Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-12-24 / 102. szám

102. szám (4) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, december 24. választására került sor. Megválasz­tattak az alispán javaslatára: Schiller Kálmán, Némethy Bertalan, Isépy Ist­ván és dr. Nyomárkay Ödön. Ezután a kijelölő bizottságot alakították meg. Megválasztattak : Matolai Etele és Bessenyey István, az alispán által kineveztettek: Lengyet Manó és dr. Reichard Salamon. Megválasztva. Mig a kijelölő bizottság tanácsko­zott, az alispán felfüggesztette a közgyűlést, Rövid ideig tartó tanács­kozás után jelentette az alispán, hogy a polgármesteri állásra egye­dül Farkas Andor árvaszéki ülnök pályázott és miután őt a bizottság jelölte egyhangúlag megválasztott, polgármesternek jelenti ki. Majd dr. Reichard Salamon volt polgármester vezetése alatt Bessenyey István, dr. Hornyay Béla és Halász József ta­gokból álló küldöttséget menesztet­tek az uj polgármesterért, hogy az eskü letételére meghívja. Dőkus beszéd. Lelkes éljenzés fogadta Farkas Andort, amikor a terembe lépett, hogy Pataky Miklós városi főjegyző előolvasása mellett a hivatali esküt a képviselőtestület színe előtt lete­gye. Az eskü letétele után Dókus Gyula emelkedett szólásra, hogy üd­vözölje az uj polgármester. Mint a választó közgyűlés elnöke — úgymond — a képviselőtestület nevében üdvözli megválasztása al­kalmából. A képviselőtestület leg­szebb, legnagyobb bizalmával tün­tette ki, amikor polgármesterré vá­lasztotta és ezért reméli, hogy min den tudásával, képességeivel, ambí­ciójával a város érdekeinek előmoz­dításán fog munkálkodni. De ezalatt a munkásság alatt nem csupán az akták szorgalmas elintézését érti, ha­nem érti azt, hogy egyben szellemi vezetője is legyen a városnak. A polgármestertől függ a város szét iemi és anyagi fejlődése és ezért gondos apa módjára kell szivén vi­selni a város érdekeit minden párt- politikai és személyi érdek nélkül és minden polgárában ennek a vá­rosnak felebarátját kell látnia, akik­nek boldogulása az ő érdekeit is kell, hogy képezze. Feladata legyen úgy a hivatalban, mint azonkívül a város érdekeivel foglalkozni, jólétet, kedvező megélhetési viszonyokat te­remteni, hogy az emberek ne igye­kezzenek el a városból, hanem el lenkezőleg, ide igyekezzék mindenki. A polgármester urnák — igy végzi beszédét — tehetséget, képzettséget a* élet ehaossáböl. i. fi sertflenian. A piperecikkek nagykereskedője felszabadította őt s segéd lett. Ügyes­ségével, szakismeretével csakhamar üzletvezetőjévé tette meg, ki igy pénz és áru felett rendelkezvén, a nagy bizalom meghálálásaképen gaz­dáját s főnökét csakhamar meglopta. A bűn kitudódott s valószínűleg egy­szerűen kidobatott volna, avagy az ügyészség szobájába költöztetik, ha ki nem derül, hogy főnöke családi titkainak beavatottja, ki ép úgy tud ő nagysága hűtlenségeiről, mint a főnök urnák párisi hölgyekkel való levelezgetéseiről. Távozása tehát csak egy nagyobb végkielégítési ősz szeg ellenében történik meg. Az igy szerzett pár ezer koroná­val üzletet nyit. A főnökétől szerzett bizonyítvány alapján korlátlan hitelt nyújtanak neki a gyárosok, ts amint történni szokott, itt sem maradt el 6—10 hó elmúltával a fizetésképte­lenség és ennek folytátása az 50 százalékra való egyezkedés, mely hősünk üzleti karriérjét megalapoz­ta. bs csakugyan rohamosan fejlő­dött raktára és vevőtömege. A kis kereskedőből engrossista lesz s hogy a tekintély is biztosittassék a ma­gáncégből részvénytársaság lesz. Az adott a gondviselés, fordítsa ezen kiváló képességeit egyedül a város boldogitására. Ebben a reményben üdvözli és kiváu noki hosszú évekig tartó szellemi és testi erőt hivatala ellátására. Farkas válaszol. Farkas Andor meghatottan vála­szolt az alispán hatalmas éljenzéssel fogadott üdvözlő beszédére. A beszé­det egész terjedelmében a követke­zőkben közöljük : Méltóságos Alispán Ur! Mélyen tisztelt képviselőtestület! Fogadják mélyen érzett hálám és köszönetem nyilvánítását azért a — jól tudom, távolról sem osztatlan — bizalomért, mellyel kitüntetni kegyesek voltak s melyet részemre megnyerni, állan­dósítani és teljessé tenni legfőbb tö­rekvésem és kötelességem lenne. A1 d&tlan és válságos helyzetek után, nehéz körülmények között vállalko­zom ennek a szép, de felelőségteljes állásnak a betöltésére s épen azért nagyon kérem Önöket, raéltőztassa- nak segítségemre lenni nehéz fel­adatomnak közmegelégedésre való teljesítésében, a város javát s anyagi helyzetének megiziuositását célzó tö­rekvéseimben. Én ígérem s meg- méltóztatnak majd győződni arról, hogy nem puszta Ígéret maga e kijelentésem; ígérem, hogy minden jóravalóságommal s minden képessé­gemmel tisztán és egyedül e nehéz időket élő város javat, polgárai jó­létének emelésén, egy jobb jövő megalapozásán fogok fáradozni. Annak kijelentése mellett, hogy részletes prograramon megismerésére módot fogok nyújtani, kérem Önö­ket, m. t. Uraim adják meg a kért segítséget, részesitsenek a szükséges támogatásban s én hiszem, hogy egymást megértve harmonikus együtt­működéssel és válvetett munkával elérjük azt a célt, a mely kell, hogy mindnyájunknak közös célja legyen : e város nyugodt és békés fejlődésé­nek biztosítását, minden intézmó nyében és minden téren való felvi­rágoztatását. Hálás szvivel köszönöm a méltóságos elnök ur hozzám inté­zett szives szavait és kitüntető bi­zalmukat. Isten áldása legyen mun kánkra1 Az első teendő. A polgármester köszönő szavai után Fejes István emelkedett szólásra. A polgármester a képviselőtestület támogatását kérte. Ő, mint a város egyik régi polgára megígéri ezt a támogatást az alispán által kifeje­zett feltételek mellett. Kifejezte a polgármester, hogy ő tudja, hogy igazgató ur immár társadalmi téren is szerepel. így többek között az ő fejében érlelődött meg az eszme, hogy a kerületében levő kereskedők egyesüljenek és társulatot létesítse­nek. Az alapszabályok megvitatásá­nál az ő indítványai lettek irányadók. És amidőn valaki felvetette azt a kérdést, hogy fizetésképtelenségre jutott vagy csődbe került kereske­dők tagjai lehetnek-e a kaszinónak, ő ezt jegyezte meg: »A kereskedői tekintély s erkölcs megköveteli, hogy a csődbe jutott, vagy fizetésképte­lenné lett egyének a tagok sorába fölvehetők ne legyenek.“ A kisebb arányú tiltakozást el­nyomja a helyeslés moraja és a gyű­lésből az igazgató ur győztesen ke­rült ki mint a kereskedők szövetsé­gének és kaszinójának elnöke. 11. fi válté. Fiatal volt, bohém volt íróhoz illő mértékben. Cikkei feltűnést keltettek, amelyekben feltárta az emberi fo­nákságokat és megfelelő világításba helyezte a napról napra felszínre jutott igazságtalanságokat, Egy al­kalommal a bűnösök lelki világát boncolgatta, rámutatott azon közve­tett okokra, a melyek bűnt szülnek, de amidőn leggyakrabban épen a bűnösök a legártatlanabbak. Elsőnek I a kir. ügyész gratulált cikkéhez, ki megszereti a tehetséges irót, sőt ba- I rátjának fogadja. Gyakran találkoz­még nem bírja a képviselőtestület osztatlan bizalmát, de igyekezni fog azt kiérdemelni. Hát hogy azt kiér­demelje, ahhoz erős, szorgalmas mun­kásság szükséges, mellyel a város érdekeit előre segítheti. Ilyen mun­kásságnak tartja az adminisztráció megjavítását. A város adminisztrá­ciója csődöt mondott. Szégyenpir futja el az arcát, valahányszor ol­vassa a helybeli, vagy fővárosi la­pokban, hogy ennek a nagy intelli­genciájú városnak a tisztviselői nem állanak hivatásuk magaslatán. Első kötelessége legyen tehát a polgár- mesternek az afeletti gondoskodás- hogy minden tisztviselő a neki meg, felelő helyen kötelességét hűen, lel­kiismeretesen, pontosan, szorgalma­san teljesítse. Éz alatt nem érti azt, hogy a polgármester fegyelmikhez és felfüggesztésekhez nyúljon azon­nal, hanem érti, hogy helyes beosz­tással igyekezzék mindenkit a neki megfelelő helyen alkalmazni és mun­kaerejét kihasználni. Es ha már min­den jóakaratu kísérlet csődöt mon­dott akkor következzék csak a meg­torlás. Ehhez nem kell egyéb, mint egy kis önáldozat, mert hisz a ké­pességei megvannak hozzá az újon­nan választott polgármesternek. Hiszi, hogy az önáldozat is meglesz és eb­ben a reményben előlegezi a képvi­selőtestület bizalmát. Dókus az adminisztrációról. Fejes István lelkes éljenzéssel fogadott beszéde után ismét Dókus Gyula szólott. A hivatal átadásáról kell — úgymond — gondoskodni. Javaslatára az átadáshoz kiküldték Matolai Etele elnöklete alatt a szak- bizottságok elnökeit. Majd az admi­nisztrációról ejtett néhány szót az alispán. Legutóbb — mint már ed­dig is mindig — behatóan megvizs­gálta a városi ügykezelést és ki kell fejeznie újból, — amit már oly sok­szor mondott — hogy az ügykeze. lés legnagyobb, úgyszólván egyedüli kerékkötője az ügykezelési szabály zat hiánya. A törvény ugyan csak a törvényhatóságnál követeli az ügy­viteli szabályzatot, de enélkül a vá­rosnál —gamely egyik fontos szerve a megyei adminisztrációnak — sem képzelhető el egyöntetűség a városi ügyek vitelében. Kell hogy a vá ros is alkalmazkodjék a vármegye szabályaihoz, mert most a városnál egyik tisztviselő sem tudja, hogy egyes aktákkal mit csináljon. Na­gyon sokszor megesik, hogy egy akta egyik bizottságtól a másikhoz vádorol mig elintézést nyerhet. Ez a sibolási rendszer raegölője az admi­nak, komoly thémákat beszélnek meg s mig eleinte a külvárosi sze­rényebb vendéglők központjai talál­kozásuknak, az előkelő barát ked­véért az iró felemeli igényeit úgy öltözetében, mint életmódjában. Mint szalonképes egyén meghívást nyer az ügyésznek egyik estélyére, hol szellemességével a társaság központja lesz. A megváltozott életkörülmé­nyek nagyobb kiadást igényelnek s a bohém iró eleinte apró kölcsö­nökkel fedezgeti a szellemi termé­keiből egybegyült szerény jövedel­mét, majd egyik pénzintézetéhez for­dul egy ezer koronás váltó leszá­mítolása ügyében. E váltón az ő neve csak forma a lényeghez. Még egy név szükséges. Rákerül hát a ügyész neve is. Hisz egy névvel ke­vesebb vagy több az iró szemében mitsem jelent s egy holmi aláirós kedvéért az előkelő barátot nem zak­latja, no meg aztán a lejárat idejéig e kis papirocskát többször is be­válthatja. Myugodtan fog zozzá társadalmi színmüvének megírásához. Négy hó­nap alatt elkészül és a jó barát ol­vassa el először lelki elragadtatás­sal Az ötödik hónapban elfogadják előadásra, a hatodikban előadásra is kitűzik, még csak két-három hét szükséges az előkészülethez. A vál­tócska azonban ezt nem respektál­ja, mint működő energia egy napig pig sem pihenhet. Egy szép napon az ügyész kezeihez jut beváltás cél­jából. Hivatali szobájában kapja meg. nisztrációnak. At fog Írni a város­hoz az ügyviteli szabályzat életbe­léptetése érdekében, Kéri, hogy ezt az átiratát ne a felettes hatóságtól, hanem a város érdekeit mindig sze­retettel szivén viselő polgártól jövő­nek tekintsék. Amig az ügyviteli szabályzatot életbe nem léptetik, nem tudja elitélni a tisztviselőket az ad­minisztráció nivótalanságáért, rosz- szaságáért. de ha életbe lép a sza­bályzat és egyesek igy sem lesznek képesek kötelességeiknek megfelelni, akkor ő is azon lesz, hogy az ilető tisztviselőkkel szemben a képviselő- testület vonja le a konzekvenciákat. A gyűlés délután fél 5 órakor ért véget. A tisztviselők üdvözlése. A választás után a város tisztvi­selői testületileg jelentek meg a pol­gármesternél, hogy megválasztasa alkalmából üdvözöljék. Az üdvözlő beszédet Pataky Miklós főjegyző mondotta. Farkas Andor válaszában kijelentette, hogy mindig jóakaró támogatója a tisztviselők érdekeinek, de ezzel szemben megköveteli, hogy mindegyikük az eddiginél fokozot- tab tevékenységgel lássa el hivatali kötelességeit. 144: 65. A megyei választások. fi függetlenségi párt ereje. A keddi megyegyülés: szavazással a függetlenségi párt szempontjából nagyon meg vagyunk elégedve. Soha még a kiegyezés óta zempléni me- gyegyülésen a függetlenségi párt olyan erős nem volt, mint most. Soha még függetlenségi jelölt 1867. óta ebben a teremben annyi szava­zatot nem kapott, mint most. Igen, volt már ellenzéki többség is. 1905-ben, a megyegyülésen. De az nem függetlenségi többség volt, Annak nagyrésze egyszerű 67-es párti volt, akiket Andrássy Gyula gróf­nak egy fordulata rövid időre átvitt az ellenzékbe. Aztán Andrássy meg­gondolta magát, abbahagyta a ma­gyar vezényszóért, magyar század­nyelvért való küzdelmet, elvonult a tiszadobi kastélyába s megengedte a híveinek, hogy visszaálljanak megint Néhányszor fel s alá jár. Homlokát összeráncolja. Par pillanatig úgy el­mereng .mintha nem is lenne ügyész. Felidézi emlékezetében az íróval töl­tött órákat azon perctől fogva, hogy a hűnösök ügyében irt cikkéhez elő* szörEgratulált. Szinte úgy látszik, hogy a pénztárcájához nyúl. Majd asztalához ül s egy levélben értesíti az intézetet, hogy az ő neve hami­san került a váltóra. Ezután a szom­széd szobába meg és irodavezetőjé­nek meghagyja, hogy az iró letar­tóztatásában sürgősen intézkedjék. III. pályatéuesslés. A tanítóképzőben kedvelt bajtárs volt. Valósággal ő reprezentálta a tanárok előtt osztálytársait. El is nevezték őt az igazság bajnokának. És ha tán a pedagógiában kissé gyöngének is bizonyult, annál erő­sebb volt az agitálásban. Mikor ki­került az életbe, a díszes hivatal egyikének elnyeréséhez pályázatot adott be. A bölcs iskolaszék mind­össze a próbatanitás tartásához ra­gaszkodott, ő hevesen kikelt ezen igazságtalae korcs intézmnéy ellen csakugyan sikerült elérni annyit, hogy seholsem választották meg. Azonban az elv mellé kenyér is szükséges s nehány évi nevelőskö- dés után egyik kisebb városban vas­úti szállítási üzletágban állapodott meg. A diplomás ember dolgozott szépen megélt, sőt tőkét is gyűjtött.

Next

/
Thumbnails
Contents