Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-01-26 / 8. szám

8. szám (2) Szerda, január 26. FELSO'MAGYARORSZAGI HÍRLAP _________________*_____ _ ____________________ képviselőtestületben, vagy akár a bizottságokban érvényesülhetnek sze raólyes érdekek is, — amit pedig programmbeszédében a polgármes­ter ur is feltétlenül kiküszöbölendő­nek mondott. A képviselőtestületnek feltétlen joga van a bizottságokat úgy meg­alakítani, ahogy neki tetszik. A pol­gármesternek pedig kötelessége res­pektálni a képviselőtestület akara­tát. Személyi ellenszenveknek nem szabad érvényre jutni semmiféle vo­nalon és pláne a polgármesternek nem szabad szolgálatába szegődni ilyen irányú kísérleteknek. A polgármester ur azonban szol­gálatába szegődött ennek a meg nem engedett irányzatnak és ezzel eljátszotta azt, hogy továbbra ko molyán vegyék, mert ez a mostani lépése alkalmas lehet arra, hogy a polgármesteri állástól — melyet — úgy látszik — egy percig sem kí­vánt komolyan betölteni — megsza­badulhasson, de semmi esetre sem lehet alkalmas arra, — amit ő han­goztat — hogy állandó, rendezett állapotokat teremtsen. fi végső züllés utján. — A város rendkívüli közgyűlése. — Akik eddig nem tudták, azok most meggyőződhettek arról, hogy a képviselőtestület mai összeállí­tásában nem alkalmas arra, hogy ennek a városnak a sorsát intézze, sőt arra sem alkalmas, hogy ko­moly testületnek tekintsék. A legnagyobbioku határozatlanság vezeti a képviselőtestület tagjai­nak nagy részét a tárgyalásoknál, amihez hozzájárul még a szemé­lyes érdekek hajszolása. A „Vörös Ökör" értékesítésé­nek tárgyalásánál történt az a sajnálatos incidens, amely a fent elmondottakról győzte meg a gyűlésen jelenvoltakat. Az érté­kesítésre vonatkozólag a tanács javaslatán kívül 4 indítvány fe­küdt a képviselőtestület előtt s a képviselőtestület — személyes érdekek miatt — mind az öt in­dítványt elvetette és anélkül, hogy e tárgyban bármit is hatá­roztak volna, oszlottak széjjel. Már maga az a tény, hogy egy ily fontos kérdésben — amilyen a „Vörös Ökör" értékesítése — nem igyekeztek tiszta helyzetet teremteni, mélyen elszomorító, de különösen az a határozatlanság, amit az összes indítványok elve­tésével dokumentáltak, kell, hogy kétségbe ejtsen a város jövő sor­sára vonatkozólag minden a vá­ros sorsát szivén viselő embert. Óvodába sem tárgyalnának ilyen minden komolyság nélkül ügye­ket — ha ott intéznék a város ügyeit, — mint az tegnap a kép­viselőtestületben történt. A képviselőtestület komolyan gondolkodó tagjainak nagy része már ma sem látogatja a gyűlése­ket. A történtek pedig — azt hisszük — azt fogják eredmé­nyezni, hogy az az egynéhány komoly ember — akik eddig még eljártak a gyűlésekre — szintén el fog kedvetlenedni és el fog maradozni a városi gyűlésekről. Akkor aztán szabad kezük lesz azoknak, akik csak játékot űznek a város ügyeiből és szabadon vi­hetik a várost a végső züllés ut jára- Mert, hogy ez lesz a követ­kezménye a tegnapihoz hasonló éretlen hecceknek, ahhoz ma már kétség sem férhet. De van a közgyűlésből kifo­lyólag más észrevételünk is, amit a polgármester urnák megszivle- lésre ajánlunk. A közgyűlés folya­mán a polgármester ur egyné­mely képviselőtestületi taggal szemben nagyon szigorúan ke­zelte a szervezési szabályrende­letnek a közgyűlések tanácsko zási rendjére vonatkozó részét, mig másokkal szemben elment a türelem legszélső határáig is. Hát nekünk semmi kifogásunk sincs az ellen, ha a polgármester szi­gorúan őrködik a tanácskozási rend felett és végét veti annak a tarthatatlan állapotnak, hogy egyesek 3—4-szer is felszólalja­nak egy tárgynál és valósággal lehetetlenné tegyék ezzel a tár­gyalásokat, de akkor megkíván­juk, hogy mindenkivel szemben egyforma mértéket alkalmazzon. Tegnap azonban megtörtént az a sajnálatos eset, hogy mig egyes képviselőtestületi tagoknak, leg­inkább a fiatalabbaknak, megen­gedte a többszöri felszólalást, ugyanakkor más érdemes képvi­selőtestületi tagoknak, igy pld. H a 1 á s z Józsefnek — akik pe­dig csak a tárgy érdeméhez szok­tak szakszerüleg felszólalni — megtiltotta azt is, hogy a sza­bályrendeletben biztosított joguk kai élve, mint inditványozók a zárszó jogán felszólalhassanak. Ez az eljárása a polgármester urnák a legjobb akarattal sem mond­ható erélyesnek, de még tapinta­tosnak sem. A gyűlés lefolyásáról egyéb­ként az alábbi tudósításunkban számolunk be részletesen : Megnyitás. 3 órakor nyitotta meg dr. Rei­ch a r d Salamon polgármester a köz­gyűlést a képviselőtestületi távok gyenge érdeklődése mellett. Alig egynéhány tag volt ekkor még csak jelen a közgyűlésen. Jelen voltak : Widder Gyula, dr. Székely Albert, Bettelheim Sándor, Alexander Vil­mos, Keresztesi Lajos, Reichard Sán­dor, Schweiger Márkusz, Deutsch Adolf, Némethy Bertalan, Schwarc- bart Lipót, Móré Dániel, Hericz Sán­dor, Szedlák János, Armágyi János, Kroó József, Lipschitz Adolf, dr. Berger József, Gáthy Géza, Kun Frigyes, Róth Bernáth, dr. Grósz Dezső, dr. Rosenthal Sándor, Zinner Henrik, Róth József, Lefkovics Ja­kab, Matolai Etele, Reichard Armin, Barna Dezső, Halász József, Ale­xander Manó, Neuman Jenő, Blu­menfeld Adolf, Róth Mór, Reichard Lajos képviselőtestületi tagok és az elöljáróság tagjai közüL Farkas An­dor, Pataky Miklós, Kiss Ödön és dr. Kellner Győző. Részvét. Napirend előtt megemlékezett a polgármester aképyiselőtestület egyik régi tagjának: Ligeti Ignácziiak az elhuny tárói, dicsórőleg nyilatkozott arról az önzetlen, szorgalmas mun­kásságról, melyet az elhunyt életé­ben az közélet terén kifejtett és in­dítványozta, hogy a képviselőtestü­let az elhuuyt emlékét jegyzőkönyv­ben örkitse meg és a gyászoló csa­lád tagjainak részvétét jegyzőkönyvi kivonatban fejezze ki. — A képvi­selőtestület a polgármester indítvá­nyát egyhangúlag elfogadta. A kezdet. Eskütétellel kezdődött a gyűlés. S z t a n k ó Zoltán, a multi gyűlésen megválasztott irnokhelyettes tette le a hivatalos esküt a képviselőtes­tület előtt. Tudomásul vette a képviselőtes­tület, hogy a Ligeti Ignác halá'ával megüresedett helyre a képviselőtes­tületbe ifj. Orehovszky József pót­tagot, a mezőgazdasági bizottságba Waither László póttagot hívták be. A képviselőtestület annak idején elhatározta, hogy a vágóhídon egy hídmérleget állít fel. Most azonban a tanács javaslatárá kimondották, hogy a régebbi határozatot egyidőre nem hajtják végre. Tudomásul vette a képviselőtes­tület és egyben végrehajtani ren­delte az alispánnak azt a rendeletét, hogy a pénztárvizsgálatokról felvett és a képviselőtestület által tudomá­sul vett jegyzőkönyveket ezentúl a törvényhatóságnak is mutassák be. A villanyvilágításról. Régóta hangzik a panasz város­szerte a közvilágításról. A képvise­lőtestületben is nem egyszer volt szó arról, hogy a villanygyár sem­mibe sem véve a várossal kötött szerződést, önkényüleg jár el a köz- világítás dolgában, ott és akkor vi­lágit, ahol és amikor neki tetszik, sőt gyakran nem is világit. De eze két a minden oldalról felhangzott panaszokat egyáltalán nem vették egyetlen fórumon sem figyelembe és ezzel mintegy bátorítással szol­gáltak a viilanygyárnak arra nézve, hogy a közönség, a város érdekei­vel mit sem törődve továbbra.; is erősen a saját zsebére dolgozzék. — ügy látszik azonban, hogy a vil­lanygyárnak a közvilágítás, illetve köznemvilágitás terén követett eljá­rását már a hatóságok is megsokal- ták, mert a a rendőrség feljelenté­sére a városi tanács a villanygyárat a világítás többszöri elmulasztásáért 12 korona pénzbüntetésre és minden nem égett iampa után 40—40 fillér karpótlásra Ítélte. A tanácsnak ez ellen a határozata ellen a villanygyár felebbezést adott be a képviselőtestülethez, melyben különféle okokkal igyekszik magya­rázni, hogy nem az ő hibájukból nem világítottak. A képviseiőtestü let azonban — nagyon helyesen — elutasította a villanygyár felebbe zését és a tanács határozatát jóvá­hagyta. Vegyes ügyek. Dr. Nyomárkay Ödön 25 öl rardnak használható fát akart venni a képviselőtestülettől, a képviselő- testület azonban — miután ez évben karónak alkalmas fát nem vágtak az erdőben — a kérelmet nem tel­jesíthette. Az adóügyosztály vezetőjének az adóügyosztályban megüresedett állá­sok betöltése és az aflóügyosztályi személyzet szaporítása tárgyában be­adott előterjesztését javaslattétel vé­gett a pénzügyi bizottsághoz tet­ték át. A csendőrszárnyparancsnokság azt kérte, hogy miután a II. sz. sza­kaszparancsnokságot Ujhelyből Sze­rencsre helyezték át, az egyik sza­kaszparancsnoki lakást — amennyi­ben az feleslegéssó vált — vagy engedje ki a város a bérletből, vagy szállítsa le annak a bérét, hogy azt altiszti lakásnak használhassák. —• A képviselőtestület azonban — te­kintettel a város érdekeire — a ké­relmet nem teljesítette. Tudomásul vették, hogy a tör­vényhatósági bizottság jóváhagyta a képviselőtestületnek azt a határoza­tát, melylyel Móricz János hivatal- szolgának 48 kor. korpótlékot sza­vazott meg. Tudomásul vették, hogy a tanács a közegészségügyi kihágási ügyek­ben való eljárással és Ítélkezéssel 1910. márc. 1-ig dr. Kel In e r Győző h. gazdasági tanácsost bízta meg Elhatározták, hogy Mikszáth Kálmán müveinek jubiláris kiadását — a nagy iró iránti elösmerésből — 120 koronáért megveszik és a könyveket a főgymnasium ifjúsági könyvtárának adományozzák. Tudomásul vették, hogy a vágó­iad múlt évi bevétele 38338 kor. 60 fillér volt 4467 kor. 50 fillérrel több mint az előző évben. Az izr. nőegyletnek a színházi díj elengedése iránti kérelmét javaslat­tétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasították. A gyámpénztári vizsgálatokhoz a képviselőtestület tagjai közül Klein Andort és Kapu Gyulát küldték ki és kimondották, hogy a régi szo­káshoz híven a pénzügyi és köz­igazgatási bizottságok elnökei to­vábbra is meghívandók a pénztár­vizsgálathoz. Cserepes korcsmáról; A Cserepes korcsma is, állandó gondot okoz a képviselőtestületnek. Mióta a város tulajdonát képezi ez a düleduző ház, azóta folyvást fog­lalkoztatja a képviselőtestület tag­jait. Most is arról volt szó, hogy mitévők legyenek vele. Május 1-től korcsma helyiségül nem használhat­ják, lakásnak pedig nem alkalmas, mert a mérnök véleménye szerint lakhatóvá tétele oly nagy költségbe kerülne, hogy azt rendbehozni nem érdemes. A mérnök véleménye sze­rint legcélszerűbb volna, ha lebon­tanák az épületet és helyére állam- segélylyel egy ipari árucsarnokot építenének. A képviselőtestület nem látta az ügyet kellőleg előkószitve és ezért javaslattétel véget kiadta a mérnöki véleményt az építészeti és pénzügyi bizottságoknak. A „Vörös Ökör“ Ugye u ’»ól nagyobb vitát provokált. A cs, hogy folytonos deficitet el- je, javaslatot tett a képviselő- te,, ötnek, hogy a „Vörös Ökör“ épület összes bérlőinek 40 százalék­kal emeljék a házbérét. Ezzel szem­ben a pénzügyi bizottság azt a ja­vaslatot terjesztette elő, hogy ne 40 százalékkal emeljék a bért, ha­nem minden bérlőnek külön meg­állapítás szerint, összesen 2472 ko rónával. A bérlet 3 évre volna meg­kötendő felmondás kizárásával, újabb 3 évre való bérbeadás esetén azon- i ban a bérösszeg még 10 százalékkal T emelkednék. A bérlet február 1-én volna felmondandó. A képviselőtestület a pénzügyi bizottság javaslatának azt a részét, g|| hogy a bérlet február 1-én felmon- -i dandó elfogadta, sőt névszerinti sza­vazással kimondta, hogy ez a hatá­rozat csak birtokon kívül felebbez- hető, a javaslatnak a bérbeadásra vonatkozó részét azonban elutasítot­ták. Es elutasították a bérbeadásra vonatkozó, a gyűlés folyamán be­terjesztett másik 4 indítványt is, I E ■ E I I I jYíagyar-frane^ia biztosító intézet sátoraljaújhelyi főügynöksége Landesmann jYíiksa és kársánál Sátoraljaújhely, Rákóczi-utca 1. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents