Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)
1910-01-26 / 8. szám
Tizenharmadik évfolyam. 8. szám.________ _______Sátoraljaújhely, 1910. Szerda, január 26. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Köziratokat vissza nem adunk. LAPVEZLR: POLITIKAI FÖMUNKATÁRS: Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2 MATOLAI ETELE. Dr. BÚZA BARNA. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk Lear király. Irta: Búza Barna. Az öreg Lear király története csak nem akar elévülni. Az ő alakjára is ráillenek Madach szavai : E mintakép milliószor uju- land meg. Ködös, legendás előidők mese királya volt az öreg Lear király. Shakespeare képzelete Británnia regés őskorába helyezi az ő alakját, de nekem szinte úgy tetszik, mintha szegény Lear király a nagyhatalmú Habsburg-dinasztia ősapja lett volna. Ez a dinasztia most játsza újra, meglepő realitással Shakespeare tragédiájának első felvonását. Nagy osztozkodást tart leányai közt. A büszke Regán, a gőgös Goneril csakúgy sütkéreznek az öreg király kegyének, hajlandóságának feléjük áradó bőségében. A szláv Regán, a német Goneril, akik mézes hizelkedéssel veszik körül az ősz uralkodót, pedig a lelkűk nem hozzá való szeretettel, hanem idegen lovagok utáni vágyakozással van tele. Északról várja az egyik, nyugat felől a másik szerelmes lovagját és ha azok eljönnek értük, szívtelen közönynyel hagyják magára öreg jótevőjüket. Csak a szegény magyar Cor- déliának nincs kire várnia, nincs ki felé kacsintania. O nem hízelkedő szavakkal, de tettekkel, vére hullásával bizonyította be ragaszkodó hűségét. Bizonyította 1741- ben, 1809-ben, zivataros, nehéz időkben, mikor fényes ajánlatokkal csábították hűtlenségre s ő megmaradt és vérét ontva küzdött uralkodója mellett. Cordéliát eltaszitja szivétől Lear király. Neki jut az ősz uralkodó hidegsége, neheztelése, az ő testén suhog a büntetőostor, az ő osztályrésze a nyomor és szenvedés. Regán és Goneril kedvükre dúskálnak minden jóban, minden gazdagságban, amit az uralkodói kegy áraszt reájuk. Cordélia még azt a morzsát sem kapja meg, ami őt isteni és emberi jog szerint megilletné. A Lear dinasztia igy játsza el újra fátumszerü következetes- séggel bus tragédiájának első felvonását. Pedig ez kegyetlen tragédia ám. Foglyul ejti, rabjává teszi azt, aki belekezd az eljátszásába, s el sem ereszti addig, mig minden vérét ki nem szívta. Az első felvonást nem kénytelen senki eljátszani. De aki ezt a felvonást végigjátszotta, arra a végzet kérlelhetetlenségé- vel, kikerülhetetlenül szakadnak aztán a többi felvonások. Regán és Goneril hűtlenségének el kell következni. De lesz-e majd akkor ereje az elkinzott, üldözött Cordéliának, hogy a Lear-dinasztiáta pusztulástól megmenthesse ? Es van-e olyan ragaszkodó Cordelia-hüség, amely meg nem rendül, szét nem foszlik ennyi kegyetlen, igazságtalan üldözés szenvedéseitől ? Kikre akarja alapítani jövendőjét a Habsburg-dinasztia ? A németekre, akik sóvárogva tekintenek Nagynémetország hatalma, dicsősége, gazdagsága felé? A szlávokra, akiknek lelkét a nagy szláv birodalom ábrándja tölti be ? Ausztria németjei a Wacht am Rheint t éneklik. Ugyanazt a dalt, amely a Rajna mentén lelkesíti a a németséget. Ausztria szlávjainak ünnepein feizendül a Bozse czarja chrani, — az az ének, amely Szentpéterváron száll a minden szlávok cárja felé. Csak a magyar himnuszt nem éneklik sehol másutt a világon. Csak ez a dal, csak ez a nép van idekötve ehhez a földhöz, nincs semerre összeköttetése, nincs sehová vágyakozása. Ez az egyetlen nép, amelyre biztonsággal számíthatnak a Habs, burgok. Es ezzel a néppel bánik a legridegebb, ellenséges indulattal a Lear dinasztia. Ha uralkodók pályadijat tűznének ki arra, hogy miképpen lehet népüket a lehető legteljesebben elidegeníteni maguktól, hogyan lehet népükből a hozzájuk való ragaszkodásnak utolsó csiráját is erővei kiirtani: nem ajánlhatna nekik senki jobb módszert, mint amit velünk a Habsburg-dinasztia követ. ^Ridegen elzárkózni a nemzet legcsekélyebb kívánságának teljesítésétől, könyörtelenül követelni a legsúlyosabb terhek vállalását, — megtagadni minden eszközét az állami és gazdasági élet kifejlesztésének s követelni áldozatokat, amelyek alatt roskadozna a legfejlettebb gazdasági ország is, — mellőzni mindenkit, aki népszerű, akiben bizalma van a nemzetnek s ide küldeni a királyi akarat végrehajtására gyűlöletes, megbélyegzett egyéneket, akiktől régen elfordult a nemzet, —■ felidézni ellentéteket, szenvedélyeket, zavarokat, csakhogy a törvény és igazság ne érvényesülhessen : — hát, ha gránitsziklából lenne is ennek a nemzetnek a hűsége és ragaszkodása, nem kellene-e meginognia ilyen bánásmód láttára ? Még szilárdan állanak a bécsi Burg falai, elbizakodottan ülnek gazdái, de jöhet földindulás, mi kor meginog a népek gyűlöletére alapított épület, jöhet zivatar, mikor nagy szükség lenne egy uj „moriamur“ lelkesedésre. Mi lesz majd, ha akkor az elkeseredés némává teszi az ajkakat, amelyek a vitám et sanguinem-et kiáltották s ha a mesterségesen szított gyűlölet visszaszorítja hüvelyébe a kardot, amelynek villogása 1741-ben megmentette a pusztulástól a Habsburg-házat ? Senki se tehet jobb szolgálatot a Habsburgok ellenségeinek, mint aki azt tanácsolja Ferencz Józsefnek, hogy ne teljesítse a magyarok jogos kívánságait. Lear király tragédiája indul. Az első felvon ás gyönyörűen fejlődik. A többi felvonásokat már a felidézett végzet fogja végig játszani. Újabb bonyodalmak, lemondott a polgármester. Még jóformán el sem simultak azok a zavarok, amelyek a polgármesterválasztás körül keletkeztek s ime máris újabb bonyodalmak merültek fel, melyek az amúgy is bonyolódott helyzetet még in kább komplikálják. Dr. Rei chard Salamon polgármester lemondott állásáról. A lemondás — mely váratlanul jött — óriási meglepetést keltett városszerte, mert senki sem tudja elfogadható okát adni annak, hogy miért történt a lemondás. De legérdekesebb a dologban, hogy maga a polgármester sem tudja komoly magyarázatát adni elhatározásának. Lemondását — szerkesztőnk előtt tett kijelentése szerint — azért adta be, mert a bizottságok működése a legutóbbi választások folytán meghiúsult és ilyenformán a városi adminisztráció zavartalan menetét biztosítani nem tudja. Székely Eleknek a pénzügyi bizottságba való beválasztása és ennek folyományaképen M i k 1 ó s y Istvánnak a pénzügyi bizottság elnöki állásáról való lemondása volna tehát az oka a városi adminisztráció fennakadásának és igy a polgár- mester lemondásának. Hát mi hajlandók vagyunk elös- morni, hogy a polgármester ur ráunt az állásával járó dicsőségre, sőt hajlandók vagyunk azt is elösmerni, hogy nem is gondolt egy percig sem komolyan arra, hogy állásában véglegesen megmaradjon, de akkor álljon elő nyíltan a polgármester ur és adja okát elfogadhatóan annak, amiért állásában továbbra megmaradni nem kíván, mert az előadott ok, nem alkalmas annak az indokolására, hogy a polgármester ur állásában továbbra meg nem maradhat. Mert vizsgáljuk csak egy kissé a felhozott indokokat. A polgármester ur állítása s: érint az adminisztráció zavartalan menete meghiúsult. Hát ha ez tényleg fennállana, akkor ér* tenők a visszavonulást. De vajon tényleg lehetetlenné vált-e zavartalan adminisztráció? Vagy megakaszthatja-e egy embernek egy bizottság elnöki állásáról való lemondása a város í-dminisztrációját ? Nem. Bármennyire is tiszteljük és méltányoljuk Miklósy Istvánnak a pénzügyi bizottságban eddig kifejtett páratlan szorgalmú, érdemdús muukásságát, nem tudjuk elhinni, hogy az ő távozása olyan űrt hagyna maga után, amelyet pótolni lehetetlenség és a mely ilyenformán megakaszthatná a pénzügyi bizottság működését? De nem tudjuk helyeselni a polgármester lemondását más okból sem. Miklósy állítólag azért köszönt le a pénzügyi bizottság elnöki állásáról, mert beválasztották a bizottságba Székely Eleket, akivel — szerinte — együtt működni nem tud. — Nem tud pedig személye# okokból, mert hiszen még meg sem kisórelte az együttműködést vele. Nincs alkalmunk kutatni Miklósy lemondásának okát, de nózeünk szerint bármi is legyen az, semmiesetre sem szabad emiatt a polgármesternek lemondani. De különösen nem szabad, ha igaz, hogy Miklósy Székely miatt válik meg az állásától, mert ezzel — mintegy azonosítja magát azzal a felfogással, hogy a Színház után menjünk RE1TMANN ADOLF PANNÓNIA = KAVÉHAZABA. = Hideg buffet, pontos és szolid kiszolgálás. Egy színházi vacsora 70 fillér. Lapunk 4- oldal
