Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-23 / 15. szám
1938 NOVEMBER 23, SZERDA TEOTlDtta -ÄofeVR-HIRBÄB Pál jugoszláv kormányzó' herceg londoni útja London, november 22. A Times és a Daily Telegraph meleghangú közleményekben állapítja meg, hogy Pál jugoszláv kormányzóherceg londoni látogatása során fontos gazdasági és kereskedelmi kérdéseid ről fog tanácskozni. Kiemelik a lapok az Anglia és Jugoszlávia közötti barátságos viszonyt és a két ország élénk kereske. delmi összeköttetését, hangoztatva, hogy Anglia nagyobb tőkéket ruházott be Jugoszláviában, mint akár Németország, akár Franciaország. A Daily Telegraph szerint Anglia rokon- szén wel kíséri Jugoszlávia békés törekvéseit, főként Olaszországhoz való viszonyé* nak javítását és a Bulgáriával kötött ba_ rátsági egyezményt, amely a balkáni béke fontos tényezője. Hasonló szellemben igyekszik most Jugoszlávia Magyarországhoz való viszonyát javítani.. Belgrádi, november 22. A jugoszláv sajtó élénk érdeklődéásel kíséri Pál kormányzóherceg londoni útját és az olasz-angol ba. rátsági ka’pbsolatok kimélyütését. A Vreme arról ír, milyen jó külpolitikát folytatott Jugoszlávia akkor, amikor Olaszországgal való barátsága mellett nem vesztette el Anglia barátságát. A kormányzó, herceg londoni útjával kapcsolatban a Vreme arról ír, hogy a látogatás magán- természetű ugyan, azonban valószínűleg sör kerül arra is, hogy a kormányzóherceg megbeszéléseket folytasson angol vezető férfiakkal. A tanácskozásokon valószínűleg ismét kifejezésre juttatják Anglia és Jugoszlávia közös eszményét, amelynek célja a népek közötti békés együttműködés. Német és angol hangok a zsidókérdés megoldásáról Anglia nem fogad be újabb bevándorlókat Berlin, november 22. A reggeli lapok részletesen foglalkoznak Chamberlain mi. niszterelnöknek a zsidókérdésben elhangzott alsóházi nyilatkozatával. A Völkischer Beobachter szerint magában véve örvendetes tény, hogy végre a londoni kormány elszánja magát arra, hogy az angol világbirodalom egyes részeit megnyitja a zsidók számára. Chamberlain miniszterelnök azonban nyilatkozatában aggasztó módon sokszor használta a „ha” és „de” szavakat. Mindenelőtt nem értjük meg, hogy ez az óriási biroda. lom miért csak „a németországi zsidók kis részét” fogadhatja be. A Berliner Tagblatt többi között a következőket írja: Az angol miniszterelnöknek ez a nyilatkozatai nem sokkal viszi előbbre a zsidóknak az angol gyarmatokban való letelepítését. Fel lehet tenni a kérdést, hogy Chamberlain miért említette osak mellékesen az angol Kenyát és miért nem beszélt egyáltalában Ugandáról. Ezé. ken a területeken az angol kormánynak ugyanis tökéletes és szabad rendelkezési joga van, míg Tanganyikában a mandátu- mos rendszer alapján ez a jog nem illeti meg. Berlin, november 22. (Német Távirati Iroda.) A német vállalkozók egymásután gyors iramban vásárolják meg a zsidó üzleteket. Az eddigi zsidó üzleteken mindennap táblák jelennek meg, • amelyek bejelentik, hogy az üzlet árja kezébe került. ( M TI.) Varsó, november 22. (Hamas.) Moise Shorr főrabbi vezetésével megalakult Var$óan a zsidó gyarmatosító bizottság. Az /skro-iroda ezeket írja: A lengyel nemzetnek mindinkább számot kell vetnie avVal, hogy a lengyel gazdasági életet meg kell szabadítani a zsidó közvetítőből és hogy a szabad pályákon, ahol a zsidók arányszáma igen magas, arányos elosztás jöjjön létre. Az angol álláspont London, november 22. A zsidókérdésről és a faji kisebbségekről folyt alsóházi vita végén Hoare belügyminiszter a kormány nevében válaszolva kijelentette, hogy a kormány elfogadja a munkáspárti ellenzék határozati javaslatát. — Mindnyájam elitéljük — folytatta a belügyminiszter — azt az esztelen bűncse. lekedetet, amely Párizsban egy német diplomata halálát okozta. Ellene van a más hatalmak ügyeibe való beavatkozásnak, de a németországi zsidóellenes intézkedések kérdése nemzetközi jellegű. Eavetlen ország sem hiheti, hogy a zsidókérdést egyedül oldja meg. Harminckét országot érdekel a kérdés és ezek az eviani értekezleten alkotott bizottságban képviseltetik magukat. A kérdést meg lehet oldani, de csak akkor, ha valamennyi érdekéit kormány összefog és nemzetközi úton igyekszik megoldani ezt a bonyolult problémát. Mi a magunk részéről — mondotta Hoare — hajlandók vagyunk mindent megtenni. Vállaljuk a felelősséget olyan mértékben, ahogyan az bennünket, a Föld nagy részének urait megillet. Megemlítette a miniszter, hogy a domíniumok képviselői részt fognak venni a londoni megbeszéléseiken, amelyeken a zsidó kivándorlók ügyét vitatják meg. Hangsúlyozta, hogy a kérdés megoldásához szükséges az ügy alapos megvizsgálása és a legjobb akarat mellett is bizonyos időnek kell eltelnie, anűg nagyobb- számú zsidó menekültet le tudnak telepíteni a gyarmatokon. Megemlítette Tanganyikát, Kenyát és Délrodéziát. Magában Angliában — mondotta — igen gfiiA a néprwfa és m MR liek száma, úgyhogy nem lehet újabb be. vándorlókat befogadni. A zsidóellenes mozgolódás megakadályozása céljából London több negyedében betiltotta a tüntetéseket. Az angol kormány az átutazó kivándorlóknak átmenetileg szívesen nyújt menedéket. A gyermekeket szívesen fogadják, ha akadnak számukra nevelőszülők, vagy olyan egyesületek, amelyek gondozásukat elvállalják. Noel Baker munkáspárti képviselő szólalt fel Sir Samuel Hoare után. Attól tart, hogy Németország példáját Lengyelország és Románia is követi. A zsidó orvosokat alkalmazni kellene az angol gyarmatokon. „U harcias magyar faj“ Olasz lap cikke a magyar fajta dicséretéről Róma, november 22. A Difesa delta Razza, ,J\uijvédele.m” című folyóirat, amely kéthetenként 80—100.000 példányban jelenik meg, nagy cikket közöl ,JL harcias magyar faj” címen, a magyar fajról. A cikkíró ismerteti a magyar faj eredetét és rámutat arra, hogy a magyarság letelepedése különválasztotta a nyugati kereszténységet és mintegy védőbástyát alkotott a barbár keleti népek előnyomulásával szemben. A magyarság három külön világ határán is ezer éven át fenntartotta faji különállóságát. Hiába pusztították végig Magyar- országot a tatárok a XTTT. században, hiába esett Buda 1541-ben a törökök kezébe, a magyar faj mindig ugyanaz maradt és élet- képessége minden nagy csapás után csak jobban megerősödött. Magyarország története világosan mutatja, hogy egy nemzet története a faj történetétől függ. ****** és Bartucz Lajos véleményét a magyar faji Ságról és rámutat arra, hogy a magyarság a történelem minden viszontagsága mellett fenntartotta faji jellegét és eredeti antropológiai tulajdonságait. Közismert dolog, hogy a trianoni szerződés Magyarországot területének 71 százalékától és lakoaságánka Cl százalékától fosztotta meg. Ez a rettentő megcsonkítás a magyar faj számára a vég kezdetét kellett volna, hogy jelentse. Ezúttal is kitűnt azonban, hogy a magyar faj létező valóság, amellyel feltétlenül számolni kell. Ebben a tekintetben a legszembeötlőbb bizonyíték a Magyarország és Csehország sorsa közötti különbség. Csehszlovákia, amely teljesen mesterséges alkotmány, nem állotta ki húsz év próbáját. Ez, tekintettel a lakosság faji sokféleségére, nem is lehetett másként. Itt, vannak például a ruszinok, A ruszinok a csehszlovák uralom előtt nyugodtan éltek, sőt sok helyütt önként el is ma- gyarosodtdk, úgyanryira, hogy sok helyen a misét még pravoszláv nyelven mondják el, de a szentbeszédet már magyarull tartják. Magyarország ezer év történetének viharai után is Európa előretolt bástyájának szerepét tölti be. A magyarság most harmadszor is feltámad, hogy folytassa történeti hivatását, amelyet már az Árpádok korában és annak a Nagy Lajosnak korában is betöltött, aki egyszerre volt királya Magyar•1659 hdapesí ALAPÍTÁSI ÉV-' 1Ö3Ö MARSA TERÉZIA BRANDY országnak és Lengyelországnak. Ez a hivatás mindaddig tartani fog, míg magyarfajú és magyarvérü émberek lesznek! A fegyverkezés, a német gyarmatok és a keletázsiai helyzet a franciaangol megbeszélések középpontjában P&ris, november 22. A sajtó nagy érdeklődéssel tekint a francia-angol megbeszélések elé. Általános nézet, hogy az eszmecserék középpontjában a két nagyhatalom katonai együttműködésének kérdése fog állni. A Journal értesülései szerint nem új katonai kötelezettségek vállalásáról, hanem a fegyverkezések ki- fejlesztéséről, a katonai erőfesz tések fokozásáról lesz szó. Francia részről az angol szárazföldi haderő kifejlesztését, angol részről viszont a francia légierők újjászervezését óhajtják. Mindkét kérdést csak erős és szilárd kormányzat juttathatja kielégítő megoldáshoz — írja a lap. A Jour jelentése szerint a párizsi megbeszéléseken a spanyol ügyek, valamint a francia-német és angol-német kapcsolatok kérdését csak mellékesen fogják érinteni, ellenben az eszmecserék középpontjában az alábbi híáirom kérdés fog állni: 1. az újrafegyverkezés kérdése, 2. a német gyarmati követelések ügye, 3. a keletázsiai helyzet. Ezekben a kérdésekben a két nyugati nagyhatalom kormányainak össze kell egyeztetni vonalvezetésüket és egymás érdekeiért kölcsönösen szavatosságot kell vállal niok. A spanyol kérdés Párizs, november 22. Alvarez del Vayo, a spanyol köztársasági kormány Párizsban tartózkodó külügyminisztere a párizsi spanyol nagykövet társaságában tegnap este felkereste Bonét külügyminisztert. Alvarez del Vayo a francia-angol megbeszélések küszöbén kifejtette Bonnet előtt kormányának a hadviselési jog kérdésére vonatkozó felfogását és utalt arra, hogy a köztársasági Spanyolországot igen súlyosan érintené, ha a két nagyhatalom Francénak megadná a hadviselő feleket megillető jogokat. A francia népfront vezetői: Leon Blum, Pierre Cot, Caohin kommunista vezér, Berger tábornok, továbbá W. Roberts angol képviselő tegnap közös értekezletet tartottak, amelyen a hadviselési jog megadásának kérdésével foglalkoztak. A népfront mindenáron meg akarja gátolni azt, hogy a francia—angol megbeszéléseken francia részről ebben a kérdésben Franco .javára döntsenek. Az Epogue jelentébe szerint Blum.Bon- netnál ilyen értelemben lépet^ közbjp. BonAiitnava: 1804 # e 1. 12-34-30 Sürgönyeim: T-4net írásban válaszolt Blumnak és közölte, hogy a francia kormány szigorúan ragaszkodik a londoni tervben foglalt feltétetekhez. Párizs, november 22. A francia minisztertanács szerdán délelőtt tíz órakor ösz- szeül. A tanácskozáson azokról a külpoli- - tikai kérdésekről lesz ’ szó, amelyekről Daladier és Bonnet megbeszélést folytat Chamberlainnel és HaHlifax lorddal. Angol minisztertanács London, november 22. A kedd délelőtti heti minisztertanácson Chamberlain miniszterelnök és Halifax külügyminiszter, megbeszélte azokat a kérdéseket, amer lyekre a párizsi látogatás során Daladier és Bonnet miniszterekkel való tanácskozáson sor kerül. A párizsi tanácskozások főtárgya a két ország védelmének egymás mellé rendelése lesz. Biztosra veszik, hogy a francia és angol miniszterek megvitatják a müncheni megegyezés óta lefolyt eseményeket, többek között a zsidó menekültek ügyét és a német sajtó angolellenes támadásai következtében beállott helyzetet. Á megbeszélések során a spanyol helyzetet is megvitatják. Chamberlain miniszterelnök és Halifax külügyminiszter szerdán 11 órakor utazik szakértők kíséretében Párizsba. A gyarmati kérdés nem kerül szóba Párizsban Párizs, november 22. A csütörtöki találkozón lépnek először személyes érintkezésbe a francia és angol miniszterek München óta, ennélfogva áttekintik a diplomáciai helyzetet. Ebben a tekintetben Károly király párizsi és londoni s Pál jugoszláv kormányzóherceg londoni útja minden bizonnyal tájékozást nyújtott Románia és Jugoszlávia magatartásáról a mostani középeurópai helyzetben. A földközitengeri kérdés szintén eszmecserére ad alkalmat. Ami azt illeti, hogy megadják-e Francónak a hadviselői jogokat, úgy látszik francia részről nem szádékoznak tulrnenni a benernavatkozási bizottságban létrejött megegyezésen, amely előbb valamennyi külföldi hadviselő távozását kívánja Spanyolországból. Napirendre kerül a távolkeleti helyzet és Közép-Európa gazdasági helyzete is. Határozottan kijelentik, hogy a gyarmati kérdés nem kerül ezóba, az angol és francia miniszterek azonban valószínűleg vizsgálat alá veszik birodalmi közlekedési vonalaik és tengerentúli birtokaik biztonságát, nemkü!önben>*ftChbgy fegjfverkezési téren ebből JBÜfen követ- to*tetést kell levonni. 1 Köszöntőm / fi/ / 20 év előtti ilzletbarátaimat! HOFFMANN JÓZSEF KUBÁN US Bntfápest, y kér.» Báihory-utca 8. szám. Gyarmatáru Nagykereskedés
