Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-12-08 / 98. szám
Titfen-kftttedik évfolyam. 97. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szombat, december 4. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: MATOLAI ETELE. Dr. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyedévre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér, Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. Országbolonditás. irta: Fábry Károly országgy. képv. Április havában Kossuth Ferenc ezzel az utasítással bocsátott el bennünket: „menjetek szerte szét a hazában és apoj- tolkodjatok a gazdasági függetlenség, a magyar nemzeti önálló jegybank mellett“. Mi megfogadtuk hazafias utasítását és tartottunk országszerte népgyüléseket. Magam Gyomán, Kondoroson és Szeghalmon, — részt vettem másutt rendezett népgyüléseken is, u. m. : Szeged, Kisjenőn, Szombathelyen stb. Most már aztán, hogy menjen a vidéki embernek a fejébe, hogy ha áprilisban harcolni küldöttek bennünket és mi törhetlen harcot hirdettünk, hogy most egyszerre — leszereljünk. Diplomaták között az ilyen mehet, mert azoknak mentessége a kéts»inü játék, de a jó vidéki magyar ember gyomra nem veszi be se az olyan embert, a ki nem úgy cselekszik, mint ahogy beszél. De — azt mondják — nem leszerelésről van most sem szó, ha nemcsak terminus eltolásról, mert 1911-re már lehetetlen megcsinálni az önálló magyar bankot, — ezzel szemben azonban leszegezhetjük Kossuth Ferencnek november 11-én, a szomorú nevezetességű pártgyülésen tett abbeli kijelentését, hogy ha A póttagok programmja.* „Pater semper certa est, mater est, quera nuptiae demonslrant“. Ellentétben azon ósdi felfogással, hogy „mater est certa“, ezen elv fog dominálni prograramunkban. Ez érthető. Uj rendszert kell teremtenünk minden vonalon, szakítanunk kell az ósdi hagyományokkal és jelszavakkal és ez elhatározásunkban mi sem fog minket raegtántoritaui. * A községi választások lezajlása után több vezércikk jelent meg a helybeli lapokban, melyben a rendes tagok programmja volt nagy alapossággal kifejtve. A közönség tehát már tájékozva volt. hogy mit várhat a rendes képviselőktől, illő, tehát, hogy a póttagok is nyílt kártyával játszanak, E czikk szolgáljon bizonyítékul, hogy a póttagok részéről nekünk beküldött programm szintén olyan tartalmas, Elint az ifjú város atyák programmja ezért szívesen közöljük. Aki elolvasta az ifjak programmját és megértette, az bizonyára ezt is megfogja ártani. beleegyezne a király, ő fél év alatt is meg tudná azt csinálni. Nem ott van tehát a hiba, hogy a terminus rövid, hanem abban, hogy az uralkodó egyáltalán nem engedi meg a bankot megcsinálni. A kalendáriumi terminus nem rövid, hiszen megelégednénk mi azzal is, ha a király 1912 vagy 1913-ra is megengedné felállítását. Nem kötjük magunkat — én legalább nem — hogy éppen pont 1911 január 1-ere legyen meg, mert máskülönben nem is kell. Hát ha rövid az idő a nyu godalmas berendezkedés, felszerelés és felállítására, arra talán csak nem rövid, hogy eddig az ideig legalább a hozzájárulás kieszközöltessék és garantáltassék. Azt hirdették, hogy ősszel erősebbek lesznek, az ujoncfelaján- lás és a költségvetés hiánya meg- puhitja majd a monarchia vezetőit. Most pedig azt látjuk, a helyett, hogy fent nem puhulnak, egyszerűen komédiáznak velünk. Már nyilvánvaló, hogy ha nagyon nem sietnek, úgy 1910. január 1-én exlexbe jutunk, de úgy látszik már attól sem ijednek meg. Az alkotmány néni arra való, hogy megtartsák, mert Bécsben úgy is az a felfogás, ha az alkotmány gépezete nem jól funkcionál, akkor egyszerűen félre kell lökni az alkotmányt. Majd Nec ardor prava jubentiura, neo vul- tus instantis podestae. Különös gondot kell fordítanunk a mértékhitelesítő hivatal, mint fe- lebbezési fórum működésének ellenőrzésére. Ez a bizottság eddigeló nem felelt meg a beléje helyezett bizalomnak. Szükségtelen kifejtenünk, hogy miért. A közfudatban élnek azon hibák, melyek ezen rendszerhez évek óta fűződnek és most itt az ideje végre, hogy hosszú éa kínos vajúdások után, — törötten és vihartól megszagggtva bár, de végre annál biztosabb kormánnyal csendes vizekbe érjen a hánytvetett hajó. A hamis pénzek forgalomba hozatalára vonatkozó betürejtvények kérdésében hasonlók nézeteink. Virtus nescia freni. Azon igenleges teljesítmények, a melyekre vonatkozóan hosszú tárgyalások során sem sikerült a határozmányckat distinctive desinficiálni, ismét csak kijegeczesi- tették bennünk a törvényes alkatelemeket, a melyek tekintetében beszedik az adót és ujjoncot megszavazás nélkül is. Ez a lolytonos, a szemen-sze- dett kínos huza-vonája a válságnak, nem azt a jóakaratot mutatja, hogy azt alkotmányosan akarják megoldani, hanem azt, hogy csak azért huzzák-halogat ják, hogy kijussanak az időből és az osztrák-magyar bank sza badalma ez év végéig törvény- hozásilag felmondható ne lehessenAz a sok alkudozás, Bécs járása — bizony — nem egyéb, mint ország-világ bolonditása. Vagy ezt sem lehet kieszközölni, elérni? Hát akkor miért bolondították hónapokon át az országot ? Mért ugrattak bennünket a falnak ? Mért küldtek ki hirdetni az igéket? és mért szavaztatták meg a quóta-felemelést ? a nemzetnek ezen igazságtalan megterhelteté- sét, ha nem voltak még abban sem biztosak, hogy a miért megfizetünk, azt meg is kapjuk, Mért ugratták be az országot a válságba és húzzák azt hónapokon át, hogy a folytonos Bécsbe mászkálással bolonditsák az országot. Már október közepén feltétlenül biztos helyről, olyantól, ki vezérkedési szerepet visz, akkor jött ki az egyik minisztertől, ott értesültem, hogy a bankkérdés úgy f°g tisztáztatni, hogy jön egy semleges átmeneti minisztérium, amelyik az osztrák-magyar bank szabadalmát kormányhatósá. most már minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy azok nincsenek. minden apresentiv hijjáo. Ehhez képest nyilvánvaló, hogy syllo- gisticus ideák alternatívái külön lapra tartoznak, nem lehet tehát a diferenciákat másként kiegyenlíteni, minthogy ezeknek külön tabula ra- sat nyitunk. A kinek nem inge, ne vegye magara. E tekintetben már rég történtek szanálási kísérletek. Némethi pártvezérünk már rég kifogásolta az állományi szempontokat azon találó megjegyzéssel kapcsolatban, „opasno je van se nagnuti!“ Nem hediritet- tek reá. Azt mondták, hogy majd figyelembe vétetnek ezen szempontok a reflexív stádiumban. De nem addig a’! Ne tapud fisz mu ! A gondolkodás lényege csak úgy csúcsosodhatott volna ki, ha már az akkori bizottság is azon elvből indult volna ki, a mit a szónok elégszer hangoztatott, „hanc veniam damus, petimusquae vicissim“. Ez az indogilag meg fogja hosszabbítani 1 esztendőre, azt hívén, visszajön újra az alkotmányos kormány, a melyiknek a paktumban kikötött első kötelessége lesz a már megkötött szerződést parlamentileg jóváhagyatni. A recipe ehhez megvan: kipróbált, nagyon jól bevált 1906-ban. Az inparlamentáris kormány akkor is megkötötte a külföldi kereskedelmi és vámszerződéseket s a nemzeti kormány vállalta azok utólagos jóváhagyását és az orssággyülés kénytelen volt jóváhagyni, mert már életbe is lépett, igy nem is tehetett egyebet. Mikor azt mint bekövetkező tényt hallottam, nem akartam hinni, hogy egy esküvel megerősített alkotm. jogú államhan több jogot elkomédiázzanak, de a következmények — sajnos — igazolják az akkori közlés megbiz- hatóságát. Azóta mástél hónap telt el, a „nemzeti kormány“ lemondott már talán mindenről és még fenn reaktiváltatik, mert ha feladatott is mindent, de arra talán még sem mer vállalkozni, hogy államcsínyt is elkövessen. Erre más vállalkozók kellenek és hogy lesznek is, az bizonyos. Bécs mindig talál árulókat, — most is fog találni. Adja isten, hogy ne igy legyen igaz, — de én már hiszem, hogy setétben bujkálás, országbolonditás volt az egész válság és komédia a sok huza-vona. lencia volt aztán a szülőanyja a mai alternativ congruitásoknak, oka a jogtalanságok kötelezettlenségének és kötelezettségtelenségek jogosultságának, melyből elődeink erőforrásaikat merítették. Internationalis szokványaink már rég szükségessé tették a rokonstuc- tió mielőbbi foganatosítását. Most, a midőn hozzáfogunk nagy munkánkhoz, nem kételkedünk, hogy ebben támogatni fognak minket azon elemek is, a kik ex consvetu- dine mindent elleneznek. Es a midőn majd az összes ellentétek egyesülnek a sors bona nihil aliud elvében, felharsan a közmegelégedés primtenor hangulata egy nagy üdvrivalgásban és az összes vezércikkírók fejeit egy közös nagy babér koszorúban fogják a hálás olvasók egyesíteni. Kmonvitsb lmpubrtstvstrln kora- nórka trbslcs mwbst mnrxonstbl. W** Karácsonyi vételek “VI mélyen leszállított árakon ZZ! SCHÖN SÁNDOR és BARNA D. czégnél. Lapunk S old ni
