Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-13 / 4. szám

FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, január 13. 2. ) Csatlakozik az 0. M. K. E. s rokon érdekkópviseletekáltal indí­tott nagyarányú mozgalomhoz. 3. ) Résztvesz a Budapesten ja­nuár 17-én tartandó országos til­takozó nagy gyűlésen. 4. ) Felkéri a kerület orszgy. képviselőjét, hogy az adójavasla­tok tárgyalása alkalmával az ipa­ros, kereskedő és honoratior osz­tály érdekeit sértő rendelkezések ellen szavát a törvényhozásban felemelni szíveskedjék. Ez után Schön Sándor elnök a közgyűlés nevében köszönetét mond előadónak szép előadásáért és köz­hasznú fáradozásáért, köszönetét mond az Ipartesoület elnökének a terem átengedéséért és a hallgató­ságnak a szives megjelenéséért; ez­zel a gyűlést bezárja. Egy havi közigazgatás. A közigazgatási bizottság í. hó 11-én, hétlőn d. e. tartotta ez évben első ülését. A bizottság ezen ülése nem volt hiján az ér­dekesebb tárgyaknak sem. Kiváló lontosságot tulajdonított ennek az ülésnek különösen az albizott­ságok megalakítása és az a tény, hogy ezen az ülésen indult meg az a mozgalom, mely Zemplén- vármegye közönségét van hivatva sorompóba állítani a calabriai földrengés által nyomorba jutot­tak segítésére. A bizottság üléséről az alábbiak­ban számolunk, bo részletesen : Megnyitás. Pontban 9 órakor nyitotta meg Meczner Gyula főispán a bizottság ülését. Jelen voltas : Dókus Gyula alispán, Thuranszky fjaszló főjegyző, Bernath Aladar és ísépy Zolian tb. főjegyzők, Mizsák József aljegyző, Pintér István árv. ülnök, Lockerer Lőrinc dr. t. főügyész, üomogyi Bertalan t. aiügyesz, Eiserth István kir. üg) ész, Eisenmau Oszkár kir. pénzügy igazgató, Beregszaszy István Kir. tanfeiügyeiő, Hönsch Dezső mű­szaki tanácsos referensek és a vá­lasztott bizottsági tagok közül: gr. Audrassy Bandor, Fejes István, Le- hocky Endre, Maiiatn József gr,, Nagy Barna, Nemthy József, Seuy- nyey Miklós,br. és Széchényi Ernő gr. A főispán bejelentette, hogy Ma tolai Eteie felmentését kerte az ülés­ről. Majd üdvözölte Széchényi Ernő és Maiiatli József grófokat. E.őbbit a bizottsági ülésen való első meg­jelenése alkalmából, az utóbbit belső titkos tanácsossá való kinevezése alkalmából. Indítványára a bizottság Mailáth gróf kinevezése feletti ürö­mének jegyzőkönyvben ad kifeje zést és azt kivonatban a kitüntett- nek is megküldi. Alispán jelentése. A közigazgatási bizottság kebelé­ből alakult albizottságok megválasz­tására került a sor. Azonban, mert a választás titkos, mig a szavazatok beadatnak, az aiispáni jelentést ter­jesztette elő Thuranszky László fő jegyző. Az alispán jelentése személy ügyek'• szabadságolások, kinevezózek, athe' lyezósek, stb. bejelentésével kezdő­dött, vármegyében előfordult vétsé­gek és bűnesetekről azonban nem terjesztett elő jelentést az alispán, mivel a IV. sz. csendőrkerületi pa­rancsnokság erre vonatkozó jelen­tése a bizottsági ülés napjáig be nem érkezett. — Tüzeset 7 fordult elő. Kivándoroltak december hóban 564 en, visszatértek 85 en. Útlevél 554 kérelmeztetett és ugyanannyit engedélyeztek. 1908. évben 2815 útlevél állíttatott ki. Adóbehajtások állandóan folynak. Az adóhátrálék csekély. A fősoro- zási előmunkálatok folyamatban van­nak. Utóállitáson Sátoraljaújhelyben 4. szám (2) előállt 13 egyén, besoroztatott 10 ; Homonnán előállt 26 egyén, beso roztatott 8. — A sárospataki Bod- roghid építését január 2 án engedé­lyezte a keresk. miniszter 344582 kor. 86 fillér költséggel. — A bor­vétel megyeszerte pang. A sárospa­taki járásban egy kis hordó bor ára 45—60 korona. Az állategész­ségügy kielégítő, a száj és köröm­fájás megszűnt. A lépfene és sertés- orbánc elvétve előfordult a megyé­ben. A közegészségügyi állapot kielé­gítő, habár ragályos betegség miatt a vármegye egyes községeiben az iskolai előadások szünetelnek. A köz- igazgatás menete kifogástalan. A1 ispáni iktatóba beérkezett december hó folyamán 2109 darab, közig. biz. 568, közp. vál. 2, elnöki 9, összesen 2658 ügydarab. Választások, Az aiispáni jelentés felolvasása után Nagy Barna biz. tag, aki ísépy Zoltán tb. főjegyzővel a szavazatok összeszámlálásaval volt megbízva, bejelentette a választás eredményét. Megválasztattak : Fegyelmi választmányba'. Választott tagok. Mailáth Jószef gr. és dr. Molnár Béla; póttag: Széchenyi Ernő gr. — Állami közegek : Eise- man Oszkár és Beregszaszy István ; póttag: Hönsch Dezső. Er dóügyi albizottságba : Elnök: Sennyey Miklós br., alelnök: Ma- tolai Etele, tag: dr. Molnár Béla Vármegyei pót- és útadó ügyekben felszólamtóküldöttségbe: Matolai Etele, Sennyey Miklós br., Széchenyi Ernő gr. és Fejes István. Gyámügyi felebbviteli küldöttségbe: Fejes Zoltán, Nemthy^ József, pót­tag •• Matolai Etele. Másodfokú erdei kihagási bíróságba \ Fejes István, Széchenyi Ernő gr. Matolai Etele és Mailáth József gr. — Szakértők: Bárczy Balázs, Meny- hárd Lajos, Malonyay Ferenc és Phihip Károly. Mezőgazdasági munkások és munka­adók közt felmerült vitás ügyek elbí­rálására alakított albizottságba : Andrássy Sándor gr., Széchenyi Ernő gr., Nemthy József, Nagy Barna; póttagok : Dehoczky Endre, Mailáth József gr., Molnár Béla és Sennyey Miklós br. Fogházfelügyelői bizottságba: Dókus Gyula, Alatoiai Etele; póttagok: Fejes István, Széchenyi Ernő gr. Tanügyi és tanítói nyugdíjalapra ügyelő választmányba'. Széchényi Ernő gr., Matolai Etele. Kórházakat vizsgáló küldöttségbe: d) sátoraljaújhelyi közkórház vizs­gálatara: Nagy Barna és Fejes Ist­ván ; b) nagymihályi és homonnai közkórnáz vizsgálatára: Lehoczky Endre és Vladár Emil; c) sárospa­taki főiskola és községi kórházak megvizsgálására: Nagy Barna és Molnár Béla; d) királyhelmeczi „Mailath“ magánkórház vizsgálatára : Sennyey Miklós br. és Széchenyi Ernő gr. A közegészségügyi bizottság kiegé­szítéséül (az 1886. évi XfV. t.-c. 160 §. alapján :) Hönsch Dezső és Szokolay Emii műszaki tanácsosok, Kincsessy Péter és Widder Gyula gyógyszerészek. 2 örvényhatósági központi iparta­nácsba-. Ebiért Gyula, Behyna Mik­lósi ; póttagok: Gyarmathy Béla és Zombory János. Kinevezte ezenkívül a főispán a gyámügyi és felebbviteli küldött­ségbe tagokul: Sennyey Miklós br. és Széchenyi Ernő grófot; póttagul Matolai Etelét. Aljegyzők referádája alapján Gondos Mór er- dőbényei, Reder Herman tarcali és Friedman Náthán erdőbényei izr. hitközségi anyakönyvvezetők vá­lasztását megfelelő képesítés hiján nem vették tudomásul. 46 . kivételes nősülési engedély iránti kérelem érkezett be, vala­mennyit pártol éiag terjesztették fel a honvédelmi miniszterhez. A szerencsi főszolgabíró a tisza­luci gyalog csendőrőrs helyett lovas csendőrős felállítását kéri. Kérelmét páriolólag terjesztették a belügymi- nisztarhez. Sátoraljaújhely város rendőrkapi­tánya Burger Armin tejhamisitási ügyében az előbbi Ítélethez hasonló ítéletet hozott anélkül, hogy a köz- igazgatási bizottság által az ujra- felvétel elrendelése alkalmával előirt kérdésekre a tanukat kihallgatta volna. A közigazgatási bizottság az ítéletet megsemmisítette és a tanuk újbóli kihallgatását a már régebben megállapított kérdésekre rendelte el. Egyben erélyes hangon utasította a rendőrkapitányt, hogy a közigazgatási bizottság utasításai­nak ezentúl mindenkor feltétlenül engedelmeskedjék. — Néhány is­kolai számadás tudomásul véteie után a t. ügyészek terjesztették elő jelentéseiket, me­lyek közt egyedül a varánnói rabbi ügye érdemel említést. Wechsler Soma kérte a bizottságot, hogy felfüggesztése alatt járó fizetését állapítsa meg. A bizottság — tekin­tettel arra, hogy anyakönyvvezetői fizetése nem volt — csupán a vá­lasztott bíróság által megítélt heti 20 korona kifizetését rendelte el. Kimondotta azonban, hogy ez a ha­tározat 15 nap alatt csak birtokon kívül íelebbezhető. Árv. elnök jelentése szerint az 1908. év fo­lyamán az árvaszékhez tartozott 38223 kiskorú, 12224 gondnokolt. Beérkezett 31634 ügydarab, ebből csupán 12 hátralék maradt. 214 gyám és godnok van az év végével még számadási kötelezettségben. Ujhely városnál volt az 1908. év folyamán 1498 kiskorú és 75 gond­nokolt. Beadvány érkezett 2274, mely hátrálék nélkül feldolgozta­tott. T. főorvos. Lőcherer Lőrincz t, főorvos jelen­tése szerint a közegészségügyi ál­lapot a megyében rendes. A vör- heny megyeszerte megszűnt és most csak elvétve egy-két község­ben fordult elő ragályos betegség, de sehol sem járványszerüleg. Pro Calabria, A főispán bejeleti, hogy a kor­mánytól felhívást kapott a calabriai földrengés által nyomorba jutottak felsegitésére Zemplén vármegy ében indítandó akció kezdeményezésére s felkéri a bizottság tagjait, hogy az akció mily irányban való veze­tésére adjanak véleményt. Mailáth József gróf a gyűjtést köröző ivek kibocsátásává! s kabaré, esetleg bál rendezésével véli meg­oldhatónak. Fejes István nem hive a bál, vagy kabaré rendezésnek. Véle raénye szerint Ujhelyben a főispán elnöklete alatt egy központi bízott ság volna alakítandó, mely az ala­kítandó járási, esetleg helyi bizott­ságok utján rendezné a gyűjtést. A bizottság elhatározta a köz­ponti bizottság szervesését s ki­mondotta, hogy abba kivétel nél­kül belép. A bizottság kiegészítését a főispánra, a gyűjtés részleteinek megállapítását pedig a központi bizottságra bízta, Kir. ügyész jelentése ezúttal kiválóan érdekes és fontos volt. A jelentés szerint a rablétszára az év végével 364 volt, ebből 353 elitéit, 6 felebbezés alatt levő, 5 vizsgálati fogoly. A rablét« szára májusban volt a legnagyobb : 540 fő és februárban a legKiscbb; 202 fő. A foglyok nagy része ma­gyar, idegen ajkú 45 százalék volt, de ebből is 30 százalék birta a ma­gyar nyelvet. A szőlőmunkák jelentékeny hasz­not hajtottak az elmúlt évben. A rabok dolgoztak 71100 munkanapot, ez alatt kerestek 82682 koronát, ebből tiszta jövedelemként kapott az állam 26698 kor. 14 fillért. A rabok 14220 koronát kaptak. Schweitzer érdeme. E fényes eredmény — úgymond az ügyész — Schweitzer János fog­házfelügyelő érdeme, aki emberi erőt meghaladó munkával tette le­hetővé egyrészt, hogy újhelyi szőlők feivirágozzanak, másrészt, hogy az állam ily jelentékeny jövedelemhez jusson. Indítványozza, hogy Schweit­zer János jutalmazására kérjék fel az igazságügyminisztert. A főispán szintén szép szavakban emlékszik meg Schweitzer érdemei­ről és indítványt rerjeszt elő, mely szerint felkéri a közig, bizottság az igazságügyminisztert, hogy hü szol­gálata és a 3zőiőmmivelés terén ki­fejtett kiváló szolgálatai elismeréséül kitüntetésre terjessze fel a királynak. A bizottság az indítványt elfogadta. Jelentéktelen referádák. Még a pénzügy igazgató, tanfelü­gyelő és az államépitészeti hivatot főnöke terjesztették elő jelentéseiket. E jelentések közül csupán a Bereg- szászy tanfelügyelő jelentése keltett érdeklődést, mert a főispán felvilá­gosítást kért a nátafalvai kath. hí­vek 408 százalékos pótadóval való megterhelése ügyében. A tanfelü gyelő ur eleinte egy-két szóval igye­kezett elütni a neki talán kellemet­len kérdést, azonban a bizottsági tagok élénk érdeklődése miatt kény­telen volt megígérni, hogy legköze­lebbi ülésben bővebb felvilágosítást nyújt. Csak aztán ezzel a felvilágosítás­sal is úgy ne járjunk, mint a „Ho­rnomra és Vidékében“ megjelent eléggé súlyos vádakkal, melyekre szintén Ígért a „legközelebbi ülésre“ felvilágosítást a tanfelügyelő ur, de hogy ez a „legközelebbi ülés“ mikor lesz, annak csak ő a megmondhatója, mert két hónapja már várjuk ezt a „legközelebbi ülést“. Az ülés déli fél 1 órakor ért vé­get. HÍREK. Fried Lajos ünneplése. — Bankett a vármegyeházán. — Egy meghatóan szép, külső meg­nyilatkozásában is impozáns bucsu- lakomáról számolunk be az alábbi­akban a közönségnek. Fried Lajos dr. ügyvéd, országgyűlési képviselő, a sátoraljaújhelyi függetlenségi kör alelnöke állandó tartózkodásra Bu­dapestre költözőit. Ez alkalomból a sátoraljaújhelyi függetlenségi kör bucsulakomát rendezett közszeretet ben álló alelnöke tiszteletére f. hó 9-én este a vármegyeháza nagyter­mében. Fried Lajos dr. személye iránti általános tisztelet és szeretett meg­nyilatkozására nyílt alkalom ez estén. Es ez az ünneplés nemcsak a fárad­hatatlan tevékenységű önzetlen po­litikusnak, a pártvezérnek szólt, ha­nem szólt a ritka beesületességü ügyvédnek és Fried Lajosnak, az embernek is. Ezt bizonyítja az a mintegy 200 főből állott ünneplő közönség, mely a banketten részt- vett és amely nemcsak a függet­lenségi párt, hanem városunk tár­sadalmának minden rétegéből gyűlt össze Fried Lajos tiszteletére. Ott voltak: Meczner Gyula zem­pléni és Meczner Béla háromszék- vármegyei főispánok, Dókus Gyula alispán, Fornszek Béla tvszéki el­nök, Búza Barna orsz. képviselő, Matolai Etele, Kincsesy Péter a függetlenségi kör elnöke, Lengyel Manó ny. ezredes, Eisert István kir. ügyész, Wielland Lajos, dr. Feren- czy Sándor, Chanát Emil, Eperjessy Lajos tvszébi birák, Schiller Kál­mán jbiró, Thuránszky László me­gyei főjegyző, Bernáth Aladár tb. főjegyző, dr. Goldberger Izidor rabbi, Marton János ref. lelkész, Am- biózy Nándor ügyvéd, Schmied Lajos rendőrkapitány stb. Az első, hivatalos felköszöntőt Kincsesy Péter a függetlenségi párt elnöke, mondta, aki miután üdvö-

Next

/
Thumbnails
Contents