Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-06 / 19. szám
Tizenkettedik évfolyam. 19. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szombat, márczius 6. POLITIKAI ÚJSÁG Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: MATOLAI ETELE. Előfizetési ár: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS : Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. NegyedUr. BŰZ A BARNA évre ^ korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. pártkérdés-e a bankkérdés. Egyes 67-es politikusok és a 67-es sajtó azt a vádat emelik a függetlenségi és 48-as párt ellen, hogy pártérdekből tolta előtérbe az önálló nemzeti bank kérdését, pártérdekből küzd érte törhetetlen szilárdsággal, pártérdekből sürgeti a gyors megoldást, pártérdekből honija meg ezáltal a koalíció és a nemzet egységét és a párt érdekének alárendeli az ország, a nemzet érdekét. Nézzünk szembe ezzel a váddal. Alaptalan az a vád, hogy a függetlenségi párt tolta előtérbe a bankkérdést. A haladó idő tette időszerűvé azt; a bankszabadalom 1910 december 31-én lejár. A törvényszerű két évvel előbb kell a meghosszabbítást kérni, így lett aktuálissá az önálló nemzeti bank kérdése, azt tehát nem a függetlenségi párt tolta előtérbe, Nem pártérdekből sürgetjük a kérdés eldöntését, hanem az ország érdekéből. Az ország gazdasági életének legfőbb érdeke, hogy a válságos bizonytalan helyzet mielőbb tisztáztassék, hogy az önálló bank felállítására kellő időben előkészüljünk és az átmenet nehézségeinek legyőzésére minden lehető intézkedést előre megtegyünk. Nem pártérdekből, hanem az ország, a nemzet érdekéből küzdünk most teljes erővel az önálló nemzeti bank felállítása mellett. Mert nekünk tántoríthatatlan meggyőződésünk, hogy az önálló nemzeti bank felállítása hatalmas emeltyűje lesz a nemzet anyagi és ezzel szellemi, erkölcsi megerősödésének és az ország gazdasági felvirágzásának is. Es ha most — amit kizártnak tartok — cselszövés, vagy erőszak meggátol abban, hogy az önálló magyar nemzeti bankot megvalósítsuk, ha legyőzetiink, ha verességet szenvedünk, ez kevesebbet árt az önálló bank ügyének, mintha arról önként lemondunk. Mert ha lemondunk, akkor nemcsak az önálló nemzeti bank ügye veszett el, hanem elveszett a nemzet hite és reménye arra, hogy a függetlenségi párt elvei valaha megvalósuljanak ; elveszett a nemzet hite és bizalma az ő képviselői és vezérei iránt. Az ország, a nemzet érdeke, a politikai bizalom, a politikai hit föntartása : a pártok erkölcsi alapjának megőrzése. Eddig a függetlenségi párt elveiből még semmit meg nem tagadott. Azok megvalósítását az 1906-iki paktum alapján, a koalíciós Programm alapján — melylyel kiiz delembe ment, melylyel a választók megbízását vállalta — a koalíció kormányzás tartamára felfüggesztette. A bankkérdés nem volt benne a koalíciós programúiban. A bankszabadalom meghosszabbítása nem képezte az átmeneti kormányzás feladatát, annak meghosszabbítására a tüg- getlenségi pát nem vállalt kötelezettséget. Ebben a kérdésben tehát a függetlenségi pártnak ragaszkodni kell programmjához. Nem pártérdekből, hanem a politikai erkölcs, a politikai becsület parancsából. A koaliczió többi pártj ainak is érdekében áll, hogy olyan párttal legyenek szövetségben, melynek politikai integritása érintetlenül fenn áll. Mi nemcsak, hogy pártérdekből nem, de egyáltalán nem csináljuk a koalíció megbontását. Sőt ellenkezőleg, az egész koalíciót együtt óhajtjuk látni az önálló kartelibank és ha Ausztria ezt el nem fogadja, az önálló nemzeti bank kiküzdői sorában. Az 1867-iki törvényben is biztosítva van az önálló nemzeti bank felállítása iránti jogunk. Az önálló bank tehát nem áll ellentétben a 67-es programmal se, tehát a 67-es politikusok nem térnek el programmjuktól, ha az önálló bank álláspontjára helyezkednek. Ok ezt politikai és er- kölc si integritásuk minden sérelme nélkül megtehetik. Miért nem teszik tehát ? Azt mondják, az uralkodó és Ausztria ellenállása miatt ez amúgy is kivihetetlen, hogy az önálló bank követelése válságra vezet és azt céltalanul felidézni nem akarják. Kossuth Ferencnek február 26-iki beszédéből tudjuk, hogy a király nem ellenzi A cukrászskatulya. Egy zajos múltú barátom harisnyakötőkből, szalagokból, száraz csokrokból és arcképekből gyűjtött színes, mosolygó emlékei közt, megláttam egy cukrászskatulyát. Egyszerű, fényes fehér kemény papi rosból összeragasztott vásári dobozt, oldalán a oég nevével: „Fekete Zsigmond cukrászdája, Budapest, József kőrút 8.“ Zajos múltú barátom aki emlékfoszlányokból kerek meséket ragasztott össze az én mu lattatásomra az ócska skatulya históriáját igy beszélte el: I. Akkor egy fiatal elvált asszonynak udvaroltam. Az asszony alig volt huszonkótéves, molett, fehér arcú, szénfekete hajú, pisze, pajkos, égő csóku. Szerette a teát, amit együtt főztünk s együtt fogyasztottunk el, ugyanegy csészéből, olyan módon, hogy az asszony az ölembe ült s engem is megitatottt. Szerette a jó teasüteményt, miért is én minden egyes újabb látogatása előtt a legfinomabb cukrászkülönlegességek ért kutattam át a várost, Szeretett talán engem is, de ebben — legalább az akkori időben — még nem voltam egészen biztos. A lakásomon mindössze kétszer, vagy háromszor találkoztunk s akkoriban talán a negyedik talált ozásainál vettem ezt a doboz süteményt Fekete Zsigmondinál a Józsefkőruton. II. A csengő hangjára örömmel dobtam el a szivaromat és siettem aj tót nyitni. Az ilyen csecsemőkoru szerelmeknél, az ember még minden egyes randevún kétkedve várja a nőt. hátha nem jön el?! Es kitörő örömmel üdvözli : mégis eljött ! Mégis eljött: pedig künn zord, csúnya téli nap volt. Lesegitettem a bundácskáját, lehúztam kezéről a vékony, szarvasbőr keztyüt s a megfagyott ujjacskák hegyét csókokkal melengettem. A kis asszony egy nagy karosszékbe süppedve tűrte ezt, mint egy negédes, elkényeztetett cica. Azután egyszerre két tenyere közé fogta az arcomat, oda fordította maga felé: — Nézzen meg jól ! — Miért ? — Hogy nagyon hamar el ne felejtsen. Búcsúzzék, el tőlem szépen, mert ma lát utoljára I III. Az ölemben ült, teáztunk, úgy. amint megszoktuk volt : egy csészéből. Az asszony pajkos gyerek módjára hintázta magát az ölemben és jóízűen ropogtatta a teasüteményt. En pedig kérleltem : — Ilyen hamar! Alig hogy megismertem, már is el akar hagyni ! — Kell édes! Kell! Azt hiszi, hogy ón nem szívesen maradnék a magáé ? — De hát miért kell? — Mondtam már : férjhez megyek. Legalább az esküvőig hü akarok maradni a jövendőbeli uramhoz! — Ez túlságos erköicsi skrupulo zitás 1 Ne hagyjon el! Csak a fejét rázta, a szép, fekete hajkoronás, összeborzalt fejét s immár a tizedik teasüteroényt harapta apró fehér fogacskái közzé. — Pompás! Hol vette ezt a süteményt ? — Lássa! — mondtam mélabusan — ma kezdtük meg ezt a skatulyát! Legalább azt várja meg, amig ez a doboz is elfogy ! Kaczagott. Tudja mit? De vigyázzon! Nem sokat nyert vele ! En mértéktelenül szeretek mindenféle édességet. Es kacéran rakott ki maga elé még három darab halálraítélt süteményt. IV. Amikor elment, megszámoltam a teasüteményeket. Nyolcvannégy darab maradt. Jött a következő alkalommal, én hozzá sem nyúltam a dobozhoz, ő azonban gonosszul nevetett és újra nyolc darabot. Harmadszor jött. Elfogyott öt sütemény.; ° Negyedszer hét. Ötödször elfelejtettünk teázni. Hatodszor egy kicsit szeszélyes volt a nő, nem evett meg csak négy süteményt. Ötödször szentimentális volt a nő, a csókja megforrósodott és csak két süteményt evett. Hatodszor a vállarara borulva sirt és nem kórt sem teát, sem süteményt. Azután jöt öt bájos, csókos, szerelmes hónap ; mindennap teáztunk, de soha sem ettünk hozzá süteményt. — Látod 1 — mondta a nő és boldogan fölkaczagott. Ha jól vigyáznak rá és nem pazarolják, örök időkig tart egy ilyen doboz teasütemény 1 V. Amikor a barátom idáig ért el a mesében, kinyitottam a skatulya fedelét. Üres volt. — Most már üres 1 — mondta nevetve. — Hát mégsem tartott örökké ? — Nem a hatodik hónapban meglátogatott egy másik idegen asz- szony. Az három vizit alatt elfogyasztotta az egészet. Benda Jenő. Sirolin Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti* a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tiileiietegségek, hurutok, szamár* köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehé“ eredeti csomagolást. F. Hoffmaun-La Roche & Co. Basel (Svájc) Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara tiVegenícint 4.— korona. Lapunk <5 olda.1.
