Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-07-23 / 58. szám

58. szám (2) FELSOMAG Y^A RORSZAGI HÍRLAP Szombat, julius 23. rátjával, magyarázza meg neki a helyzetet, nyerje meg ügyünk­nek s hívja el magával 2 órá­ra a függetlenségi körbe. Kérjük azokat is^ akik nem iparosok, de iparosok közt is­meretségük, befolyásuk van, ke ressék fel ismerőseiket, beszél­jék rá s kövessenek el mindent, hogy egyetlen jó érzésű iparos se hozzon szavazatával szégyent és megalázást az iparos névr*. Az igazságügyminiszter és az ügyvédjelöltek. Székely Ferenc az ügyvédkérdést a jogi oktatás reformjától elválasztva akarja megoldani. Ez pedig lehetet­len 1 Ez csak fél intézkedés, melyből sok sérelem, sok igazságtalanság származik. E törvényjavaslat szerint az ügyvédjelölti gyakorlati idő az eddigi 3 év helyett 5 óv lenne, melyből két évet az ügyvédi vizsga letétele után kellene gyakorlaton tölteni. Ez az egyik sérelem. A má­sik pedig az, hogy ügyvédjelölt sem a táblán, sem a kúrián, sem az esküdtszéki tárgyaláson az ügyvédet nem helyettesíthetné. A harmadik pedig az, hogy már szerzett jogokat akar elvenni. Ezekkel az intézkedésekkel meg­oldani az ügyvédkérdóst nem lehet. Az ügyvédi pálya a leghosszabb és azt felesleges volna meghosszab­bítani. Eert azt a célt, hogy az ügy­védi pályára tódulást akadályozzák meg, másként is el lehet érni. így az ügyvédi kérdést megoldani nem lehet. Ez a kérdés szoros össze­függésben vau a jogi oktatás reform­jával. Ha a jogi oktatást reformál juk, egészséges, modern szellemet viszünk bele, akkor lehetséges lesz az ügyvédkérdés megoldása is. Nem akkor kell megnehezíteni a fiatalság előhaládását, midőn már majdnem kész ember, hanem akkor kellene meggátolni, hogy egy-egy pályát ellepjen az az ifjúság, midőn még módja volna, hogy más kevésbbé zsúfolt pályára mehessen. Erre al­kalmasak volnának a szigorú felvé­teli vizsgák, mielőtt valaki jogi pá­lyára lépne. De tán még sikeresebb volna az a megoldás, hogy a gya­korlati év megmaradna a 3 esztendő, de ügyvédjelöltnek csak az mehetne, aki a jngtudoraányi doktorságot már elnyerte. A doktorátus elnyerésére a minimum egy óv volna, igy 7 óv helyett 8 év alatt végeznének azok, akik ügyvédek akarank lenni. Ezen megoldás által elérnők azt, hogy a jelöltek teljesen képzettek lennének, hogy a túlzsúfoltság megszűnne s nem lenne az a megalázása a kész ügyvédnek, hogy mint jelölt működ­jék kartársának irodájában. Nagyon jól tudja Székely Ferenc is azt, hogy az ügyvédre nézve semmi nem lehet megalázóbb, mintha egy szerencsésebb kollegájának az irodájában kell jelöltösködnie. Előfor­dul ez most is, de ezt az állapotot állandósítani nem lehet t A gyakorlat ily módon való meg­hosszabbításának szerencsétlen tervé­hez hozzájárulna az, arait Günther Antal hagyatékából vett át, hogy ügyvédjelölt sem a kir. jkurián, sem az esküdtszóki tárgyaláson nem funk­cionálhat. Ezzel az intézkedéssel az ügyvédjelölti kérdést Székely agyon­reformálná ! Mert alig akadna, táblai és törvényszéki székhelyeken — vi­déken tán igen — oly ügyvéd, aki oly jelöltet venne irodájába, akinek ügyvédi vizsgája nincs ! _Miért venne ily jelöltet, hisz az csak az irodában, a kisebb járásbirósági ügyekben hasz­nálható, de olyankor, amikor a leg­jobban szüksége volna reá, akkor hasznát nem vehetné. Ez az intéz­kedés a kenyeret venné ki azok szájából, kik nem „ügyvédi vizsgával bíró ügyvédjelöltek.“ Ez az intézke­dés csak a gazdagoknak nyitná meg az ügyvédi pályát, a szegények elől elzárná és szaporítaná a szinleges jelöltek számát. így az ügyvédi kar nivója nem emelkednék, hanem csak csökkenne, mert sok szegény tehet­séges fiú nem mehetne e pályára, rnig a gazdag — tehetségteleneknek, nyitva állna az ut. De szerencsétlen az a gondolat is, hogy e javaslat a szerzett jogokat nem veszi figyelembe. Eszerint az az ügyvédjelölt, aki a törvény élet­beléptétől egy éven belül nem lesz ügyvéd, az szintén köteles az ügy­védi vizsga után jelöltösködni. — Ezáltal a mostani jelöltek 95 száza­lékát kétségbeesésbe kergetné Szé­kely igazságiigyrainiszter. Azokra, akik e törvény életbeléptekor már jelöltek, nem terjedhet ki annak a hatása. Ezek még abban a hiszem ben mentek e pályára, hogy hét év alatt ügyvédek lesznek, ezek szer­zett jogait elvenni nem lehet. Azokra terjedhetne ki e törvény, akik annak életbeléptetése után lesznek csak ügyvédjelöltek. Nagy hibája e javaslatnak még az, hogy a szegény jelölt helyzetét min­denképen megnehezíti, de arra, hogy annak helyzetén javítson nem is gondolt Székely Ferenc. Pedig egy füst alatt már elintézhette volna az ügyvéd és jelölt közti viszonyt is, megállapíthatta volna a fizetési mi­nimumot, a munkaidőt, a felmondási időt stb. Ha már terheket rak a vállunkra, könnyítse meg helyzetün­ket, hogy azokat el is viselhessük 1 E törvényjavaslat most kerül az ügyvédi kamarákhoz. Hiszem, hogy behatóan, pártatlanul fogják azt a részét tárgyalni, mely az ügyvéd- jelöltekre nézve s visszaemlékeznek arra az időre, mikor még ők is je­löltek voltak és eszükbe jut, hogy ők sem szerették volna azt, ha az ügyvédi vizsga után még két évig jelöltként kellett volna müködniök. Es ha ezt belátják, akkor ily érte lemben Írjanak is fel az igazságügyi miniszterhez. Annál inkább is szük­séges, kogy a tervezetnek az ügy­védjelöltekre vonatkozó részének megváltoztatását kívánják, mert az, hogy a jelölt korlátozva lesz funk­ciójában, a jelölteket tartó ügyvé­dekre nézve sem kellemes. Egy ügyvédjelölt. Iparostársainkhoz. Ujhely önérzetes iparosait harcra szólítjuk. Az iparosok önérzetéró'l, becsületéről, jó hírnevéről van szó a küzdelemben. Aki ezekre vala­mit ád, jöjjön velünk ! Julius 24-ére van kitűzve az el­nökválasztás. Es pályázik az el­nökségre Móré Dániel, aki eszte­len gazdákodásával tönkre juttatta az ipartestületet, aki világos tör­vény nyilt megsértésével húzta mostanig az ipartestületi válasz­tást, megfosztott minket törvényes választási jogunktól s bár elnöki megbízatása márciusban megszűnt, törvénytipró vad erőszakkal mai napig az ipartestület nyakán tar­totta magát. Az a Móré Dániel, aki magas protekciójában elbiza­kodva a legdurvábban sértegette folyton az iparosok önérzetét. Az a Móré Dániel, aki elvakultságá- ban törvény és alapszabály elle­nére erőszakkal ott tartotta az ipartestület élén a sikkasztó Gáthy Gézát s annak minden törvény­telen és jogtalan eljárásban enge­delmes, vak eszköze volt. Az a Móré Dániel, aki most is itatással akarja megvenni magának az ipa­rosok szavazatát, azt gondolva, hogy még mindig bodzásujlaki tótokkal van dolga. Iparostársak! Önérzetes,komoly, gondolkozó iparos a történtek után Móré Dánielre nem adhatja szavazatát. Aki igy a csőd szélére jutatta a ipartestületet, aki ilyen bűnös erőszakkal gázolt hónapokig az iparosok jogaiban és tisztessé­gében, az az ipartestület elnök­ségére teljesen alkalmatlan és érdemeden. Az ipartestületet s vele önmagát rontja meg az az iparos, aki Mórét akarja tovább is elnöknek. Ha az ellenünk négy hónapon keresztül elkövetett hallatlan gya­lázatosságok után is Mórét vá­lasztanók elnökünknek, ez a szé­gyen kitörülhetetlen bélyeget sütné az újhelyi iparosok homlokára. A város, a vármegye, sőt az egész ország közönsége felháborodva botránkozott meg azon az elve­temült törvénytelen erőszakossá­gon, amit a felsőbb hatalommal szövetkezett Móré Dániel az új­helyi iparosok ellen elkövetett. Ha erre az újhelyi iparosság most azzal felelne, hogy újra Mórét választaná meg elnökének, orszá­gos nevetség és megvetés lenne ezért a jutalma. De ha a történteket nem is tekintve, mint komoly férfiak néz ziik ipartestületünk helyzetét s érdekeit, lehetetlen arra a meg­győződésre nem jutnunk, hogy ma az ipartestületet a legteljesebb erkölcsi és anyagi züllés utján van s az csak úgy vergődhet ki az anyagi zavarokból és csak úgy teljesítheti az ipari élet szervezése és fejlesztése körül való nagy hi­vatását, ha vezetését Móré ava­tatlan és méltatlan kezeiből kira­gadva arra termett komoly, értel­mes, törvénytisztelő férfiúra bizzuk. Iparostársaink ! Ne nevettessük ki magunkat avval, hogy annyi elszenvedett gyalázatosság után most újra Mórét ültetjük az el­nöki székbe. Ne idézzük magunkra ezzel az egész ország gunyját és megvetését. Mutassuk meg, hogy van bennünk tisztesség, erő és férfiasság, megtudjuk torolni az ellenünk elkövetett durva sérté­seket s nem rettenünk meg sem­miféle hatalom erőszakától. Ne gyalázza meg magát senki avval, hogy eladja szavazatát a Móré boráért, ne tegye ki magát annak, hogy ujjal mutogassanak rá az utcán, mint aki iparos létére oda áll az iparosok megsértője, az iparosok jogainak eltiprója mellé ! A becsületünkről, a jó hírne­vünkről, ipartestületünk végrom­lásból való megmentéséről van szó. Álljon talpra minden öntuda­tos iparos! Jerünk harcba mind egy szálig, ne tétovázzon, ne ma­radjon otthon senki. Mutassuk meg az egész ország előtt, hogy önérzetes, erős, komoly, hajtha­tatlan és megvásárolhatatlan fér­fiak az újhelyi iparosok! A választás előkészítésére és megbeszélésére szombaton, julius il-án este 8 órakor gyűljünk össze a függetlenségi körben. Itt álla­podjunk meg abban, hogy kire bizzuk testületünk elnökségét s kiket válasszunk be az ipartestü­let elöljáróságába. Jertek el mindannyian, ne ma­radjon el senki se a küzdelemből! Testvéri szeretettel: Ármágyi János, Babies József, Buko- vics József, Bauman Simon, Bobik Pál, Bobik Mihály, Begala József, Bodnár János, Braun Béla, Bényey István, Bauer Antal, Bánóézy Kálmán, Cser- novicz Gyula, Csízek Lipót, Caipra Ignácz, Dreilinger Mór, Domokos Imre, Dubay Ferenczf Elek István, Fűzi Já­nos, Fantóni Béla, Fazekas Pál, Fixier Miksa, Főző József, Grünwald Ignác, Góts Ignác, Gireth Mihály, Grünber- ger Pál, Gr oszmán Gábor, Groszmann Adolf, Gróf Sándor, Havrila \Ágoston, Hamara János, Herman Géza, Illés Gyula, Jaczkó István, Ivaskó János, Kresz Jenő, Kanczel Gyula, Kulics János, Kesztenbaum Chaim, Kótits István, Kótits László, Kovács Sámuel, Kaskó András, Karla Ferencz, Klein József, Klein Ignácz, Krajnyik Sándor, Lichtenstein Bernát, Lengyel József, Lovász Ietván, Langer Salamon, Lévay Gyula, Lénhard Imre, Lichtenstein Jó­zsef, Lászlófi Henrik, Lomniczer József, Majoros Gyula, Majoros András, Nagy György, Novák György, Nagy Sándor, Necse János, Neuman Adolf, Orosz Mihály, Palásthy Adolf, Palásthy Lajos. Péchy Jenő, Pásztor Mihály, Papp Gyula, Páles Károly, Pálfi János, Polgár Sámuel, Roth Sámuel, Rimár József, Stefán Miklós, Soltész József, Siket János, Schwarcz B. József, Stercz Jenő, Schwarcz N. József, Schwarcz Heiman, Sc/nvarcbart Lipót, Stern Her­man, Szombathy Gyula, Szőllősy Endre, Szabó Sándor Schiff Mór, Szala József, Schönbrum Fiilóp, Székely Mihály, Túrái János, Trompetet hermán, Tarpai István, Tóbiás Gyula, Tóth István, Tóth András, Tóth István, Schwarcz Herman, Weisz Lipót, id, Weisz Adolf, Viczmándy Vincze, Vályi Sámuel, Vályi Bertalan, Vaszij József , Zsihovits Ber­talan, Zwasz Éliás, Zubay György. Eldördültek a puskák. A kireparált becsület. Búza Barnát ünnepük. A Búza—Gortvay affér, a mely hosszú ideig tartotta izgalomban az országot, immár befejezést nyert Gortvay ur pisztoly elé kénysze- ritette a hírlapírót és most már — mintha a várossal és megyé­vel szemben elkövetett bűnétől megtisztítóttavolna Meczner Gyula főispánt — nyugodtan méri végig Szerencs utcáit. Pedig hát csak két revolver­golyó hasította keresztül a leve­gőt és egyéb semmi jelentősége nincs a csütörtök hajnali esemé­Sátoraljaújhely látványossága! Megnyílt az „ELITE“ fényképészeti és festészeti műterem. Olcsó árak! Sátoraljaújhely Petőfi-utca 14. (saját ház) Művészi kiviteli

Next

/
Thumbnails
Contents