Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-03 / 27. szám
27. szám (3) FELSOMAGYARORSZAGIHIRLAP Szombat, április 3. MEGYE ÉS VAROS. X Városi közgyűlés. Sátoraljauj hely város képviselőtestülete £. hó 5-én d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre a meghívókat Kiss Ödön h. polgármester már szétküldte a képviselőtestület tagjainak. A gyűlésre 12 tárgy van kitűzve. X Feleletet várunk cim alatt la punk mult számában foglalkoztunk a napipiac ügyével és kérdést intéztünk az intéző körökhöz, hogy a napipiac mikor lesz régi helyéről ■ elhelyezve. Kiss Ödön h. polgár- mester ennek folytán, most annak közlésére kér fel bennünket, hogy a napipiac ősszel a hirtelen beállott nagy hidegek miatt nem volt áthelyezhető, de május 1-en az áthelyezés okvetlenül megtörténik. — Hasznos újítást léptetett életbe a napokban Gecsey Jenő adótiszt, a városi adóügyosztály vezetője. Megkönnyítendő az ügyosztály munkáját, de kényelmére az adófizető közönségnek is minden szerdán alkalmat ad a közönségnek arra, hogy panaszait jegyzőkönyvileg, rövid utón terjeszthesse elő. Ezt az újítást a következő hirdetményben hozza a közönség értésére : Tapasztalat szerint az adózó közönség számos oly esetben fordult költséges felebbezési eljáráshoz, midőn (pl. téves vagy kétszeres adókivetésnél) az ügyet jegyzőkönyvi utón minden költség nélkül gyorsabban és a városi adóügyosztály kevesebb munkájával lehetett volna elintézni. Midezek elaerülése végett értesítem a város adózó közönségét, hogy a városi adóügyosztály minden szerdán a rendes hivatalos órákban az adók kivetése, vagy előírása tekintetében felmerülhető bármely panasz vagy kifogás meghallgatása és megvizsgálása céljából bárkinek rendelkezésére áll és sérelem fennforgása esetében a fél panaszát és orvoslati kérését minden esetben, melynél az adótörvények és szabályok megengedik, — hivatalból jegyzőkönyvbe veszi miáltal költség és díjmentesen egyúttal gyorsabban is és adóügy- osztályunk kisebb megterhel tetésé- vel juthat az óhajtott célhoz. SZÍNHÁZ. A kivándorló. Herczeg Ferenc színmüve. Először adták nálunk április 1-én. Nagyszerű képet mutatott csütörtökön este a színház nézőtere, a mely alkalommal alig maradt egy hely üresen. Szólt ez a telt ház annak a művészembernek, ki 25 év óta aratta sikereit a színművészet tövises mezején és szólt ez a telt ház annak a vérbeli sovén magyar Írónak, kinek neve úgy a palotákban, mint a kunyhókban ismeretes. Szóljunk előbb az utóbbiról. Herceg Ferenc modern iró, de azért nem vetkőzik ki teljesen konzervativizmusából, dem dobja el a régi, hamisítatlan magyar szellemet. Olyan ő, mint az a jó zsidó, ki megadja a világnak, illetőleg a társadalomnak, a mi a társadalomé és a vallásnak, a mi a vallásé. Herceg Ferenc nem szégyenli azt, hogy csak magyar iró, még ha az európai kritika ezt, hátrányául ismeri is el. Es a midőn Bródy Sándort jellemezzük és vizsgáljuk költői egyéniségét, bátran vizsgálhatjuk együtt Herceg Ferencóvel. Mindketten realisták, de ezen sajátságuk romantikus ködmenbe van bujtatva, igy hát teljesen meghatározva : romantikus realisták. Herceg Ferenc szinmiiirói működése a diadal jegyében indult meg. Eszméi — a mi szempontunkból — fenségesek, a tárgy megválasztásában leleményes, gondolatai meg- kapók, nyelvezete gyönyörködtető. Mindezek alkalmazhatók a Kivándorlóra is, a mely még csak most került a fővárosban is az ezerszemü cézár elé, de a kritika a közönséggel együtt lelkesen fogadta. E darabnak a főhőse nem Arae rikába vándorol ki, de kivándorol a kifogástalan becsületii, a munkától irtózó úri osztályból, a pezsgő, kártya és lóverseny országából abba az országba, hol az embernek a két keze edzi meg a szivét, hol a polgári munka felemeli az embert a gyarlóság sártengeréből, hol láz nem gvötri az embert, hol úri becsületére nem kell vigyáznia, hanem csak az általános emberi ethikának kell hódolnia s hol a szerelem nem az érdekek bázisán nyugszik, hanem a népek kölcsönös megértésén épül fel. Es ezt Pálfalvy a darab főhőse csak úgy érheti el, hogy előbb meghasonlásba kell jutnia önmagával és környezetével, hogy leendő apósa nevét kell hamisítania azért, mert kártyaveszteségét ki kell fizetni, úri becsületét meg kell menteni. Es ha történetesen a 400 milliós apóst (kinek a leányára épen nincs nagy szüksége) véletlenül megkaphatja, úgy a becsülete tiszta marad. De nem igy történik. A gazdag Mihályi leendő vejét szeretője társaságában lepi meg és a parthie meg van semmisítve. A hamisított váltó pedig értékét veszti és Hegyi pénzügynök, Hatfaludy herceggel egyetértőén a büntető igazságszolgáltatásnak adja át Pálfalvy t, kinek már az öngyiikosságra sincsen ideje. Ámde megtehetné ezt a fogságban, ha véletlenül nem kerül össze Kelemen kovács rabtársával, ki kioktatja őt, hogy van még egy világ, a milliók világa, hol a polgári munka mellett a földi megelégedettséget, boldogságot is el lehet érni. Ez a jelenet a színmű drágaköve és a többi jelenetek csak e drágakő foglalatja. Ekkor érkezik a börtönbe iraá- dottjának, Jessziriek ibolyacsokra, melvnek illatától elbódulva, boldog- ságtól és fájdalomtól zokogva omlik le a börtön talapzatára. Az utolsó felvonásban a megtért és kivándorlásra kész egyszerű polgárembert látjuk, ki többé nem hajlandó táplálni magát az ősi családi kripta számára, mint ahogy régi uritársai teszik, hanem a munkálkodás terére lép s boldogan öleli meg a mellette kitartó szeretőjét, ezúttal már jegyesét Jesszit. A „Kivándorló“ tehát regényes korrajz. A -demokratikus szellem árad ki belőle és sötét színben mutatja be a zsentrik szánalmas tízezrét, hol minden vai, csak szív nincsen, hol a becsület ellen — a költő szavaival szólva — nem a becstelenség elkövetésekor, hanem em.ek felfedeztetése alkamáva! vétenek, a mely alkalommal szemben még 2 mentő horgony marad : az egyik a más világrészbe való kivándorlás, a másik a pisztoly gob'ója; A jellemek kitűnők. Pálfalvy szimpatikus egyéniség. Hatfaludi herceg klasszikus alak. Jeszi, ha múltja kétes is, tiszta lelkű nő. Mihályi a többszörös milliomos polgár ty- pusa, ki idegességében családjával is meghasonlik és ha véletlenül 1—2 órával tovább ól, úgy vagyona jótékony célra és marad az utókor rekvi- émekkel hódolna rá az aranyszínű jótevőnek. Hát bizony igy teremnek meg a nagy hagyományozó héroszok. Kitűnő alak Kelemen kovács is, a természetesen gondolkodó, a munkát kedvelő, egyenes jellemű, magyarul érző munkás ember képviselője. Gyönyörű mondásaival, általában a költőnek e darabjában elhintett eszméivel — sajnos — tér- szűke miatt nem foglalkozhatunk. A közönségünk igaz lelkesedéssel fogadta e darabot s magasabb esztétikai gyönyörökben volt része. Emelte a hangulatot Bátosi Endre 25 éves jubileumi játéka is és a midőn ez a vérbeli és sokoldalú művészember a II. felvonásban a színpadra lépett, lelkes és magas igényű, de a népért szívesen áidozó közönségünk percekig ünnepelte őt és ajándékával kedveskedett. Bátosi személyével már több alkalommal foglalkoztunk (legutóbb a Biboros alakítása alkalmából) szinte fölösleges érdemeit ezúttal is kiemelni. A csütörtöki ünneplés szebben szólt a legszebben hangzó soroknál is. Az előadás általában összevágó volt. Páifalvyt Magas Béla kitünően alakította, úgyszintén kivált az estén is Szőregh Gyula a herceg szerepé ben. Teljesen jól, elfogadhatóan játszottak még: Fekete Rózsi és Hármaik Zseni, a férfiak közül pedig Völgyi, Kertész és Ágotay. Kertész Ödön. Bálkirálynö. Szerdán este a „Bálkirálynő“ ment újból, ezutlal azou- ban a címszerepet Kállav Jolán játszotta. Kállay ez estén elemében volt. Tüzes temperamentuma fékez- hetetlenül ragadta és alakításával oly kiválót nyújtott, amely az ő sikerei közt is ritka. A botrányosan kevés számban megjelent publikum hálás is volt és se vége, se hossza nem volt az ünneplésnek. A többi szerepek a régi kezekben voltak. Az előadás jó volt. Magas pár jutalomjátéka Szalóky Dezső felléptével tegnap folyt le nagy siker mellett. A darabokról és az előadásról azonban térszüke miatt csak jövő számunkban hozunk részletes tudósítást. Bucsufellépés. P. Szepesy Szidi és Kállay Jolán bucsufellépte nem mindennapi eseményszámba megy a színházi esték történetében. E két művésznő művészi egyénisége is kellő reménynyel kecsegtet, de növeli az est sikere iránti reményt az a kiváló operett is, melynek keretében, fogják művészi képességeiket érvényre juttatni. „Katalin“ csodaszép zenéjü operettjében vesznek búcsút azok, akik a társulatnak eddig a legnagyobb erősségei voltak. Ä karszemélyzet jutalomjátékául kitűzött „Aranyvirág“ c. operettből nagyban folynak a próbák. A szereposztás elsőrangú, amennyiben az összes szerepek a társulat legjobb tagjaiban kezében vannak. Aranyvirágot Kállay Jolán, Beppót Várady Márton jatsza és ez már elég biztosíték az est sikere tekintetében. Hisszük tehát, hogy közönségünk méltányolni fogja a karszemélyzet egész szezonon kifejtett munkásságát és megtölti a színházat a f. hó 7-iki, szerdai előadáson, arait már ázért is könnyen megtehet, mert előreláthatólag művészi élvezetben lesz része. Palásthy Sándor a holnapi napon veszi át a társulatot. A társulat tagjai közül eltávoznak M. Jászay Mariska, Szabolcsy Jozefin, Sebok Sári és Jenoffy Jenő. Ezek helyre természetesen elsőrangú erőkkel lesz pótolva. Holnaptól kezdve megkez dődnek a próbák és délelőtt, délután folynak egész husvét vasárnapjáig, amikor is jól összetanult társulattal fog megkezdődni a 21 napra tervezett szezon. Palásthy kavlitásait fölösleges dicsérnünk, ösraeri őt közönségünk nagyon jól, azt azonban jelezzük, hogy alkalmunk volt látni a közeli szezon műsorát és azt olyannak találjuk, melyhez foghatót Komjáthy idejében sem igen kaptunk. Jövő számunkban különben részletesen közöljük Palásthy egész programmját és a műsort, melyből meggyőződhetik közönségünk, hogy kiváló sikerű szezonban lesz részünk. HÍREK. — Kinevezés. A király Szokolay Emil műszaki tanácsost, a sátoraljaújhelyi folyaramérnöki hivatal vezetőjét, miniszteri osztálytanácsossá nevezte ki. — Bírósági kinevezés. Az igazságügyiminiszter- Lakatos Dániel sátoraljaújhelyi járásbirósági joggyakorno kot a varannói járásbírósághoz jegy zővé nevezte ki. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Truszka Sándor szobránczi járásbiróságijtelekönyvvezetőtanagy- mihályi járásbírósághoz helyezte át. — Országos tornaverseny. Gr. Apponyi Albert közokt. miniszter a országos tornaverseny érdekében rendeletet adott ki, mely most érkezett a sátoraljaújhelyi főgimnázium igazgatóságához. A rendelet, miután a tornaversenyek hasznos voltát megmagyarázza, igy folytatja: „Ezért, hogy az ifjúságnak a testnevelés iránti állandó érdeklődését ébren tartsam s hogy a tanuló ifjúságnak lelki és testi legszebb tulajdonságai kifejtésére tettre serkentő nemes versengéssel is alkalmat adjak, elhatároztam, hogy hazánk középfokú tanuló ifjúságát folyó évi május 22. és 23-ik napján országos tornaversenyre hívjam össze hazánk fővárosába.“ — A kultuszminiszter meghívója végül megemlíti, hogy a Budapesten rendezendő országos tornaversenyen a középiskolák négy felsőbb osztályának növendékei vehetnek részt. Minden iskola legalább 12 növendékkel szerepelhet, de hatvannál többre nem rúghat a résztvevők száma. — Országos vásár. Folyó he 1 én tartatott meg Sátoraljaújhelyben az úgynevezett Virág országos vásár. Az állatfelhajtás igen nagy volt. Ezernél több szarvasmarhát és lovat adtak el. Bent a városban a vásár nem volt annyira népes, mint a hecskei állat vásárban. — Tüzek. F. hó 2-án d. u. fél 4 órakor tűz volt Schönstem József Szabadság-tér 30 számú házában. A kéménybe beépített gerendák és a menyezet-deszka gyuladt meg, a kémény szikrájától. Ha a tűzoltók idejében nem érkeznek a tűz színhelyére, akkor a nagy szélviharban az egész Újváros elpusztulhatott volna. — Ma d. e. fél 12 órakor a Rákóczi utcai 32 számú házban ki- gyuladt Gottlieb Sámuel borkereskedő házának egyik kéménye. A tüzet a kivonult tűzoltón minden nagyobb veszedelem bekövetkezése nélkül beoltották. — Tréfából meglőtte. Rósz tréfának esett áldozatául folyó hó 3-án S p i s á k Józsefné szül. Bakonyi Mária, egy 23 éves fiatal asszony, aki a sárospataki alsóhatárban lakik. b uuoiigieaségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. í F. Hoffmasn-La Roche & Co. Basel (Svájc)