Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-03-23 / 24. szám

24. szám (3)

FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP

Szerda, március 23.

tóttá volna a gyűlést és névsorolvasással konstatálta volna a határozatképességet, egyszerűen feloszlatta a gyűlést. Óriási lárma keletkezett erre. A jelenvolt iparosok követelték a gyűlés megtartását és öklüket rázva rohantak Mórénak. Móré csak ezt a zavart várta,^hirtelen, mint a kámfor, úgy eltűnt rossz szellemével: Gáthy Gézával.

Törvénytelen a feloszlatás.

Alig lehetett lecsillapítani az ipa- rosok háborgatását. Csak akkor ült el kissé a zaj, amikor szólásra emelkedett Farkas Andor iparbiztos és konstatálta, hogy a feloszlatás törvénytelen volt. Majd Kaszárda rendőrőrmesterhez fordult, hogy hívja be az elnököt és a titkárt.

Megszöktek.

Rövid idő múlva megérkezett Kaszárda őrmester és jelentette, hogy Móré elnök eltávozott és Gáthy titkár nem hajlandó az elnök nélkül a gyűlés előtt megjelenni. Újabb vihar tört ki erre az iparosok körében és követelték a gyűlés megtartását.

Gyűlés.

Farkas Andor azonban a hivatalos adatok nélkül nem folytathatta le a gyűlést, hanem jegyző választására kérte fel a jelenvoltakat, hogy a történteket jegyzőkönyvbe vétethesse. A gyűlés Adávi Antalt választotta meg jegyzővé, akinek Farkas Andor tollba mondta az előbb konstatált törvénytelen eljárását az elnökségnek, majd jegyzőkönyvhite- lesitőkül Hericz Sándort és Herman Gézát jelölve ki, a gyűlést berekesztette annak kijelentésével, hogy az uj gyűlés április 3-án lesz.

A függetlenségi körben.

A jelenvoltak az iparbiztos éltetésével vonultak ki a teremből és aztán a kapunál egy részük csoportba verődve a függetlenségi körbe vonult, ahol Búza Barna és Hericz Sán dór intéztek lelkesítő beszédeket az iparosokhoz.

Ezzel ért véget a gyűlés, a mely hogy Méréék bukását vonja maga után, az immár kétségtelen.

Válasz

Alexander Vilmos urnák, a komoly gon- dolkozásu tapasztaltabb embernek — Sztropkőről.

Az Alexander ur hazájában történt. — Szónokol a rabbi s szónoklatát megzavarják a hátulsó sorokból. Odaszól a rabbi, aki arrogáns, aki szamár, menjen ki.

Felszólal erre onnan a legutolsó sorból egy elkeseredett hitsorsos: „Kérem, én egy szót sem szóltam, miért menjek én ki ?“

Akárcsak Alexander Vilmos ur!

En „Verbuválnak“ cimü cikkemben a »tolakodó stréberekről«, a po litikai „senkik és semmikről“ szólottám és Alexander Vilmos ur találva érezte magát. Helyes !

Érdemében nem kívánok foglal kozni Alexander ur bolondgombáival, hiszen senki sem veszi azokat komolyan, hiszen jól tudják, hogy csupán azért kovácsolta ellenem azt a nevetségesen hazug vádat, hogy a zsidóságot megbántottam, hogy hallatlan szerénytelenségével és stró- berségével az újhelyi zsidóság védőjének tolja föl magát. Ha a zsidóságnak védelemre volna szüksége, azt ellátnák a komoly, tekintélyes, arra való emberek és semmi szükség sincs önre, akit szürkesége any- nyira megtéveszt, annyira elbizako- dottá tesz, hogy azt a bölesesség jelének veszi. Téved, Alexander ur, a szürkeség nem mindég a bölcsesség jele, hiszen gyakran látunk közönséges „szürkét“ is. Ön legkevésbé van hivatva kritikát gyakorolni ; azt bízza csak magasabb nívón álló emberekre. Ön még nagyon kicsiny pont és az Ön „komolysága" csak abban a komikumban domborodik ki, hogy saját magát „komolyan“ veszi. Hogy a „Simi-Samu-Salamon" parodikus versem mennyire „nem sikerült“, azt sem ön van hivatva elbírálni. Nekem elég, sőt a legjobb elégtétel, hogy az általam külömben nagyon tisztelt három ur közül kettő gratulált is hozzá. Tehát lassabban egy kissé Alexander barátom; jó lesz kissé szerényebbnek lenni és leszállítania magát kellő kicsiny értékére. Tanácsait is tartsa meg a saját maga részére és azoknak osztogassa, akik kérik Öntől (?). Verseimet, humoros karcolataimat és cikkeimet sem Ón által fogom megbiráltatni, azoknak témáit és irányát sem fogom Öntől és véleményétől függővé tenni.

Schuster bleib bei deinen Leisten Ha Ön ezen igazságnak annyira alávetné magát, akkor Ón még most is Sztropkón kereskednék.

De Ön a legjobban hasonlít a szappanbuborékhoz, amelyet ha felfújnak, rögtön a magasba tör. Csak. hogy a magasba töréshez Önnek még olyan hivatottsága sincs, hiszen a szappanbuborékot legalább más fújja, ellenben Ónt, Alexander barátom, csak saját maga fújja, fújja, fújja. Tehát csak fújja !

Állunk elébe.

Kroő József.

Nem szívesen bár, de kénytelenek vagyunk ebbe a vitába mi is beleszólni. Alexander úr azt állította, hogy Kroó József cikke antisemita irányú. Hát ezt az igaztalan, de egyben nevetséges vádat mi is vissza utasítjuk. Ha abban a cikkben csak egy sértő célzás lett volna is zsidó polgártársainkra, mi okvetlenül megtagadtuk volna annak közlését.

A mi lapunk mindig kerülte bármely irányban is a felekezetieske- dést, sőt határozottan állást foglalt az ellen, ha ily irányú tendenciát észlelt valamely mozgalomban. Es ez a cikk éppen azt a csúf, elitélendő tendenciáját támadta a muszkáknak, hogy zsidó polgártársaink körében a felekezeti gyűlölködés raegvát igyekezett elhinteni. Csak rauszkapárti szemüvegen lehetett abból mást kiolvasni.

Jó lesz hát ha Alexander ur meg- tanúi értelmesen olvasni, mielőtt cikkek Írásához fog máskor. Mert feltűnni lehet alaptalan támadások utján is, a stréber hajlamokat ki lehet elégíteni valótlanságok papírra vetésével is, de hogy komolyan vegyenek valakit, ahhoz mindenekelőtt az igazmondás szükséges.

Ennyit akartunk csak a magunk részéről Alexander ur támadásira megjegyezni. Es ezek után törtethet előre most már kedve szerint, — mi nem fogjuk válaszra méltatni.

A szerkesztőség.

Református bál.

Szombaton e hó 19-én este tartotta meg e református egyház sző- kásos évi táncmulatságát a városi színházban és régi jó szokásához hi- ven ezúttal is műkedvelői előadás sál kapcsolatosan.

A reformátusok bálja évről-évre a legsikerültebb bá'ok egyike s mi is megszoktuk már, hogy évről-évre a legteljesebb elismerés hangján szól- juuk a mulatságról. Hogy a szombaton tartott mulatságról a szokottnál hízelgőbb hangon emlékezünk meg, annak okát abban adjuk, hogy a rendezőség jóvoltából ez alkalommal különleges meglepetésben és élvezetben volt részünk.

Ez a meglepetés Szávay Gyula neves költőnk „Eleven Ujság“-a volt a mely dr. Holló Andor és Isépy Zoltán helyi vonatkozású nagyon ügyes és szellemes átdolgozásában a megjelent díszes közönségnek nem mindennapi élvezetet nyújtott.

Mindenesetre kellemes meglepetés volt ez a rendezőség részéről s hogy fáradozásukat a kívánt siker jutalmazta s a kívánt eredmény meg volt, annak a fel-felzugó tapsokon kívül a jelenlévő közönségnek fesztelen jó hangulata a legnagyobb bizonyítéka. A közönség mindvégig

nagy élvezettel hallgatta az' előadást és elismerő tapsai úgy a szerzőknek mint a szereplőknek és a rendező ségnek is szóltak.

A mulatságot mint említettük az „Eleven Újság" szinrehozatala nyitotta meg. A színpad egy kiterített újságot ábrázolt megfelelő díszes kiállításban s az újság egyes rovatait műkedvelőink elevenítették meg s élőszóval mondották el a Szávay dr. Holló és Isépy társszerkesztők sok szellemmel és ügyességgel megirt helyi vonatkozású cikkeit.

Már a Székely Mária által előadott „Előfizetési felhívás“ nagy tetszéssel találkozott, a mely az ifj. Bajusz József által mondott „Vezércikk“, majd pedig a dr. Bajusz Zoltán és Spillenberg Béla által leadott „Táviratok“ illetve „Cáfolatok“ után mindinkább fokozódott.

A „Tárca“ rovatban verset Pri- hoda Kató mondott, a prózát pedig egy egy felvonásos színmüvet Isépy Zoltánné, Isépy Zoltán és Magas Béla, színtársulatunk kedvelt tagja játszották el azzal az igazi művészettel, a mit dicsérnünk fölösleges.

A „Divat“ rovatban Lakatos Lenke, a „Sport“ rovatban Juhász Elza te hetségük legjavával nyújtottak élvezetet, a „Nyilttér“ rovatot személyesítő Dotigó Gyula pedig műkedvelőknél csaknem szokatlan ügyessé sógóvel és biztonságával érdemelte meg az őszinte tapsokat.

A „Napi hirek“-et Kossuth Jerne, Horváth Margit, Székely László, Székely Lajos és Wieland Andor mondották el ; az „Apró hirdetések“-et személyesítő Bernáth Borbála, Isépy Natika, Fejes Ilonka, Bajusz Gyurka, Bernáth Gyula, Fejes Pistuka és Nyomárkay Pistu pedig bátor fellépésükkel általános derültséget keltettek

A „Szerkesztő üzenetei“-t Isépy Zoltán tolmácsolta és a válogatott, találó, sok szellemmel és humorral megirt üzenetek hatalmas tapsokat kaptak.

Ezekben adjuk a sikerült est képét, a mely mutatja, hogy a siker el nem maradhatott.

A műkedvelői előadás ügyes ren dezése az Isépy Zoltán érdeme, az ő sokoldalú tehetsége és művészete ez alkalommal is meghozta a legnagyobh erkölcsi sikert s hogy a mulatság anyagilag is nem érte el a siker tetőfokát, annak oka abban rejlik, hogy a közönség a jegyekhez nem juthatott könnyen hozzá.

A műkedvelői előadás után a tánc- mulatság a legjobb hangulatban a késő reggeli órákig tartott,

(mb.)

SZÍNHÁZ.

Jönnek a színészek. A sátoraljaújhelyi szinikerület színtársulata ■— mint értesülünk — f. hó 27-én, hus- vét vasárnapján kezdi meg az újhelyi pótszezont. A társulat most Nagymi- hályban játszik és onnan jön be városunkba. Vasárnap délután a „Tilos a csók“ operettel kezdik a szezont és este a „Trenk báró“ kerül színre. Hétfőn délután a „Suhancot“ este újból a „Trenk bárót adják. A társulat megszerezte a fővárosi színházak legújabb újdonságait, melyek e szezonban mind színre kerülnek. Hisszük, hogy a közönség pártfogolni fogja ezt a magára hagyott társulatot és lehetővé fogja tenni, hogy a társulat megkeresse azt, ami a megélhetéséhez szükséges. A társulatot ösmeri már publikumunk, tudja, hogy megfelel annak a nívónak, amely az újhelyi igényeket kielégíti, ha ehhez még hozzávesszük, hogy a társulat két uj szubrettet szerződtetett Antal Erzsi és Körmön dy Ilonka személyében — akikről a beregszászi és nagymihályi kritikák a legelösmerőbben nyilatkoztak — és hogy a zenekart megfelelően megerősítették, akkor bizton remélhetjük, hogy ez a társulat meg fogja érdemelni a közönség legnagyobb fokú támogatását. —Megjegyezni kívánjuk

még, hogy Magas Béla társulati titkár már ideérkezett a bérletek gyűjtése céljából.

A szinügyi bizottság ülése. A város

szinügyi bizottsága f. hó 22-én délelőtt 11 órakor ülést tartott D ó k u s Gyula alispán, bizottsági elnök elnöklete alatt. A bizottság tárgyalás alá vette a színtársulat azon kérelmét, hogy a tavaszi pótszezont f. hó 27-én megkezdhesse. Elhatározták, hogy véleményezik a tanácsnak, hogy a színtársulatnak márc. 27-étől május 1-ig terjedő időre adja meg a játszási engedélyt. Ezenkívül tárgyalásra került a szinikerület ügye és megbízták E h 1 e r t Gyula bizottsági tagot, hogy a szinikerület megalakítása ügyében továbbra is folytathassa a megkezdett tárgyalásokat.

HÍREK.

— Nemesi előnév. A király Szolt o 1 a y Emil miniszteri osztálytanácsosnak, sátoraljaújhelyi lakosnak, valamint törvényes utódainak, régi magyar nemességük épségbeu tartása mellett, az „érsekujvári“ előnevet adományozta.

— Városi közgyűlés. Dr. Reichard Salamon polgármester f. hó 24-ének d. u. 3 órájára rendkívüli közgyűlésre hívta össze a képviselőtestület tagjait, egyben a hitelesítő ülést f. hó 25 ének (nagypéntek) d. u, 3 és fél órájára tűzte ki. — Igazán csodálatos az a könnyelműség, amely- lyel nálunk a városi ügyeket kezelik. Immár második eset, hogy ünnepnapra tűznek közgyűlést, mintha naptár nem is léteznék azon a városházán. Kérjük tehát a polgármester urat, hogy — hacsak sürü budapesti utazásai ebben meg nem gátolják — igyekezzék ezt a hibát még idejekorán reparálni.

— Jubileum. Moldova nyi Géza m. kir. adóhivatali pénztárnob f. hó 22-én töltötte be állami szolgálatának 40-ik évét. A közszeretetben álló hivatalnokot jubileuma alkalmából sokan keresték fel'társadalmunk legelőkelőbbjei. A pénzügyigazgatóság tisztikara E i s e m a n Oszkár pénzügyigazgató, a számvevőség R i - may Lehel h. számvevőségi főnök és az adóhivatal tisztikara Szeles Gábor ellenőr vezetése alatt testületileg üdvözölte a jubilánst, aki meghatottan mondott köszönetét a fényes ünnepeltetésért.

— Nyugdíjazás. A hivatalos lap közli, hogy S o m o s 3 y András dr. lőcsei ügyészt — akinek újhelyi szereplését a vándorló alispáni arckép tette feledhetetlenné — a napokban nyugdíjazták.

— Zemplénvármegyei rabsegéiyző egylet közgyűlése. 1910. évi március 20-án folyt le a vármegyeháza kistermében E i s e r t h István kir. főügyészi helyettes elnöklete alatt. A gyűlésen a tagok szép számban jelentek meg. A tárgysorozat első pontja az 1909. évi jelentés és működés ismertetése volt, mely előzőén jelentés alakjában már közölve lett az egyesület tagjaival. Es ebből a jelentésből már eleve látható volt, mily szépen éleszti az embertársak irányában az alvó szeretetet az egyesület és hogy az egyesület vezetése oly kezekbe van letéve, kik a nemes érzéstől és hivatástól áthatva, az önérdek mellőzésével fáradoznak a szerencsétlenül járt embertársaik megmentésén. Nagy helyesléssel vet* tók tudomásul a jelentést, a számadásokat és a tisztviselőknek a felmentvén } t megadták. A közgyűlésen ezután alapszabályraódositásokra került a sor, melyek között igazi hi-