Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-12-01 / 96. szám
95 szám (1) FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szombat, november 27. hessenek ..." Hát kérem mi sem akarunk rombolni, de ha azt értik ez alatt, hogy a bankközösséget megszüntetni, rombolás - úgy mi igenis akarunk rombolni. Szép ígéretekkel végzi a szózat mondván, hogy haladni fognak állandóan, céltudatosan, tétovázás nélkül azon az utón, a mely a magyar államiság teljes kiépítésére, a függetlenség és szabadság kivivására a nemzeti jólét megszerzésére és a demokra- tiknsan liberális haladás biztosítására vezeti Hát ugylátszik, hogy kilépésük folytán szükségesnek érzik ezeket ígérgetni. Egy teltétel alatt mi is megtudnánk abban nyugodni, hogy a sokat emlegetett kalendáriumi naptól elálljunk, bár nehezen esik, mert mi sem tagadhatjuk, hogy egy-két év a nemzet életében nem sok, ha bár ez például nekem 85 éves koromban keserű vigasztalás, — de belenyugodnánk csak oly feltétel alatt, hogy törvény — a koroná tói is szentesített törvény iaran- csolólag mondja ki, egy bizonyos kalendáriumi napra a külön önálló magyar nemzeti jegybank felállíttatás át. Ismét kalendáriumi nap! mondja tálán a Kossuth párt. Ámde ehhez természetesen ragaszkodnunk kell, mert anélkül csak ígéret, a nélkül már is van ilyen törvényünk és látjuk, hogy semmit sem ér! Matolai Etele. — nov. 27. Kossuth Lajos hamvainak átvitele. A magyar nemzet kegyelete f. hó 25-én országos ünnep kereteben móltó nyugvóhelyére helyezte a nemzet atyjának, a hallhatatlan kormányzónak hamvait. A budapesti kerepesi úti temetőben diszes mauzóleumot építettek Kossuth Lajos úgy most is a szerelem világából meríti témáját s ezenkívül egy nagy méretű festményt is küldött „október 1.“ címmel, mely a bevonuló rekrutát ábrázolja. A miniatura mesterei közül itt van Pálya piaci jeleneteivel, úgyszintén Rosenmayer, Német, és Ro- mek is. Háry a bűbájos Yelencze festője, Roskovics SzentPétere, Bach- raann hajszálfinoman kidolgozott csendéletével. Magyar tárgyú képet küldött Peszty és Pataky, ki festőkrónikása a régi kurucz kornak. A két jeles Vastagh fivérrel zárjuk ismertetésünket. Mindkettő az állatvilág hivatott művésze. Géza pompás oroszlán, bika és baromfi festményeivel, öcscse az ifjú György ugyanily tárgyú szobraival öregbítette a magyar művészek hírnevét. Befejezvén szemléket, nem győzzük eléggé ajánlani a sikerült állítás megtekintését, melynek minden tárgya részletfizetés mellett is megszerezhető. A cég ez által is népszerűsíteni akarja a müpártolást, a mely igy karácsony felé különben is nagyon időszerű, mert műtárgynál szebb meglepetést gondolni sem lehet. A kiállítás megtekintését nap^ pal ajánljuk, mert esti világítás mel lett a képek nem érvényesülnek eléggé jól. emlékének és elhelyezték abban családja társaságában a nemzet halottját. Az egész ország küldötteinek részvétele mellett nyílt meg utoljára Kossuth Lajos ideiglenes sírja, hogy méltó örök nyugvóhelyére helyezzék azt a halhatatlan emlékű szellemóriást, aki egész életét a nemzet szabadságáért való küzdelemnek szentelte. Zemplénvár- megye — melynek földjén született és amely szemtanúja volt az ő első nyilvános szereplésének — valamint Sátoraljaújhely város — melynek ügyésze volt — szintén küidött- ségileg képviseltette magát a temetésen. A vármegye küldöttségét Dókus Gyula alispán — aki a megye nevében koszorút is helyezett a ravatalra — vezette és tagjai voltak a küldöttségnek: dr. Búza Barna orsz. képviselő, dr. Adriányi Béla, Deutsch Adolf, Dókus Ernő és hhlerth Gyula. A város koszorúját Búza Barna orsz. képviselő helyezte a ravatalra. A koszorú felirata a következő volt: „Legnagyobb polgárának, egykori ügyészének — Sátoraljaújhely város“. Választások küszöbén. — Kortesmozgalmak a városi állások betöltése körül. — Alig fejeződött be a képviselőtestület újjászervezése, még meg sem alakult az uj képviselőtestület, máris megindultak a kortesmozgalmak az üresedésben levő városi állások betöltésér e. A legerősebb mozgalom a polgármesteri állás betöltése körül folyik. A város adminisztrációjára legnagyobb kihatással ez az állás van. Ennek az állásnak a betöltésétől függ, hogy városunk jövőben minő utat fog követni a fejlődésben. Érthető tehát ha élénk izgalommal néznek ez elé a választás elé. A polgármesteri állásra — biztos értesüléseink szerint — eddig ketten pályáznak. Az egyik pályázó Faikas Andor árvaszéki ülnök, a másik Klimó Sándor a „Megyei Általános Bank“ pónztáruoka. Mindkettőnek van némi kis pártja a képviselőtes tületben, de a képviselőtestület túlnyomó többsége Kiss Ödön eddigi helyettes polgármestert kívánja látni a polgármesteri székben. Kiss Ödön eddig még nem nyilatkozott arról, hogy pályázik a polgármesteri állásra, de azt hisszük, hogy engedni fog a közóhajnak, méltányolni fogja a képviselőtestületnek az ő személye iránt edddig is tanúsított ragaszkodását és pályázni fog a polgármesteri állásra. Mi a magunk részéről a város érdekében valónak ezidőszerint egyedül azt tartjuk, ha Kiss Ödönt ültetik a polgármesteri székbe. Az ő puritán jelleme, kristálytiszta becsületessége biztosíték arra, hogy a város adminisztrácziójában csak a közérdek, a város jövő fejlődésének és boldogulásának az érdeke érvényesüljön. Es ezen a véleményen van — mint — tudjuk — a képviselőtestület nagy többsége is, mely eddig is a legnagyobb lelkesedéssel tartott ki Kiss Ödön mellett és az iránta való szeretetének, tiszteletének nem egyszer adta fényes bizonyítékát. Ha a polgármesteri állást betöltik, akkor megürül a városi ügyészi állás. Erre az állásra eddig dr. Rei- chard Salamon h. ügyész az egyedüli pályázó. Egyhangú megválasztása biztosra vehető. Heves választásra van azonkívül kilátás a gazdasági tanácsosi állás betöltésénél is. Itt két jelölt áll szemben egymással: dr Kellner Győző h. gazdasági tanácsos és Rahnányi Jenő h. városi pénztáritok. Mindkét jelöltnek nagy pártja van a képviselőtestületben és igy a választás eredménye előre nem látható. A Richvalszky Ferenc halálával megüresedett városi irnoki állásra szintén két jelölt pályázik. Az egyik Széchenyi Lajos dijnok, h. pénztári ellenőr, a másik Schön Miksa, a raun- kásbiztositó -pénztár volt pénztárnoka. Ennek a választásnak az eredménye már előre látható. Itt biztosra vehető a Széchenyi megválasztása. Széchenyi már évek óta áll a város szolgálatában és ez idő alatt szorgalmas, lelkiismeretes, pontos kötelességtudásával nem egyszer nyert elismerő szavakat a képviselőtestület tagjai részéről. Nem hisz- szük, hogy ezt az annyiszor dicsért munkásságot, most ne méltányolná a képviselőtestület. Habár még korai, de máris erős kortesmozgalom indult meg a most szervezendő városi állatorvosi állásra is. A jelenlegi két ideiglenes állatorvosi állás helyett egy végleges állást szerveznek. Erre az állásra eddig Göndör Herman városi állatorvos pályázik. Göndörnek nagy ki látásai vannak a megválasztásra, a mennyiben már 2 év óta tölti be köz- megelégedésre ideiglenesen ez állást. Ennyiben tudjuk hű képét adni a készülő választásoknak és az azokra megindult kortesmozgalmaknak. Biztosat nem tudhatunk, mert nem ismerjük a képviselőtestületi tagok mindegyikének véleményét, de reméljük, hogy a választásoknál egyedül a város érdeke fogja vezetni az uj képviselőtestületet és félretéve miuden személyes szimpátiát, egyedül az érdemeket fogják mérlegelni. Az izr. népkonyháról. A könyörületes női szivekhez intézem soraimat, az anyákhoz, kik szivük minden dobbanásával, minden csepp vérükkel ragaszkodnak gyermekeikhez, kiknek van érzékük az éhező gyermekek nyomora iránt. Fájós szívvel tapasztalom, hogy városunk egyik legnemesebb intézménye az „lzr. Népkonyha“ züllés nek indul. Evről-évre nagyobb közöny mutatkozik iránta. A folytonos deficit megemészti a kis tartalék- alapot s igy rövidesen be fog állani a megsemmisülés. Azok a nemesen gondolkodó hölgyek, kik éveken át teljes odaadással és hévvel buzgól- kodtak az egylet iránt, félre álltak. A vezetőségnek ezen közönye bizonyára a sértett hiúságra vagy érzékenységre vezethető indoka; de nem az intézmény iránti elfásult- ságból. Akik éveken át humanizmusból tápláltak a téli hónapokban 70—80 éhező gyermeket, ezeknél be nem állhat a teljes elhidegülés. Hiszen a szegénység nem szűnt meg, sőt ellenkezőleg az idei rossz gazdasági viszonyok, még megnövesztették az éhezők számát. Es ezek az ártatlan kis gyermekek ^ bizonyára nem vétettek senkinek. Ok teljesen ártatlanok abban, hogy a nagyok között folytonosba súrlódás és a jótékonyság rovására, hiúságból egy más ellen törnek. Teljes részvétlenség mellett nyílt meg f. hó 21-én az Izr. Népkonyha. Hiába kerestük ott a jótékony angyalokat kik máskor ott bőségesen szórták az áldást. De megnövekedett az éhezők száma, mert itt nem kérdezik senkitől milyen nemzetségü, milyen vallásu, hanem leültetik az asztalhoz és jól laktatják. Az első napon 51, a második napon 71 és a harmadik napon 80 an ebédeltek a népkonyhában. Négy éves gyermekek és 80 éves aggastyánok egyformán részesülnek a jó meleg ételben. De sajnos a kamara üres, az áldozatkészség a minimumra szállolt. Kérdés, miképen fog az egyesület ilyen óriási közöny mellett boldo gulni, nem lesz-e kénytelen tél közepén a népkonyhát bezárni ? ! Hölgyeim látogassanak el a népkonyhába, nézzék meg milyen jóízűen falatoznak ezek a sápadt arcú, rosszul öltözött szegény gyermekek ! Ez a látvány nagy hatással lesz lelkületűkre. —m—. Iskolai zászlószentelés. Egy félreeső kis faluban, távol a világ zajától, kerülve minden feltűnést, lárma ütést, folyt le f. hó 21-én egy, a maga nemében páratlanul szép ünnepély, mely épen ezért érdemes dicséretre. Még talán a múlt évben történt, hogy a tőketerebesi áll. iskola tantestülete nagy lelkesedéssel fogadta Daubner Sándor urad. számtartó, gondnoksági tag indítványát, melyben a tanuló ifjúság hazafias érzésének felébresztésére, ápolására és ébrentartására, egy iskolai nemzeti lobogó beszerzését indítványozta. A lelkesedés azonban lelkesedésnek, az indítvány maradt volna indítványnak, ha az indítványozó valóban embert meghaladó munkával és fáradtságot nem ismerő kitartással nem hárította volna el a nemes eszme megvalósulásának ezernyi akadályát. Es mikor az ügy a megvalósulás révébe ért — sok küzdelem után — mikor az indítványozónak csak fogadnia kellett volna a megérdemelt elismerést: félrevonulva vett részt az ünnepélyen s e szavakkal verte be az utolsó szöget a a zászlóba : Te szent jelvény ! légy örökre kiapadhatatlan forrása a lángoló ha- zaszeretnek. Es most menj győzedelmes utadra s hódítsd meg azokat a zsenge sziveket, melyeket vezetni vagy hivatva. Az ünnepély sikere úgy a gondnokságot, mint a tantestületet is dicséri. A zászlóanyai méltóságot Andrássy Boris grófnő volt kegyes elvállalni. Az ünnepély műsora egyébként a következő volt : Délelőtt féltiz órakor áldotta meg a zászlót Szaxun Izidor gör. kath. lelkész, tiz órakor pedig Hiszem Kálmán rk. apát plébános, ki a szentelés után remek és nagyszabású beszédet intézett a jelenvoltakhoz. Ekkor kötötte fel a zászlóra Andrássy Boris grófnő az ajándékát, egy gyönyörű, remekmívű arany hímzéssel ellátott fehér selyem szalagot, melyen ez a mondás állott: „Összetartásban van a nemzeti erőnk 1“ Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva, Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Rocké“ eredeti csomagolást. F. IfofTniann-La Roche & Co. Basel (Svájc)
