Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-12-08 / 98. szám

97. szám (2) FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szombat, december 4. Mióta rendezett tanácsúvá alakult ez a város, még egyetlenegyszer sem néztek oly vérmes reményekkel a képviselőtestületi tagok választása elé, mint az utóbb lezajlott válasz­tás alkalmával. De érthető is volt ez a reménykedés, mert hiszen a helyi sajtó és főleg a félhivatalos „Z“ állandóan hangoztatta, hogy a választáson a képviselőtestület képé­nek egészen meg kell változni, mun­kaképessé akarják tenni azt. Hosszú idő óta egyebet sem hallottunk a félhivatalostól, minthogy rauukakép. télén a képviselőtestület és pláne ha a képviselőtestület tagjai „meg­feledkeztek magukról“ és a „Z“-nek, vagy a háta mögött levőknek nem tetsző határozatot hoztak akkor az­tán volt hadd el hadd. Egyszerűen nem odavalóknak, csupán önérdeket hajhászóknak nevezte a képviselő- testület tagjait. A képviselőtestület munkaképte­lenségéről alkotott ezt a véleményét valósággal beleszuggerálta a közön­ségbe, ami annál könnyebb volt, mert ugyanazt hangoztatták azok is, akik a „városatyai“ örömökre aspi­rálva azon igyekeztek, hogy a kö zelgő választások alkalmával bejus­sanak a képviselőtestületbe. Természetesen igy könnyen álta­lánossá válhatott az a nézet, hogy a képviselőtestület régi összetételé­nél fogva munkaképtelen és csak a választás után — uj erőkkel felfris­sítve és a régi gyenge elemek ki­buktatásával — lesz képes a fel­adatának eleget tenni. íme a választás megtörtént és a képviselőtestület alig változott. A régiek 6—7 kivételével mind bejöt­tek és mégis most általános a meg­elégedés és erősen bíznak az uj képviselőtestület munkaképességé­ben. Igaz, el kell ismerni, hogy az egynéhány újonnan bejött ember mind munkakedvvel, ambiczióval biró egyén, aki a város lakosságának bajait ismerik és igy joggal várható, hogy a város ügyeivel önzetlenül, nem a saját érdekükben fognak fog­lalkozni az eddigi ez irányban mű­ködött képviselőtestületi tagokkal egyetemben. De — és ez is el­vitathatatlan — a kibukottak szin­tén odavaló emberek voltak és egyikük sem hajszolt soha önérde­ket, sőt valamennyien, mindig a közérdeket szolgálták. Nyilvánvaló tehát, hogy eddig is nem a választottak körében kellett keresni a nem odavalókat, hanem talán a virilista képviselőtestületita gok között. Ezek azonban nem haj­landók lemondani a képviselőtagság­ról, de még kevósbbé a vagyonuk­ról. Mik tehát a feltételek, hogy a képviselőtestület céltudatos, ered ményes és ne hiába való munkát végezzen ? Első sorban az, hogy a képviselőtestületi tagok ezen meg­tisztelő állásukat nem csupán szine- kurának tartsák, hanem hogy időt s áldozzanak e tisztség hü betölté­sére, járjanak el pontosan a gyűlé­sekre ! Tudvalevő, hogy a múlt időkben ama nagy hibában szenvedett kép­viselőtestületünk, hogy igen gyak­ran változó, egymásnak ellentmondó határozatokat hozott. Ennek az oka pedig az volt* hogy a gyűléseken néha tiz tag volt csak jelen és igy 8—10 szavazattal hoztak akármilyen fontos ügyben határozatot. Ezek az alkalmi, — vagy jobban mondva — véletlen többségek által keletkezett határozatok néha tényleg helytele­nek voltak és úgy 8—10 hét múlva más 8—9 jelen volt képviselőtestü­leti tag már ellenkezőleg határozott. — Ha azonban állandóan látogatják a gyűléseket ez nem történhetik meg, mert föl nem tehető, hogy rövid idő alatt megváltoztassak a jelenvoltak alapnézetüket. Szükséges tov ábbá, hogy alakul­jon egy városi párt (nem klikkpárt), amely minden fontosabb tárgyat a képviselőtestületi gyűlések előtt ko­molyan megvitatván, elveihez híven, következetesen állást foglaljon és ebből az értekezletből mindig köte- lességgóvó tegyék egy meghatáro zott számú képviselőtestületi tagnak, hogy a gyűlésen megjelenjenek, egyeseknek pedig, hogy a tárgyban felszólaljanak a kitűzött álláspont győzelme éidekében. így lehet csak megóvni a képviselőtestület presz­tízsét, hogy elhamarkodott határo­zatokat ne hozzon. Egy időben voltak már ilyen vá­rosi értekezletek, amelyeket a „Fm. H.“ annak idejében „zaczli vacso­ráknak.“ keresztelt el nagyon he­lyesen. Ezeken az „értekezleteken“ városijjügyekről szó se volt. Az egyik augur felküszöntötte a másikat és vicze ver za és azután hazamentek aludni — már aki haza ment. — Ilyen értekezletet nem kérünk, ha­nem minden vacsora nélkül jelen­jenek meg értekezletre a képvise­lőtestület tagjai és a legközelebbi gyűlésre kitűzött napirend fonto­sabb tárgyaira vonatkozólag foglal­janak állást. Ezen eszmét megvalósítani kép viselőtestülecünk tekintélyes „vén- jei“, „nagyjai“ vannak hivatva. Ezek pedig azok, akiket semmi irányban sem politikai, sem felekezeti szem­pontból meggyanúsítani nem lehet azzal, hogy valami más cél lebeg a szemük előtt, mint csupán a vá­ros boldogulása. Talán Matolai Etele lenne az erre alkalmas egyén. A város békéje és érdeke kívánja, hogy ezen eszme megvalósuljon. Az utóbbi időben megtartott indifferens értekezleten volt alkalmunk tapasztalni, hogy milyen szép és czélravezető a békés egyetértés. Alexander Vilmos. A bodrogkereszturi honvéderniék. Ha jól emlékszem 1896. évben, tehát 48 évvel később az események után leplezték le nagy ünnepséggel a bodrogkereszturi honvéd emlék­művet. — Aki jelen volt ezen a lé­lekemelő ünnepélyen — és gondo­latai visszatértek az elmondott szép beszédek hatása alatt a múltba — szive elfogult, szemeiből könnyeket facsart ki a kegyeletnek ezen szép megnyilatkozása. — Az emlékmű ugyan akkor átadatott Bodrogke- resztur és Bodrogkisfalud községek elöljáróságainak gondozás végett. Nagy fájdalommal kell azonban tapasztalni, hogy ezen emlékmű gondozása — és fenntartása körül igen sok mulasztások követtetnek el; nem gondozza senki, területét felveri a gazok különfélesége, mintha a fenntartásra hivatott elöljáróságok öntudatosan valami botanikus kertté, vagy — tekintetbe véve a nyúl hi­ányt — semissó akarnák átalakítani, úgy, hogy önkénytelenül is eszébe jut az embernek — ha ezen elha­gyatott emlékművet megtekinti — a „kutya kaparó“ tarisnyás alakja. Erősen hiszem, hogy ezen szépért, nemesért mindég és. minden idő­ben lelkesedni és áldozni tudó két község érdemes elöljárósága meg­szívleli az általam mondottakat és példás — még soha nem látott rendbe hozatja az emlékmű tájékát; sőt hiszem, hogy azt be is fásítja a mire igen nagy szükség lenne. —■ Vezérelje ebben őket szivük ma­gyaros érzelme. —r.f.— MORZSÁK. A képviselőtestületi tagok válasz­tása lezajlott. Vérmes reményeket fűztek a választásokhoz. Es — kon­statálni kívánjuk — a remények va­lóra váltak. Mindjárt a választás utáni második napon megjelent egyik helyi lapban egyik uj város­atya részéről az uj tagok programmja, röviddel utána a másik helyi lapban — ugyancsak egy ifjú városatya tollából — a „Fiatalok programmja“. Es a példa ragadt. Mai számunkban egy „öreg“ képviselőtestületi tag ad programmot, sőt egy póttag is „nyi­latkozik a helyzetről“. Hát szép, szép ez a határtalanul uagy lelkesedés a közügyek iránt, csak arra kérjük az uj képviselőtestületi tagokat a város érdekében, — hogy továbbra is fejtsenek ki az eddigihez hasonló munkásságot — a sajtóban. De csak a sajtóban. * A politikában teljes a felfordulás. Senki sem tudhatja, hogy miképen lesz megoldva a válság.A legkevésbbé tudják a miniszterek, akik valóság­gal lejárják a lábukat Bécs és Bu­dapest között. Mindennap 2—3 mi­niszter szalad Bécsbe és ugyannyi vissza. Ünnepnapokon aztán tanács koznak. Meghányják vetik a fut- kosás eredményeit és megállapítják az irányt a to.ábbi alkudozásokra. Es folyik az alku szüntelenül mind­addig, ruig csak el nem alkudják a nemzet jogait egy szálig. Egy szál azonban megmarad : — egy kötél, amivel gúzsba kötik a nemzetet, hogy védekezni se tudjon. * Nagy volt a kétségbeesés a múlt napokban a városban, mert a szi- niszezon megnyitása késett. Sokan féltek attól, hogy elesnek a színházi előadások nyújtotta élvezetektől. Voltak azonban olyanok is — köz­tük mi is — akik nem féltettük a várost attól. Mi tudtuk, hogy ha nem is jönnek be a színészek, színházi előadásban —■ habár egy kissé drága áron lesz részünk. Hi­szen nálunk oly sok kiváló színész van — a képviselőtestületben. * A ciankális főhadnagy buzdító példája lelkes követőkre talál im­már mindenütt a világon. A mo­dern kultúrának ez a legújabb vív­mánya hozzánk is eljutott. A képviselőtestületi választásokon ugyanis póttagnak került be egy ambiciós fiatal ember, aki már most csak úgy lesz rendes taggá, ha az előtte való rendes tagok közül va­laki virilistává lesz, elköltözik, vagy meghal. A mi fiatal pót- városatyánk azonban nagyon türelmetlen, alig várja már, hogy a város ügyeit in­tézhesse és nincs kizárva, hogy ha szép szereivel nem megy, hát igye­kezni fog korrigálni egy kicsit a sors menetén. Tudniillik ő is cián- kális pirulákat készít s elküldi az előtte való rendes tagoknak, ajánlva biztos szerül mindennemű gyenge­ség ellen. Vigyázzanak tehát a rendes vá­rosatyák, ha cifra skatulyákban hangzatos reklámnak erősítő piru­lákat kapnak. Be ne vegyék vala­hogy I * Nem tudja megérteni senki, hogy miért nem oldja meg már a király a válságot. Jönnek mennek a mi­niszterek, kihallgatás, miniszterta­nács, koronatanács váltogatják egy­mást, s a vége mindig az, hogy döntés nincs. El se tudjuk már kép­zelni, hogy egyszer egyéb is lehes­sen a lapokban, annyira megszok­tuk mindig és újra csak azt olvasni, hogy döntés nincs. Miért nem akar dönteni a király ? Ennek a hiteles, valódi okát most hallottuk meg. Vagy egy féleszten- dővel ezelőtt egy jövendőmondó ci­gányasszony járt ő feleségénél, s azt olvasta ki a tenyeréből, hogy már csak addig lesz király, mig a magyar válság megoldódik. No hát ezért huzza ő felsége a magyar válságot, mintha az lenne a jel­szava : Húzd, ki tudja, meddig húz­hatod ! Aki jobb megfejtést tud a vál ság elhúzódására, adja elő! MEGYE ÉS VAROS, )( A polgármester nyilatkozata. Múlt számunkban a polgármester választással kapcsolatban irt közle­ményünkre vonatkozólag Kiss Ödön h. polgármester a következő leve­let intézte hozzánk ; Tekintetes Szerkesztőség I Engedjék meg, hogy becses lapjuk 34 számában közölt azon értesítésre, — miszerint dr. Hor­nyai Béla ur követelte volna tő­lem, hogy lépjek vissza a polgár- mester jelöltségtől — kinyilatkoz­tathassam, hogy ily követeléssel Legjobb minőségű pilis, loden és nyúlszőr KALAPOK, szőrme és loden SAPKAK ■ ■ ------ kaphatók ---------­Szenes Cipót kalap és uridivat üzletében Saujhelyben a megye­házzal szemben Nagy választék: Flanell ingek, gyapjú mellények, vadász harisnyák, téli harisnyák, trikó áruk, téli kez- tyük, bokavédők stb. téli uridivat cikkekben. Valódi Jaeger tanár féle alsó ruházat. Újdonság: Eredeti angol gallérvédő. Finom férfi cipők, ...—

Next

/
Thumbnails
Contents