Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)

1917-10-31 / 83. szám

Huszadik évfolyam 83. szám. Sátoraljaújhely, 1917.________________________Szerda, október 31.

POLITIKAI ÚJSÁG

31Ugj«l«n mlnäen szerelőn és szombaton este- Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kas:inczy*ufcza S. Kiadóhivatal: Canäesmann 311. és Társánál.

FŐSZERKESZTŐ:

Dr. HOLLÓ ANDOR

Előfizetési ár:

Egész évre 12 korona. Félévre 6 korona. Negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 12 fillér. Jfir3etésel?eí a legjutányosabb árban közlünk

Kár erőlködni.

— okt. 31.

(—y.) Az ezredes ur hazajött a harctérről, levetette hősi fringiáját, amelyről napról-napra hasábokat zengenek a munkapárti kitartottak, — civil ruhát öltött és átvette a sópénzen összeterelt politikai had parancsnokságát.

Ez ugyan még nem jelent valami sokat, mert hiszen Tisza

' I #

Istvánnak jussa van a munkapárti vezérségre. (J szabadította rá az országra ezt a veszedelmes társaságot. Az ő hatalmi erőszakossága emelte a semmiből törvényhozókká a munkapártban tömörült politikai nullákat. Ámde az ezredes ur harcot kezdett a parlamentben a kormány ellen. E,s — uram bocsá1 — főispáni erőszakosságokat is emlegetett támadásai során.

Ez aztán már jelent valamit. Jelenti pedig a vakmerőség határtalanságát. Mert ha valakinek is jogában áll politikai erőszakosságokról beszélni, az semmiesetre sem lehet Tisza ezredes ur. Az a Tisza István, aki szájkosarat erőszakolt a parlamentre, aki dara hantokkal cipeltette ki az ország házából a nemzet legjobbjait, akik vele ellenkező nézeteket mertek hirdetni.

De beszélhet-e Tisza István főispáni erőszakosságokról ? Hát visszaéltek-e egyetlen kormány főispánjai, úgy a hatalommal, mint éppen a Tisza főispánjai ? Volt-e valaha is Zeraplénvármegyében annyi panama és politikai botrány, mint Meczner Gyula főis- pánsága alatt ?

Vagy azt hiszi Tisza István, hogy a nemzet már elfelejtette az 1910-iki választásokat, amikor pénzzel, főispáni erőszakkal — és ahol ez sem sikerült, mint például a sátoraljaújhelyi választó- kerületben — szuronnyal terrorizálták a választókat a kormány jelöltje érdekében?

Megtette-e a jelenlegi kormány egyetlen főispánja is, hogy az ellenzéki jelöltet pártja elhagyására akarta kényszeríteni ? De Tisza zempléni főispánja : Meczner Gyula megtette. Búza Barnával tette meg. Es mert Búza Barna hü maradt elveihez, pénzzel és szuronnyal kibuktatta a mandátumból

Es ez a Tisza merészel főispáni erőszakosságról, politikai üldözésről panaszkodni. Az a Tisza, aki Meczner Gyulákat tartott a főispáni székben, merészeli birálni a jelenlegi főispánokat, köztük a

LÁSSUNK TISZTÁN!

• • •

Szemelvények a Tisza kormány zempléni exponense: Meczner Gyula kormányzása idejéből.

• •

I. Farkas Andor felfüggesztése.

mi főispánunkat: gr. Széchenyi Györgyöt is.

De álljunk meg itt egy néhány szóra. Mi kifogása is van Tisza ezredes urnák Széchenyi gróf főispán ellen ? Semmi egyéb, mint fiatalsága. Egyedül ezt rója fel neki — minthogy egyebet nem is róhat fel — bünül.

Hátha a fiatalság bűn, miért választatott meg Tisza István fő ispánunknál sokkal fiatalabb embereket törvényhozókká? Talán az ország sorsának intézéséhez kevesébb hozzáértés kell, mint egy vármegye kormányzásához ?

Mert arra talán még Tisza István sem mer vetemedni, hogy pártjának korra is, képességekre is jelentekteien csecsszopóit egy- sorba állítsa Széchenyi György gróffal, aki mögött igaz, hogy nincs hosszú közigazgatási múlt, de aki tudásban, dolgozni akarásban messze fölötte áll nagyon sok vo’t munkapárti főispánnak.

Vegyük példának ismét Meczner Gyulát. Tette Meczner Gyula egész főispáni ideje alatt annyit a vármegyéért, amennyit gr. Széchenyi György néhány hónap alatt tett ? Vagy követett-e el bármiféle erőszakosságot Széchenyi György gróf? Es elmondhatjuk e ezt Tisza főispánjáról: Meczner Gyuláról ?

Az ezredes ur i-mét elvetette a sulykot. Meg akarta sebezni a kormányt, de a fegyver a támadót és annak kivénhedf, fertőben fogamzott pártját sebezte meg. Kezébe szerette volna ismét ka- paritani a kormány gyeplőt és messzebb esett tőle, mint eddig volt.

Az alattomos gyanúsítások, a kacagtatóan ható piszkolódások visszafelé sültek. A demokratizmus jegyében született kormány szilái dán állta Tisza ezredes ur és hü csatlósai támadását. És az ez r des kénytelen volt visszavonulót iu atni. Meg kellett győződnie ar ról, hogy kivénhedt konzervatív elveinek végleg befellegzett. Az ország és annak népe egy uj, az eddiginél becsületesebb korszakot óhajt, amely a demokratikus egyenlőség talajából merit éltető erőt. t,s ezt megakasztani nem fogja sem Tisza ezredes, sem pártja, ha mindjárt a munkapárti korszak minden gyalázatosságát, korrupcióját a mai kormányra hazudná át.

Kár is tovább erőlködni.

Jó házból való fiú

aranyműves tanulónak

fizetéssel felvétetik.

Ozina : a kiadóhivatalban.- okt. 31.

Gr. Tisza István pénteken délután heves támadást intézett a parlamentben a kormány ellen. Szemére vetette a kormánynak, hogy korra fiatal embereket ültetett a fő- ispáui székekbe, akik az ő véleménye szerint nem képesek megfelelni kötelezettségeiknek. Hivatkozott az ő uralma alatt működött főispánokra, akik miod, egytől-egyig mintaképei voltak a politikai türelmességnek és soha sem családi, sem pártpolitikát nem űztek mások rovására.

Ezt a hallatlanul vakmerő beszédet természetesen élénk lelkesedéssel és tapssal kisérte végig a munkapárt, amely Tiszának és mindenre kapható főispánjainak kegyelméből a a pártkassza százezreinek meggyőző érvei folytán került az ös meretleuségből a törvényhozó testületbe.

Magával a támadással érdem szerint vezető helyünkön foglalkozunk. E'.t a helyett másra száutuk. A munkapárt ugyanis — amint ezt a fővárosi lapok is közölték — megijedt a saját „munkája“ eredményétől és amikor a kormányt támogató pártok a parlamentben napfényre akarták hozni Tisza főispánjainak hallatlan erőszakosságait, maga Tisza sietett ieszavaztatni azt az indítványt, amely a belügyminiszter interpellációs válaszának napirendre tűzését bivánta. A muukspárt azon- bau elszámitotta magát, ha azt hitte, hogy evvel megakasztotta a régi bűnök napfényre hozatalát. A parlament nyilvánossága helyett a be csületes sajtó nyilvánosságának vált kötelességévé visszatérni a régi bűnökre és belekiáltani az országba, hogy nincs joguk azoknak politikai támadásra, vádaskodásra, akik a po litikai türelmetlenségben, üldözésben, mások meggyőződésének elfojtásában a leggyaiázatosabb fegyverektől sem riadnak vissza.

És mert Tisza István a kifogásolt főispánok között első helyen említette — ha csak a fiatalsága miatt is — Zemplénvérmegye főispánját, csak természetes, hogy a Tiszakormány volt zempléni exponensének : Meczner Gyulának a fotográfiájává! kívánunk e helyütt foglalkozni.

Nem is kel! nagyon messzire mennünk, hogy rámutathassunk a

politikai üldözés legtipikusabb esetére. Itt van mindjárt a Farkas Andor felfüggesztése.

Hiszen nem felejtettük még el a régi szabadelvű párt átkos uralmát sem. É'énk emlékünkben vannak még azok az idők, amikor Zemplén- vármegyében tilos volt minden ellenzéki szó. Amikor terrorral akarták elnémítani azokat, akik a hatalom erőszakosságait bírálták. Ennek a lapnak sok része volt ezekben az ü’dözésekben, de mindezek az erőszakosságok, politikia üldözések eltörpülnek amellett a hallatlanul vakmerő erőszakosság mellett, amellyel Meczner Gyula, Tisza István minta- főispánja Farkas Andort üldözte ki a polgármesteri székből.

Dehát beszéljenek a tények. 1910. júniusában, amikor Búza Barnát kellett tüzzel-vassa! kiüldözni a parlamentből — amire legközelebbi számaink egyikében még visszatérünk — Farkas Andor becsületes elvhüséggel megmaradt a függetlenségi zászló alatt és igy a városi tisztviselői kar is — egy-két szolga- lelkű ember kivételével — kiesett Meczner Gyula kezéből, mint korteseszköz.

Ugyanekkor Székely Elek, akit Meczner Gyula még koalíciós főispán korában — ugye elvhüek is voltak a Tisza főispánjai ? — különféle bűnök miatt űzött el a polgár- téri székből — vak eszközévé szegődött a hatalomnak. Felcsapott a munkapárt főkortesének és együtt folytatott irtóháborut Búza Barna ellen avval a Meczner Gyulával, akivel egy nappal előbb halálos ellenségként állott szemben.

Székely Eleknek a munkapárti főkortességért meg- igérteMecznerfőispán, hogy rehabilitáltatja és visszase- giti a polgármesteri székbe.

Ez 1910. év júniusában történt. Mintegy egy esztendeig folytak az előmunkálatok, mert Székely Eleknek a polgármesteri székbe való visszatérése elé akadályként gördült hosszú ideig a hivatalvesztést kimondó ítélet. Az, hogy a polgármesteri szék be volt töltve, nem képezett akadályt, amint az később kiderült. Meczner Gyula nem volt az a főispán — hiszen Tiszapárti volt — aki lelkiismereti kérdést esiLapunk mai száma 4 oldal.