Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-19 / 12. szám
Ma rádiómelléklet ír8. 10 Hllír I. évfolyam 12. szám. Budapest, 1938 november 19. Szombat Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— P, havonta 3.— P . 1 Egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILA1 iNTt'2fT, Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VIII, József-körút 5. Telefon, kiadóhivatal cs hirde- tési osztály 1-444-00. Az Operaház Kassán Irta: úr. Zsindely Ferenc m. kir. vallás- és közoktatásügyi államtitkár Az 1906. évi október hó 29-én tölgylevél koszoruzta ünnepi színlap hirdette Kassa városában, hogy a Kassai Nemzeti Színház a budapesti m. kir. Operaház teljes személyzetének közreműködésével díszelőadást tart. Nagy örömünnepet ült akkor a magyar nemzet. Forma szerint is megsemmisítheti végre azt a reá kénysze- rített szégyenletes törvénycikket, amelyet szíve szerint azelőtt sem tekintett érvényesnek soha: II. Rákóczi Ferencnek száműzetését országából. Legutóbb azon a dicső napon tartott a budapesti m. kir. Operaház díszelőadást Kassán, amelyen hazatérhetett végre a Felvidék fejedelmi városába a Pro Libertate felírású zászlók világhírű felemelője és győzedelmes meghordozőja, bujdosó nagy fejedelmünk, ügy hittük akkor, hogy a kassai dómban magyar földön fog immáron pihenni örökké és zavartalanul. A ránk kényszerített szégyenletes trianoni béke azonban ismét hontalanná tette II. Rákóczi Ferenc fejedelmet s .ele együtt száműzte Magyarország határai közül Kassát is, a fejedelem kedves városát Szive szerint a trianoni békét becikkelyező törvényt' sem tartotta soha érvényesnek a magyar nemzet. Most pedig, amidőn Kassát illetőleg forma szerint is megszűnt annak érvényessége, ismét hálaadó kegyelete« érzéssel zarándokol el a budapesti m. kir. Operaház a Szent Erzisé- bet-dómban nyugvó nagy fejedelem városába, hogy november 19-ón, Erzsébet napján Liszt Ferenc Szent Erzsébet Legendájának, előadásával adjon kifejezést az egész nemzet boldogságának, örömének és szeretettnek. Az Operaház mostani kassai látogatása ismét olyan ünnepet hirdet, amelyen minden magyar szív szent lelkesedéssel dobban össze. Most, hogy a magyar felvidék jelentékeny része felszabadult az idegen járom alól, ismét Kassán függ minden magyar csillogó tekintete és a szívével hallja azt a zsolozsmát, mely a nemzeti, színházban tartott díszelőadáson hegedűk húrján, trombiták messzehalló hangján az örök magyar gondolat győzelmét hirdeti a világnak. A felszabadult Felvidék örömünnepen úgy érezzük, mintha a Rákóczi hamva hazatértekor tartott díszelőadás szín- lapjának töligyfalevelei kerültek volna oda a Kassára bevonuló honvédek érc- sisakjai mellé, annyira rokonnak, any- nyira egynek és összefüggőnek érezzük ezt a két ünnepet. Mindkét ünnep a magyar ig..zság győzelmének ünnepe! A hazatérő Rá- kóczi-hamvak ugyanazt az igét hirdetik, mint a hazatérő honvédek szívének és lábának dobbanása! A nemr- szabad királyi város, a Felvidék szíve, Kassa jól érti ezt a magyar dobogást, hiszen mindenkor fellegvára volt a magyar érzésnek, a magyar szabadságnak! De fellegvára volt hosszú, hosszú l idők óta a magyar kultúrának is. A Magyar Királyi Operaház, a, magyar szír ~"\ vészét mindenkor hazamegy, amikor Kassán, ebben a szépséges kul- túrvárosban látogatást teszi A magyar Teljes erővel fellángolt a ruszin szabadságharc Volosin Prága felé menekül - Tankokat zsákmányolnak a zentíüiök — Felbomlóban a felvidéki cseh hadsereg A sziovák legénység a cseh vezényszó ellen — Ruszin- küldöttségek Varsóban és Budapesten A felkelők elvágták a külvilágtól Húsztól, Ruszinszkó új fővárosát London, november 18. A Reuter-iroda hosszú táviratban írja le a ruszinszkói általános felfordulást, kiemelve, hogy Husztot, az új fővárost, a zendiilők elvágták a külvilágtól. Volosin miniszterelnök munkatársaival útnak indult Prágába és magával vitte a fontos állami okiratokat. A gazdasági és katonai helyzet a vég- •sökig feszült. A Csonka-Ruszinszkót elárasztó cseh és szlovák katonaság, hivatalnokok, tanítók és családtagjaik serege teljesen kimeríti az ország élelmiszer- készleteit és gazdasági forrásait. Rövidesen ruszin küldöttségek utaznak Budapestre és Varsóba, hogy ruszinok tízezreitől aláírt kérvényeket nyújtsanak át, amelyek kérik Lengyelországot és Magyarországot, szabadítsák fel őket a cseh járom alól. Asszonyokat gyilkoltak le a cseh csendőrök Ungvdr, november 18. A Kárpáti Híradó jelentése szerint Huszton és Nagy- szőllősöir a meggyötört lakosság a hét folyamán újra meg újra tüntetett a Magyarországhoz való csatlakozás mellett és a cseh zsarnokság ellen. A cseh csendőrök több tüntetőt véresre vertek és börtönbe vetettek. A csendőrök kegyetlenkedéseinek halálos áldozatai is vannak, köztük több ruszin asszo-ny. Ungvárra érkezett menekültek elbeszélése szerint — mint a Kárpáti , Magyar Hirlap írja — az egyik Huszt melletti fa. luban az éhínség szélére jutott nép feliá. zadt és megtámadta a csendőröket. A hatalmas botokkal és vasvillákkal felfegyverzett tömeg megrohanta a fegyverüket használó csendőröket. Mint «•< menekülők elmondták,- körülbelül AO csendőr maradt holtan a helyszínem. A polgárságnak is sok halottja, és sebesültje van. Más menekültek elbeszélése szerint Gálszécs&t és Nagymihályon a jobbmódú mrí- gyar és zsidó lakosságnál házkutatásokat tartottak és fegyverrel kémjszárUették őket megtakarított pénzük és nemes féün- böl készült értéktárgyaik átadására. A pénzt és értékeket nyugta nélkül vitték el. (MTI.) Víonállák a Hlinka-gárda egyenruha iában Balassagyarmat, november 18. A feloszlatott Hlinka-gárdának egyenruháját viselő emberfek még mindig rettegésben tartják a megszállott, községek lakóit. Az országutakon lévő hidak alatt bújnak meg s ha arra jön egy kocsi, feltartóztatják, a bennülők pénzét elveszik s azután útjára engedik. Magasmajtéiny község szlovák anyanyelvű lakosai olyan kijelentést tettek, hogy ha nem csatolják őket Magyarországhoz, házukat és földjüket eladják és magyar területre költöznek, (MTI.),. •» Ötezer menekült Magyar- országon Varsó, november 18. A lengyel sajtó re-ndkivifli érdeklődéssel foglalkozik !a ruszinszkói eseményekkel. A Polska Zbrojna, a hadsereg lapja Huszt, Nagyszöllős és Visk községekben veres összeütközésekre, került sor a lakosság és a csendőrség között. Ruszinföldröl ötezer magyar, ruszin és román menekült Magyarországra. A csehek a lakosságot teljesen kifosztják. Kolera és tífusz Kárpátalján A Kurjer Poranny jelentése szerint kolera és tífusz pusztít Kus/.ius/kőbán, ahol a felkelők ezt a területet a nyugati résszel összekötő utolsó hidakat is felrobbantották. A cseh hadseregbeli forradalmi hangulat van. Az Express Poranny jelentése szerint Ruszinszkó kicsúszik a csehek kezeiből, mert a felkelők magát a katonaságot is elkergetik. Éhség, terror és anarhla, tankok a fölke ők kezében Az Illustrowany Kurjer Codzíenny prágai jelentése szerint nemrégen még Prágában tartózkodott Melnyk volt ukrán tiszt, a Lengyelországban működött UON ukrán terrorszervezet ismert alakja, akit az UON Konovalec utódjának nevezett ki. Melnyk most eltűnt Prágából és Ru- szinszkóba utazott, hogy átvegye az ukrán terroristák vezetését. Melnyk Lengyelország legvezedelmesebb ellenségei közé tartozik és sokszor szerepelt Galíciában. A Gdniec Warszawski a „tragikus ruszin vidékről” közölt híreiben kiemeli, hogy éhség, terror és anarchia pusztít a Kárpátalján. A Dobry Wieczor jelenti, hogy a felkelők tankok ellen harcolnak a Felvidéken és kiragadják azokat a csehek kezéből. Használni azonban benzinhiány miatt uem tudják a tankokat. Volosin eltűnt Husztról és senki sem tudja hol tartózkodik. A Kárpátalján a hadsereg sok helyütt ..............n* vrrr rrrmYmrirr színészet ősrégi időkben otthont talált Kassán. Az első állandó színház már 1789-ben megnyílt a Felvidék e nagy- multú művelődési központjában, a város szívében, a pompás és világhírű dóm szomszédságában. Az első magyar szó 1816 májusában hangzott el Kassa város színházában és attól kezdve város és vármegye mindig pártfogolta a magyar színészetet. Emlékezünk Ber- zeviczy Vince báró intendáns lelkességére, emlékezünk a kassai színház nagyszerű múltjára, mely kiváló színészeket nevelt az egész országnak és bo- csájtott szárnyára. A kassai színház már az 1884-ben százéves jubileumi ünnepet ült és mikor stílusosan faggyúgyertyákkal világítottak gázlángok helyett ezen az ünnepi előadáson, a gyertyák lobogása a magyar kultúra dicsőségének fáklyasor rává nőtt. A magyar színészet százéves jubileumán 1916-ban országos ünnepség keretében ülte meg a kassai Nemzeti Színház, melynek nagyszerű- múltját márványtábla hirdeti az új épületen. Erre a máryánytáblára boldog és minden nemzedék előtt emlékezetes dátumként kerüljön a mai nap, mely tudom, a kassai magyarok szívébe is örökre be lesz írva: a mai nagy nap, amikor a Magyar Királyi Operaház újra eljött ide, hogy boldogan vehessen részt azon az ünnepen, melyet a Felvidéknek az anyai kebelre történt visszatértekor forró lélekkel, örömkönnyes szemmel ma itt megtartunk. Nemes Kassa városa két szomorú emlékű béna évtized után ezzel a díszelőadással újra visszakapcsolódik az egységes magyar kultúra régi, meleg, örökkön-őrökké egy áramlásliba és a rossz emlékekét feledve folytatja n?'-"zerü küldetését a magyar művelődés egyre magasabbra, magasabbra való emelése érdekében. Kassa városa a megszállás két évtizede alatt is haladt és fejlődött a kultúra terén, megható hűséggel és áldozatkészséggel mindig fenntartotta a leiki összeköttetést az anyaországgal és most újra korszerű, friss lendülettel folytathatja azt a szép munkát, melyet ez a város a magyar irodalom, művészet, zene- és színművészet terén évszázadokon át oly ragyogó sikerrel végzett. A magyarok^ Istene adjon ehhez a nagy és dicsőséges munkához fejedelmi Kassa városának, Kassa fiainak és leányainak továbbra is acélos kitartást éa új magyar erőt!
