Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)

1917-07-27 / 57. szám

Aras 12 fillér. Huszadik évfolyam 57. szám. Sátoraljaújhely, 1917. Péntek, Julius 27. POLITIKAI ÚJSÁG Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 5 Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. FŐSZERKESZTŐ : Dr. HOLLÓ ANDOR Előfizetési ár: Egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk (Ha.) Kitűzték a vármegye­háza erkélyére a díszes, ősi lobo gókat. A történelmi időket látott diszterem lelkes és ünnepi hangu­latban izzó közönséggel telt meg. Nem először és nem utoljára. De mégis úgy érezte mindenki, hogy ez a mai installáció többet jelent az eddigieknél. Itju király, fiatal kormányelnök, fiatal főispán! Uj korszak, uj szellem, friss levegő ! Az egész teremben kevesebb ma a külsőséges disz, de annál több a komoly várakozás. Hiányzik a diszmagyarok tündöklő pompája és a beiktató közgyűlés a dol­gozni akaró emberek ünnepélyévé lett. A nemes értelemben felfogott demokratikus haladás jegyében született meg az uj kormány és ezt a szellemet látja mindenki a fiatal Széchényi György gróf ki­nevezésében, aki nem a minden párton kipróbált és minden irány­zatot készségesen szolgáló poli tikai múmiák leltárából került elő, hanem azokból az iskolákból, ahol intrikák, hatalmi basáskodások és pártpolitikai tultengések helyett arra tanítják az embereket, mi­ként kell az ország, a nemzet érdekeit szolgálni észszel, tudással és fegyverrel egyaránt, Fiatal ? Igen! A fiatalság tett­erejét, munkabírását, hajthatatlan- ságát, romlatlanságát hozza ma­gával. Mágnás? Az. De abból a fajtából való, mely Szé«henyi 1st vánt, Andrássyakat adott az or­szágnak. Az iskolákban, melyek­nek növendéke volt, ma is legen­dákat beszélnek arról a polgári egyszerűségről, arról a komoly munkáséletről, mely őt társainak mintaképévé és vezérévé tette. Es nemcsak tudományról és mun káról szólnak ezek a legendák, hanem bajtársi hűségről, ragasz, kodásról, szeretetről, egy melegen érző szívről, mely a demokratikus életfelfogásnak mindennél bizto­sabb záloga! A zsúfolásig megtelt teremben nem láttam a főispán alakját, mi­kor beszédét mondotta. Csak azt hallottam, a mit mond és a ho­gyan mondj». S ha nem tudtam volna, hogy egy ifjú beszédeit hallgatom, akkor azt hittem volna, hogy egy kipróbált publicista tart előadást, mely tele van megfon­tolt józansággal, higgadt komoly­sággal, Nem tesz nagyhangú ígé­reteket, nem ragadja szélsőségekbe a fiatalos hév. Csak egyszer kap magasabb lendületre, csak egy­szer csap át a szónoki pátoszba; mikor a háború dúlta tűzhelyek felépítéséről és a társadalmi jó­tékonyságról beszél. Es ez a pá­tosz nem a fiatalságé, de a lélek nemességéé. * A mi e mellett még különös­kép megkap »ngem, miközben Széchenyi György gróf beszédét hallgatom, az fellépésének egy­szerűsége és szerénysége. Nem a hatalmat érzi a markában, hanem a kötelességeket a vallain. De egyszerre csak kicsendül szavai­ból a határozottság, az elszántság és szigor, mikor arról szól, hogy a főispáni hatalmat minden párt- politikai tekintettői mentesen, igazságosan é« pártatlanul kívánja gyakorolni. Ebből a hangból ki- érezem, hogy ebb«n az emberben erő és akarat is lakozik, melylyel a szép programmot megvalósítja és lesújt majd azokra, akik a közérdek rovására akarnak egyéni, családi, vagy pártpolitikát csinálni. * A beiktató díszközgyűlés rész­leteiről a következőkben számolunk be részletesen: A vármegyeháza kapujában. Az utcán, a vármegyeháza előtt, hatalmas közönség gyűlt össze, mely kalap lengetve, lelkes éljenzéssel fo­gadta az uj főispáut, ki délelőtt 10 órakor érkezett meg autójával a megyeháza kapuja elé, hol Dókus Gyula cs. és kir. kamarás, alispán üdvözölte, a következőket mondva: Móltóságos Gróf, Főispán ur! A legnagyobb örömmel üdvöz­löm Méltóságodat az installáció napján azon alkalomból, hogy az ősi vármegyeháza küszöbét átlépi. Annál inkább teszem ezt, mert mint házigazda tudom, hogy Mél­tóságod nem mint idegen jön kö­zénk, de úgyis mint vármegyénk várományos birtokosa. Méltóságo­dat sok érdemekkel díszes családi tradíciói is kötik e vármegyéhez. Nagyatyja ennek a vármegyének volt főispánja s oly közszeretetnek örvendett, amely a közélet legér­demesebb férfiainak jár ki. Mi Méltóságodat ugyanazzal a szere­tettel és bizalommal üdvözöljük és kérjük a Mindenhatót, hogy ismert kiváló tulajdonságait ki­fejtve, a haza és vármegyénk ja­vára irányuló buzgó tevékenysé­gét teljes siker ^s áldás koro­názza. Isten éltesse sokáig 1 Az alispán beszédét a közönség lelkesen megéljenezte, Széchenyi György főispán pedig a következők­ben válaszolt reá: Méltóságos uram ! Szivem mélyéből köszönöm azt a bizalmat, melynek Méltóságod a vármegye közönsége nevében kifejezést adni inóltóztatott. ígé­rem, hogy a reményeket, amelye­ket ez a nemes vármegye az én főispáni müködésemhezfüzött, meg­valósítom. Minden erőmmel erre fogok törekedni. Az üdvözlés után a főispánt Dókus Gyula alispán hivatalos he­lyiségébe kisérte. A közgyűlés. Ezalatt a nagyterem már zsúfo­lásig megtelt közönséggel, a karza­ton pedig előkelő és szépséges höl­gyek várták a fiatal főispán megér­kezését. Fent és lent egyaránt ő róla folyt a társalgás. Akadtak so­kan, akik már ismerték és érdekes epizódokat beszéltek róla szomszé­daiknak. Az egyik elbeszélésben a kassai jogakadémia ifjúságának ve­zéreként, a másikban a báltermek kedvence gyanánt szerepelt, sokan pedig dicsőséges katonáskodásáról tudlak érdekes történeket elmondani. Egyszerre csend lett a terem­ben és Dókus Gyula aiispáu meg­nyitotta az ülést, jelentve, hogy an­nak egyedü'i tárgya gróf Széchenyi György főispán beiktatása és eskü­tétele. A közgyűlés br. Sennyey Miklós elnöklete alatt Meczner Béla, Hiszem Kálmán, Grósz Jenő és Ber- nálh Béla bizottsági tagokat bízta meg azzal, hogy az uj főispáut a közgyűlésre meghívják. Az eskü. Hatalmas éljeuzés és tapsvihar fogadta, mikor belépett a terembe, hol az alispán felkérte, hogy tegye le a hivatali esküt. Az egész közön­ség felállt és a főispán néma csend­ben, komoly, elszánt hangon mon­dotta el az eskü szövegét, melyet Bernáth Aladár főjegyző olvasott. Ezután Dókus László, Nemes Sándor, Füzesséry Ödön és Bencsik Béla főszolgabirák ősi szokás szerint felemelték a főispáni székben ülő Széchenyi György grófot, aki e pil­lanatban Zemplénvármegye ünnepé­lyesen beiktatott főispánja lett. A főispán beszéde. Az éljenzés elcsendesedtóvel a főispán feiállott helyéről és a közön­ség zajos tetszésnyilvánításaitól gyak­ran megszakítva, a következő nagy­hatású és tartalmas beszédet mon­dotta : Tekintetes Törvényhatósági Bi­zottsági Közgyűlés! Őfelsége a király legmagasabb elhatározása folytán Zemplénvármegye főispánjává ne­veztetett ki. (Éljenzés). Midőn a mai napon ezen leg­magasabb elhatározásának eleget teendő, a tekintetes vármegyei köz­gyűlés kezeibe letettem eskümet, a vármegye körül nagy érdemeket szerzett Sziuyei-Merse István (éljen­zés) veit főispán őnagyméltósága örökébe lépek, ki pártatlansága és szívélyessége által az egész vár­megye köztiszteletének és bizalmának örvendett. Teljes tudatában vagyok az engem ért magas kitüntetésnek, de egyúttal azon súlyos és magasztos feladatnak is, mely vállaimat Zemplén- vármegye főispáni székében terhe- lendi, midőn a gondviselés az ország nyolcad legnagyobb vármegyéjének, a magyarság védbástyájának élére áhított 1 Mélyen tisztelt Közgyűlési A kormányprogrammot nálamnái híva- tottabb ajkak fejesték ki az ország házában s igy a programmjának osak két korszakot alkotó tényével szán­dékozom röviden foglalkozni; Az Esterházy kormány az álta­lános egyenlődé szben titkos választói jognak jegyében született 1 Megalko­tása a bölcs politikai belátás és előrelátás ténye lesz. Az alkotmányos Magyarország nem zárhatott ki száz­ezreket a politikai érvényesülés te­réről akker, amikor más absolutistikus országok tág teret nyiiottak a köz­életi érvényesülés lehetőségének! Tárl karokkal fogadjuk az országnak azon értékes elemeit, kik eddig a politikai jogok gyakorlásából uagy részben ki voltak zárva, kik saját kezük fáradságos munkájával, arcuk verítékével végzik épen a legpre- áuktivabb munkát akár ipari termé­kek alkotásában, akár az őstermelés rögös, fáradságos, de élelmet termelő, életet fenntartó munkájában I (He­lyeslés). Nem jutalmazni akarja a katonát a lövészárokban, nem lekenyerezni az ipari munkást, lem csititani a mezőgazdaságit, de megértre a nagy idők szavát, valóban nagy lépésre szánta rá magát s a politikai j»gok általánosításával uj és lelkes hívőket akar szerezni, meglévő támaszait biztosítani. Magyarország állami lété­nek, a vele elválaszthatatlanul össze­forrott monarchikus államrendszernek, Őfelsége a király felkent személyé­nek 1 (Hosszas éljenzés). Mélyen tisztelt Törvényhatósági Bizottság 1 Asért is üdvözlöm ai általános választói jogot, mert tuda­tában vagyok azia), hogy az általános, egyenll, titkos választó jog meg­alkotásával egyúttal a magyar nép kulturális fejlődéséről, az iskolai oktatás javításáról és általáoositásá- ról, a nép gazdasági érdekeiről gon­doskodni a mai kormány legszentebb kötelessége és programmjának elő­térbe helyezett pontja! (Éljenzés). Mélyen tisztelt Közgyűlés! Ezzel máris áttértem a kormáoyprogramm második sarkalatos tányéré, bőséges, Lapunk mai száma 4 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents