Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-13 / 4. szám

Tizenkettedik évfolyam. 4. szám. ___ ___ _______Sátoraljaújhely, 1909.__________________________Szerda, január 13. POLITIKAI ÚJSÁG ejjelen minden szerdán és szombaton este. Kéiiratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utca 2- Kiadóhivatal: Landesmann Miksa es Tarsanal. LAPVEZÉR: MATOLAI ETELE POLITIKAI FŐMŰNKATÁRS: Dr. BÜZA BARNA. Előfizetési ár: egész évre I 0 korona, félévre korona, negyedévre 2 korona 50 fillér.— Egye szám ára I 0 fillér. Hirdetéseket, a legjutányosabb árban közlünk Új korszak. Irta: Búza Barna. 1909. január elsején uj kor­szakba lépett Tokajhegyalja. Jobb lesz-é, rosszabb é a réginél, senki se tudhatja biztosan előre. Egy vigasztalásunk van : hogy rosszabb helyzet a mainál alig jöhet már s egy reménységünk : hogy még is • csak jót fog hozni az az uj rendszer, amit, mint bajaink se­gítőjét, kértünk és vártunk vala­mennyien. Ha mindenki panaszkodik is a kormányra, a Hegyalja közönsége nem panaszkodhatik. A bortör­vény csaknem szórni szóra olyan, amilyennek mi kívántuk A többi borvidékektől megkülömböztetve, kivételes gazdasági fontosságához méltó kivételes intézkedésekkel védi a Hegyalját. A borkezelés és értékesítés szervezése tekinte­tében is ezen az esztendőn meg fog történni minden lehető intéz­kedés. Es akkor aztán csak raj­tunk áll, a mi munkásságunkon, összetartásunkon, hogy megindul­jon a Megyalja régóta hiányzó fejlődése és ez az uj esztendő csakugyan egy jobb kor hajnalát jelentse számunkra. A legszebb reményekkel vár hatjuk ezt az uj korszakot, ha magunk teljesíteni fogjuk a fel­adatainkat. .Gondoljuk csak el, milyen jólét, virágzás, gazdagság lehetne itt, ha csak felét elér­hetnék annak a foknak, ahová a Rajnavidék eljutott, ahol ötven— hatvan—százezer korona egy hektár (másfél hold) szőlőnek az értéke. Pedig nem mondhatja senki, hogy lehetetlen ezt elér­nünk, mert az alapfeltétel, a bo­rok kitűnő minősége, a legna­gyobb mértékben megvan hozzá. Azt elismeri a világon mindenki, hogy a tokaji bor sokkal jobb a rajnainál. Ha ez igaz, aiíkor kell, hogy a tokaji bornak s a tokaji szőlőknek az ára is nagyobb le­gyen, mint a rajnaiaknak. Ha ezt a természetes igazságot érvényesíteni tudjuk, akkor a Hegyalja lesz Magyarország leg­gazdagabb vidéke s jólét és bol­dogság fogja elfoglalni a mai nyomorúság és kétségbeesés he­lyét. Ez a gondolat lelkesítsen mindenkit, mikor a Hegyalja ér­dekében dolgozik. Ami legfőbb akadálya volt a Hegyalja boldogulásának : a bo­rainkkal űzött rengeteg visszaélés, az immár csaknem teljesen el van hárítva. 1909. január 1-étől kezdve nem szabad már a borokhoz se cuk­rot, se szeszt adni. Nem szabad a tokaji borvidék területén to­kaji bort idegen borral házasítani Nem szabad a tokaji borvidék te­rületére idegen bort behozni. Csak az a kivétel, amit magánosok vagy borkimérők belső fogyasztás cél­jára hoznak be. Ehhez is azonban előzetes hatósági engedély kell s aztán a legszigorúbban el kell az ilyen bort a tokaji boroktól különíteni s feltűnően megjelölni. Ami idegen bor január else­jén a Hegyalja területén volt, azt kötelesek a tulajdonosaik január 15-ig az elöljáróságoknál bejelenteni, a tokaji boroktól szintén elkülöníteni és feltűnően megjelölni. Az ilyen bort négy hó­nap atatt) tehát május i-ig köte­les. a tulajdonos a tokaji bor­vidék területéről kiszállítani. Aki a bejelentést vagy a kiszállítást elmulasztja, úgyszintén aki enge­dély nélkül idegen bort behoz, három hónapig terjedhető fog­házzal büntetik. Eiég erősen biztosítva vagyunk tehát az ellen, hogy se olasz bor, se homoki bor ne tóduljon ezután úgy, mint eddig, a Hegy­alja területére, hogy itt jól ki készítve mint tokaji bor távozzon el innen. Aki ezután a Hegy alj a területén vesz bort, az egészen biztos lehet benne, hogy valódi tiszta tokaji bort kap. Es ezzel el van tüntetve a tokaji borok értékesiiésének legnagyobb ve­szedelme, a bizalmatlanság. Az ellenőrzés csak most lesz még szervezve. De bizonyos, hogy a hivatalos ellenőrzés ma­gában nem elég, akármilyen erős lesz is. Csak akkor lesz teljes az ellenőrzés, ha az egész kö zönség segédkezik benne. Lás­suk be, hogy ezek a visszaélések okozták minden bajunkat, tehát önmagunk iránti kötelességünk, hogy részt vegyünk minden érőnkkel ezeknek az üldözéseben. ' NagyóíV helytelen ebben még ma is a rivi felfogásunk. Úgy gondolkoznak még most is a legtöbben, hogy a borhamisítást, vagy idegen bor behozatalát fel­jelenteni denunciálás, tehát csú­nya dolog. Pedig ép az a csúnya és gonosz dolog, ha valaki tud róla és elhallgatja. En nyíltan kimondom, hogy akárkiről tud­nám meg, hogy idegen bort hoz be, vagy bejelentetlen idegen bort tart a pincéjében, minden habozás nélkül rögtön feljelen­teném s követelném a megbün­tetését. így kell tennie minden­kinek. Ha Amerikában élnénk, sora meglincselné a nép az olyan gonosztevőket, akik az egész közönség megrontásával űzik ma nipulációikat. Ha már ennyire nincs is kifejlődve bennünk a saját jogos érdekeink iránt való érzék és a visszaélések gyűlölete, legalább azt a kötelességét tel­jesítse mindenki, hogy a tudomá sára jutott visszaéléseket jelentse lel. Csak igy várhatjuk, hogy tel­jes mértékben érvényesülni fog a bortörvény áldásos hatása és eléri a Hegyalja a virágzásnak azt a fokát, amit borainak kitű­nősége által rég megérdemelt volna. Tiltakozó gyűlés az adóreform javaslata ellen. Az Omke kerülete által kezdemé­nyezett és az iparosság hozzájáru­lásával folyó hó 10-én az Ipartestü­let székhazában tartott tiltakozó gyűlés nagy számú hallgatóság rész vételével folyt le. Schon Sándor az Omke elnöke megnyitván agyülést, üdvözli a szép számban megjelent kereskedőket és iparosokat, köszö netet mond az Ipartestület elnöké­nek és az iparosságnak, hogy enagy fontosságú ügyben a kereskedőkkel egyöntetűen jártak el és a csatla­kozással kimutatták az érdek kö­zösséget. Elismerő szavakkal emlék­szik meg az Omke központjáról, mely ez országos mozgalmat a ke­reskedők és iparosok, de az egész polgárság érdekében megindította és oly buzgalommal vezet. Bemu­tatja a központ kiküldöttjét Dr. Katona Sándor az Omke titkárát és fölkéri az adóreform törvényjavas­latának ismertetését tárgyaló elő­adására. A jegyzőkönyv vezetésére Szabó Jakab az Omke titkárát annak hitele­sítésére Tóth András és Neufeld Jó­zsef urakat kéri fel. Dr. Katona Sándor Omke központi székháza nagy feszültségre és az ügy beható ismeretére valló rokon­szenves előadásából kivánatozva kö­vetkezőket jegyeztük föl. Rámutatott a törvényhozásban uralkodó kereskedelem és iparos ellenes irányzatra, kitért a szerinte iparos és kereskedő osztály érdekeit sértő törvényekre (Ipartörvény, mun- kásbiztositás, végrehajtási novella) különösen pedig az adóreform ja­vaslatra, mely legérzékenyebben sújtja ez osztályokat. Kimutatta, hogy az uj keresketi adó 5 százalékos kulcsa és szigorú kivetési módja, lé­nyeges adóemelést jelent, mert a mai 111. oszt. kereseti adóban viselt teher jóval magasabb százalékot képvisel. Ez adó felemelés annál sérelmesebb, ha tudjuk, hogy a ve­lünk versenyző Ausztriában a létmi­nimum 1200 kor. és az adókulcs 3 százalékos. A jövedelem adóteher a kereseti adó alapjának emelkedése folytán súlyosabb lesz. Összehasonlítást tesz a földadóval és kimutatja a nagy aránytalanságot mely ennek a ke­reseti és jövedelmi adóval szemben nagy előnyére válik. Ismerteti a nagyszabású mozgalmat, melyet az összes érdekképviseletek támogatá­sával az Omke vezet és a melynek főcélja az adókulcs igazságos leszál­lítása és a földadóhoz hasonló con- tingentálása. Végre fölkéri az érte­kezlet tagjait a mozgalomhoz való csatlakozásra. A közgyűlés magáévá téve előadó érvelését és következő határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. 1.) Hogy tiltakozik a m. k. p. miniszter által a törvényhozás elé terjesztett adójavaslatokban foglalt az iparosok, kereskedők a városi lakosság érdekeit mélyen sértő rendelkezések ellen. AMERIKAI TÖLTHETŐ TOLLSZÁR KAPHATÓ ÁRA I KORONA. -^H LANDESMANN MIKSA KÖNYV-, PAPÍR- ÉS ÍRÓSZEREK KERESKEDÉSÉBEN. Lapunk -4- oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents