Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-12-01 / 96. szám

95 szám (1) FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szombat, november 27. hessenek ..." Hát kérem mi sem akarunk rombolni, de ha azt értik ez alatt, hogy a bankközös­séget megszüntetni, rombolás - úgy mi igenis akarunk rombolni. Szép ígéretekkel végzi a szó­zat mondván, hogy haladni fog­nak állandóan, céltudatosan, té­továzás nélkül azon az utón, a mely a magyar államiság teljes kiépítésére, a függetlenség és sza­badság kivivására a nemzeti jó­lét megszerzésére és a demokra- tiknsan liberális haladás biztosí­tására vezeti Hát ugylátszik, hogy kilépésük folytán szükségesnek érzik ezeket ígérgetni. Egy teltétel alatt mi is meg­tudnánk abban nyugodni, hogy a sokat emlegetett kalendáriumi naptól elálljunk, bár nehezen esik, mert mi sem tagadhatjuk, hogy egy-két év a nemzet éle­tében nem sok, ha bár ez pél­dául nekem 85 éves koromban keserű vigasztalás, — de bele­nyugodnánk csak oly feltétel alatt, hogy törvény — a koroná tói is szentesített törvény iaran- csolólag mondja ki, egy bi­zonyos kalendáriumi napra a kü­lön önálló magyar nemzeti jegy­bank felállíttatás át. Ismét kalendáriumi nap! mondja tálán a Kossuth párt. Ámde eh­hez természetesen ragaszkodnunk kell, mert anélkül csak ígéret, a nélkül már is van ilyen törvé­nyünk és látjuk, hogy semmit sem ér! Matolai Etele. — nov. 27. Kossuth Lajos hamvainak átvitele. A magyar nemzet kegyelete f. hó 25-én országos ünnep kereteben móltó nyugvóhelyére helyezte a nemzet atyjának, a hallhatatlan kor­mányzónak hamvait. A budapesti kerepesi úti temetőben diszes mau­zóleumot építettek Kossuth Lajos úgy most is a szerelem világából meríti témáját s ezenkívül egy nagy méretű festményt is küldött „októ­ber 1.“ címmel, mely a bevonuló rekrutát ábrázolja. A miniatura mesterei közül itt van Pálya piaci jeleneteivel, úgy­szintén Rosenmayer, Német, és Ro- mek is. Háry a bűbájos Yelencze festője, Roskovics SzentPétere, Bach- raann hajszálfinoman kidolgozott csendéletével. Magyar tárgyú képet küldött Peszty és Pataky, ki festőkrónikása a régi kurucz kornak. A két jeles Vastagh fivérrel zár­juk ismertetésünket. Mindkettő az állatvilág hivatott művésze. Géza pompás oroszlán, bika és baromfi festményeivel, öcscse az ifjú György ugyanily tárgyú szobraival öregbí­tette a magyar művészek hírnevét. Befejezvén szemléket, nem győz­zük eléggé ajánlani a sikerült állí­tás megtekintését, melynek minden tárgya részletfizetés mellett is meg­szerezhető. A cég ez által is nép­szerűsíteni akarja a müpártolást, a mely igy karácsony felé különben is nagyon időszerű, mert műtárgy­nál szebb meglepetést gondolni sem lehet. A kiállítás megtekintését nap^ pal ajánljuk, mert esti világítás mel lett a képek nem érvényesülnek eléggé jól. emlékének és elhelyezték abban családja társaságában a nemzet ha­lottját. Az egész ország küldöttei­nek részvétele mellett nyílt meg utoljára Kossuth Lajos ideiglenes sírja, hogy méltó örök nyugvóhe­lyére helyezzék azt a halhatatlan emlékű szellemóriást, aki egész éle­tét a nemzet szabadságáért való küzdelemnek szentelte. Zemplénvár- megye — melynek földjén született és amely szemtanúja volt az ő első nyilvános szereplésének — valamint Sátoraljaújhely város — melynek ügyésze volt — szintén küidött- ségileg képviseltette magát a teme­tésen. A vármegye küldöttségét Dókus Gyula alispán — aki a megye nevében koszorút is helyezett a ra­vatalra — vezette és tagjai voltak a küldöttségnek: dr. Búza Barna orsz. képviselő, dr. Adriányi Béla, Deutsch Adolf, Dókus Ernő és hhlerth Gyula. A város koszorúját Búza Barna orsz. képviselő helyezte a ra­vatalra. A koszorú felirata a kö­vetkező volt: „Legnagyobb polgá­rának, egykori ügyészének — Sá­toraljaújhely város“. Választások küszöbén. — Kortesmozgalmak a városi állások betöltése körül. — Alig fejeződött be a képviselőtes­tület újjászervezése, még meg sem alakult az uj képviselőtestület, máris megindultak a kortesmozgalmak az üresedésben levő városi állások be­töltésér e. A legerősebb mozgalom a polgármesteri állás betöltése körül folyik. A város adminisztrációjára legnagyobb kihatással ez az állás van. Ennek az állásnak a betöltésé­től függ, hogy városunk jövőben minő utat fog követni a fejlődésben. Érthető tehát ha élénk izgalommal néznek ez elé a választás elé. A polgármesteri állásra — biztos értesüléseink szerint — eddig ketten pályáznak. Az egyik pályázó Faikas Andor árvaszéki ülnök, a másik Klimó Sándor a „Megyei Általános Bank“ pónztáruoka. Mindkettőnek van némi kis pártja a képviselőtes tületben, de a képviselőtestület túl­nyomó többsége Kiss Ödön eddigi helyettes polgármestert kívánja látni a polgármesteri székben. Kiss Ödön eddig még nem nyi­latkozott arról, hogy pályázik a pol­gármesteri állásra, de azt hisszük, hogy engedni fog a közóhajnak, méltányolni fogja a képviselőtestü­letnek az ő személye iránt edddig is tanúsított ragaszkodását és pá­lyázni fog a polgármesteri állásra. Mi a magunk részéről a város ér­dekében valónak ezidőszerint egye­dül azt tartjuk, ha Kiss Ödönt ül­tetik a polgármesteri székbe. Az ő puritán jelleme, kristálytiszta becsü­letessége biztosíték arra, hogy a város adminisztrácziójában csak a közérdek, a város jövő fejlődésének és boldogulásának az érdeke érvé­nyesüljön. Es ezen a véleményen van — mint — tudjuk — a képviselőtestü­let nagy többsége is, mely eddig is a legnagyobb lelkesedéssel tartott ki Kiss Ödön mellett és az iránta való szeretetének, tiszteletének nem egyszer adta fényes bizonyítékát. Ha a polgármesteri állást betöltik, akkor megürül a városi ügyészi ál­lás. Erre az állásra eddig dr. Rei- chard Salamon h. ügyész az egye­düli pályázó. Egyhangú megválasz­tása biztosra vehető. Heves választásra van azonkívül kilátás a gazdasági tanácsosi állás betöltésénél is. Itt két jelölt áll szem­ben egymással: dr Kellner Győző h. gazdasági tanácsos és Rahnányi Jenő h. városi pénztáritok. Mindkét jelöltnek nagy pártja van a képvi­selőtestületben és igy a választás eredménye előre nem látható. A Richvalszky Ferenc halálával megüresedett városi irnoki állásra szintén két jelölt pályázik. Az egyik Széchenyi Lajos dijnok, h. pénztári ellenőr, a másik Schön Miksa, a raun- kásbiztositó -pénztár volt pénztár­noka. Ennek a választásnak az ered­ménye már előre látható. Itt biz­tosra vehető a Széchenyi megvá­lasztása. Széchenyi már évek óta áll a város szolgálatában és ez idő alatt szorgalmas, lelkiismeretes, pon­tos kötelességtudásával nem egyszer nyert elismerő szavakat a képvise­lőtestület tagjai részéről. Nem hisz- szük, hogy ezt az annyiszor dicsért munkásságot, most ne méltányolná a képviselőtestület. Habár még korai, de máris erős kortesmozgalom indult meg a most szervezendő városi állatorvosi állásra is. A jelenlegi két ideiglenes állat­orvosi állás helyett egy végleges állást szerveznek. Erre az állásra eddig Göndör Herman városi állat­orvos pályázik. Göndörnek nagy ki látásai vannak a megválasztásra, a mennyiben már 2 év óta tölti be köz- megelégedésre ideiglenesen ez állást. Ennyiben tudjuk hű képét adni a készülő választásoknak és az azokra megindult kortesmozgalmaknak. Biz­tosat nem tudhatunk, mert nem is­merjük a képviselőtestületi tagok mindegyikének véleményét, de re­méljük, hogy a választásoknál egye­dül a város érdeke fogja vezetni az uj képviselőtestületet és félretéve miuden személyes szimpátiát, egye­dül az érdemeket fogják mérlegelni. Az izr. népkonyháról. A könyörületes női szivekhez in­tézem soraimat, az anyákhoz, kik szivük minden dobbanásával, minden csepp vérükkel ragaszkodnak gyer­mekeikhez, kiknek van érzékük az éhező gyermekek nyomora iránt. Fájós szívvel tapasztalom, hogy városunk egyik legnemesebb intéz­ménye az „lzr. Népkonyha“ züllés nek indul. Evről-évre nagyobb kö­zöny mutatkozik iránta. A folytonos deficit megemészti a kis tartalék- alapot s igy rövidesen be fog állani a megsemmisülés. Azok a nemesen gondolkodó hölgyek, kik éveken át teljes odaadással és hévvel buzgól- kodtak az egylet iránt, félre álltak. A vezetőségnek ezen közönye bizo­nyára a sértett hiúságra vagy érzé­kenységre vezethető indoka; de nem az intézmény iránti elfásult- ságból. Akik éveken át humanizmus­ból tápláltak a téli hónapokban 70—80 éhező gyermeket, ezeknél be nem állhat a teljes elhidegülés. Hiszen a szegénység nem szűnt meg, sőt ellenkezőleg az idei rossz gaz­dasági viszonyok, még megnövesz­tették az éhezők számát. Es ezek az ártatlan kis gyermekek ^ bizonyára nem vétettek senkinek. Ok teljesen ártatlanok abban, hogy a nagyok között folytonosba súrlódás és a jó­tékonyság rovására, hiúságból egy más ellen törnek. Teljes részvétlenség mellett nyílt meg f. hó 21-én az Izr. Népkonyha. Hiába kerestük ott a jótékony an­gyalokat kik máskor ott bőségesen szórták az áldást. De megnöveke­dett az éhezők száma, mert itt nem kérdezik senkitől milyen nemzetségü, milyen vallásu, hanem leültetik az asztalhoz és jól laktatják. Az első napon 51, a második napon 71 és a harmadik napon 80 an ebédeltek a népkonyhában. Négy éves gyer­mekek és 80 éves aggastyánok egy­formán részesülnek a jó meleg étel­ben. De sajnos a kamara üres, az áldozatkészség a minimumra szállolt. Kérdés, miképen fog az egyesület ilyen óriási közöny mellett boldo gulni, nem lesz-e kénytelen tél kö­zepén a népkonyhát bezárni ? ! Hölgyeim látogassanak el a nép­konyhába, nézzék meg milyen jó­ízűen falatoznak ezek a sápadt arcú, rosszul öltözött szegény gyermekek ! Ez a látvány nagy hatással lesz lel­kületűkre. —m—. Iskolai zászlószentelés. Egy félreeső kis faluban, távol a világ zajától, kerülve minden feltű­nést, lárma ütést, folyt le f. hó 21-én egy, a maga nemében párat­lanul szép ünnepély, mely épen ezért érdemes dicséretre. Még talán a múlt évben történt, hogy a tőketerebesi áll. iskola tan­testülete nagy lelkesedéssel fogadta Daubner Sándor urad. számtartó, gondnoksági tag indítványát, mely­ben a tanuló ifjúság hazafias érzé­sének felébresztésére, ápolására és ébrentartására, egy iskolai nemzeti lobogó beszerzését indítványozta. A lelkesedés azonban lelkesedésnek, az indítvány maradt volna indítvány­nak, ha az indítványozó valóban embert meghaladó munkával és fá­radtságot nem ismerő kitartással nem hárította volna el a nemes eszme megvalósulásának ezernyi aka­dályát. Es mikor az ügy a megva­lósulás révébe ért — sok küzdelem után — mikor az indítványozónak csak fogadnia kellett volna a meg­érdemelt elismerést: félrevonulva vett részt az ünnepélyen s e sza­vakkal verte be az utolsó szöget a a zászlóba : Te szent jelvény ! légy örökre kiapadhatatlan forrása a lángoló ha- zaszeretnek. Es most menj győze­delmes utadra s hódítsd meg azokat a zsenge sziveket, melyeket vezetni vagy hivatva. Az ünnepély sikere úgy a gond­nokságot, mint a tantestületet is dicséri. A zászlóanyai méltóságot Andrássy Boris grófnő volt kegyes elvállalni. Az ünnepély műsora egyébként a következő volt : Délelőtt féltiz órakor áldotta meg a zászlót Szaxun Izidor gör. kath. lelkész, tiz órakor pedig Hiszem Kál­mán rk. apát plébános, ki a szente­lés után remek és nagyszabású be­szédet intézett a jelenvoltakhoz. Ek­kor kötötte fel a zászlóra Andrássy Boris grófnő az ajándékát, egy gyö­nyörű, remekmívű arany hímzéssel ellátott fehér selyem szalagot, me­lyen ez a mondás állott: „Összetartásban van a nemzeti erőnk 1“ Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva, Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Rocké“ eredeti csomagolást. F. IfofTniann-La Roche & Co. Basel (Svájc)

Next

/
Thumbnails
Contents