Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-04-16 / 31. szám

31. szám. (3) FELSOMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szombat, április 16. A pesti kereskedelmi banknak ér­tesítését, hogy a 1400000 koronás kölcsön ügyében még 30 napig áll csak obligóban, — tudomásul vették. Tóth Lajosné volt községi végre hajtó özvegyének évi 357 kor. nyug­dijat szavaztak meg. A pénztárvizsgálatokról felvett jegyzőkönyveket tudomásul vették ósja vármegyéhez felterjeszteni ren­delték. A fogyasztási adóellenőrző bizott­ság javaslatára Weinberger Dávid vezetőnek 150, Vitányi Jenő ellen­őrnek 75, Friedmann Adolf, Scher- mer Márkusz és Khon Fiilöp kül- ellenőrőknek 60 — 60 és Grünspan N. külellenőrnek 35 kor. jutalmat sza­vaztak meg. A torzsási mulatót Francovszky Györgynek adták egy évre bérbe. Az izr. Nőegyesületnek a színház használatáért fizetett 50 koronából 25 koronát visszautaltak. Az Athtletikai Clubnak a torna csarnok téren levő területet 1 kor. tulajdonjog elismerése címén fize­tendő díjért 3 évre átengedték. A gyűlés d. u. 5 órakor ért véget. A pataki járásbíróság. Szenzációs hirt hallottunk. Erő­sen készül a pataki járásbíróság. Eddig nem sikerült, de most, a választások előtt, Meczner főispán ur megígérte a patakiaknak. Sür- gönyileg is intézkedett már benne. Szép kis korteskedés. A patakiak tehát most már a muszkapártra fognak szavazni (tisztelet a — számos — kivételeknek !) De mit szólnak hozzá az újhelyi muszka pártiak? Bánják is ők, ha mingy árt az újhelyi törvényszéket is átviszi a főispán ur Patakra ! Qol a korrupció? A Zemplén szerdai vezércikkében azt kívánja tőlünk, hogy álljunk elő és olvassuk rá a kormányra a korrupciót, azokat a tényeket, ame­lyekkel a kormány a tisztesség el­len vétett. Mert ő szerinte ilyen korrupció nincs és mi evvel csak rágalmaztuk a kormányt és a kor­mánypártot. Nem kívánunk a Zemplén gorom­baságaival versenyrs kelni, de mi­után itt egyenes felszólítást intézett hozzánk, trre tisztelettel megfele­lünk. A korrupció világos jeleit lát juk a kormánynál s embereinél pél­dául a következőkben : 1. Azt az Erősdy Sándort, aki a darabont kormányt szolgálta s akit Audrássy, mint megyei főjegyzőt, piszkos visszaélések miatt hivatal- vesztésre ítélt, Khuen most kinevezte főispánnak. 2. Azt a Szász Józsefet, akit, mint alispánt, Audrássy tisztességtelen üzelmek miatt elmozdított, Khuen kinevezte főispánnak. 3. Azt a Perczel Dezsőt, aki a november 18 iki gazságot (vagy nem volt gazság? Kérdezzék meg Mecz­ner főispán urr.tl) elkövette, meg teszik a munkapárt végrehajtó bi zotlsági elnökének. 4. Móré Dániel nyíltan hirdeti, hogy azért lépett be a muszkapártba, mert a főispán megígérte neki, hogy akkor az ipartestület kap 25000 ko róna államsegélyt. 5. Gáthy Gézát hivatalvesztésre ítélte a fegyelmi választmány, de muszkapárti lett és mai napig sincs az ítélet kézbesítve. 6. Székely Elekkel politikai szö­vetséget kötött a főispán ur és akit fegyelmikig hivatalvesztésre ítélt, avya’l most együtt vezeti a kortes­kedést. 7. Az ipartestületi elnökválasztást a főispán ur politikai okokból tör­vény ellenére meggátolja. 8. A sárospataki járásbíróságot most a választások előtt táviratilag sürgeti s intézted a főispán ur. 9. A főispán ur hivatala közönsé­ges kortestanya lett s világos tiltó törvény ellenére ő intézi a jelölése­ket s az ő hivatalába hívják össze a pártgy üléseket. Ez se elég korrupció még? Vagy cáfolja meg ezeket a Zemplén ! Jö­vőre szolgálunk újabb kilenc ponttal. Az iparosok harca. Az elöljáróság az elnök eilen. Az a gyalázatos botrány, amely a főispáni erőszak nyomán az ipartestületi választás ügyében ke­letkezett, mind szélesebb hullá­mokat ver. Az erőszak ez eset ben is megteszi a maga hatását, kijózanítja a pillanatnyi mámor ból azokat is, akik eleintén igaz­ságosnak vélték a törvénytelen álláspontot Legújabban az ipartestületi elöljáróság kebelében kezdik már megelégelni azt a hallatlanul vak­merő megsértését a törvénynek, amelyet napról-napra követnek el Gáthyék toispáni segítséggel és igyekeznek véget vetni annak a görcsös kapaszkodásnak, mely- lyel Móré és Gáthy akarnak meg­maradni — ha ideig-óráig is — állásukban. Ennek jele az alábbi beadvány, melyet 7 előljárósági tag hétfőn fog a városi tanács elé terjeszteni: Tekintetes Városi Tanács! Mi alulírottak, mint a sátoralja­újhelyi általános ipartestület elöl­járóságának tagjai, ezennel tiszte­lettel bejelentjük a tekintetes Városi Tanácsnak, mint I. fokú iparhatóságnak, hogy előljárósági tagságunkról lemondunk és kérjük hogy az elöljáróság választása ügyében móltóztassék a legsürgő­sebben intézkedni. Lemondásunk indoka elsősorban az, hogy az elnökségnek és elöljáró­ságnak megbizatása^törvónyés alap­szabályaink szerint a f. évi március hó végén lejárt és nem tartjuk jogéletünkkel és tisztességérze tünkkel megegyeztethetőnek, hogy törvény és alapszabály ellenére törvényes megbízás nélkül továbbra is az ipartestület ólén álljunk. Kü­lönösen le kell mondanunk azért, mert a legnagyobb mértékben visszariadunk azoktól a törvény tipró és erőszakos eszközöktől, a melyekkel az ipartület elnöksége hivatalban maradását jogtalanul meghosszabbítani akarja. Lemon­dásunk további indoka az is, hogy a múltkor az ipartestület közgyű­lését törvénytelenül elhalasztó fal­ragaszokon az ipartestület elöljá­rósága volt aláírva, holott előljá­rósági ülés nem tartatott és hatá­rozat nem hozatott. Mi ilyen tör­vénytelenségekhez magunkat oda adni nem vagyunk hajlandók. Ezon bejelentésünket azért intézzük a tekintetes Tanácshoz, mert az ipartestület elnökének választása lejárt, megbízatása is megsemmi- sittetett és igy őket jogszerűen az ipartestület elnökének többé nem tekinthetjük, tehát további intéz­kedés végett csak az iparhatóság­hoz fordulhatunk. A tekintetes Tanácsnak alázatos szolgái: Papp Gyula; Páles Károly, Tóth István, Tarpay István, lóbiás Gyula Tóth András, Kulics János. Hát csak erőszakoskodjék to­vábbra is a főispán ur. Csak ti­porjon továbbra is lábbal minden törvényes intézkedéseit. Az ilyen erőszakosságok megtermik a gyü­mölcsüket és meggyőzik az ipa­rosokat arról, hogy merre van az igazság A pincérek sérelme. Kik járnak küldöttségbe a főispánhoz? Egyik előző számunkban megírtuk, hogy az ipartestület küldöttségében pincérek is részt vettek és megne­veztük akkor Mautner Aladárt, mint a küldöttségben részt vett pincért. Az újhelyi pincérek most tiltakoz­nak az eilen, hogy velük egy sorba állítsák a főispán úrhoz küidöttségbe járó Mautnsrt. A hozzánk érkezett tiltakozó levelek a következők : Tekintetes Szerkesztőség 1 A „Feisőmagyarországi Hírlap“ f évi 26-ik számában az iparosok ügyével foglalkozva azt állítja, hogy az iparosoknak a főispánhoz vezo tett küldöttségében pincérek is vet­tek részt, Es írja ezt olyan formá­ban, mely reánk pincérekre határo­zottan bántó. Abban a küldöttségben pincérek nem voltak és a pincérek ilyesfajta szolgálatra nem is kapha­tók. Mautner Aladár pedig nem pin­cér és mi tiltakozunk a legjobban az ellen, hogy velünk egy kategó­riába sorozzák. Amidőn tehát a rajtunk esett sé­relem orvoslását kérjük, egyben ki­jelentjük, hogy Mautnernek a „Zem plén“-ben közölt nyilatkozatára neki közülünk senki meghatalmazást nem adott, a nyilatkozatban foglaltakkal nem azonosítjuk magunkat és tilta­kozunk az elleL, hogy nevünkben akárki nyilatkozatokat tegyen. A magunk sérelmeit mi magunk is el tudjuk intézni, ahhoz Mautnerekre szükségünk nincs. Kiváló tisztelettel : Sátoraljaújhely, 1910. április 15. Kaiser* Dezső a „C ub“ kávéház fő­pincér e, Oriovits Károly a vasúti vetidéglo főpiucére, Feuereisen Gésa a „Központi Kávéház“ főpinc.Te, Frei berger Mihály a „Magyar Király“ fiz. piuc Te, Bürgt Márton szoba főpincéi’, Reiszinger Mihály, Klein Sándor a „Központi Kávéház“ pincére. Nyilatkczat. Mi, alulírott sátoraljaújhelyi pin cérek megbotránkozással olvastuk, hogy Mautner Aladár a „Zemplén“- ben gorombán megtámadta dr. Búza Barna urat. Kijelentjük, hogy Msut- nert senki nem bízta meg avval, hogy a pincérek nevében nyilat­kozzék. Annál kevésbbó lehetett ehhez joga, mert ő nem is pincér. Mi Mautner nyilatkozatával magun­kat nem azonosítjuk, azt elitéljük és visszautasítjuk. Mi, mint jó ma­gyar emberek s igaz hazafiak, meg­győződésünket szivünk szerint követ jük s nem szorultunk rá, hogy Maut­ner ur útmutatónk vagy tolmácsunk legyen. Kelt Sátoraljaújhelyben, 1910. áp riiis 15-en. Németh József, Moskovics József, Novák János, Stern Lajos, Bernáth A ladár, Stein Ferencz, H'ojtasko Gyula, Horovitz Vil­mos, Szujker Tamás, Eötvös Dénes. Szívesen közöljük a fenti levelet és a mennyiben a pincérek előbbi közleményünket magukra nézve sér­tőnek találják, hajlandók vagyunk azt az igazsághoz híven orvosolni. Mi a pincéreket becsületes, tisztes­séges munkásembereknek tartjuk, távol állt tehát tőlünk annak még a gondolata is, hogy őket megbánt­suk. Azzal, hogy na gemlitettük, mi­szerint a küldöttségben pincérek voltak, csak azt akartuk jelezni hogy az „iparosok“ küldöttsége nem csak iparosokból állt. Es azért em­lítettük épen a pincéreket, mert azt hittük, hogy Mautner Aladár pincér. Örömmel vesszük hát tudomásuk hogy Mautner nem tartozik a pin­cérek tisztes gárdájába és még na­gyobb örömmel fogadjuk azt a ki­jelentést, hogy a helybeli pincérek ilyesfajta szolgai szerepekre nem kaphatók és ők maguk tiltakoznak az ellen, hogy őket Mautnerrel egy kategóriába sorozzák. A magunk részéről ennyit kíván­tunk ez ügyben kijelenteni és azt hisszük, hogy ezzel megnyugtattuk derék pincéreinket. A Kazinczy-kör művészi hangversenye. 19í0. április 10-én. Megyénk és városunk nagyfontos­ságú intézménye, a Kazinczy-kör végre azon ösvényre terelődött, melyen a művészi és gyakorlati szempontok egyesülnek, a kulturális célok valóra válnak. Működésének ez évi karaktere lényegesen eltér az elmúlt éviektől. Ugylátszik megszűnt a zene és irodalmi dillettáns kezdők szintere lenni, hanem a társadalmunk ismeretkörét bővíteni egyrészről, mű­vészi Ízlését fejleszteni másrészről igyekszik. Ezen igyekezet megnyil­vánult abban, hogy 1—2 hírneves utazót szólaltatott meg s kitünően megnyilvánult vasárnap este is, amely aika'oinmal elismert művész egyéne két vitt a pódiumra. Dicséretre méltó fe fogás az, hogy Mosshammereket ne csak a fővárosiak, de mi is él­vezhessük és ne csak a biblia nyo­mán ismerjük a hárfát, hanem a valóságban is. Intelligens, zenekedvelő közönség töltötte meg a vármegyeháza nagy­termét, a tiszta művészet iránti lel­kesedést mutatta mindenki. S az a l és fél óra csakugyan eltért az élet sab'onjaitól, mert csak a szív és lélek vö t érdekelve, ide hatnak ugyanis a zene accordjai. A műsor első számát Csuka Béla foglalta le cselló játékával. A cso­dagyermekek határidején túl van már, de még a serdülő kortól távol álló legény ke a kiforrott művész egyéniséget képviseli. Büszkességo mesterének Poppernek, kinek szer­zeményeit bemutva, mintegy iga­zolja azt is, hogy az ő nyomdo­kain halad. Popper: Orosz ábrándja értékes alkotás s a cselló techniká­ját teljességében igényli. Es a kis művész önálló felfogásról is tanúsá­got tett, emellett felsőbb fogásai tiszták, arpeggiói mintaszerűek. Za­jos tapsokban nyilvánult meg a köztetszés. Utána az európai hirü s hazánk­ban páratlan Mosshammer Román gyönyörködtetett hárfa játékával, F. Pőnitz: Orosz balladáját játszván el. Csak most tudjuk, hogy eme exotikus hangszer mily kifejező, mily hangulatot keitő, a midőn egy oly mester kezében láttuk e hangszert, ki azt a legnagyobb tökéletességgel kezeli. A mü borús hangulatát nagy­szerűen értékesítette, futamaival bá­mulatot keltett. Az íinnepeltetésből természetesen bőven kijutott neki is. Matzner Samunó éneke elmarad­ván, egy bájos leánygyermek : Csuka Etelka helyettesítette számát, Buty-

Next

/
Thumbnails
Contents