Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)
1910-07-16 / 56. szám
W9 Tizenharmadik évfolyam. 56. szám. Sátoraljaújhely, 1910. Szombat, julius 16. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: MATOLAI ETELE. POLITIKAI FŐMUNKATÁRS : Dr. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban köziünk Sátoraljaújhely város polgáraihoz! Gortvay Aladár szerencsi főszolgabíró f. hó 12 én a reggeli órákban dr. Búza Barnát, a „Magyarország“ és „Felsőmagyarországi Hírlap“ főmunkatársát lakásán felkeresvén, őt arra az esetre, ha apósa: Meczner Gyula főispánról tovább is írni merészel, tettleges inzultussal fenyegette meg és kijelentette, hogy terrorizmusával őt fegyveres párviadalra akarja kényszeríteni, melyben egyiküknek el kell pusztulnia. Ismerve az előzményeket, az inditó rugókat és látva a célzatot, bízvást állíthatjuk, hogy minden elfogulatlan ember ebben nem a Búza Barna személyes ügyét, hanem elsősorban a közszabadság ellen elkövetett súlyos cselekedetet fogja felismerni, mely mindenütt, ahová eddig hire eljutott, élénk megütközést vált ki és legelsősorban Sátoraljaújhely város polgársága részéről torlandó meg, mert nekünk különös érdekünK, hogy a sajtószabadság a maga tisztaságában megőriztessék és oly jeles harcosa kezéből — minő dr. Búza Barna — a toll erős és nélkülözhetetlen fegyverét semmiféle brutalitás ki ne üthesse. A megtorlás felett leendő tanácskozás és elhatározás céljából í. hö 17-én, vasárnap délután 6 órakor a „Vadászkürt“ kerthelyiségében n ép gyűl est tartunk. Napirend: „a sajtó és a közéleti működés szabadságának megvédése, vonatkozásban Sátoralja- njhely város különleges érdekeivel“. Népgyülésünkön az orsz. függetlenségi és 48-as párt és a fővárosi sajtó kiküldöttei is részt vesznek. A szabadságszeretet és polgári önérzet nevében kérünk: emelkedjetek a pártszempontok felé és pártkülönbség nélkül jérték el mindnyájan ! Hazafias tisztelettel Sátoraljaújhely, 1910. julius 15. az intéző bizottság nevében: Matolai Etele. Meghívó. Az ipartestület tisztelt tagjait nagyon kérem, legyenek szívesek folyó íj-én vasárnap délután j órakor az ipartestületi tisztujitás fontos ügyének megbeszélése végett a csizmadiaszinben tat tandó értekezletre mindannyian megjelenni, Hazafias tisztelettel Sátoraljaujhelyj 1910, julius 15. Busa Barna. Most álljunk talpra, most mutassuk meg erőnket, öntudatunkat kitartásunkat. Akkor tisztelettel fog kalapot emelni előttünk az egész ország közönsége. Vasárnap, július 17-én délután 4 órakor a csizmadiaszinben értekezletet tartunk az ipartestületi választás ügyében. Jöjjön el oda egy szálig minden önérzetes újhelyi iparos ! Testvéri üdvözlettel: Sátoraljaújhely, 1910. julius 15. Az iparosok nagybizottsága. ten át gondolna miniszterelnök lenni, ügy pártja is e felirati javaslatban annyit vállal és ígér, hogy ha ki is tölti az öt évet — (a mi pedig talán nem egészen bizonyos) — jó ha egy kis részét vállalkozásának megvalósíthatja; de félek tőle, hogy munkájoknak örülni oka nem lesz a hazának, a nemzetnek s azt mondjuk rá, amit mondhatnánk a Hegyalját e na pókban ért csapásra: »Adtál uram essőt: nincs köszönet benne* Igaz, hogy e fölirati javaslat (teljes címén választellraú javaslat nagyon hü visszhangja a trónbeszédnek (ikertestvérek). De a trónbeszédet is kár volt olyan hosz- szura nyújtani, abban oly részletekbe bocsájtkozni: ezeket a parlamentben kell megbeszélni. E két általános megjegyzésünk után nem is várják t. olvasóink, hogy a javaslat minden pontjával foglalkozzunk : csak a feltünőb j beket vesszük tárgyalás alá. — >. . . . Legfőbb kötelességünk) nek tartjuk — mondja a javaslat, — hogy közintézményeink korszerű kiépítésében fokozott munkásságot fejtsünk ki.« Ez vagy egy semmit se mondó üres phrasis, vagy egy veszélyes talány. Ugyan mik azok a közintézményeink? és ugyan mi lenne az a »korszerű kiépítés«? Ha ennek van valamely titkolt értelme, nagyon félek tőle, hogy ősi magyar alkotmányunk megsemmisittetésére irányul. De nem akarom idő előtt »az ördögöt a falra festeni«. Azonban résen legyünk ! Ugyan ne vegyék ajkukra, akik e javaslatot készítették — a »magyar állam kiépittetését« ; hiszen önök épen arra vállalkoztak, azon törekednek, azon »munkálnak«, hogy Magyarország ne legyen állam, csak az összetákolt monarchia, egy területi része, amely magában nem ország, nem állam. Hogy állam legyen egyik legfőbb, legnélkülözhetetlenebb tulajdona, kelléke, jellege (attribútuma) épen az lenne, hogy saját, önálló pénzügye legyen, hogy nemzeti vagyonával, nemzetgazdasági ügyeivel maga, más országoktól függetlenül, azok beleszólása nélkül rendelkezzék, ami csakis a külön önálló magyar nemzeti jegybankban, és a külön vámterületben nyerné kifejezését, látható megvalósulását. Es önök épen arra szövetkeztek, épen arra törekednek épen arra munkálnak, hogy ez ne valósuljon. Hátha önök mégis a magyar állam kiépittetését emlegeti: ez önöktől vagy hypocrisis, vagy blasphenia. Lapunk 6 oldal, Tisztelt iparostársaink! Valahára mégis meg lesz tartva julius 24 én az olyan törvénytipró gonosz erőszakkal hónapokon át megakadályozott ipartestületi tiszt- ujitás. Itt az ideje, hogy megmutassuk az egész ország előtt, hogy ve lünk packázni, minket pénzzel, borral megvásárolni nem lehet, hogy önérzetes, komoly, szabad férfiak vagyunk s a magunk sorsát a magunk belátása szerint akarjuk intézni. A rajtunk elkövetett durva jogtalanságokat meg kell torolni, a esőd szélére juttatott ipartestületünk ügyeit rendbe kell hozni. fi munkapárt felirati javaslata. Midőn ezt a javaslatot a képviselőházban felolvasták, az elnök abbeli kérdésére van-é valakinek arra észrevétele? Batthyányi Tivadar gróf azt feleié »Nagyon is lesz !« Hogy tehát mi is igazat adjunk neki, habár távolról sem helyezkedhetünk vele egy sorba, tegyük meg mi is szerény megjegyzéseinket. Mindenekelőtt azt a megjegyzést tesszük rá, amit a miniszter- elnök programbeszédére tettünk, hogy úgy beszél, mintha holta napjáig és pedig egy hosssu éle-
