Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)
1910-04-16 / 31. szám
31. szám. (2) FELSOMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szombat, április 16. keres tehát a föispáa ui. Mert az újhelyi muszkapárt csak államtitkárban tud bizni. Érdekes. Tegnap még szürke miniszteri tanácsos. Senki se ismeri, Ujhelyben nem is tudják, hogy létezik. Ma kinevezik államtitkárnak s egyperc múlva már benne és csali benne bizik minden újhelyi muszkapárti szív. Mindaddig, mig megint újabb államtitkárt nem hoz nekik a főispán ur. Bizony szégyenletes ! Es a Zemplén újra fogja írni: „színtiszta liberalizmusa, fényes közéleti múltja s az a szives készség ... stb“. A legújabb „színtiszta“ ember Kazy József földmivelési államtitkár, aki Egán Ede mellett a rutén akcióban Munkácson tanulta meg a »színtiszta liberalizmust«. A főispán (főkortes) ur külön nyomtatott meghívókon hívta meg a muszkapártot vasárnap (17 én) d. u. 4 órára értekezletre. Az értekezlet a kortestanyán (vagyis a jőispáni hivatalban) lesz s ott most persze ki fogják jelenteni, hogy ők Kazy Józsefben bíztak eleitől fogva, csak tőle várják megváltásukat s őt jelölik. A magyar néphez. Az ellenvetésekről. Irta: Búza Barna. Nem csak az önálló vámterület ellen, de az önálló bank ellen is igen sok ellenvetést hallunk. Sőt az önálló bank ellen még többet. Mindenféle kifogást kitalálnák a muszkapártiak, csak hogy ellenezhessék. Drágább lesz-é a pénz. Úgy kezdődik itt is, mint az önálló vámterületnél. Azt mondják, hogy ha önálló bankot csinálunk, magasabb lesz a kamat, drágább lesz a pénz. Azért lesz drágább, mert akkor már nem fognak úgy bizni bennünk a külföldi bankárok, nem fognak olyan könnyen kölcsön adni, kevesebb pénzt fogunk kölcsön kapni és ha kevesebb lesz a pénz, drágább is lesz, felemelkedik a kamat. No hát aki egy cseppet tud gondolkozni, mingyárt belátja, hogy ez nem lehet igaz. Gyerekes ijeszgetés az egész. Mert az igaz, hogy van adósságunk és hogy sok pénzt veszünk kölcsön külföldiektől. De mire adják nekünk ezt a pénzt kölcsön a külföldiek ? A bankra, arra a papirosra, amiből a közös bank pénzt, bankjegyet csinál ? Már csak ilyen bolondot nem fog elhinni senki! Sok bolond német van, de olyan bolond nincs, aki papirosra adjon pénzt kölcsön. Hanem adja a pénzt a földünkre, a házunkra, a műhelyünkre, az üzletünkre. Miért adja ? Mert tudja, hogy a föld terem, a házért bért fizetnek, a mühelv, az üzlet jövedelmet hoz és ebből a jövedelemből lehet fizetni a kamatot meg a törlesztést. Es tudja, hogy ha nem fizet az adós, elveheti a földet, a házat, az üzletet, ellicitálhatja s abból kitelik a pénz, amit kölcsön adott. Nem lesz drágább a pénz. No hát ha önálló bank lesz, akkor már nem fog teremni a föld? Nem fog jövedelmezni a műhely és az üzlet ? Bizony fog, ép úgy, mint azelőtt. Es ép úgy fognak rá kölcsönt is adni, mint azelőtt. Nem lesz ebben semmi hiány. Beláthatja azt mindenki, hogy mikor kölcsönt ád valaki, nem azt nézi, hogy Bécsben nyomtatják-é a bankókat vagy Pesten, hanem azt, hogy van-é vagyona annak, aki kölcsönt kér. No hát ez a világ rendje ezután se fog megváltozni, ha önálló bankja lesz is a magyarnak. Csak ijesztgetnek evvel, hogy ne kívánjuk az önálló bankot és maradhasson ezután is minden haszon az osztrákoké. De hát nem ijed meg senki ettől az ijesztgetéstől. Hiszen előttünk van az egész világ példája. Ott vannak egész kis országok, mint Románia, Szerbia, Bulgária. Minde- niknek külön, önálló bankja van és egyiknek sincs semmi baja, nem drágább a pénzük és nagyon szépen boldogulnak. Es egyiknek se jut eszébe megkérni az osztrákokat, hogy csináljanak velük közös bankot, pedig az osztrák szívesen megtenné, ha felkérnék rá. De tudják, hogy ebből csak az osztráknak lenne haszna, nekik pedig káruk, hát nem akarnak az osztrákkal közös bankot, hanem igen szépen boldogulnak a maguk külön bankjukkal. Hát ne legyünk mi se hitványabbak ezeknél a kis országoknál. Ami nekik jó, arai nekik hasznos, az nekünk is csak hasznunkra lehet. Közös lónak túrós a háta. Követeljük csak mi, hogy nekünk is külön jegybankunk legyen és ne szavazzunk olyan képviselőre, aki a külön, önálló jegybankot nem követeli. Mert az ilyen képviselő nem a magyar nemzet javát nézi, hanem az osztrákokét, ilyenre nem szavazhat igaz magyar ember. Levél Csillagfájáról. Azér, hogy Csillagfalva csak falu, van nekünk kaszinónk kettő is, akár az uraknak Ujhelybe. Az egyik a kovácsmühelybe van, a másik meg a malom alatt. Oda gyülekezünk pipaszó mellett meghányni vetni az ország ál lapot ját meg miegymást, ami csak előadódik. A múltkor And- rássy Gyuláról esett szó köztünk. Abba állapodtunk meg, hogy And- rássy nemzeti szinü politikus volt az elmúlt esztendőkbe, vagy tán még most is az. Csakhogy most mán haloványább rajta egy kicsit az a nemzeti szin. De az embereinek egy része bizony erősen szint váltott. Megfiirdött abba a csúnya lébe, amit az az kun Héderváry elejbök tett, hogy azon átússzanak őhozzá. Ez az iszapfürdő oszt egész barnára festette őket. Olyan setét kávészinre, aminő a Matyi sógor ködmöne, ni... A Matyi sógorrul jutt eszembe, hogy a minap hangosan olvasta a falubelieknek a kovácsmühely kaszinóba a újságot. A megyegyiilés dolgát olvasta. Mer mink csak rátákba olvassuk az újságot. Egy nap ezt, másnap meg amazt. Nem úgy, mint az urak, hogy egy szempillantás alatt végig olvasnának egy lepedőt is, hogy ha tele vóna nyomtatva. Kutya egy szemük van azoknak. Nekünk az egészbe legjobban az alispánunk indítványa tetszett. No, őbenne igazán nem csalódtunk. Csak olyan derék magyar ember ő is, mint arainő az előtte való alispánuuk vót. Tartsa meg az Isten soká a virtusát mind a kettőjüknek . . . Aztán Búza Barnáról is szó esett. No, ez csak természetes tan. Arról beszélgettünk, hogy amikor keményen oda mond az újságba a másik pártnak, akkor ott szörnyen haragszanak. Hát ezt meg tudtuk érteni mindnyájan, valahányan csak ott vótunk. De hogy amikor az újságba szép szelíden szól hozzájok, mint a múltkor is, oszt ekkor meg még jobban haragszanak, azt mán igazán nem értette egyikőnk se. De jó is, hogy minket az Isten nem urnák teremtett, legalább nem olyan csavaros az eszünk. Tisztelettel: Dolinkai Miklós, választó-polgár. A főispán tanácsa. Meczner főispán ur Pesten volt négy napig. Senki se tudja, hogy mit csinált, mi azonban teljes bizonyossággal megtudtuk. A főispán ur tanácsot adott Khuen miniszterelnöknek. A miniszterelnök ugyanis fél a választásoktól, hogy megbukik. Nem tu I mit csinálni. Hát felment a főispán ur s azt tanácsolta neki, hogy tekintettel az ország izgatottságára halassza el a választást a jövő esztendőre s ezt plakáton tudassa az országgal. A főispán ur is igy csinált Ujhelyben az ipartestületi választással s nagyszerűen sikerült neki. Khuen azt felelte, hogy köszöni a tanácsot, meg is tenné, de nem teheti, mert nem engedi a törvény. Erre a főispán ur elkezdett kacagni. Aztán hazajött s itthon most mindenütt azt beszéli, hogy Khuen nagyon együgyű ember, gyere késén gondolkozik s fogalma sincs egy ország kormányzásáról. A mi parlamentünkből. — A város rendes közgyűlése. — Rövid lefolyású közgyűlést tartott Ujhely város képviselőtestülete. A napirenden volt tárgyak gyors egymásutánban, minden vita nélkül peregtek le. Két tárgynál volt csak hosszabb vita, de ezek közül is csak az egyik tarthat közérdeklődésre számot. A csatornozás kérdése ez, mely elől a közig, bizottság elhárítván minden akadályt, immár a befejezéshez közeledik. Azonban ez a hosszú vita nem járt megfelelő eredménnyel. Minden oldalról igyekeztek a vita során megvilágítani a kérdést, csak egyet nem akart senki észrevenni, — az épitésvezetés költségeinek horribilis voltát. Reméljük, hogy a csatornázási bizottság figyelme erre is kiterjed és alaposan megtárgyalva ezt az ügyet, fog csak véleményt mondani a képviselőtestületnek. A gyűlésről a következőkben számolunk be részletesen : Megnyitás. Pontban a kitűzött időben nyitotta meg dr. Reichard Salamon polgár- mester a közgyűlést a képviselőtestületi tagok nagyou gyér érdeklődése mellett. Jelen voltak: Kapu Gyu'a, Guttmann Ármin, Kótits László, Gáthy Géza, Widder Gyula, Kroó József, Bettelheim Sándor, dr. Grósz Dezző, Móré Dániel, Armágyi János, Réz Gyula, dr. Búza Barna, Zombory János, Lefkovics Jakab, Blumenfeld Adolf, Schveiger Már kusz, Isépy István, Lipschitz Adolf, Schvarcbarth Lipót, Puchs Jenő, Gócs Ignáez, dr. Lichtenstein Jenő Szőllősy Arthur, Grünberger Abra- hám, Grünbaurn Simon, dr. Klein Károly, dr. Friedman Annin, Neuman Jenő képviselőtestületi tagok és az elöljáróság tagjai közül: Pa- taky Miklós, Kiss Ódon, Schmied Lajos, Bogy&yBéla, Rakmányi Jenő, Kérészy Gyula, Szőllősy Sándor és dr. Kellner Győző. A tanácskozás megkezdése előtt bejelentette a polgármester, hogy a tárgysorozatba felvetteken kivül még 3 tárgy kerül a gyűlésen megvitatás alá, majd a tárgyalás sorrendjére vonatkozólag tett javaslatot, arait egyhangúlag elfogadtak. Csatornázás Ugye. A csatornázás ügye volt az első tárgy és e körül keletkezett is a legnagyobb vita. A mérnök jelentést tett arról, hogy az alispán megadta a városnak a csatornázásra az ideiglenes építkezési engedélyt s javaslatot tett az előkészítő munkálatok megkezdésére vonatkozólag. E sze rint a város a tervezet részletes kidolgozását és az építés vezetését a mérnökre bízná, alkalmazna mellé kisegítő munkaerőül egy napidijas mérnököt és egy vizraestert. Az épités-vezetés költségei pedig a következőkép alakulnának: a mérnök pótdija naponkint 12 korona, napidijas mérnöké 10 kor., vizmesteré 6 kor., szolgáé 3 kor. Ez 540 munkanapra kitenne 1674 koronát. Ehhez hozzájárul hivatalos helyiségek bérlete cimén 500 kor., műszerekért és szerszámok beszerzéséért 1500 korona, fűtés, világítás és irodaszerekért 1500 korona kiadás. Az ösz- szes kiadások tehát körülbelül 20 ezer korona, s miután a költségelőirányzatba e címen 40000 korona van felvéve, megtakarítható 20,000 korona. A képviselőtestületben hoszabb vita indult meg e kérdés felott és végeredményben elfogadták Búza Barna javaslatát, hogy az egész tervezetet terjesszék a csatornázási bizottság elé és annak javaslatával együtt kinyomatva, küldjék meg tanulmányozás céljából raindan képviselőtestületi tagnak. Apróbb Ügyek. A Cserepes korcsmának özv. Schönstem Józsefné részére való bérbeadásával megbízták a tanácsot. Lőwinger Menyhért szinházfel- ügyelő felebbezését elutasították s megbízták a polgármestert, hogy a színházi munkálatokért a felügyelőt esetről esetre megillető dijakat szabályozza. A zsólyomkai sziklamosások által okozott károk további megelőzésére elrendelték a munkálatokat és megadták az előzetes engedélyt a szükséges költségek folyósításához. Az ez évben kitermelt ölfák átvételével Szedlák János képviselőtestületi tagot bízták meg. A regi járványkórházat évi 300 kor. bérért bérbeadták Ivoslovszky Pálnak. A sárospataki erdőbe nyúló cca 2 hold városi erdőterület eladása tárgyában kötött bérleti szerződés elfogadására május 19-ére újabb közgyűlést hívnak egybe. Tudomásul vették, hogy a vízvezetéki könyvelői állást a polgármester Harsányi Bélával töltötte be. A Csalogány-utca kövezése tárgyában tett bizottsági javaslatot elfogadták és a hozzájárulási tárgyalások megindításával megbízták a tanácsot. Wieden Ede Írnoknak betegsége miett 3 havi szabadságot adtak. Kk. Onody Ferencz itteni illetőségét megtagadták. Bárczi Margit segély iránti kérelmét elutasították. Az adóügyosztály újjászervezése tárgyában hozott törvényhatósági határozatot tudomásul vették és megbízták a polgármestert, hogy a határozat jogerőssé válta után olyan időben keresse még meg az alispánt az újonnan szervezett jegyzői állásokra a pályázat kiírása iránt, hogy azok még ez év julius 1-ig betülthetők legyenek. Egyben kimondották Bnza Barna javaslatára, hogy ezt a határozatot nyomban hitelesítik. Vége. Gyors tempóban folyt ezután a tárgyalás. A polgármester lemondása tárgyában hozott határozat ellen beadott felebbezóseket az ösz- szes hozzátartozó iratokkal a vár megyéhez felterjeszteni rendelték,
