazni. Kivéve természete­den azokat, amelyek az állami főhatalom megváltozása következtében a dolog ter­mészeténél 'fogva többé nem alkalmazha­tók. Essek helyett a magyar jog megfelelő szabályait kell alkalmazni. Például tehát bz ítéleteket a Magyar Szent Korona ne- yében kell' hozni. A büntetőbíráskodás terén a -visszacsa­tolt területeken is a magyar jog szabá­lyait alkalmazzák már a bíróság működé­sének megkezdésével. A csehszlovák bíróságok működésének megszűnése és a magyar bíróságok műkö­désének megkezdése között eltelt időre tekintettel, szabályozza a rendelet a bírói eljárásokban, valamint a jogok érvényesí­tése és fenntartása szempontjából jelen­tős határidőknek a jelenlegi viszonyok kö­zött megokolt megfelelő meghosszabbítá­sát is. Magyar posta szol gúlát a felszabadult területen A kereskedelmi miniszter rendeletben intézkedett a felszabadult területek pos­tai ügyéről. Az egyelőre katonai igazgatás alá kerülő felszabadított területek posta- ügyelitek megszervezését új ideiglenes szerv látja el. Ennék a neve: a Felszaba­dult Terület M. E,ir. Postaigazgatósága Bu­dapest. A felszabadult területek posta- igazgatóságának vezetésével, az általános igazgatási és postai vonatkozási ügyek el­látásával- • Sühavy Aladár postaföi.gazgatót bízták meg. Á. felszabadult területeken a magyar posta összes díjszabásait, üzlet- szabályzatait, kezelési és egyéb utasításai ' életbelépnék attól a naptól, amikor az egyes helységekben a magyar postaszolgá-, lat újra, megindul. Az átmenetileg szük­séges különleges díjszabási és egyéb intéz­kedések életbeléptetéséről a miniszter kü­lön rendelkezik. Külön rendelet szól a fel- -szabadult -területeken működő - postahiva­taloknál a csehszlovák pénzben történő befizetések és kifizetések elszámolásáról is. Ötpengős magyar bankjegyek A hivatalos lap szombati száma közli a Magyar Nemzeti Bank hirdetményét, amely szerűit a bank öt pengős bankjegyeket hoz forgalomba. Illetékes helyen ezzel kapcso­latban a következőket közük: A Magyar Nemzeti Banknak ez az in­tézkedése átmeneti jellegű és a Felvidék visszacsatolásával áll összefüggésben. FéütéŰenüi ’ szükséges ugyanis, hogy ass'új magyar területeken forgalomban levő csehszlovák bankjegyek és államjegyek mielőbb át cseréltessenek magyar pénzre. Ez az átváltás természetszerűen nagyobb mennyiségű ezüst és más váltópénzt igé­nyel. Bár az állami pénzverde már huza­mosabb idő óta teljes üzemben dolgozik, mégis ilyen nagymennyiségű váltópénz verése hosszabb időt vesz igénybe. Ezért, hogy nehézségek ne álljanak elő, a Magyar Nemzeti Bank átmenetileg öt pengős bank­jegyeket hoz forgalomba. Amint a, pénz­verde a megfelelő mennyiségű ezüst öt- pengősök verésével, elkészül, az ötpengős bankjegyeket a forgalomból ki fogják vonni. Eziránt 1939 január 31-ig fog intéz­kedés történni. w_ (A MAGYAR BÚTORIPAR RE­MÉNYTELJESEN FOGADJA A FEL­VIDÉK VISSZACSATOLÁSÁT.) A Fel­vidék visszacsatolásának örömteli fejle­ményeit a fapiac is várakozásteljesen fogadja és különösen a bútoripar az, amely hosszabb ideje tartó pangása meg­szűnését és a kisebb-nágyobb üzemek egész sorának mielőbbi jobb foglalkozta­tását reméli. A visszakerülő felvidéki területek lombfaállománya egyébként a Csonkaország eddigi erdőállományához hasonló jelleget mutat, átlagosan vett fa­gazdasága pedig nagyobb, mint a Csonka- ország területének és •erdőállományának arányszáma. A visszakerülő faipari vál­lalatok és telepek jelentékenyek.' Prágából jelentik: Csehszlovákia politi­kai válságával együtt jár a mindjobban nyomasztó gazdasági válság. Csehországot a mozgósítás annyira megviselte, hogy az államkincstáry teljesen kimerült. Az adók rendszertelenül folynak be, ezzel szemben a hadsereg fenntartása hihetetlen összege­ket emészt fel. Fogytán van a nyersanyagkészlet és kü­lönösképpen hiány mutatkozik azokban a nyersanyagokban, amelyeket a külföldön szereznek be. A legnagyobb csapás azon­ban mégis csak az, hogy immár két hó­napja teljesen szünetel a külkereskedelmi forgalom, Csehország a nyugat felé irá­nyuló külkereskedelmi forgalmát Német­országon keresztül bonyolította le, míg észak felé Lengyelországon keresztül, ke­letre pedig Magyarországon át és a Duna- hajózás révén juttatta el áruit, Mint isme­retes a cseh tranzitóforgalom Németorszá­gon keresztül már augusztus óta szünetel, nem sokkal később megszűnt Magyaror­szág és Lengyelország felé is, ugyanekkor azonban megszüntették a csehek a dunai hajózást is. A kereskedelmi hajóparkot és az uszá­lyokat a pozsonyi kikötőben összpontosí­tották, a mostani bizonytalan helyzetben azonban nem látják tanácsonak, hogy a Dunán nagyobb forgalmat bonyolítsanak le. Románia felé a kis vasútállomásnak Magyar ország részére való átadásvai már Dohorgaz és Vajha Átmentek a Dunán a magyar honvé­dek, megszállották a többi között Do- borgaz és Vajka csallóközi községeket. Meleg szeretettel fogadta ennek a két kisközségnek szinmagyár népe Horthy Miklós katonáit. Köszöütsük őket mi is meleg szeretettel, leöszöntsük a régi pfi- mási banderista hadsereg kapitányai­nak és tisztjeinek érdemes unokáit. Meri Ddborgáz és Vajka, ez a két színmagyar kisközség nemes egyházi jobbágyok te­lepülése. Azok, akik ebben a két község­ben szombaton virágesövél fogadták Horthy Miklós katonáit, jórészt még Szent István korabeli vitéz katonák le­származottjai. A Bittok, a Csenthék, csak egy inkább stratégiai jellegű vasút­vonal maradt meg. Csehországnak tehát egyetlen vasútvo­nala sem maradt, amelyet felhasználhatna a külfölddel, való árucsereforgalom lebo­nyolítására. Ennek következtében a leg­fontosabb külföldi nyersanyagok, így ph a pamut már kifogyóban van. Igaz ugyan, hogy a belső fogyasztás lényegesen csök­kent, ezzel szemben a hadsereg szükségle­tei nagy mértékben megnövekedtek. Fel­dolgozta már Csehország az egész idei gyapjút is s így az a veszély, hogy ha ha­marosan megegyezés nem létesül, a leg­fontosabb iparágak teljesen beszüntetik a munkát. Ezzel szemben az exportra dolgozó gyá­rak raktárai mindjobban megtelnek, eze­ket az árukat belföldön nem tudják elhe­lyezni, mert hiszen a külföldi piacok kü­lönleges ízlések részére készültek. Cseh közgazdasági körök éppen ezt a tényt te­kintik a legveszélyesebbnek, mert nagy kérdés, hogy a kivitel megakadása révén keletkezett kárt jóvá lehet-e termi. Hiszen attól kell tartani, hogy a külföldi piacok a cseh áruk elmaradása miatt másfelé orientálódnak. Már pedig, ha a cseh export- ipar elveszti ezeket az értékes területeket, akkor a tapasztalat szerint az újrftmeg- hődítás szinte leküzdhetetlen nehézség­gel jár. Hatványuk; az- IlMsházy, MÜcos, Nyárs, Pénzes, Rimanóczy, Saághy, Temesváry, Zéve családok leszármazottai köszöntöt­ték a bevonuló honvédeket Doborgazon, Vajlcán pedig az Álló. Balassa, Bölcs, Biróczy, Godán, Hideghéthy, Jankó, Kamarja, Kékedy, Köszeghy, Naszvady, Pécsy, Pogány, SJcultéthy és Trombitás ősi praedillista családok lészármazói voltak az .ünneplők, íme, Bizonyság Is­ten előtt, milyen jogtiprós volt ezekben a szinmagyar falvakban a csehek húsz­éves uralma. Felelős szerkesztő: POGÁNY B3LA Felelős kiadó: 1VEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT, BUDAPEST, VIII, BŐIK SZILÁRD-UTCA 4, — FELELŐS: GYfíRY ALADÁR IGAZGATÓ

Next

/
Thumbnails
Contents