Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-08 / 37. szám

Tizenkettedik évfolyam. 37. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szombat, május 8.'^ POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: MATOLAI ETELE. Ür. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed­évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. jtiiért van állandóan válság? Most, hogy a koronás magyar király megszállt budavári palotá­jában, hogy a magyar válság megoldását alkotmányos keretben kisértse meg : úgy az osztrák sajtó, mint a magyar sajtónak az a része, mely évtizedek óta ma­gyar kenyéren nagygyá hizva odaadó hűséggel szolgálja az osztrák politikát — összehord tücsköt-bogarat a válság okairól és képtelennél képtelenebb esz­közökkel igyekszik a magyar köz­felfogásba a lemondó kishitűséget beoltani. Szeretik szemére vetni a koa­líciónak, hogy nem valósította meg a paktum egyik pontját, a melyre pedig vállalkozott, de meg akarja valósítani az önálló bankot, ami pedig nincs a pak­tumba befoglalva. És hogy e miatt keletkezett a válság. Minthogy ha a koalíciós kiala­kulás is nem egy formája volna csak Magyarország állandóan vál ságos helyzetének. És minthogy ha a koalíciós kormány lemondásával keletkező A virágokról. Irta és a Kazinczy körben felolvasta: dr. Búza Barna. Tulajdonképen semmi értelme sincs annak, iiogy az ember a virá­gokról felolvasást tartson. Számos okból. Es itt úgy sorolhatom fel az okokat, mint az egyszeri pap, akitől számonkérte a püspök, hogy miért nem harangoztak, mikor ő a köz­ségbe érkezett s azt felelte rá, hogy ennek, méltóságos uram, ezer oka van. Először azért, mert nincs ha­rangunk. A többi okokra aztán nem volt a püspök kiváncsi. így vagyok a virágokkal. Miért nem okos dolog felolvasni a virá­gokról ? Ezer okból. Először azért, mert okos ember nem olvassa, ha­nem élvezi a virágokat. Körülbelül úgy vagyunk a virágokkal is, mint a csókkal, amelyről régen Írva va­gyon a bölcs igazság, hogy a csó­kot gyakorold, ne magyarázd. Mert egész bizonyos, hogy amelyik tudós száz kötet bölcsészeti és élettani, meg históriai könyvet elolvas és ezek nyomán újabb tiz kötet tudo­mányos könyvet megír a csókról (ez nem képtelenség, Németország­ban sok ilyen bolondság megesik), — annak a tudósnak szászadrész- annyi fogalma se lesz a csókról, válság egy egészen uj keletű po­litikai és alkotmányjogi helyzetet teremtett volna és nem természe­tes folyamánya volna annak az állandó válságnak, amely az 50-es és 60 as években érte el tető­pontját és a melyet a königraetzi vereség következtében sietett Ausztria 1867-ben nem megoldani, hanem csak néhány évtizedre el- ódázni. Nem történik itt ma semmi olyan dolog, ami újdonság számba menne, mert ez a mostani válság­osak az a régi dal, amely mindig uj marad .• az összbírodalmi eszme őrjöngése. Hogy a koalíciós paktum mit tartalmaz és mit nem tartalmaz, — arról talán jobb volna éppen az osztrákoknak és közösügyes hazai elvbarátainknak nem be­szélni ! Mert azt, amit a paktum tar talmaz, megvalósította a koalíció egészen az általános választói jogig, amely a függetlenségi párt­nak sarkalatos programmpontja és amelyet ez a párt hajlandó bármikor sürgősen is megvalósi tani. Hogy az önálló bank nincs mint egy huszesztendős fiúnak, aki orgonaillatos májusi estén csak egy szál csókot is kap egy tizenhat- esztendős kis leánytól. Hát épen igy a virágról se olvasni. p!áne fel­olvasni kell, hanem gyönyörködni benne. Es akinek nincs fogékony­sága ahhoz, hogy egy szál gyöngy­virágban, egy kis nefelejtsbcn gyö nyörüséget találjon, annak ugyan hiába tart előadást a virágok szép sógéről akar maga Firduszi vagy Heine Henrik is. Aminthogy viszont bizonyos, hogy ha szép szelíden el­nézek sokáig egy virágba borult cseresnyefát, sokkal többet tanulok a virágok gyönyörűségéről, mint ha három tudós könyvet olvasok el felőle. Es aztán minek is zavarjuk mi most a mi szép, szelíd és ártatlan virágainkat, mikor ki tudja, lent a Duna partján nem fognak-é pár nap mu’va sokkal veszedelmesebb virá­gok, magyar fiuk szivéből fakadó piros vérrózsák nyiladozni. Nem, akkor már csak inkább be­széljünk a gyöngyvirágról és a ne­felejcsről. Ez az én kedves két vi­rágom. A nefelejcs, amelynek a bokraiból mintha szőke lányok kék szemei mosolyognának ránk, édes, szelíd kék szemek, amelyek moso iyognak, mikor a nap süt, sírnak, benn a paktumban ? Hát vájjon a 2°/0-os kvótaemelés benne volt-e, vagy benne volt e a tisztifizetések és a legénységi zsoldnak feleme­lése és nem inkább voltak e ezzel szemben az összes katonai kérdé­sek közös megállapodás szerint kikapcsolva? Vagy talán Bosznia és Hercegovina annexiója, a szerb határszélek megszállása, vagy az osztrák áruk törökországi boykott- jának ötve nhárom milliónyi vált* ságdija bent volt-e abban e pak­tumban, amelyről azt hangoztatják, hogy az önálló magyar bank nem volt benne és azért nem lehet most megvalósítani ? Az önálló magyar bankot akár­hány szentesített törvény bizto­sítja, annak semmi szüksége sincs arra, hogy paktumba is foglalják, mert hiszen törvényes határidő­ben magától is esedékes, de vájjon azt a többi kérdést miféle törvények t ólták előtérbe ? Pedig ezek a sok százmilliót jelentő kérdések ma már a fel­emelt kvóta arányában nehezed­nek a magyar nemzetre, éppen úgy, mint a többi rendes, közös kiadások ! Talán jobb volna inkább arról mikor esőcsepp csillog rajluk, de nem csalnak meg soha. Különös is, hogy a férfiak mégis inkább a lányszemek után szaladnak, ame­lyek pedig mosolyognak is, sírnak is, de bizony meg is csalnak akár hányszor. Es a gyöngyvirág, hihetetlenül gyöngéd művészettel megalkotott kicsi fehér csengettyű kelyheivel és avval a kimondhatatlanul édes illatával, amelyben mintha folytono san szépséges asszonyok csókjai csattognának. Igazán, ha úgy van, ahogy Petőfi mondja, hogy az illat a virág beszéde, akkor a gyöngy­virág idata nem beszéd, hanem száz meg száz apró ezüstcsengettyü lel két elringató bűbájos, mámoros csen­gése. Ez a két virág volt az én első szerelmem. Azóta jöttek más virá­gok, itt-ott eleven virágok is, de ha valami nagyon jó! esik nekem, ha nagyon szépnek akarom látni a világot, még ma is mindig a gyöngy virágra és a nefelejcsre gondolok. Húsz esztendős koromban mindig arról álmodoztam, hogy ha nekem a jó isten egyszer ezer hold földet adna, én azt mind felszánt,atnám és bevetném felét nefelejcscsel, felét gyöngyvirággal. Micsoda gyönyörű­ség lenne órák hosszáig mindig a régebbi paktumról beszélni, mely még ezelőtt 42 évvel kelet­kezett és amely 1867-iki törvé­nyek címén ismeretes. Mi van példának okáért ennek a törvény­nek XII. t. c.-ével; van abból talán már csak egy pont is a törvény szellemében megvalósítva ? Magyarország állandó válságos helyzetének magva semmi egyéb, mint a meghozott és szentesített törvényeknek egyoldalú végrehaj­tása. Összes törvényeinknek az a része, amely a nemzetre kötele­zettségeket ró, gyorsan és pon­tosan foganatosittatik ; de az a része, amely jogokat biztosit a nemzet számára : évszázadok óta nem tud intézményekben meg­valósulni. A nemzet az ő íelje- sitményét mindig önként nyújtja, de az ezzel szemben kijáró jogai megvalósításáért örökös küzdel­met kell folytatnia. Lényeg helyett mindig csak a látszattal kell beérnie, s mindig abban az örökös küzdelemben, a melynek eredményes látszata is alig van, — akaratereje elernyed, kitartása csökken, mert nem tud soha egységes tömör erejében érvényesülni. gyöngyvirág és nefelejts közt sé­tálni. Megáilani a birtok szélén, vé­gignézni tenger messzességen és nem látni egyebet csak fehér sző­nyeget, meg égszínkék szőnyeget és a mosolygó kék égre visszamo­só lyogna az ugyanolyan kéK föld és a szellő lebbenésére sok sok mil­lió apró fehér harang ringadoziia és szállana szerteszét az édes illat, amelyről nem tudni, illat-é, cseu- getyűszó-e, vagy apró szép virágok égbe szálló imádsága. De hát a jó isten úgy gondolta, hogy ilyen tékozló emberre nem lehet rábízni ezer hold jó magyar szántóföldet és igy az én ezer hol­das gyöngyvirágvetésem még min­dig csak az ábrándjaimban fehérlik. Sőt kénytelen vagyok bevallani, hogy ha ma mégis meglepne a jó isten avval az ezer holddal, vagy mondjuk Markovics János bátyám, a telekkönyvvezető valamely égi sugallat hatása alatt átírna rám a Wi dischgrätz herceg birtokából szép ezer holdacskát, hát én ma már az ábrándjaimmal 50 percentnél is sok­kal kevesebb percentre kiegyeznék és bizony a végén megelégednék tiz hold nefelejcsvetéssel is, konsta­tálván, hogy azért ezer hold buza- vetés is elég poétiKus dolog. Tetszik látni, igy bánik velünk az Nagymihályi Sör- és Malátagyár Részvénytársaság. Gyárt: Márciusi, Korona és Casinó sört. Sátoraljaújhely i főraktár: Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus-utcza. Zemplénmegyei képviseleteink : Mezőlaborcz, Sztropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmecz, Perbenyik és Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállitanak. Lapunk 6 oldal,

Next

/
Thumbnails
Contents