Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)
1910-04-09 / 29. szám
29. szám (2) FEL SOM AGYAR ORSZÁGI HÍRLAP Szombat, április 9. kalta inkább létre jöhet és fennállhat a függetlenségi testvérpártok közt, amelyek közt érzelemközösség és a főcéloknak azonossága forog fenn; úgy, hogy az eltérés és különbség, csak inkább taktikai és időhöz kötött. Az a hév és az érzelmi fellendülésnek az a melegsége, ami a választási harcokban a két testvérpárt közt szükségképen ki fog fejlődni, bizonyára alkalmas lesz arra is, hogy őket majdan össszeforrassza. Csak igy állhat majd elő a választások utánra tiszta helyzet és csak igy remélhető, hogy a nemzet hozzájut igazaihoz. Mig ha a függetlenségi testvérpártok esetleg külön utakon járva, még egymás elleti is sorompóba szállnának, akkor ez az ütközet — Isten ments! — könnyen a függetlenségi eszme Waterlooja lehetne. A sátoraljaújhelyi „Függetlenségi Kör“ kezdettől fogva azon munkálkodott, hogy a két testvérpárt közt a kellő összhang és egyesülés létrehozását elősegítse. Tevékeny elnökének Kincsesy Péternek, ily irányú indítványára annak idején fel is kérte a választmány a testvérpártok elnökségét az egyesülésre. Mi bár kezdettől fogva a Justh Gyula^állásfoglalását helyeseltük és ezért az ő politikáját követjük, de a Kossuth Ferenc és követői jóhiszeműségét és hazafiságát egy pillanatra se vontuk kétségbe. Ily érzelmektől eltelve, üdvözöljük megyénk területén a függetlenségi párt kiváló vezéralakját, Apponyi Albert grófot. A mádi kerülethez tartozó elvtársainkat pedig kérjük, hogy minden erejükkel igyekezzenek ke rületiikben a másik testvérpárt jelöltjének, Bernáth Bélának zászlaját diadalra juttatni. A magyar néphez. A gazdasági önállóságról. Irta: Búza Barna. Még egy keveset kell szólanom a gazdasági önállóságról, vagyis az önálló bankról és az önálló vámterületről. Elmondtam már, hogy milyen hasznos, szükséges dolgok ezek, hogy csak akkor lehet boldog az ország, ha ezeket megvalósíthatjuk. Csakhogy ellenségei is vannak ám ezeknek. Vagyis nem jól mondtam : nem ellenségei azok sem. Hanem tudják, hogy most a király nem akarta ezeket, hát ők se akarják, mert azt hiszik, hogy jó hivatalt, jó fizetést fognak kapni, ha a ki- rálylyal tartanak. Es úgy tesznek, mintha ők is csakugyan nem akarnák és mindenféle okot kitalálnak, hogy miért nem lenne most jó és miért nem akarják most megcsinálni. Persze, ha a király holnap azt mondaná, hogy már elfogadja és akarja, akkor rögtön ők is akarnák és egyszerre elfelejtenék a kifogásaikat. Lehet, hogy magukhoz is fognak jönni majd ilyen emberek és nagyon fogják ijesztgetni magukat, hogy igen rósz lesz az az önálló bank meg önálló vámterület. Elmondom előre, hogy mit fognak mondani és hogy miért nem igaz az, amit mondani fognak. Olcsóbb lesz a búza. Először is azt fogják mondani, hogy nagy baj lesz az önálló vámterületből. Mert ha mi vámot szedünk az osztrákok portékáitól, posztójától, cipőjétől, kaszájától, — ők is vámot vetnek a mi búzánkra, gabonánkra, marháinkra. Es akkor nem tudjuk kivinni Ausztriába a búzánkat, nem tudjuk ott eladni, a sok búza mind itt marad a nyakunkon és természetesen leszáll akkor a búzának az ára, kevesebbet kap érte a gazda ember. Hát ebből egy szó sem igaz. Mert miért veszik most az osztrákok tőlünk a búzát? Azért mert az ő országukban már nem terem annyi, amennyire szükségük van. Mi is azért vesszük tőlük pl. a posztót, mert nálunk Magyarországon még nem csinálnak annyit, amennyire nekünk szükségünk van. Mit fogunk mi csinálni? Csakhogy ha nálunk ma nem csinálnak elég posztót, holnap már csinálhatnak. Nem kell hozzá egyéb, csak gyárak, meg emberek, akik a gyárakban dolgozzanak. Ember van bőven, gyárat állíthatunk, amennyi csak kell. Tehát ha nem hozhatják is be Ausztriából a posztót, ha vám lesz is rá vetve, azért még nem fogunk csupaszon járni. Csinálunk itthon magunknak posztót amennyi kell. Hiszen épen azt akarjuk, hogy itthon készüljön ei minden, amire szükségünk van, hogy magyar munkások készítsék el s magyar munkásoknak fizessünk érte, ne idegeneknek. Mit csinál az osztrák? Nekünk hát semmi bajunk nem lesz. De mit csinál az osztrák, ha vámot vet a mi búzánkra ? Nem fog tán kenyeret enni ? Megtanulja a koplalást? Vagy buzagyárat állít, ahol homokból fogja gyártani a búzát ? Mi állíthatunk több posztógyárat, mert van hová. De ő több búzát már nem termelhet, mert nincs hol. A hegyek tetejét, a havasokat csak nem vetheti be búzával! Hát honnan fogja venni a búzát? Mégis csak onnan, ahol legközelebb kaphatja. Csak nem fog Amerikából hozni búzát, mikor a szomszédból, Magyarországból hozhatja! Es ha vámot vet a magyar búzára, hát legfeljebb még annyival drágábban fogja megvenni a búzát., a vámot is ő fogja megfizetni. Kénytelen lesz megvenni igy is a búzánkat, mert különben éhenhal. Tehát e miatt ugyan egy' fillérrel se fog leszállni a búza ára. Magunk együk meg a búzánkat. De külömben is miért kell nekünk most külföldre vinni a búza egy részét, ami nálunk terem ? Azért, mert külföldről vesszük az ipari portékát, posztót, egyebet, hát, hogy legyen miből fizetni ezeket. Tulajdonképen úgy áll a dolog, hogy annak az idegen munkásnak, aki nekünk a posztót készíti, annak adjuk oda a búzánkat, fizetésül azért, hogy posztót csinál nekünk. Hát ha itthon fogják csinálni a posztót, meg minden egyebet, amire szükségünk van, akkor már arra se lesz szükségünk, hogy a búzánkat kivigyük a külföldre. Itthon fogjuk odaadni annak a munkásnak, aki a posztót csinálja nekünk. Es legalább magyar munkásnak adjuk, magyar munkás lakik jól belőle, nem cseh meg német. Nem is leszünk akkor rászorulva, hogy kivigyük külföldre a búzánkat. Itthon fog elkélni minden, ami a földünkön terem s lesz jó ára, mert nem fogjuk már a pénzünket idegen portékáért külföldre küldeni. Drágább lesz a posztó. Azután meg avval ijesztgetnek, hogy ha a búza olcsóbb lesz, a posztó meg drágább lesz (meg más egyéb portéka isj az önálló vámte. rületen, mert vámot vetünk rá s azt is mi fogjuk megfizetni. Hát ez pedig még kevésbbé igaz. Az osztrák, az drágábban fogja megvenni a búzát, ha vám lesz rajta, mert ő nem tud az országban több búzát csinálni, hát kénytelen lesz megvenni a vámmal együtt is. De mi tudunk itthon akármennyi posztót csinálni, hát ha vám lesz az idegen posztón, nem azt fogjuk venni, hanem csinálunk mi magunknak posztót, azon nem lesz vám s megvesz- szük azt. Sőt az az osztrák gyáros, aki most nekünk csinálja a posztót, ha fogja látni, hogy neki vámot kell fizetni, mikor behozza a posztót Magyarországba, gondol egyet, beköltözik ide s itt fogja a posztót gyártani. Neki mindegy, itt is csinálhatja s legalább megtakarítja a vámot. De már ha idejön, itt magyar munkást fog dolgoztatni, az fog keresni nála s ő is, amit keres, itt fogja elkölteni. Szóval ne féljünk se attól, hogy olcsóbb lesz a búza, se attól, hogy drágább lesz a posztó. Egyik se igaz. Hanem az az igaz, hogy hol dogabb lesz a magyar, több keresete lesz s nKm keli Amerikába vándorolnia, ha gyárban akar dolgozni. Mért ellenzi a német. Hanem ha már beszélnek azokkal az urakkal, akik eilenségei az önálló vámterületnek, azt kérdezzék meg tőlük, hogy mért ne«i akarják hát az osztrákok azt az önálló vámterületet, mért van úgy ellene a német ? Hiszen azt jói tudjuk, hogy a német nekünk halálos ellenségünk. Semmit se akar, ami nekünk jó, mindig csak azt akarja, ami rósz és veszedelmes minekünk. Hát ha csakugyan olyan rossz lenue miránk az az önálló vámterület, akkor biztos, hogy a német azt mindenáron követelné, ő erőszakolná, hogy csináljuk meg. De a német nem akarja. Sőt ellene van és borzasztóan erőszakos- kndik, hogy meg ne csinálhassuk. Hát mi következik világosan abból, hogy a német nem akarja az önálló vámterületet? Az, hogy az az önálló vámterület a németre nagyon rósz lenne, miránk magyarokra pedig nagyon jó. így gondolja meg mindenki. Első kérdésük az (legyen mindenkihez, aki korteskedni jön hozzánk, hogy akarja-é az önálló vámterületet ? Fog-é azért erősen küzdeni ? Es ha azt mondja, hogy nem akarja, vagy csavarog és nem felel egyenesen, akkor kergessük el, mert az ilyen ember nem az ország javát akarja. Es csak olyan képviselőjelöltre szavazzunk, aki komolyan megígéri, hogy küzdeni fog az önálló vámterületért és nem enged belőle. fiz ipartestületi botrányok. — Tanulmányoz a főispán — Bátran mondhatjuk, hogy olyan gaz törvénytiprások, olyan cinikus, törvénytelen erőszakosságok még nem történtek Magyarországon, mint amilyeneket most az ipartestületi dolgokban elkövetnek. A városi tanács végre megemberelte magát. Kiadta a jogerős miniszteri határozatot Farkas An* dor h. polgármesternek, hogy azt hajtsa végre s az uj választást ejtse meg. S miután Gáthyék siettek ez ellen fellebbezni, azt is kimondta, hogy jogerős határozat végrehajtását felebbezés nem gátolhatja s azért a jválasz- tás felebbezésre való tekintet nélkül megtartandó. Farkas Andor át is vette szombaton az iratokat s ki akarta tűzni a választást ápr. 17-ére. Itt már baj volt. Most már Móré és Gáthy bölcsessége nem segített. Magának a harmadik szövetségesnek, a főpátronusnak, a főispánnak kellett közbelépnie. Meg is tette. Vasárnap tisztelgett a főispánnál a 10 iparosból és 20 pincérből álló küldöttség. S a főispán ur már délután, állítólagos felügyeleti jogánál fogva, felkérte magához az összes iratokat. Sehol sincs ugyan megírva, hogy a főispánnak joga volna jogerős határozatok végrehajtását az iratok felkivánásával megakadályozni. Sőt ez a legnagyobb képtelenség, mert akkor egyetlen határozat se lenne a főispán ellenére végrehajtható. Önérzetes, kötelességtudó tisztviselő nem is küldené fel ilyenkor az iratokat, legfeljebb lemásoltatná s a másolatokat küldené lel, a határozatot pedig akadály nélkül végrehajtaná. A hü és engedelmes Reichard polgármester azonban rohanvást küldte fel az iratokat főispáni urához. S az iratok azóta is ott vannak s a jó isten tudja, meddig lesznek ott. Es addig Farkas Andor nem tűzheti ki az uj választást. Es addig Móré és Gáthy tovább bitorolják azt a helyet, a melyen törvény, alapszabály, jogerős határozat és emberi tisztesség szerint már most sem volna joguk ülni. így a főispán ur most már nyíltan kilépett a küzdőtérre. A Alapittatott 1831-ben. A fTriesti Általános Biztosító társaság (Assicurazioni Generali) részvénytőkéje és készpénzbeli tartalékai 324 millió korona. Felvétetnek: élet-, tűz-, betöréses-lopás elleni, — továbbá jég- és baleset biztosítások. —
