Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-23 / 15. szám

*elVköszöntjük ré| fdrvidékf ügyfelei; Werth látott: #73. fél» raktár: |ebelsb«frg-utci irgíSycím: ..Wjrrtfrankfi 5 Mmgyaif, GőzMavépörköí Fűszer éa CuMformalom. telvideKi i^ÄG^ARHIRLAß radt. így különösen a V&rhovináu. A fa­döntés és a tutajozás, amely a lakosságnak úgyszólván egyetlen létfenntartási módja, teljesen megbénult. Az alcnfiszlatinai sóbányát bezárták-, mert nem tudják hol eladni a sót. Hitlert meglátogatja Pirow és a román király Berlin, november 22. Rendszerint jól- éitesült körökben úgy tudják, hogy Pirow délafrikai nemzetvédelmi miniszter csih törtökön^Lólffen meglátogatja Hitler kan- celláJ»fr‘1í*Berehtesgaden melletti Obersalz- >ergen. A találkozón, hír szerint, jelen lesz Ribbentrop német birodalmi külügy­miniszter is. A hét folyamán, hír szerint, Károly ro­mán király és Mihály trónörökös is fel­keresi Hitler kancellárt az Obersalz- bergen. 1938 NOVEMBER 23, SZERDA! Óriási visszhangot keltett Jaross Andor hódmezővásárhelyi beszéde „Várva várluk, hogy a megtisztult felvidéki magyar lélek a csonkaország közéletében is elvégezze a maga áldásos munkái át“ Diákszállót ad a főváros a Budapesten tanuló felvidéki főiskolásoknak A Felvidék visszacsatolásával kapcsolat­ban az előjelek szérínt igen sok egyetémi és főiskolai hallgató fog átiratkozni a magyar egytemekre és főiskolákra. A fel­vidéki egyetemi és főiskolai hallgatók el­szállásolásáról a főváros már jó előre gon­doskodott s Szendy Károly polgármester a felvidéki ifjúság részére felajánlotta a II-, Toidy Ferenc-utcai 200 férőhe­lyes diákszállót, ahol önköltségi díj ellenében kapnak majd otthont és el-” látást a Budapesten tanuló felvidéki ifjak. A polgármester . egyébként engedélyt adott arra, hogy a fővárosi iskolák ta­nulói iskoláikban gyűjtést rendezzenek s a befolyó összegből — a budapesti tanító- testület és a polgáriiskolai tanáregyesü­let elnökségének irányítása mellett — a tanulók a visszacsatolt felvidéki iskolák számára már eddig is sokszáz lobogót vá­sároltak.* Milyen hegyek tértek vissza a Felvidékkel Nyomban á felvidéki demarkációs vonal megvonása után turistáink nekiestek a tér­képeknek és lázas izgalommal vizsgálták, mi­lyen hegyek tértek vissza a visszacsatolt Fel­vidékkel. A mai helyzet Szerint a turistaterületek gyarapodása Strömpl Gábor dr. szerint a következő. '(>- ' Az Osztrovszki-előhegyelc A Duna mellöl elinduló ilj határ a Kis- alföld északi részén vonul át, de közben csak alacsony dombokat szel keresztül. Hegyek tövéhez csak Lévánál ér, de nem hág föl a magasba, hanem továbbra is dombok hátán kanyarog szeszélyes zeg-zugaival. Az Ipoly fölött Hont-Nógrád megyék területén juttat ugyan az új határ néhány hegyszámba menő magaslatot, ezek azonban csak magános he­gyek, amelyek a határnak ehelyütt ugyan­csak szeszélyes zugaiban ülnek. Van köztük félezer métert meghaladó hegy is, de valamennyi sűrűn lakott területen, kicsi erdőfoltok közül emelkedik fel. Az Oszt- rovszki-hegység előhegyei ezek és távol es­nek minden turistakultúrától. Nem javul a helyzet Losonc, sőt Rima- szombat után sem, mert még ott, a kies Gömör közepén is, nagyobb dombok között imbolyog a határ. Jolsvánál megjelenik ugyan a 812 méteres Vashegy, de mert anyaga valóban vasérc, bányái miatt nem tekinthető turistahelynek. Az igazi turistaterület csak Pelsöcriél kez­dődik, a Sajó völgyében. Nem azért, mintha az új határ itt messze északnak kanyarod­nék, hanem azért, mert a hegyek nyúlnak be ott messzebb dél felé. Ezen a tájon már a trianoni Felvidéken is voltak hegyek, fen- fiikok Aggtelek mellett. A Sajó menti, illetve rozsnyói turistaterület kétféle: a déli terje­delmesebb s ez a gömör-tomai Karszt, a másik a kisebb, az Érchegység része. A gömör-tomai Karszt A gömör-tomai Karszt szinte teljes egé­szében a mienk. A pelsöci nagyhegy pom­pás alakú fenslkjának csak az északi ercsz- kedöi maradtak a határon túl. A Szicíliai fensik csorbítatlanul kerül hozzánk vissza mindkét nyúlványával, a tornai Alsó és Felsöheggyel együtt. A két Szurdok azonban, az Aji, meg a Szádelöi völgy csak félig a mienk, mert a határ a rozsnyói hegyek, magas gerincéről jövet, ott vág át haránt jós zó felé. Az iménti nagy Karsztban van a Baradla egész háló­zata és ezzel 20 kilorrféter hosszúra nőtt e nagyhírű természeti jpncsülik. A visszakerült kisebb barlangoknak ee szerese száma. ,t\fc " Amíg 'Oh als • Darmol dolgozik. Nem zavarja az álmot é* mégis estétől reggelre biztosan hat. Fájdalom nélkül hajt • •• •*. — — íaIÍa* ii *m'i lóct iHÓ7 plŐ könnyű és teljes ürülést idéz elő. fiiSSͱ«lSE^ Az Érchegységböl egyelőre csak keveset juttattak nekünk és ez a kevés is több tag­ban került hozzánk. Amíg a hegyek egyik fele a mienk, az a jobbik eset, de fájdalmas, hogy a,..hgtár ezt is Rozsnyónál például az T„ hegjye, WfwtijdK'ái&elfj gas, csak, keskeny feljárón át közelíthető meg, míg az odább fekvő pipitykéro és Csü- kerészre csak kerülővel juthat a turista. Ugyanez a helyzet a Jászó mellett lévő Lu- ciabdnydn, ha az 1000 métert meghaladó ge­rincre igyekszik a turista. Sőt, nem javul a helyzet Kassánál sem, mert ott is csak a déli lejtők a mieink, a gerincek pedig kur­ták. A hegyekben több menedékház van, de legtöbbje az új határon túl van éa további sorsuk még bizonytalan, A Sátor-hegyekből aránylag keveset kap­tunk vissza, mert csak a Nagy Miliő egésze került hozzánk és néhány magasabb hegy Nagy szólánc mellett. Onnan kelet felé azután már nincs több jelentős hegy. Mindössze Sátoraljaújhely mellett magasodik néhány háromszáz méter magas hegyecske, maid Királyhehnecnél egy magányos kük és Be­regszász körül a szép szőlőhegyek. Jelentékeny hegyek tértek azonban vissza a kies Középhegységgel. így a Cserhát északi részén. A narancs ma mái' teljesen a miénk. Egész már a közeli Mcdves is 80- moskö várával. Kicsiny,' de szép vulkán- eredetű hegyek kerültek vissza Ajnácskö táján éa Rimaszombat fölött is kaptunk erdős magaslatokat, majd a Duna mentén a kovácspataki hegyeket. Postahivatalok a Felvidéken A visszacsatolt területeken újabban; —- a legutóbb november 10-én és 14-én kö* zölteken kívül — az alábbi postahivatalok kezdték meg működésüket: Abaszéplak, Alsómislye, Alsópély, Bars- baracska, Barsbese, Barsfüss, Bart, Bár- ca, Bátyú, Bússá, Csáb, Csécs, Csiffár, Deménd, Dobóruszka, Eberhard, Egeg, Enyicke, Feketeardó, Felszőszeli, Fél, Gar- bócbogdány, Gács, Gát, Gice, Harkács, Hidaskürt, Jánok, Kamocsa, Királyfa, Ki­rályrév, Kövecsecs, Kuntapolca, Magyar­bél, Magyarsók, Megyercs, Nagybereg, Nagyfödémes, Nagyida, Nagymácsécl, Nagymánya, Nagymuzsaj, Náidszeg, Ne­in eskajal, Nemeskosut, Óhaj, Oroszvég, Osgyán, Orsujfalu, Pered, Ragyolc, Rapp, Rété, Salánk, Semse, Szene, Szentmihály- fa, Szilice, Szimő Szkáros, Szűrte, Tak- sonyfalva, Talló< Torna, Ujbars, TJjlót, Vágvecse, Zjitvafödémes és Zsitvaujfalu. Ezekhssr'a postahivatalokhoz levélpostai ,yek, csomagok, értéklevelek, ta­posta- és csekkfizetési utalványok küldhetők. A csomagok szállítása azonban a szállítási eszközök hiányos volta miatt, különösen a vasútvonalaktól távolabb eső helyekre, egyelőre csak késedelemmel tör­ténhetik. A magántáviró- és távbeszélő- forgalom általában még szünetel. Budapest, november 22. Jaross Andor miniszter hódmezővásárhf lyi beszéde óriási visszhangot keltett a bidapesti sajtóban. A hétfői lapok legtöbbje vezércikkben foglalkozik a beszéd tart rimával és lelkes kommentárokkal kíséri J n-oss programadó megnyilatkozását. „A kisemberek, független magyarok hazája” A Függetlenség „A kisember értéke” Című vezércikkében egyebek közt ezeket mondja: Jaross szavaiból a visszatért Észak millió magyarja szólott a magyar Alföldhöz. Testvérek forró szive dobbant meg. de ugyanakkor megnyilatkozott, ki­tárult előttünk a rabságból visszajött ma­gyarok egész érzés- és gondolatvilága is. Más lélek, más gondolkodás volna ez, mint a mienk ? Húsz rövid esztendő mássá tudta volna formálni a magyar lelkiséget, amely egységes volt ezer éven át? A húsz év alatt idegen elnyomást szenvedett magyar­ság éppen olyan teljesen, s tökéletesen őrizte meg magyar mivoltát, mint Hód­mezővásárhely, Debrecen vagy Kecskemét népe. fis ezért mégis van egy lényeges kü­lönbség köztünk. A Felvidék magyarjai két keserves évtized alatt a reális munka, a reális magyarság emberei lettek. S a kétévtizedes elnyomásból visszatért Felvi­dék minisztere most ekként hirdeti előt­tünk a véren, könnyön szerzett nagy ta­nulságot.-— Hogyha boldoggá tudjuk tenni a magyar szántó-vető embert, a műhelyében kalapácsot forgató dolgos magyart, ha a nemzet méltóságához mórt kenyeret tu­dunk adni a munkásnak s ha a nemzet vezető rétege, a magyar intelligencia át- érzi a . nemzeti közösség nagy feladatait, akkor meg tudjuk teremteni az egységes szellemiségű erős magyarságot. — Ezért kell most végrehajtani a nagy magyar reformokat. Ezért kell kíméletle­nül eltávolítani az útból a neo-barokk kor minden avult rekvizitumát s átszervezni az országot úgy, hogy az a dolgozók, a kisemberek, az apró, független magyarok hazája legyen. Mint Jaross Andor mondja-, ez az .erős magyarság lesz az a kohéziós központ, amelyhez való csatlakozását ér­demesnek fogja találni a kárpátorosz, a szlovák és a Kárpátok medencéjében élő többi nemzetiség is! Ez az új magyar reálpolitika útja. Ez a jövendő, amelynek útmutató osi’lagát a bőr. Ionrácson át mindnyájunk számára látta meg egymillió visszatért magyar. A felvidéki magyarság erényei A Pesti Hírlap ,/farosa első beszéde” című vezércikkében egyebek közt a követ­kező szavakkal kommentálja a hódmezővár sárhelyi beszédet: A cseh uralom alá kényszeri tett magyar­ság milliós tömegei csodálatos keménység, gél és elszántsággal, kitartással és bátor, sággal álltak nemzeti jogaik, magyarsá- guk és soha nem titkolt politikai célkitűzé. seik mellett, _ • Kemény nyomás alatt új, a réginél acé. losabb és öntudatoeabb magyar lélek szü­letett a cseh uralom alatt. Ha azt nézzük, rr.it akartak, mit cselekedtek és mit értek el a felvidéki magyarok, örülhet a lel­künk. Itt a csonka hazában, ha a magunk politikai fejlődését figyeljük, már kevesebb volt az örömünk, elég okunk akadt rá min­dig, hogy aggódjunk, bosszankodjunk. Ezért mindnyájan áldásos és magyar szem. pontból üdvös hatást várunk attól, ha a magyar közéletbe bekapcsolódnak a vissza­tért magyarok. Mindnyájan ismerjük a be­oltott gyümölcsfák csodáját; Egy vékony ágacska, ha á vén törzzsel összeforr, ele­gendő arra, hogy az öreg fa gyümölcse megnemesedjék, ízesebb, édesebb, egész, ségesebb legyen, Ezt a hatást várjuk a fel­vidéki magyarok visszatérésétől. Azt re­méljük, hogy a magyar közélet tanulni fog tőlük önfeláldozást, önzetlenséget, ma­gyar hitet, idealizmust, kitartást, kölcsö. nős megértést és szeretetet. Jaross Andor beszédéről ezután a követ­kezőket írja a Pesti Hirlwp: Mi az első megfigyelése az országhatá­ron túlról érkezett magyar politikai vezér, nek? „Nagyon jól tudjuk — mondja — hogy a trianoni Magyarország különféle politikai pártjaiban a legderekabb embe­rek ülnek s vezetőik mind át vannak hatva a felelősségtudattól. Tulajdonképpen vala­mennyien egy célért harcolnak, még sincs meg az egység és a politikai nyugalom.” Ez az Ő megfigyelése. És ez a mi régi fáj­dalmunk is. Mert idehaza is sokan va­gyunk, akik tudjuk: történelmi feladatok, végzetes fordulók országútján a magyar nemzetnek nincs és nem lehet nagyobb ve­szedelme, mint a turáni átok beteljese­dése: a széthúzás. Mennyivel vigasztalóbb és mennyivel fel* emelőbb az á kép, amelyet Jaross a vissza­kapott területek magyarságáról rajzol. Odafenn, a Kárpátok alatt a Csallóköztől Nagyszőllősig kölcsönös megértéssel, szere, tettel egységes frontba kapcsolódtak a magyarok. Nem úgy, hogy egy erőszakos kéz összefogta, egy pártba kényszerítette őket. Hanem úgy, hogy eljött az áldott gyönyörű nap, amikof mindannyian első­sorban magyaroknak érezték magukat, csak azután ilyen, vagy olyan párt, ilyen vagy olyan világnézet híveinek. Eldobtak maguktól minden vetélkedést, minden haragot, minden ellenszenvei és a szivüket megnyitották a vérség paran­csa, a szeretet előtt. Szeretet, kölcsönös megértés, türelem, az ellentétes nézetek megbecsülése, a lelkiismereti szabadság tiszteletbantartása művelte a csodát, min­den magyarok kemény összekovácsolását, az; egységes frontat-, amelyen megtört a cseh hatalom nyomása és erőszakosko­dása. íme ízelítő abból, milyen gyümölcsöt teremhet nálunk is az ősi fába oltott ne­mes gally titokzatos belső ereje. Áhí'juk egész lelkűnkkel óhajtjuk ezt a gyümöl­csöt és várva várjuk, hogy a megtisztult felvidéki magyar lélek a esonkaorszég közéletében is elvégezze a maga áldásos munkáját. Várva várjuk, hogy mi közöt­tünk is minél előbb mindent lebiró hata­lommá váljék a magyart magyarhoz fűző szeretet, a türelem, a megér'és, az össze- öjelkező egyetértés. Mert ez az útja és nem más az egész magyar nemzete meg­váltó csodának, az igazi magyar föltáma­dásnak. A magyar egység példása A Magyar Nemzet is vezércikkben mél­tatja Jaross Andor beszédét és így ír: A nemzet lelki egységét sóvárogják minde- nekfelett a hazatérők — hangzik felénk Jaross Andor szavaiból — azt az egységet, melyet szavak, gesztusok, önkényes intéz­kedések nem adhatnak meg, hanem amely csak a lelkekbol, belülről, önkéntelen erő­vel sarjadhat ki. Egyetértés, szeretet, bi­zalom, egység, kényes lélektani növények, parancsszóra nem hajtanak ki emberi szi­vekből; Ez az áhított egység nem jöhet létre felülről parancsolva épp oly kevéssé, mint ahogy nem gzülethetik meg demagó­giával, csupán szavakban ordítva. Hatalom fenyegetése éppoly kevéssé hozhatja létre, mint az üvöltő mob ter­rorja. Ennek az igazi, mély, benső egység­nek vágya talán soha nem volt olyan erős, mint most napjainkban. A nemzeti társa­dalomiban talán csak a napi és pártpolitika ügyeskedése, mesterkedése, hataloméhes ambíciók, hatalomféltő aggályok zavarják önkénytelen megvalósulását. Ez az igazi, nem a szavakban annyiszor meghirdetett, a valóságban annyiszor meghazudtolt nem­zeti egység, mely tettekben valósuló szo­ciális egység nélkül mindig hazugság ma­rad, az idő parancsa, a sora szava, a szí- , vek áhított vágya, a lét vagy nemlét kér­désé a_ nemzet felé; a Gondviselés figyel­meztetése, mely egyéneket és népeket önis­meretre és megigazulásra hív és ennek hí­jával veszt el. A felvidéki magyarok hangia A Kis Újság vezércikke szerint, amiket Jarosg Andor Hódmezővásárhelyen mon- d°tt. csak a legnagyobb elragadtatással üdvözölheti az osztatlan magyarság, mert új hang, új, egészséges levegő áramlik be vele a magyar közéletbe.

Next

/
Thumbnails
Contents