Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-03 / 27. szám
27. szám. (2 ) PÉLSÖMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat április 3. Nagy tűzvész városunkban. — Óriási szélviharban leégett az államvasut hadi célra felhalmozott szénraktára. Az államnak 300.000 kor. kára van. — A végpusztulástól menekült meg városunk tegnap este. Óriási szélviharban, mely házak tetejét sodorta le, tűz ütött ki a vasúti állomás mellett levő, az államvasut tulajdonát képező szén- szinben és mintegy fél óra alatt lángokban állott már mintegy 4000 |~| méter területen körülbelül 500 vaggon szén és 300 vaggon tűzi és talpfa. A veszély nagyságát növelte, hogy a közelben vannak az állomási épületek és a petróleum- gyár, ahol jelenleg 100 vaggon benzin van felhalmozva. Minden pillanatban attól lehetett tartani, hogy az északi szél, mely a szikrákat dél felé, a Bodrognak sodorta, hirtelen irányt változtat, mely esetben kiszámíthatatlan veszélynek nézett volna elébe városunk agyonrémült lakossága. E borzalmasan szép látvány, amit ez a tűzvész nyújtott, óriási embertömeget csőditett ki a tűz színhelyére, akik mind ember- fölötti erővel igyekeztek a kivonult városi és gyári tűzoltóságnak és helyőrségnek segítségére lenni. De mentésre alig lehetett gondolni, a tűzoltóság és katonaság minden erejét csupán a közelben levő fütőház mellett koncentrálta, hogy a tűz tovaterjedését meggátolja. Az óriási tűzvész némileg enyhült, de most midőn e sorokat írjuk még mindig tart és tartani fog még talán holnap is. Nem tudni hát, hogy mily veszélyt rejteget még magában a tűz, melynek csak egy ellenkező irányú szél kell, hogy végpusztulást jelentsen erre a szépen fejlődő városra és véghetetlen nyomort és szenvedést hagyjon rém kerekednék, mint a milyen vagyok. Várnai csalódott arcot vágott. — Hát csakugyan elküld ? Szabad legalább remélnem, hogy újra látom? Egyébként Várnai Miklós vagyok . . . — Ab ! — ön meglepettnek látszik. Talán .. . — Igen, igen ... a nevét ismerem . . . En Bartos Eveline va — önt meglepi ? — Csakugyan, kissé furcsának találom ezt a véletlent . . . — Látja, ha az ön cikkére hallgatok, már rég rendőrért kellett volna kiáltanom. — Ej, ostobaság! — Valóban? — Bizonyára . . . talán . . . — Jó éjszakát! — Mikor látom ? — Holnap . . . ilyenkor . . . ugyanezen az utcán . . .- Köszönöm. Imádom! Fehér Jenő. örök emlékezetül az állandóan rettegésben élő lakosságnak. A nagyszabású tűzvészről az alábbi tudósításunkban számolunk be részletesen : Kiütött a tűz. Az állomás épülettől mintegy 500 méterre, a fütőház háta mögött van 3 párhuzamosan haladó körülbelül 60 méter hosszú faépületsorban az államvasut 6 szénraktára, melyben ezúttal hadi célokra felhalmozva körülbelül 500 vaggon legfinomabb porosz szén volt felhalmozva. A raktárák mellett szabadon pedig körülbelül 400 vaggon tűzi és talpfa volt kirakva. A tűz körülbelül fél 5 órakor délután a Budapest- felé vezető vasúti sínek mentén fekvő raktár középrészén ütött ki és néhány pillanat alatt már lángokban állt a raktársor középrésze. A tüzet az ott dolgozó munkások vették észre, akik rögtön értesítették az állomásfőnökséget. Segítségért. Mire a tüzet jelző küldönc az állomásra érkezett, már onnan is látni lehetett az óriási tüzet. Hatalmas lángok csapkodtak az ég felé és az óriási szélvész csak úgy vitte a szikrákat déli- irányban. Az állomásfőnökség rögtön telefonértesítést küldött a városi és államvasuti gépgyári tüzőrségeknek, a katonaságnak és a rendőrségnek, mindenünnen segítséget kérve. Első segítség. Az elsőnek a tűz színhelyére a közelben levő katonaság érkezett. Az egész helyőrség kivonult Neubauer Miksa százados vezénylete alatt. Körülbelül 300 katona érkezett, akik azonban tehetetlenül álltak egy ideig a pusztító elemmel szemben, nem lévén semmiféle eszközük amivel hozzáfoghattak volna a tűz lokalizálásához. A tüzőrség. Néhány perccel a katonaság ér- kezte után megérkezett a városi tűzoltóság is Friss Heiman tűzoltó parancsnok vezénylete alatt, aki nyomban át is vette a tűznél a fővezény- letet. Nemsokkal ezután egymásután érkezett a rendőrség és a gyártelepi tűzoltóság is. Ekkor már mintegy 400 ember állt az oltási munkálatokra készen. Az első támadást a tűzoltók az egyik szénraktár ellen intézték és szerencsésen sikerült is annak felét megmenteni a tuzvesze- delemtől. Tehetetlenül. De ezután már tehetetlenül álltak a tüzveszedelemmel szemben. Ekkor már mintegy 4000 négyszögméter területen körülbelül 500 vaggon szén és 300 vaggon fa állott lángokban. Szinte borzalmas volt nézni ezt az őriás lángtengert, melyet a dühöngő szélvihar csak állandóan szított. A tűznek közelébe jutni lehetetlen volt. 10 méter távolságra elviselhetetlen volt a pokoli hőség. Nem lehetett itt már a tűz lokalizálására gondolni. Az egyedüli cél már csak az volt, hogy am még nem ég, ne essék áldozatul a pusztító elemnek. Főleg a fütőház körül koncentráltak nagyobb csapat katonaságot és tüz- őrséget, nehogy a tűz az állomás felé terjedjen. Áll a pesti gyors. Hogy azonban a mentési munkálatok megkezdődhessenek, szükséges volt, hogy legalább a széleken lokalizálják annyira a tüzet, hogy közelébe juthassanak a pusztító elemnek. Ezért az állomáson levő összes mozdonyokat, számszerint 10-et a tűz színhelyére vitték. Sőt még a Lawoczne felől érkezett és Badapest-felé induló gyorsvonat mozdonyát is lekapcsolták és oltási célokra használták. Egyszerre tehát 11 mozdony ontotta magából a vizet, hogy lehetővé tegye a mentési munkálattal foglalkozóknak a tűzhöz való közel férközést. Indul a gyors. Mintegy másfél órai veszteglés után végre visszaküldték a gyorsvonat mozdonyát, amely aztán vitte az alaposan megvárakoztatott utasokat Pest felé. Mikor a vonat a tűz színhelyéhez ért, az összes utasok a folyosókra tódultak és onnan nézték azt a nagyszerű panorámát, amit ez a hatalmas tűzvész a maga borzalmaságával nyújtott. Mentési munkálatok. Mikor már az az óriási vizmeny- nyiség, amit a mozdonyok ontottak magukból, lehetővé tette, hogy közelébe férkőzhessenek valamennyire a tűznek, megkezdődtek a mentési munkálatok. A raktárokon kívül állott farakomány azon részét, mely nem állt lángokban messzire hordták oly irányban, ahol a tűz nem éri és a felhalmozott szénporban árkot vágtak, nehogy a még érintetlen szén is martalékául essék a tűznek. Veszélyben a petroíeumgyár. Legnagyobb veszély a petróleum- gyár részéről fenyegette a várost. Igaz ugyan, hogy a szél ép ellenkező irányban hajtotta a tüzet, de nem lehetett tudni nem-e változtat hirtelen irányt a szél, mely esetben a legközelebbi veszélyben a fütőház és állomási épület lett volna ugyan, de veszélyben lett volna az azzal tőszomszédságban fekvő petróleum- gyár is, ahol most épen 100 vaggon benzin van készletben. Még csak gondolni sem jó rá, hogy mily óriási pusztítást vitt volna végbe ez az óriási benzinmennyiség, ha a tűz oda csap át. Retteg a város. De állandó rettegésben élt a város közönsége is. Régen emlékeznek olyan óriási szélviharra, amely tegnap dühöngött városunkban. Háztetőket szaggatott le, fákat döntött ki az orkán. Képzelhető, mi történt volna, ha a tiiz a város felé terjed. Az utolsó órája ütött volna városunknak. Nem maradt volna itt kő- kövön és néhány óra alatt már csak égési romok jelképezték volna, hogy itt valaha egy szépén fejlődő, rohamos haladásnak indult város volt. Látvány. Futó tüzként terjedt a városban a rettentő hir és este 6 óra felé már százakra menő embertömeg volt a sárospataki országúton nézve azt a borzalmasan fenséges látványt amit. ez a tűz nyújtott. 'Körülbelül mintegy 4000 négyszögméternyi terület állt lángokban. Kékes és vörös lángnyelvek emelkedtek a magasba vegyesen, a széntől, illetve a fától. Az óriási szélvész pedig csak úgy csapkodta a lángokat s hihetetlen magasságból szórta alá a szikrák tömegét. Mint valami fenségesen szép tűzijáték olybá tűnt ez a tűz a városból nézve, amint vörösre festette az égboltot és szórta a magasba a szikrákat; rettenetesnek, borzalmasnak látszott a közelből, ahol valósággal pokolként szórta a hőséget minden irányban. Akiket az érdem illet. Hogy ez a borzalmasan szép színjáték csak arra a körre szorítkozott, amely közvetlen közelében volt, az legelső sorban a városi tűzoltóságnak köszönhető, akik Friss Heiman tűzoltó paracsnok vezetése alatt — dacára, hogy más tűznél voltak elfoglalva — hihetetlen gyorsasággal jelentek meg a veszély színhelyén és nyugodt tervszerű munkával sikerült a tűz tovaterjedését meggá- tolniok. Óriási érdemük van azonkívül a mentési munkálatokban a Mispál József parancsnok vezetése alatt kivonult gyártelepi tűzoltóságnak és Neubauer Miksa és Lakatos István századosok valamint Mikes László és Pillér István hadnagyok vezetése alatt kivonult helyőrségnek is, akik szintén emberfölötti munkát végeztek, hogy a tűz tovaterjedését meggátolják. A tűz keletkezése. A tűz — mint már fentebb is jeleztük — délután fél 5 órakor keletkezett egy mozdonyból kipattant szikrától. Nem érdektelen azonban megemlíteni azt a verziót sem, a mely a tűz színhelyén egy ideig keringett, hogy a tűz gyújtogatásból ered és azutóbi időben sűrűn előfordult szénlopásokkal van összefüggésben. Ez a kombináció azonban teljesen tarthatatlan. A kár. A tűz az államvasutakat nagyon érzékenyen sújtotta. A küszöbön volt háborúra való tekintettel óriási szénmennyiség kb. 500 vaggon szén 400 vaggon faanyag volt itt beraktározva, mely most nagyrészben a tűz martaléka lett, amennyiben a szén teljesen, a fából kb. 300 vaggon égett el. A kár, amennyire most hozzávetőlegesen megállapítható kb. 300.000 korona, amelyből — mert az államvasut tudvalevőleg nem biztosit — semmmi sem térül meg. Még ég. A tűz — mikor e sorokat Írjuk — még mindig ég, sőt előreláthatólag meg estig sem lesz teljesen lokalizálva. Veszély azonban — ha csak valami rendkívüli körülmény közbe nem jön — nincs, mert a tűz tovaterjedésének a meggátlására a szükséges intézkedések megtétettek. Állandóan dolgozik még a tűzoltóság és kint van a Katonaság egy része is. Tüzvizsgálat. A tiizvizsgálatot a rendőrség ma d. e. 10 órakor foganatosította. Részt vettek a vizsgálaton Schmied Lajos rendőrkapitány, Friss Heiman tűzoltó parancsnok, Röszner Tivadar állomásfőnök és Ndday Lajos szakaszfelügyelő. A vizsgálat alapján megállapította a rendőrség, hogy a tűz keletkezéséért senkit felelősség nem terhel, az egyik mozdonyból kipattant szikrától keletkezett, mely meggyujtotta a félszerben elhelyezett a mozdonyoknál befütésre használni szokott puha tűzifát és az óriási szélviharban harapódzott el annyira, hogy menteni már csak nagyon keveset lehetett. felkérjük lapunk tiszteit elő- fizetőit, hogy a március hó végén lejárt előfizetési dijat lehetőleg postafordultával küldjék he, nehogy a lap további küldésében akadály legyen. Nagymihályi Sör- és Malátagyár Részvénytársaság. Gyárt: Márciusi, Korona és Casinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár: Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus-utcza. Zemplénmegyei képviseleteink : Mezőlaborcz, Sztropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmecz, Perbenyik és Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállítanak.
