Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)

1917-10-31 / 83. szám

83. szám (2) FELSOMAQYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, október 3L nált abból, hogy egy elveihez ra­gaszkodó puritán becsüietessógü erű- bért megfoszt a kenyerétő'. 1911. év tavaszára sikerült végre Mtczner Gyülának Székely Elekét „rehabiiitáitatni.“ Újra felvételt reu- deltetett el a fegyelmi ügyben és 8, aki eióbb hivatalvesztésre találta méltónak Székely Eleket, mo3t 500 korona pénzbüntetést is elégnek tartott feuyitésképen ugyanazokért a bűnökért. Székely tehát fehérre volt mosva Most már csak a po'gármesteri szé­ket kellett szabaddá tenni. Pelhi­vatta Meczner Gyyla magához Far­kas Andor polgármestert és felszó­lította, hogy pályázzék törvényszéki birói állásra. Mikor Farkas nem volt haj­landó a polgármesteri szék­től megvállni. Meczner kije­lentette előtte, hogy akkor felfüggeszti állásától, mert érdemetlennek tartja arra. És Meczner szavának állt. El­végre — úgy gondolta — ha nem erkölcstelen egy főispántól egy sze­rinte polgármesteri állásra érdemet­lennek elhíresztelt embert törvény széki birói állással megkínálni, nem lehet erkölcstelen kortesérdekből egy becsületes, hivatalát tisztessé­gesen ellátó tisztviselőt a kenyerétől megfosztani. Legalább munkapárti erkölcsök szerint nem talált Tisza főispánja ebben kifogásolni valót. Megindult hát a vizsgálat és Meczner Gyula Farkas Andort, min­den igaz ok nélkül felfüggesztette állásától. És mert tudta — amint később be is bizonyult, —hogy fegyelmi Ítélettel nem lehet állásától elmozdítani, húzta a fegyelmi ügyet, ráült az ira­tokra, csakhogy Székelyt a leg­közelebbi tisztujitásig a pol­gármesteri székben tarthassa Dehát közbejött a pinkapénz- dézsmálás. Székelynek távozni kel­lett a polgármesteri székből a ieg- gyalázato«abb bélyeggel homlokán. Távozni kellett Meczner Gyulának is és Farkas Andor négy évi ártat­lan szenvedés után visszakerülhetett a polgármesteri székbe, de ekkor is csak Ugrón Gábor belügyminiszter rendelete folytán. Ez azonban csak egyetlen adata a munkapárti főispán politikai tü- relmességének. Egész csokorra való közigazgatási botrány fűződik Mecz­ner Gyula uralmához, amelyet most majd szép sorjában elő fogunk so­rolni. Ha a munkapárt ezredese arra vetemedett, hogy a választójog be­csületes szándékkal dolgozó kormá­nyát és annak exponenseit politikai türelmetlenséggel, közigazgatási erő­szakosságokkal vádolja a parlament­ben, de a kilátásba helyezett lelep­lezések elől elzárkózott, — mi majd bizonyítani fogjuk, hogy melyik kormányzathoz fiiződoek Zemplén vármegye közigazgatásának legsöté­tebb lapjai. Sorra vesszük Tisza zemplénme- gyei exponensének minden viselt dolgát, sőt — hogy semmi irányban sem maradjon fenn kétség — kité­rünk majd a Tisza által olyan mé­lyen elitéit családi politikára is. Itt az ideje, hogy tisztán lássuuk ! Nyilatkozott Tokaj elszakadásáról a belügyminiszter. • • Nem avatkozik bele a két vármegye belső ügyébe. — Reá bízza az elintézést Zemplénre és Szabolcsra. nem óhajt olyan döntést esz­közölni, amely bármelyik vár megye álláspontjával ellenkez­nék. Hiábavaló tehát a tokajiak igye­kezete, céljukat Zemplénvármegye hozzájárulása nélkül úgy sem fogják tudni sohasem elérhetni. Nem marad egyéb hátra mint bele törődni a vál- tozhatatianba és reménykedő biza­lommal várni Zemplénvármegyének már sokáig nem késő támogató intéz­kedését. Gyűjtenek a 65. gyalogezred özvegyeinek és árváinak. • • — okt. 31. Ismeretes Tokaj községnek az »* indokolatlan buzgalma, amellyel Zenop’énvármegyétöi elszakadni és Szabo’csvárraegyéhez csat lak ózni iparkodik, Ebbe'i kívánsága a leg­utóbbi megyegj ülésen, amint annak idején arról hirt is adtunk, tárgya­lásra is került, azonban a törvény- hatóság, élén gr. Széchenyi György elnök ő főispánnal egyáltalában nem adta az e'szaksdáshos hozzájárul beleegyezését, sőt ellenkezőleg biz­tató ígéretet nyújtott arra, hogy Tokaj multbani sérelmei lehetőség szerint orvosoitatui fognak, amiáltal a városnak az anyavármegyéh :z való viszonya szorosabbá lesz fűzve. Mindenek dacára az elpártolási vágy űzi hajtja a Tokajiakat. Nem oyan régen a Nyíregyházán megje­lenő „Nyírvidék“ laptársunk hasá­bokon keresztül foglalkozott a To­kajiak kérelmével és a vármegye hathatós támogatását helyezte ki­látásba. Most ugyancsak a »Nyírvidéki­ben olvassuk, hogy az említett lap egyik mu nkatársa beszélgetést foly­tatott a Tokajiak ügyében Ugrón Gábor belügyminiszterrel, aki a hozzá­intézett kérdései* re a következő ki­jelentést tette : — A belügyminisztérium nem akar beleavatkozni a két vár­megye belső ügyébe, az elinté­zést teljeseu reá bízta Zem­plénre és Szabolcsra. Ha Zem­plén vármegye törvényhatósági bizottsága beleegyezik abba, hogy az említett területek áten­gedtessenek Sr ab öles vármegyé­nek és La Szabo'csvárrnegye vállalja ezeket a területeket, akkor az átcsatolásnak semmi akadálya nincs. A kérdést csak a két vármegye békés megegye­zésével lehat megoldani. Ezután ezt kérdezte az illető lap munkatársa a belügymioisztő! j — Es ha Zemplénvármegye törvényhatósági bizottsága nem egyeznék bele az átcsatolásba, akkor nai történnék ? Erre a kérdésre a miniszter ur a következőket felelte: — Akkor nem lenne meg­oldható a kérdés, mert amint említettem már, a minisztérium Becske Kálmán főhadnagy, Szirmay István hadnagy lett kiküldve Sátoraljaújhelyen gyűjteni. — okt. 31. A világháború negyedik eszten­deje varázslatos érövéi formált át em­bereket, fogalmakat. Köznapi szürke színeket olyan tiszteletre méltó vo­násokkal ruházott fel, amelyek an­nak örökimádásra méltó, báiváay- szerü jelleget kölcsönöznek. Egy szerű földmunkások fölemelkedtek középkori lovagok csodálatra méltó piedesztájára és a hazaszeretet olyan tündök'ő példáit adják, amelyekkel vérrel Írott dicsteijes nemzeti törté- nelmüuk sárgult lapjai kevéssel di­csekedhetnek. De a varázsló nemcsak e téren végez átalakító csodálnunk át. A köz­ismert hazafias áldozatkészséget fel­fokozza a lehető maximumra, olyan magasságra, hogy a legkisebb kérő szó is, a segitséges hozzájáru'ás áradatát indítja meg, különösen ott, ahol katonánk ró1, vagy hozzátarto­zóikról esik szó. A hazafias közönségnek forró gondolatai mindig ott járnak, ahol a halál arat, ahol a hazaszeretetben egybeforrott testvéreink csodálatos fáradhatatlansággal, le nem festhető energiával rohannak előre a győz­hetetlenség nehéz utjain. A harcok tüzében, a golyók muzsikáló gyilkos záporában sok, nagyon sok barátunk, ismerősünk, fö’diuk kihulló vére szenteli meg a diadalt és sok, nagyon sok feleség, gyermek kiapadhatatlan könnye Ön- tözimessze határok sirdombjah Legio- szerüen nő, az özvegyek, az ár vák sorja. A marcona vitézek, akik na­ponta százszor szembe néznek a halállal, megrettenek a számok ij- jesztő növekedésétől, összedobbanak a vérben edzett szivek és e szere­tetteljes dobbanatból születnek meg a különböző ezredek özvegyei és ár­váinak alapja. A 65. gyalogezred, a dicsősé ges Ludwig bakák, akik legutóbb a stanislaui csatában állottak, mint ércfal ellent az orosz támadásoknak, szintén létesített ilyen alapot, amely hivatva lesz támogatni az ezred ha­lott hősei után hátra maradt, ke­nyérkereső nélküli özvegyeket, ár­vákat. Nagyon szép összeg gyü't már egybe, de mind kevés ahhoz, hogy kitűzött magasztos célját fennaka­dás nélkül gyakorolhassa. Fordul tehát az ezred ama városok vármegyék lakóihoz amelyeknek sora ból a vitézei kikerülnek, fordul hozzájuk akként, hogy gyűjtés cél­jából vitéz tisztikarának tagjait küldi el hozzájuk, így Sátoraljaújhely be és környékére Becske Kálmán főhad­nagy és Szirmay István hadnagy jónuek átvenni a város lakóinak készséges adományait. Hogy fogadják a tiszteket lel­kűk egész melegével szívesen, hogy nélkülözhető filléreiket mind adják át nekik, erre azt gondoljuk, feles­leges társadalmunkat kérni, buzdí­tani. Olyan magasztos a gyűjtés célzata és a sokat szenvedett Lud­wig bakák diadalmas ezrede annyira a szivünkhöz van nőve, hogy a gyűjtés eredménye csak egy lehet; nagy, má:tó ahhoz az energiához, amit a 65 az ország, a hasa védői­mében kifejtenek. Hogyan kell kikérni a kímélendő katonákat? — okt. 31. A király tudvalévőén ©'rendelte a több gyermekes családapák és a megmaradt utolsó fiuk kímélését. Az erre vonatkozó kérvényezés mód­ját adói ban sokan még nem ismerik. Azok a hozzátartozók, akik a megmaradt utolsó fiuk kímélését kérik, folyamodványukat az elsőfokú közigazgatási hatóságnál (a főszoigv- biróságokhoz) adják be. A folya­modványban a kímélésre jogosult személy katonai beosztását (csapat- test, póttest, intézet) és ameunyiben az i11 öiő a hadrakelt sereghez tarto­zik, a tábori posta számát is ponto­san meg kell je'ölni. A folyamodványhoz családi ér- tesi'ő, vagy ha ennek beszerzése le­hetetlen, más hiteles bizonyítványo­kat keli csatolói. Az elsőfokú köz­igazgatási hatóság köteles a folya­modványt mielőbb közvetlenül az abban megjelölt parancsnoksághoz továbbítani. Több gyermekes csa­ládapáknak, akik a kímélésre jogo­sultak, a kedvezmény megadását a zászlóalj-kihallgatáson kell kérniök ; ők és a kedvezmény megadásáról igazolványt kapnak. Eunek ellenére a menetszázadba beoszthatók, de a menetszásadból va­ló kivételük ideiglenes kedvezmény­nek tekintendő. Az illetők azonban ha a hadrakelt sereghez való érke­zésük után igazolványukat ott fel mutatják, olyan beosztást fognak kapui, ahol az ellenség állandó tüz- hatásától feltétlenül mentesek ma­radnak. Használjunk hadisegély póstabélyeget. • •JLftAA. A világ egyszersmind I 0 Cg | O il b szivarkahUvelyei “ SPÉCI ALIT É<4 O Sodorni való papír ára 30 fillér. NODI ANO-CLU Vigyázat: Utánzatok vannak forgalomban ! •étéig Tfffl*

Next

/
Thumbnails
Contents