Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-04-09 / 29. szám

29. szóm (8) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP főispán ur most már saját testé­vel fedezi Móré és Gáthy gaz törvény tiprásait. A főispán ur saját testével áll útjába annak, hogy hatszáz tisztességes iparos törvényes választási jogát gyako­rolhassa. A főispán ur saját tes­tével akadályozza meg a törvény érvényesülését, saját lábaival gá­zolja el a törvényben biztosított jogokat Jó! Ne féljenek és ne csüg­gedjenek az iparosok. Tartsanak ki nyugodtan, higgadtan, ingado­zás nélkül. A gaz törvénytiprások uralma nem tarthat soká. Sokkal nagyobb urak is próbálták már eltiporni az igazságot, mégis az igazság győzött. Igaz, fejébe tolul az embernek a vér és ökölbe szorul a keze, mikor a tételes törvénynek ilyen megcsúfolását, törvénybe irt jo­goknak ilyen bűnös elgázolását, a gaz erőszak ilyen szemérmetlen hivalkodását látja. De legyünk nyugodtan. Meglesz az a válasz­tás rövid időn, ha száz Gáthy és száz főispán áll is az útjába. Hogy mire képes Meczner Gyula, azt most már láthatja Zemplénvármegye közönsége. Bár látná, olvasná Andrássy Gyula gróf is, aki jóhiszemüleg kine­vezte főispánnak. Kiváncsiak vagyunk, mit fog­nak még a főispán ur és Gáthy kieszelni, hogy a törvény érvé­nyesülését megakadályozzák. Majd meglátjuk. De az iparosoknak jusson eszükbe, hogy magyar embereknek ilyen gaz erőszakkal és törvénytiprással szemben az szokott a jelszavuk lenni: csak azért is ! * A főispán tehát magához ké­rette az összes iratokat s a pol gármester azonnal felterjesztette azokat Mi jogon kérte a főispán, mi alapon terjesztette fel a polgár- mester? Van-é joga a főispánnak akármilyen közigazgatási iratokat magához kéretni s ezzel határo zatok végrehajtását megakadd lyozni ? Kétségtelen, hogy nincs. Az 1886: XXI. törvénycikk 57. §-a, amely a főispán jogait szabályozza, i.) pontjában csak ennyit mond : i.) a jelen §-ban körülirt el­lenőrzési s felügyeleti körön be lül az alispánhoz s általa a tör­vényhatósági és községi közegek­hez rendeleteket bocsáthat ki, jelentéseket pedig mindezektől közvetlenül is kivárhat“. Tehát a törvény szerint ren­deletét csak az alispán utján in­tézhet a főispán a községi köze­gekhez, tőlük pedig csak jelentést kívánhat és igy az iratok jelter­jesztését kívánni nincs joga. Őrültség is volna ilyen jogot adni a főispánnak, hiszen akkor egy erőszakos főispán a közigaz­gatás egész menetét megakaszt­hatná avval, hogy magához ké­reti az iratokat s magánál tartja. Tehát a főispán ur megsértette itt is a törvényt s visszaélt hiva­talos hatalmával, mikor az iratok felterjesztését követelte. Ep úgy megsértette a törvényt s nagyon súlyos kötelességmu­lasztást követett el Reichard pol-l gármester, mikor a törvénytelen kívánságnak engedve egyszerűen jelentés helyett felküldte az ösz- szes iratokat s igy a helyett, hogy kötelessége szerint a tanácsi határozat végrehajtásáról gondos­kodott volna, ő is hozzájárult a törvény megsértéséhez, a háti rozat végrehajtásának megakadá­lyozásához. Más városban semmi esetre se teljesítettek volna ilyen törvény­telen kívánságot, nem engedték volna csúffá tenni a törvényt s a hatósági eljárást. Hogy nálunk szégyenszemre ez is megtörtént, azt csak annak a határtalan szol galelküségnek köszönhetjük, amely most a város vezetésében ural­kodik A politikai harctérről. — Apró feljegyzések. — A politikában vigan folyik a kor- tézia. A „nemzeti munkások" valósá­gos erőraegfeszitéssel feküsznek neki- a választási harcnak. Szervezik a pártot minden vonalon és beválasz­tanak a vezetőségbe mindenkit, aki csak él és mozog. Természetes eb­ben a harcban kivénült sajtójuk : a „Zemplén" vezet. Kézzel lábbal ha­dakozik a „vén tudós" és e hadako­zásában bizony alaposan elveti na­gyon gyakran a sulykot. Különösen a következetességgel áll hadilábon. Ez alatt nem értjük azt a politikai pálfordulást, amelyre már nem egy­szer mutattunk rá, hanem értjük azt a következetlenséget, amelyet a kormány támogatása során tanúsít. Nemrégen — még alig 2 hete — azt irta a „Zemplén“, hogy Kimen­nek egyik legnagyobb érdeme, hogy levakarta a nemzet testéről a koa­líciót. Most pedig legutóbbi számá­ban már kesereg a koalíció elmú­lása felett és a legválogatottabb go­rombaságokkal ront neki Justh Gyu­lának és pártjának, amiért „sz^jjel­robbantották“ a koalíciót. Hogy a »Zemplén« mindenképen igyekszik a kormány „érdemeit“ nö­velni azt értjük. Azt is értjük, hogy minden erejével igyekszik Justhék „bűneit" szaporítani De hogy egy és ugyanazon eredményt az egyik­nek érdemül és a másiknak bűnül rójja fel, ezt — bocsásson meg ne­künk — már nem tudjuk megérteni. Ennek a megértése — úgy látszik — egyedül a „vén tudósok“ termé­szetrajzához tartozik. * De nemcsak a következetességgel áll hadilábon a „Zemplén“, hanem az igazsággal is. Légből kapott va­lótlanságok egész tömkelegével trak- tálja állandóan a publikumot. így legutóbb azt irta, hogy a megye- gyűlés napján fáklyásmenetet akart rendezni a függetleuségi párt, de az befagyott a megyegyüiéseű őket ért vereség miatt. Hát ebből a hír­ből egyetlen szó sem igaz, a füg getlenségi párt egyáltalán nem ké­szült semmiféle fáklyásraenetre és igy az be sem fagyhatott. — Meg­nyugtathatjuk azonban a „Zem­plént“, hogy a mi késik, nem mú­lik. Fogunk mi még fáklyásmenetet rendezni, még pedig oly ^t, amibe beiekáprázik majd a „Zemplén“ pát- ronusának a szeme. * Es végül egynéhány szót az ipar- testület 25000 koronájáról is. A his­tóriáját ennek a botrányos ügynek ösmeri mindenki. Nincs talán ember ebben a városban, aki ne tudna ar­ról, hogy az ipartestület vezetősége eladta magát a kormánypártnak 25000 koronás kamatmentes kölcsö­nért. Mi — mikor hire terjedt en nek a gyalázatos üzletnek — mind­járt megírtuk, hogy a 25000 korona még sokáig főispáni ígéret marad, mert még ez a kormány sem fog úgy egyszerre belemenni ilyen do- logba.lEkkor ezt a hírünket megcá­folták és széliében hosszában hiresz- telték, hogy a 25000 korona már itt is van. Hát megnyugtathatunk mindenkit, hogy a pénz a mai napig sincs meg. Csütörtökön a kereskedelemügyi mi­niszter megbízásából egy központi iparfelügyelő és egy számtiszt volt városunkban, hogy megvizsgálják az ipartestületnól azokat az okokat, a melyek az ipartestületet tönkre jut­tatták és amelyek szükségessé te­szik a kölcsönt. Ez a két vizsgáló- biztos teljesen hü képet nyert az ügy mibenállásáról és most jelentést tesznek tapasztalataikról a minisz­ternek. Nem tudjuk, hogy mi a célja a miniszternek és mit fog tenni, ha a vizsgálat eredménye előtte fek­szik, de egy bizonyos, hogy ha igaz­ságot akar szolgáltatni, akkor első sorban a mostani vezetőség eltávo­lítását fogja elrendelni. — De bizo­nyos most már az is, hogy a túlol­dalon levő urak nemcsak pénzzel, hanem hamis hirisztelésekkel is akar­ják elősegíteni a választás részükre való kedvező eldülését. Nem fog sikerülni nekik. A való­ságot letagadni, a valótlanságot va­lónak feltüntetni ma már nem lehet. Büntet a főispán. Mikor Borsai Miklóst jelölték Mádon, Görgey Gyula kereken kimondta, hogy Bernáth Béla el­len sem állított volna a musz­kapárt jelöltet, de miután a mc- gyegyülésen a Justh párttal szö­vetkezett, most már jelölik ellene Borsait. Elég különös beszéd, egy ki­csit cinikus és valósággal gya­núsító a Kossuth-pártra. Mi jo­gon várta el tőlük a főispán, hogy ők nem tesznek bizalmat­lansági indítványt ? Hát ők nem ellenzéke a kormánynak ? Hát ők nem bizalmatlanok a kormány­nyal szemben? Paktum, megegye­zés köti őket ? Világos, hogy úgy van. Semmi joga se volt a főispánnak felté­telezni, hogy a Kossuth pártiak nem fognak bizalmatlanságot sza­vazni. Az egész gyanúsítás csak arra való, hogy a két független­ségi párt közé itt is éket verje­nek, a két árnyalatot egymásra uszítsák. Persze, mert ha mi egy­mást ütjük, könnyebben győzhet a főispán ur. No, itt ez nem fog neki sike­rülni. Zemplénben a két párt testvériesen együtt működik s támogatja egymást. Ez legszeb ben lesz igazolva vasárnap, mi­kor Bernáth Béla beszámolójára lemegy Mádra Nagy Barna, Búza Barna s az újhelyi függetlenségi párt több tagja Kincsesy elnök vezetésével. Ott megfelel majd a két páit a muszkapárti gyanú­sításokra s megmutatja, hogy mikor közös ellenséggel állanak szemben, akkor tudnak minden ellentéten felül emelkedve egyet­értőén harcolni. Különben Meczner főispán szer­dán Pestre ment, állítólag többek közt azért, hogy báró Sennyey Miklós ellen is muszkapárti ellen­jelöltet hozzon. Mert rajta is bosszút akar állni a bizalmatlan­ság miatt. No hát csak jöjjön az a sze­rencsétlen ellenjelölt, ha nem él­vezett még életében elég rigó- füttyöt Meg más egyebet is. Szombat, április 9. A napraforgó-főispán. — Megtörtént eset. — Röviden mondjuk el. Mikor a függetlenségi párt kettészakadt s Kossuth Ferenc még miniszter volt, Meczner főispán ur megszólított egy újhelyi kerületbeli függetleuségi vá­lasztót : — No Károly kára, hát hogy le­szünk, melyik résszel tart? — Hát a méltóságos ur hogy gondolja ? — En már csak Kessuthal tartok és vele maradok mindig, igaz lel- kemre mondom. így is kell minden magyar embernek. Mondta a főis­pán ur. A múlt héten megint megszólítja az illető urat: — No, hogy leszünk Károlykám ? — Hát én már csak követem azt, amit a múltkor mondott nekem a méltóságos ur. Kossuth Ferenccel tartok. — Ej Károlykám, Kossuth is bo­lond. A kormánnyal kell tartani. Hadd legyen rend az országban. — De hiszen azt tetszett mondani, hogy igaz lelkére vele fog tartani mindig. Még esküdni is tetszett rá. Hát én most is a mellett maradok. Ö méltósága erre sietve tovább ment. Meczner és Székely. — A főispán uj akvizíciója. — Jelentjük azoknak, akik még nem tudják, hogy Székely Elek, akit Meczner főispán ur elcsapott a polgármesterségből s tiz napra becsukatott, most kibékült a fő­ispán úrral s hü kortese lett, A kibékülés eredménye, hogy Székely Elek az ipartestületi köz­gyűlés előtt (március l9-én) fel­ment este az ipartestületbe s ott Móré mellett beszédet mondott, kijelentvén, hogy Meczner Gyula egy nap alatt többet lehet a váro­sért, mint Búza Barna egy esztendő alatt. Továbbá Székely Elek a me- gycgyegyülésen embereivel együtt a főispán mellett szavazott. Másrészt — mint értesülünk — most vitte lel a főispán Pestre Székely Elek itjra felvételi kérvé­nyét, amely szerint hatályon kívül helyeznék a hivatalvesztési ítéletet s visszahelyeznék őt a polgármes­terségbe. Ezt pártolja most a fő­ispán. S ezért kell Reichardnak, bár lemondott, a hivatalban ma­radnia, hogy ha megjön az Íté­let Pestről, rögtön átadhassa a helyét Székelynek. Sok szerencsét az uj frigyhez! fi mellék utcák tisztasága. Régen volt — amidőn néhai jó Ujfalussy Endre bácsi idejében — messze vidékről jöttek más városok kiküldöttjei tanulmányozni Saujhely város példás tisztaságát és rendjét, Régen volt az is, amidőn a város ügyeinek intézésére hivatott egyé­nek tényleg törődtek a közönséggel is. Endre bácsi meghalt, a város, a közönség árva lett; — de megvan a cim: a rendezett tanács és az ez- zeljáró súlyos teher. A város első polgármesterének nem volt erre ideje, mert elvette tőle ezt, a „megállapított hivatalt kö­telességmegsértéseknek és visszaélések­nek egész sorozata" — amint a fe­gyelmi határozat mondja. *) *) Tossék csak most megkérdezni a fő­ispán urat, fonntartja-ő még most is azt a határozatot ? — A szedő,

Next

/
Thumbnails
Contents