Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-19 / 12. szám

TEBBTOöa J^<ste&-Hiraaß véres fejjel kénytelen menekülni a fel­kelők elől. A cseh katonák elhagyják csapattesteiket és menekülnek, mert nem akarnak pa­rancsnokaiknak engedelmeskedni. Eltűnt Husztról Révay szociáldemokrata cspeh- barát ukrán miniszter is. A lakosság úgy véli, hogy a súlyos helyzet késztette mene­külésre a ruszin minisztereket. A Ruszint öld béklyó a csehszlovák köztársa­ság lábán A Lengyelországban különösen a vidéki .apóknál elterjedt Narodova Ageneia In- íormacyjna a történelem megváltozhatat­lan törvényeiről írott cikkében a követke­zőket mondja: A magyar hadsereg ma már Ungvárott és Munkácson áll. A had­sereggel együtt közeledik hozzánk a ma gyár határ is, amely már csak néhány kilométerre van a lengyel köztársaság déli határától. A magyar határom- lobogó piros-fe- hér-zöld zászlóktól azonban még min­dig egy vékony természetellenes föld- szalag választ el bennünket. A bécsi döntés — írja tovább a cikk - tulajdonképpen már prejudikált a magyar —lengyel határ kérdésében. Biz a vékony földszalag, amelyet Ru- szinszkónak hívnak, Prága orosz ba­rátságának eszköze volt. Tizenyolc éven keresztül éhhalára volt ítélve. A trianoni békeszerződés mesterséges és könnyelmű döntései következtében ezt a földet elszakították a magyar alföldtől, amelyből élt. A csehek azonban elpusztí­tották az itteni ipart js és az ország bel­sejébe szállították a gyárak gépeit. Az ín­ség és a nyomor elárasztotta a Kárpátok déli lejtőjét, amely most kacérkodó mo­sollyal mutatja a fogait a szovjet-rém felé. A fuszin nép- a múltban ötven százaléké ban a kommunista pártra szavazott. Ru- szinszkó-18 éven kérésziül hiába követelte as autonómiát, hiába sikoltottak kenyér után. , Ma, amikor a Ruszinföld kérdését új­ból csak félig oldották meg, megint bűnt követtek el a ruszin nép és béke ellen. Ennek a legújabb bűncselek­ménynek főleg Moszkva örül, mert Moszkva. számára nagyfontosságú, hogy Középeurópában olyan gyújtó­pont maradjon, amelyen keresztül be­folyásait érvényesítheti. Csehszlová­kiának ez a darabka nem jelent érté­ket. Az ország többi részétől elvá­lasztva, vasutak és közlekedési eshető­ség nélkül, nagyobb városok és kultú- rális központok nélkül a Ruszinföld csupán béklyó a csehszlovák kötársa- ság lábán. Prága most csodálatosképpen óriási befek­tetésekről beszél. Tízmillió angol font kői* csont akarnak ebbe az országba befek­tetni. Ez azt bizonyítaná, hogy Prága to­vábbra is minden áron fenn akarja tartani az összeköttetést a szovjettel és ezért nem egyeezik bele Európa e területén egyéb változásokba. Ruszinföldön ma felkelők vére folyik. Ezek a népszavazásért, tehát a nő­iesség önrendelkezési jogáért, vég­eredményben azonban a Magyaror­szághoz való csatlakozásért küzdenek. Ruszinföldnek Szent István koronájához való .csatolása a nép számára munkát és kenyeret, Lengyelország számára a ma­gyarokkal való határt jelenti. Míg ez be nem következik, addig a csehszlovák köz­társaság új határaiért való jótállás csu­pán értéktelen papirrongy lenne. A törté­nelemnek meg vannak a maga törvényei. Pénz *utalom följelent Ungvár, novepiber l ban a buszt! ukrán kor közzé, amelyben közi)' felkelők nyomravezet pénzjutalomban részest jesen megbízható kcz! most azon a területén réseti forrás lett, 1 \ Se szeri, se száma a Isjen sokan e tfell\\’ási' kei főike.ők téri Beretv rmk tekintik, hogy hargosaikat feljelent­sék és bosszút álljanak rajtuk. Ezek a fel­jelentések igen sok esetben teljesen alap­talanok. . , Csak 1940-ben választ Kárpátalja Prága, november 18. Politikai körök a Rus/inföld önkormányzatáról szóló al­kotmányjogi javaslattal kapcsolatban ar­ról értesülnek, hogy Ruszinföldön az első választásokat az alkotmánytörvény kihir detése után tizennyolc hónapon belül tartják meg. A ruszin és a szlovák alkot­mánytörvény között ez a leglényegesebb különbség. Szlovákiában 1930 januárjáig megtartják a tartománygyülési váJasztso- kat, a ruszin földi vlassztások végső idő­pontja viszont 1940 májusa lesz. Csendőrökkel loitiák el a csehek a morvaországi szlovákok csatlakozási mozgalmát Kossá, ‘november 18. Morvaországban, ahol a szlovák—morva határ mentén je­lentős szlovák népcsoport él, erőteljes mozgalom indult meg a Szlovenszkóhoz való átcsatolás érdekében. A cseh hatóságok a mozgalom veze­tőit letartóztatták és arra kényszerí­tik a szlováklakta községek elöljáróit, hogy hívják össze a községi képviselő- testületeket és tiltakozzanak a morva- országi szlovákság elcsatolása ellen. A szlovák kormány hivatalos lapja, a „Slovak” éles hangon szóvá teszi az ügyet. Igazi „demokratikus eljárás”, ­írja a lap, — ami történt. A prágai mód­szer szeriht jártak el és a népakarat igazi megnyilvánulását ismét cseh szuronyok befolyásolták. Ebben már* hosszú gyakor­latuk, van a prágai uraknak. De tudják meg, hogy ha a népszavazást csendőrfede. zef nélkül ismétlik meg, akkor a katolikus szlovákok, a katolikus Szlovenszkóhoz csatlakoznak. Bomlik a cseh katonák fegyelme Kassa, november 18. A Felvidéken állo­másozó cseh csapattestéknél fegyelemről már »Hg lehet beszélni. A ■ magasabb- rangú cseh katonatisztek már nem is mer­nek mutatkozni a legénység előtt. A* éielemhiány miatt elégedetlen katonák el kese redősét még az is fokozza, hogy a magyarnemzetiségű katonák legnagyobb részét már elbocsátották a hadsereg köte­lékéből és most a csehnemzetiségüek is követelik, hogy őket is bocsássák mielóbo haza. Az egyik tankezrednél a cseh legénység egyértelműen követelte a pa­rancsnokságtól, hogy sürgősen szereljék le és engedjék haza őket, mert nem haj­landók Szlovákiát védeni. Lázongás a cseh vezény­szó ellen Kassa, november IS. Cseh területről ér­kezett utasok elbeszélése szerint egyes szlovák csapattesteknél a katonák már nem hajlandók elfogadni a cseh vezény­szót,. sem a csehnyelvű parancskihirdeté­seket. A cseh katojiai parancsnokság meg­hátrált a szlovák katonák követelése elöl és csütörtök, óta már szlovák nyelven hir­deti ki a parancsokat. A ruszin autonómia újabb terve Prága, november 18. A képvisslőház pén­teken délelőtt rövid formai ülésre ült ösz- sze, amelyen Révay ruszin közlekedésügyi miniszter javaslatát a Rűszinföld autonó­miájáról bizottsági tárgyalásra utasítot­ták. Révay javaslatában visszatér Hlimka egyik régebbi javaslatára. Révay azt kö­veteli, hogy a Szlovákiának autonómiát adó törvény valamennyi rendelkezését ter­jesszék ki a Ruszinföld önkormányzattal rendelkező részére. A javaslatot a „Kár- pát-tíkrajna” elnevezés megállapítását iß Ivánja. A szlovákok elégedetle­nek az úi autonómiával Prága, november 18. Egy előkelő szlovák politikai személyiség a Stefani-iroda prá­gai tudósítója előtt kijelentette, hogy a kamarában csütörtökön előterjesztett szlovák önkormányzati törvényjavaslat nem tekinthető végleges megoldásnak. A javaslat a regionális eszmén aia. pul, holott Szlovákia federalizmust akar. A szlovákok majd javaslatot nyújtanak be szövetségi alkotmányról. Az új köztársasági elnök személyőre 1988 NOVEMBER 1», SZOMBAT nézve a szlovákok még nem hoztak vég­leges határozatot, de nem helyezkednek szembe Chvalkovski jelöltségével. Diktátort hatalmat kap a csehszlovák köztársasági elnök Prága, november 18. Pénteken a kép. vinelőház elé felhatalmazási javaslatot terjesztettek, amely az államelnöknek és a kormánynak messzemenő teljhatalmat ad a* államélet újjárendezése terén. A • ja­vaslat értelmében a felhatalmazás jogát megosztják államelnök és a kormány között, A törvényjavaslat felhatalmazza az államelnököt, hogy a kormány egy­hangú indítványára megváltoztassa az alkotmánynak azokat a határozatait és azokat az alkotmánytörvényeket, amelyek­nek megváltoztatása az új körülmények folytán szükségessé vált. A kormány to­vábbá hatalmat kap arra, h°gy a megvál­toztatott alkotmány végleges érvénybe­lépése időpontjáig minden szükséges in­tézkedést külön törvény nélkül is meg­lehessen. Ez alól csak az alkotmány meg­változtatása kivétel. A kormányrendele­tek csak az államelnök hozzájárulásával érvényesek. (MTI.) Dobsina gyászol Fekete zászló leng minden házon Rozsnyó, november IS. A Csehszlovákiában maradt Do'csina ősi bulénerlakossága elkese­redetten tüntet és számos reputációval, me­morandummal keresi fel az iüetékes hatal­makat abban az irányban, hogy városukat és vidéküket kapcsolják Magyarországhoz. Még' a rozsnyói bevonulás napján a dobsi- naiak selyemzászlót adtak, át, azzal a níma kéréssel, hogy az ikerváros ne feledkezzék meg róluk. Dobsináról érkezett újabb jelen­tések szerint, a buléner őslakosság nap-nap után heves tüntetéseket rendez a cseh uralom ellen, amely, mióta a Rozsnyóról elmenekült cseh tisztviselők és csendőrök elözönlötték a kisvárost, még elviselhetetlenebb nyomás­sal nehezedik a magyar nemzethez hü Ős­lakosságra, Hogy a csehek valamiképpen megnyugtassák az elégedetleneket, gyűlést hívtak egybe a városházára és megígérték, hogy Dobsinán felállítják a csehszlovák gim­náziumot A gyűlés résztvevői azonban a csehek ellen tüntettek, annyira, hogy a csendörségnek kellett köztelépnie, amely sortüzet adott a tömeg közé. Az elkesere­dett lázadásnak két halottja van, a sebesül­tek közül többet titokban a rozsrjyói kór­házba szál'itottak. Dobsinán minden házra fekete zászlót tűztek ki. L'éres angol-arab Palesztinában Jeruzsálem, november 18. Az angol csapatok szigorú fellépése ellenére- az arabok továbbra is ellenállának. A Jaffá­ból Jeruzsálembe vezető úton, Látruii köz, ség közelében összetűzés támadtaz" ara*~ bök és az angol katonák között. Az angolok repülőgépet Is igénybe Vet­tek az arabok szétveréséhez. Egy angol katonát megöltek, arab részről többen el­estek. üt arabot letartóztattak. A halfaj Ite^ütetbcn Kani'.’ községben szintén véres cséfépáté v'ótt.‘ Blnhek során senki nem halt meg. A kassai szülők iskolai reformokat kérnek a kormánytól Minden iskolába bevezetendő a magyar nyelv tanítása KaSsa, november 18. A kassai Magyar Szülők Szövetsége a Fő-utcán többezer főnyi tömeg részvételével tüntető nagy­gyűlést tartott a magyarnyelvű tanítás­nak a kassai iskolákba való bevezetése céljából. , A nemzeti Hiszekegy eléneklése után Bauer Gusztáv, a Szülők Szövetségének elnöke nyitotta meg a nagygyűlést. Bors Kálmán felsőipariskolai tanár ismertette a magyarság húszéves kultúrkálváriáját, Bartha Béla r. k. hitoktató, Gönczy Gá­bor református lelkész és Simkó Gusztáv felszólalása után a tömeg egyhangú lelke­sedéssel határozati javaslatot fogadott el, amely szerint a kassai magyar szülők vallás- és társadalomkülönfcség nélkül fel­kérik á parancsnokló honvédközigazgatás tábornokát, hogy egyhangú haiározatu- kat á legrövidebb úton hozza tudomására vitéz Imrédy Béla miniszterelnöknek és Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi mi­niszternek. A nagygyűlési határozattal meg akar­ják akadályozni a húsz évig folyt iskolai terrort és biztosítani akarják gyermekeik keresztény és nemzeti nevelését. A hatá­rozati javaslat követeli: 1. Kassa való- mennyi tanintézetében vezessék be a nm- gmr ■ nyclvoktgtáM. :l. Az iskolai nevelés spe-ntistváni spetlemhen, keresztény és nemzeti alapon történjék, 3. A hit- és er- kölestan tanítását az állami iskolákba is vezessék be és a koedukációt szüntessék, meg. 4. A honvédelmi nevelés bevezetését az egész vonalon úgy morális, mint kato­nai előkészítés szempontjából. 5. Az összes iskolákban magyar énekórák rendszeresí­tését, mert a magyar dal a legerősebb nyelvfenntartó erő. 6. A magyar oktatás élére aztok a magyar tanárok és tanerők kerüljenek, akiknek volt bátorságuk az ifjúságot magyar szellemben nevelni a leg­nagyobb elnyomatás idején is. 7. Azolcgt a tanerőket, akik as elnyomatás szomorú éveiben vétkeztek a magyarok és a ma­gyar gyermekek ellen, távolítsák el, s azok, akik gyávák voltak és ingadoztak és akikről a magyarság soha sem lehetett bi­zonyos, .csak alárendelt szerepet tölthesse­nek be. 8. A szülők gyakorolhassanak el­lenőrzést a gyermekek valláserkölcsi és nemzeti szellemben való nevelése felett és a honvédség gyakoroljon ellenőrzést a honvédelmi előkészítés ' munkája felett. Követelik minden tanintézetben az új szülői szövetségek megalakítását, kiegé­szítve a honvédség képviselőjével és a járási kultúrintézmények képviselőjével. 9. Ugyanié jogokat kell biztosítani a meg­nyitandó szlovák iskolák számára, ha azok a szentistváni állameszme alapjaira he­lyezkednek, mert velük a magyarság test­vérkeként akar bánni és velük a legszo­rosabb együttrrtííködést kívánja biztosí­tani. A nagygyűlés a Himnusz eléneklésú- vel ért véget.. (MTI.) Feltartóztattak egy francia gőzöst Tanger, november 18. A Bougaroní francia gőzhajót, amely Reuenből Orartba tartott, teg­nap este fél tíz órakor Gibraltártól hét mér- földnyire délre feltartóztatta egy hajó és köve­telte, hogy menjen Ceutába. A megtámadott hajó rádión segítséget kért a gibraltári fran­cia konzultól és sikerült is a Forbin torpedó­hajóval érintkezésbe lépnie, bár a támadó hajó igyekezett megzavarni az üzenetváltást.

Next

/
Thumbnails
Contents