Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-12-01 / 96. szám
Tizenkettedik évfolyam. 95. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szombat, november 27, POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: MATOLAI ETELE. ur. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyedévre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér, Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. fi JCossuth-párt szózata. Elösmerjük, hogy a szózat hazafias es tapintatos nem bánt-, nem sért, nem ingerel: de minket meg sem győz. Hiányzik belőle egy nagy kérdés magyarázata: mily viszonyban van a nyilatkozó párt a jöbbi pártokkal. Tudjuk, hogy kilépését a függetlenségi pártból általában dtp ártó lástiak tekintik; de a szózat a többi pártokról nem szól sőt úgy beszél, mintha a képviselőházban több párt nem is volna, csak a függetlenségi és a Kossuth párt most csak emennek a megmaradott részével állana szemben. — Ámde sajnos nem igy van. Ott van az alkotmány párt, ott van a néppárt (amaz igaz, emez hazug elnevezéssel) ; hát kérdjük mily viszonyba lépett az uj párt emezekkel ? — lusionált ? coaleált ? cooperált ? Annyit magunktól is kitalálunk, hogy az oszlrák-magyar bank kérelmére szabadalmának meg- hosszabbittatását megszavazza. Es ez nekünk elég, mert ez a főkérdés, ebben tehát teljesen egy az említett pártokkal, ebben fusio- nált. De ha egy uj párt keletkezik és szózatot intéz a nemzethez annak — igénytelen nézetünk szerint — a nemzet iránt köte lessége volna a viszonyát a többi pártokhoz és a kormányhoz tüzeXépkiállitás Sátoraljaújhelyben. Az Eggenberger műkereskedő cég egyik tulajdonosa, ma mutatta be a sajtónak mükiállitásukat, s a ríj vid szemle után elismerjük, hogy ezen tárlaton csupa elsőrangú, jó- nevü művész kvalitásos müve kerül eladásra. Művészeink legjobbjai szerepelnek oly szerencsés összeállítás ban, hogy kiki megtalálhatja az ízléséhez és szükségletéhez mértet. Konstatáljuk, hogy ilyen előkelő tárlat már régen nem volt városunkban, s a művásárló közönség most ugyancsak válogathat mübecsü dől gokbaD. Általában a műtárlatuk egyik célja, hogy a látogatókat kiműveljék a művészet termékeinek élvezésére. Énhez pedig más előkészült- sóg nem kell, mint az, hogy a tárlatokat okosan szemléljük. Egy röpke dal, egy édeskés keringő hány embernek ad gyönyörűséget, mert megérti azokat. De Beethoven nagy stilü szinfoniáinak megértéséig nem mindenki emelkedett. Es igy van ez a festészetben is, a tárlaton nétesen kifejteni. A szózat — úgy látszik — úgy akarja feltüntetni, mintha egészen magában külön álló párt akarna lenni, vagy ilyennek látszani, de ezt tisztán, határozottan, világosan ki nem jelenti. * „A párt többsége bizalmatlanságot szavazott vezérének, ha bár a vezér és pártja között nem volt elvi eltérés“ — mondja a szózat. Engedelmet kérünk, de ha a párt fő célja előtt a vezér lemond a célról, azt mondván, hogy azt elérni lehétetlen — ez csak nem lehet egyéb — mint elvi eltérés. Ha úgy áll a kérdés, hogy azt a bizonyos célt csak egy bizonyos időpontban lehet megvalósítani, aki akkor azt mondja, hogy az lehetetlen; tehát épen arra a bizonyos időpontra lemond róla: ez nem elvi élté rés í Mert legyünk azzal tisztában, hogy ha mostanra, mikor a bank — szabadalma lejár — lemondunk az önálló bankról ezzel lemondottunk örökre, azaz beláthatatlan időre, azon időre — mondjuk ki bátran — mig az osztrák-magyar monarchia fennáll. Ne mondja az uj párt, hogy ők is ragaszkodnak az önálló bankhoz, de nem akarják egy kalendáriumi nap — „egy dátum miatt a küzdelmet felidézni, a nemzetet veszélybe vinni“. Namely kép oly egyszerű, hogy azt azonnal megértjük, mások valamivel magasabb ranguak, semhogy az első tekintetre rögtön tisztába jutnánk velük. Munkácsyt, Sinnyei-Mersét tehetségtelen kontárnak tartották egy bizonyos időben, de a beléjök merülő lelkiismeretes tanulmányozás eloszlatta róluk a balitólet ködét. Fényes útjelzőként fogják sokáig a művészet terén vezető világosságot terjeszteni. Azért gondolja majd meg a tárlat iátogatója, hogy a festők birodalmába lépett, ne keressen itt iro dalmi elemeket, ne a képek czirai it és az ezekbe foglalható irodalmi tart Imát, hanem a cim festői tartalmát szeresse. A festők felfogásál, érzését és festés módját kell tehát felismernünk, hogy aztán ezek is méretével nézhessük a tárlat képeit. Most térjünk át a kiállítás tárgyaira. Először, hogy a kegyeletet lerój- juk, elhalt nagyjaink képeiről szólunk. Elsőhelyen említjük a kiállítás legnagyobb érdekességét, az eredeti Munkácsy vázlatot, a „Falu hőse“ czimű nagyméretű festményéről. gyón helyes, nagyon okos volna» ez az érv, ha azt a dátumot -— J azt az 1911-i jan. hó 1 -ét — mi gondoltuk volna ki és csupa szeszélyből, makacs ágból ragaszkodnánk hozzá! Ámde nem mi gondoltuk azt ki, mi ne,n tehetünk róla, hogy a közös bank szabadalma épen 1910-i decem bér hó 31-ével lejár és a törvény adja meg nekünk a jogot, azt a szabadalmat vagy meghosszabbítani vagy megszüntetni. Ezt a jogot fel kell használnunk, a közös bank szabadalmát meg kell szüntetnünk okvetetlenül. Mert ha most nem : hát mikor ? ? Hát ha ők is akarják az önálló bankot de nem épen most: hát mikor? Nem kívánunk tőlük dátu mot, kalendáriomi napot: de mondják meg még is, ha körülírással is, mikor? milyen alkalommal, milyen körülmények közt ? Majd ha Bécsben megengedik, hát várjunk „dum defluat. amnis ? A szózat azzal vádolja a párt többségét, hogy a kitűzött naphoz makacsul ragaszkodott még akkor is, mikor a vezér értesite a pártot, hogy akkorra az önálló bank felállíttatása anyagi lehetetlenséggé vált. Ha anyagi lehetetlenségről van szó, akkor nem kérdezhetjük kiben, de miben van hát az az anyagi lehetetlen ség ? Kifejtette, megmagyarázta ezt pártjának a vezér? Es az a Ezen igaz magyar tárgyú kép bennünket közelebbről érdekel, mély kompozicziójával, széles ecsetvonásával halihatatlan festési módját mutatja be nagy mesterünknek. A közismert kép alakjai egy-egy folttal odakenve, az arczok csak egv- két barna pettyel jelezve. De azért ól az egész kép, levegős és sötét színei daczára is friss. Ez a megkapó kompoziczi óju kép alaposan raegirigyeltetheti velünk Köln városát, amely ennek 80,000 koronás eredetijével dicsekedhetik. Munkácsy mellett egyik legnagyobb magyar festőnk, Lotz mester van több aprósággal képviselve. Az elhalt mester utóbbi idejének legkedveltebb tárgyai, az aktok hódítják meg a nézőt. Ezek az egész művelt nyugaton ismertté tették ne vét. Itt van Barabás Miklós, a magyar festők nesztora, egy kis erdő- tanulmánnyal. A legutóbb elhunyt Pállik Béla bravúrral festett birka portraitjai meglepő igazságukkal hatnak reánk. Ezzel a zsánerrel Pállik első volt a kontinensen. Képei különösen Angliában keresettek. Kormányunk legpárt mondhatja ezt, a melynek vezére kijelenté, — ha megengedik 1 — fél év alatt felállítja az önálló bankot. Azt mondja továbbá a szózat, hogy a mi küzdelmünknek nem az lett volna a vége, hogy a kitűzött naptári időpontra célt értünk volna, de csak az, hogy a veszedelemnek és károknak egész halmaza zudittatnék a nemzetre. Hát mi egyéb ez mint egyszerű meghátrálás a küzdelemtől ? Hát igéri-é nekünk Kossuth Ferencz igérheti-é bárki is a világon, hogy célunkat valaha küzdelem és pedig erős küzdelem nélkül elérhetjük, hogy hazánkat állhatatos elszánt, erős küzdelem nélkül állammá tehetjük ? De küzdenünk kell, ez a mi nemzetünk végzete. A szózat sajnálja a szakadást — méltán — mert azzal a függetlenségi párt megszűnt többség lenni és igy elvesztő azon alkotmányos jogát, amihez közel volt azelőtt, hogy a kormányhatalom reá bizassék Itt hát a szózat a szakadásért — nagyon furcsa logikával — nem az elszakadott kissebbséget, de az előbbi alapon megmaradt többséget vádolja ! Azt mondja az uj párt, hogy továbbra Is megfontolás és körültekintés fogja lépteiket irányozni . . . semmi esetre sem fognak rombolni azért, hogy talán épitutóbb 50.000 koronáért vette meg azt a nagyméretű képét, mely koscsoportot ábrázol. S ha még megemlítjük Telepy tátrai és balatoni képét, Bihari és Brodszky vázlatait, áttérhetünk a jól képviselt élő művészeinkre. Tájképfestőink közül, a mocsarak, lápok népszerű festője, Spányi küldött egy sereg hangulatos képet, Népszerűség dolgában Spányival együtt vezet Tölgyessy és Kézdi- Kovács, mindkettő jelegzetes müvekkel vau képviselve. Erős tehetség Edvi Illés, ki hangulatos őszi tájaival ma az elsők között foglal helyet. Tájképeket küldöttek még Bencur Béla, Berkes, Major, Molnár, Nagy Lázár és Zemplényi. A figurális festők kőzzül kiemeljük az öreg Vastagh cigány képeit, Eder, Becsipett Faunját, Karlovszky bizarr felfogású női fejét, Jenser kedves zsánereit, Nagy Zsiga udvarló négerét, Steint Lotzj tanítványát és Edert Benczúr tanítványát, pompás tónusú aktjaival. Jóizü mosolyra derítenek. Peske humoros tárgyú paraszt gyermek képei. Margittay, ki mint mindig, Sátoraljaújhelyben, a vármegyeháza dísztermében jYíegriyilik }. hó 28-án és dee. 5-ér) gárul. Belépö-dij 60 fül. Állandó-jegy 1 kor. Lapunk 8 oldal
