Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-08-21 / 67. szám

Tizenkettedik évfolyam. 67. szám. Sátoraljaújhely, 1909. 1 Szombat, augusztus 21. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: MATOLAI ETELE. POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: L)r. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed­évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. Dolgoznak a Darabantok. Egyik napilap szenzációs lelep­lezést hozott a napokban arról az aknamunkáról, amelyet Kriscóffyék a koalíció ellen kifejtenek. Fel­hívást intéztek az ország népéhez, hogy választásokkor olvassák a koalíciós népbolonditók fejére bünlajstromukat s ne mandátumot, hanem rúgást adjanak nekik. Az urat az urak válasszák meg — mondja tovább a közvetlen han­gon megfogalmazott proklamáció. Az úri osztály érdeke, hogy ennek az országnak minden terhe a nép vállait nyomja. A manifesztum ezeken kívül még azt is elárulja, hogy az őszszel lesznek a válasz­tások, amelyre sietve szervezked­jék a magyar földműves nép. Ez az ocsámány szennyirat csak­ugyan a Kristóffyék kezére vall. Hogy a mostani pártok gyűlölt uralmát aláássa, osztályharcra iz­gat és a parasztot akarja szem­beállítani az urakkal. A paraszt — hirdeti — ne segítse az urat, mert az mindig az ő érdekei ellen dolgozik. Talán felesleges is bő­vebben foglalkozni ezzel az írással. A fürdők star-ja. — Kánikulai humor. — Miért nem lehetne fürdőknek is ragyogó csillagjuk ? Igen elfogult felfogás, hogy csak a színpadoknak van nőnemű starja, a himnemüek kizárásával. Igen Topuszkionak, ennek az el­dugott horvát fürdőnek him csil­laga van; Létmáuyi Lummel Jóczó személyében. Az óv többi szakában kereskedelmi utazó. Bőrben és cel­luloidban utazik. Van ugyan Buda­pesten a Tököly-utczában busuló felesége, de szegényke nem igen ösmeri a derék Jóczónak országos viselt dolgait és balkéz felől való versenytársait. Magos alak erősen fölfelé kopa szodó homlokkal és ritkuló tarkó­val. Macskabajuszt visel, bajuszkötő nélkül. Augusztusban, mikor a más­fél öles utazó a Nagy Endre kaba­retjében tanult pózokkal és a Ká- roly-köruti angol szabókkal csinált, uraságoktól el nem viselt színes toi- lettében megjelen: felágaskodik a szomorú fűz, s megáll a rezgő nyárfa, a nemes fényű zizegni, a hagyma büzleni kezd; hiszen oly sikkes, ele­gáns, markáns, hóditó és szivtör- delő Jóczónak a megjelenése, hogy valamennyi szlavóniai szerelemsó­Hiszen nem kell arra külön rá­mutatni, hogy az országnak nincs és nem volt egyetlen pártja sem, amely annyira össze lett volna forrva a néppel, amely annyira be lenne gyökeredzve a nép ér­zésvilágába, szeretetébe, amely annyira istápolta volna mindig a nép érdekeit, mint épen a füg getlenségi és negyvennyolcas párt. A függetlenségi pártot minden tradíciója a néphez köti. Mindig a liberalizmust, a nép érdekeinek felkarolását, panaszainak meghall­gatását hirdette és egész múltjá­ban mindig a népre támaszkodott. Emlékezzünk csak vissza, a sza­badelvű párt többségét a mág­nások, nagybirtokosok és a peri­fériáról bekerült emberek adták mindig, mig velük szemben a füg­getlenségi párt tagjait az ország földműves népe küldte a törvény- hozás termébe. A függetlenségi pártot a sza­badelvűekkel vívott nagy harcá ban is épen ez vitte diadalra, hogy a függetlenségi párt a nem­zet igazi akaratát tolmácsolta, védelmezte és a mikor kenyér­törésre került a dolog, fényesen várgó fürdő-nagysága oda leszen a szerelmi vágyakodástól, epekedő, ábrándtól és a csillapító, hagymás szalontüdő (pájsli) tömeges fogyasz­tásától. Nézzük csak az erplanadeon 1 Éppen a^Wiener Mádl-t játsza a 21-es katonai zenekar. Taktusa szerint libben a csillogó homokon a fehér kalapu és fehér czipedlőben evező Jóczó; néha-néha kivágva kék liiss- ter kabátját és sárga mellényének bal hónaljába dugva gyűrűs küvelyk (!) és mutató úját. Fehér nadrágját naponként vasaltatja vánkosa alatt (hogy sokba ne kerüljön), hogy elül-iiátul lássék rajta a hajtóka. Jobbjában rettenetes kampósbotot forgat 2 ujja között, mosolyog az egész világra, lenézi a mellette sán- tikáló és mankón tovább csúszó gyereket s többszörös fejbolintással, az arab mént csodásán utánzó ele- gáncziával üdvözli Pajslevics Jef- tonét, Arindzakoff Zorka és Nedá- kovics Lubisa kisasszonyokat. Holnap leszen az Ő napja . . . A beteg gyermekek javára nép- ünnepséget rendez. Lesz confetti- dobálás, világpósta, him és nőnemű szépségverseny, Zeppelin -léghajó eresztés, zsákbanfutás, tombola és szédületes udvarlás meg tánc kivi­lágos kiviradtig, illetve a hajnali be is igazolódott ez, mert a vá­lasztók a függetlenségi pártnak adtak óriási többséget. Tévedés azt hinni, hogy a választásoknak ez az eredménye amely egy­szersmind a szabadelvű párt tel­jes elseprését jelentette — csak egy véletlennek volt köszönhető, csak a körülmények kedvező összetalálkozásán múlott. Meg vagyunk róla győződve, hogy a szabadelvű pártra a végítélet már korábban is elkövetkezett volna, ha nem áll rendelkezésükre a vá­lasztások vezetésénél az egész hivatalos apparatus, amelylyel könnyen presszionálhatták a vá­lasztókat. Tisza István volt az első, aki a saját igazságában ve­tett fanatikus hittel könnyelműen, erélytelenül vezette a választáso­kat és a nemzeti akarat, amely most nem békókba verten, hanem szabadon nyilatkozhatott meg, a legteljesebb igazságot szolgáltatta a függetlenségi pártnak és a leg ékesszólóban dokumentálta, hogy mindig mellette is volt egész sziv- vel-lélekkel. Ezt a pártot akarja most Kris tóffy tönkre tenni a népre apel­bepakkolásig, mikor a fürdővendé­gek a masseur és masseuse kezei közé kerülnek. A referádáját s az ünnepség fényes sikerét előre meg- irta már Gajslovics a budapesti Tolnai-féle Világlapba s Kormányos Káposztás Judit divat szalonlapjába a Persze álnév alatt. Lehetőleg ki­emelve mégis, hogy e demokrata társaságában különösen létmányi L. J. tűnt ki rendező zsenialitásával, s a hölgyek többféle és többszörö sen összeverődő koszorúja mindig Létmányi köré csoportosult stb, stb. Erős kilátásba helyezi az olvasók előtt, hogy a hölgyek, urtalan ur- hölgyek (ur nem ó, régi, hanem Herr értelemben véve) vagy való- szerüséggel már csak hálából is, no meg az eladott tombolajegyek miatt a deli és dalias Létraányira adják a voksukat. A him szépségek vezető favoritjára, aférfiui idomlok hasonlitatlan remekére ; Létmányi Jóczóra ki — legalább diadalmas és önérzetes arcza után Ítélve — tiz belvedesi Apollót és egy csomó Achillest messzire, nagyon messzire hagy el maga után, nem is szólva a népszínház előtt kifaragott Tinódi Sebestyén pengető alakjáról. Az ünnep beütött. Hogyne? Va­sárnap, meg szép nyári délután is volt. — A vidék előkelősége és nép­lálva, ezt a pártot szeretné meg­semmisíteni a nép szavával ? Rö­vidlátó, oktalan számítás, amelyre Kristóffy ur nem azt a választ fogja nyerni, amelyet szeretne. A darabantok machinációinak nem ült fel az ország akkor sem, a mikor a hatalom minden eszkö­zével akarták az ellenállókat le­törni és az ígéretek pazar töme­gével próbálták a gyengéket tá­borukba csalogatni. A darabantok nem kaptak egyetlen valamire való embert, aki szolgálatukba állott volna. Csúfos kudarc volt minden erőlködésük vége és szé­gyenszemre kellett elkullogniok, hogy helyet adjanak a nemzet igazi vezéreinek. Micsoda jogon merik remélni, hogy most eltán­torítják a népet a nemzet vezé­reitől, akik rövid kormányzásuk alatt számtalan bizonyítékot tettek arról, hogy őszinte igaz barátai és képviselői a népnek, a nemzet akaratának. Még élénken él emlékezetünk­ben Szterényi államtitkárnak Bras­sóban mondott programmbeszéde, amely részletes képét nyújtotta a kormány egész tevékenységének rajzi tarkasága megjelent teljes szám­ban mert a szebbek és legszebbek ingyen kaptak uzsonnára ujgradis- kai sört, meg borjú pörköltet, az előkelő csangaságok pedig katona zene mellett ingyen táncolhattak. Létmányi rózsás színben ragyogott. Pedig az nap délutánra lemondott a 33» R°-ra felvetített fürdőről. Mé­gis a boldogérzés tüzelőbb hatással van a hévviz erejénél. Csakhogy . . . csakhogy . . . Nincs tökéletes boldogság a földön. Szlavón földön sem. Tiz óra felé Létmányi, a rendező zseni hivatalos volt a fürdő orvos Dr. Miskárovics Radul soireéjén. Szvécsar volt a doktor házánál. Nagy ünnep a szerbeknél, mit nem szabad visszautasítani, mert halálos sértés a védőszent évfordulóján meg nem jelenni. A doktor máskülönben 9 lány apja is vala . . . magán élőében, gondos­kodnia kellett tehát a miliczák és íibusszák elhelyezéséről s a mit a betegek becsapásából bevasalt, az mind édes kevés volt. 9 mond kilenc darab délszláv szépség és nem szép- ség kistaffirozására. Létmányi Lummel legónyszámba ment. Legalább úgy viselkedett. A doktor soireéjén azonban sajnos vész­terhes leleplezés történt. Egy ka­Nagymihályi Sör- és Malátagyár Részvénytársaság. hTJipte,rplrgylrL!Ln«ooeh'i‘ Gyárt: Márciusi, Korona és Casinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár: Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus-utcza. Zemplénmegyei képviseleteink : Mezőlaborcz, Sztropkó, Hotnonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmecz, Perbenyik és Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállítanak. Lapunk 6 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents