Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-06 / 19. szám

19 szám (2) FELSOMAGYARORSZAGIHÍRLAP Szombat, márczius 6. az ünálló kartell bank felállítását. Tehát Ausztria ellenállása áll csak törekvéseinkkel szemben. Ezt az ellentállást legyőzni, meg­törni országos és nemzeti érdek. Erre pedig az egységes magyar nemzet minden esetre képesebb, mint a magára hagyott függet­lenségi párt. A 67-es politikusok is egysé­ges pártalakulást kívánnak az ország, a nemzet érdekében. Ezt az egységes pártalakulást, az egyetértő küzdelmet az önálló (esetleg kartell) bank megvívá­sáért folytatott küzdelem igényli most elsősorban. Miért nem álla­nak a 67-es pártok e küzdelem­ben a 48* as és függetlenségi párt, a nemzet, az ország ügye mellé, mikor ez pártprogrammjuk sérelme, nélkül politika^ erkölcsi integritásuk érintetlenségével meg­tehetik és miért követelik a füg- getlenségi párttól a lemondást, a pártprogramm megtagadását. A parlament többsége az or­szág többségéi képviseli: az or­szág többségének akarata iránti tisztelet is erre kötelezi a 67-es pártokat. Az a loyalitás, amely- lyel a függetlenségi párt három éven át viseltetett a 67-es párt iránt, az is kötelezné e pártokat arra, hogy a bankkérdésben ha­sonló loyalitást tanúsítsanak a függetlénségi párttal szemben. Mert ha ezt nem teszik, akkor igenis a 67-es pártokat illeti a vád, hogy az ország érdekét alá­rendelik a párt-érdekeknek. Párt­érdekből törnek arra, hogy a függetlenségi pártot lejáratván, saját pártjukat erősítsék. Pártér­dekből akarják meggátolni az önálló bank létesítését, hogy a függetlenségi elvek megvalósit- hatatlanságát demontsrálják. Ezt a súlyos vádat emeli akkor ellenünk az ország, a nemzet, melynek érdekét pártjuk érdeké­nek alárendelik. Ismerem a 67-es pártok sok tiszteletreméltó tagját, becsülöm hazafias gondolkozásukat és azért hiszem és remélem még, hogy a nemzetnek és a történelemnek ezt a súlyos ítéletét nem hívják ki maguk ellen, hanem egységes erővel támogatják a kormányt most, az önálló kartell bank fel­állítása iránti küzdelmében Ausz­triával szemben és ha ennek ma­kacsságán az önálló kartell bank felállítása hajótörést szenved, akkor mindannyian — a 67-es pártok is — követjük Kossuth Ferencz példáját és az önálló bank alapjára állva ezzell győ­zünk, vagy bukunk. Miért nincs magyar ipar ? Napirenden van nálunk a panasz, hogy nem lehet a magyar ipart pártolni, mert nincs megfelelő ma­gyar ipar. De hogy miért nincs iparunk, vagy hogy mikópen le­hetne magyar ipart teremteni, arról bölcsen hallgatnak azok, akiknek panaszra nyílik az ajkuk. Mi csak panaszkodni tudunk, de hogy igye­kezzünk bajunkon segíteni is, arra igazán nem vagyunk kaphatók. Vár­juk mig majd más segít rajtunk és ha akad ilyen segítő, akkor is in­kább megszóljuk és ahelyett, hogy segítségére lennénk, mindenféle aka­dályokat gördítünk elé különféle újabb, lehetetlen kívánságok alak­jában. Magam is iparos vagyok és — sajnos — nagyon érzem iparunk iránti ellenszenvet. Megpróbálom hát elmondani azt az okot, mely miatt nem tud iparunk arra a fokra emelkedni, amelyen a nyugati álla­mok ipara áll. Igyekezni fogok fel­tárni azt a körülményt, mely nélkül nemcsak a külföldi államok iparát meg nem közelíthetjük, de egyálta­lán nem vagyunk képesek közepes fokot sem elérni. Ez az ok, hogy iparosaink a tár­sadalom legunintelligensebb elemei­ből kerülnek ki. Ritkaság számba megy, hogy ha valamelyik iparos négy elemi osztály előképzettséggel bir^Ha valaki négy középosztályt végzett az inkább Írnoknak megy- mintsem ipari pályára. Inkább ten, gődik 30 forint havi fizetéssel mint írnok, mintsem 4—6000 korona évi jövedelemmel iparos legyen, mert az Írnek ur, az iparos pedig csak amolyau szedett-vedett ember, aki semmi kvalifikációval nem bir. Hát igaz, hogy érettségit tett iparost kevesett találunk, de meg a 2—4 középiskolai előképzettségüek sem igen hemzsegnek az ipari pá­lyán, — de hát ennek nem mi ipa­rosok vagyunk az oka, hanem a társadalom, Az a társadalom, mely a munkát megveti a munkával fog­lalkozókat kiközösíti a kebeléből és csak azokat tekinti embereknek a kiknek a neve előtt ott díszeleg ez a két betűs szó : dr. vagy akinek keze nem kérgesedik meg a kala pácstól, fűrésztől gvalutól stb. Nálunk a kvalifikációt az iróasz tál adja. Ha valaki Íróasztal mellett görnyed éjjel-nappal, legyen az bár minden képzettség híján, megfelelő kvalifikációval bir ahhoz, hogy a társadalom belóletóben részt vegyen. Pedig nincs igaza a társadalomnak. Kvalifikációt nemcsak könyvekből való tanulással, hanem az ipar ren­des megtanulásával is lehet sze fezni. A 3—4 évi tanuló idő, az 5—6 évi segédi idő szintén kvalifi­kál. Kvalifikál az ipar üzósére. De hogy mennyibe tekintik ná­lunk az iparost, álljon itt például a következő eset, mely velem, e so­rok írójával esett meg. En már 20 éve vagyok Ujheiybeu önálló iparos és büszkén állíthatom, hogy sem üzleti működésem, sem privát éle tem ellen soha a legkisebb panasz sem merült fel. Joggal elvárhat nánk tehát, hogy irányomban kellő tisztelettel viselkedjék bárki is. De csak. várhatnám, mert — ugylát- szik — hiába várok. A múltkor ugyanis hivatalos ügyben elmen­tem egy helybeli hivatal főnöké­hez. Bemutatkoztam neki és elmond­tam neki jövetelem célját, illetve csak akartam elmondani, mert be­szédem közben a hivatalfőnök ur úgy rámripakodott, hogy jobbnak láttam odább állani és inkább kárt szenvedni, mintsem ennek a kvali­fikált urnák kvalifikálhatatlan ripa- kodását hallgassam. Természetes dolog, hogy ezek után elmegy az embernek a kedve attól, hogy fiából iparost neveljen, még az esetben is, ha a fia csak 4 középiskolát is végez. Tisztességes bánásmódot kívánunk az iparosokkal szemben. A társada­lomnak be kell látni, hogy az iparos ép úgy megszerezte mestersége üzé- séhez a kvalifikációt, mint akár az ügyvéd, vagy orvos az övékhez. Ha majd ez álláspontra helyezke­dik a társadalom, ha majd elösme- rik, hogy az iparost ép az a jog illeti meg a társadalomban, mint a lateiner pályán levőket, vagy hiva­talnokokat; akkor beszélhetünk in telligens iparososztályról, akkor mennek majd — ép úgy mint Né metországban — érettségit tett em­berek ipari pályára és akkor beszél­hetünk majd a külföldihez hasonló nívón álló magyar iparról. Akkor bátran kiállthatjuk szerte ez ország­ban, hogy: pártoljuk a magyar ipart! Addig azonban, mig nem győz a jobb belátás, ez a jelszó is csak üres frázis. a. A mi parlamentünkből. — Városi közgyűlés. — Rövid, alig egy órás közgyű­lést tartott t. hó 3-án a város képviselőtestülete. Mintha égett volna a a ház telettük, oly sietős gyorsasággal tárgyalták le a na­pirendet. Felszólalás csupán egy tárgynál volt, de ott is elfogad­ták a tanács javaslatát. Szóval a hangulat a lehető legkedvezőbb. A képviselőtestület tagjait — ugylátszik — áthatotta a márciusi levegő fuvallata, mert még jófor­mán el sem hangzottak a refe­rens szavai, máris egyhangúlag dörögték, hogy: megadjuk, meg­adjuk. Különösen Isépy István képvi­selőtestületi tag urat fogta el a láz, mert ő azt is meg akarta adni, amit nem is javasoltak. Az adóügyosztálynál még 1906-ban előfordult szabálytalanságokért a miniszter most több tisztviselőt sújtott pénzbüntetéssel. Ennek az ítéletnek a bejelentésénél Isépy István indítványozta, hogy a Val- kovszky Elekre kiszabott ötven korona pénzbüntetést fizesse ki a város. Es ez az egy pont volt az, amit nem adtak meg, mert — nem a tanács indítványozta. Ha a tanács indítványozta volna, még ez is keresztül ment volna, — sőt — azt mondják —hogy ezen az ülésen az orthodox hitközség fürdőjének csatornázására is meg adták volna az engedélyt. De ezt csak azért, mert — Némethy Bertalan nem volt ott. De ha már elmondjuk, hogy Némethy Bertalan nem volt ott, konstatálnunk kell azt is — mert az igazság kívánja — hogy nem voltak ott többen, sőt legtöbben. A 130 képviselőtestületi tag kö­zül csupán 22 tartotta érdemes­nek, hogy a gyűlésen megjelen­jen és a polgárságnak a válasz­tások előtt tett Ígéretét beváltsa. A többi — az fütyül a közér­dekre, a kötelességérzetre, meg a polgárságra. Ráérnek ők ezek­kel a választás előtt egy héttel is törődni. A polgárság pedig hagyja magát továbbra is tév­útra vezetni és felülve majd a választások előtt felhangzó hang­zatos frázisoknak — újból meg­választja majd őket, hogy kezd­hessék ott, ahol elhagyták. A rövid lefolyású, jó hangulat­ban lefolyt gyűlésről az alábbi tudósításunkban számolunk be részletesen. Megnyitás. Lassan gyülekeztek a képviselő- testület tagjai a közgyűlésre. Három órakor — amikorára a gyűlés kez­dete volt hirdetve — még alig 2—3 ember volt a terembe. Körül­belül i/4 4 óra lehetett, mikor Kiss Ödön h. pogármester megnyithatta a gyűlést. Jelen volt akkor: Rose József, Bánóczy Kálmán, Behyna Miklós, Miklóssy István. Bessenyey István, Kincsessy Péter, Matolai Etele, Szedlák János, Zinner Henrik, Hericz Sándor, Gáthy Géza, Krausz Lipót, Zombory János, Horváth Gyula, Armágyi János, Isépy István, dr. Chudovszky Móric, Majoros Gyula, Widder Gyula, Alexander Vilmos, Kulics János, Szőlősy Arthur képviselőtestületi; dr. Reichard Sa­lamon, Pataky Miklós, Rakmányi Jenő, Farkas Andor, Schmied Lajos, Kérészy Gyula és Mitrik Mihály előljárósági tagok. Kiss Ödön h. polgármester rövid szavakban üdvözölte a megjelente­ket és megnyitotta a gyűlést. Tárgyalás. Az első tárgy a Komendovics Ágoston tulajdonát képező ingat­lan átíratásához szükséges nyilat­kozat elfogadása volt. A képviselő- testület a nyilatkozatot névszerinti szavazással egyhangúlag elfogadta. Nyomárkay Ödön és társaival kö­tött szerződés elfogadása tárgyában — tekintettel arra, hogy a képvi­selőtestületi tagok 2/3-ad része nem volt jelen — az ápr. 5-ére össze­hívandó újabb közgyűlésen fognak határozni. A polgármester azon bejelentését, hogy a vízvezetéki dijak behajtásá­hoz egy végrehajtót és egy dijno- kot ideiglenesen alkalmazott, — jó­váhagyólag vették tudómásul. Schweiger Ignácz volt vásárvám* bérlő bejelentette, hogy bérleti ideje alatt 4 országos vásár-nem lett megtartva és ezekért szerződése ér­telmében 30—50 korona kárpótlási összeget kér, — A város helyt adott a kérelemnek és a kért 200 korona kárpótlási összeget megadta. Tudomásul vették a törvényható­sági bizottság határozatát, melyben a város 1908. évi költségvetését jóváhagyja. Pataky Miklós városi főjegyző­nek 980 korona nyugdijhátráléka van. Pataky Miklós — szerzett jo­gaira hivatkozva — kérte, hogy Vízvezetéki és csatornázási berendezéseket jutányos árban tartását csekély évi dij mellett vállalok. Uj berendezéseket ; házi vízvezetékek jókarban részletfizetésre is eszközlök. Magam a nagyérdemű közönség b. pártfogásába ajánlva, maradok kiváló tisztelettel í FAC1NI QUIR1N0 Sátoraljaújhely Andrássy-utcza *2. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents