Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-24 / 24. szám

Tizenkettedik évfolyam. 24. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szerda, márczius 24. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat Tissza nem adunk. LAPVEZER: Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. MATOLAI ETELE. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. Előfizetési ár: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS : Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed­L)r BÚZA BARNA évre ^ korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlQnk. A mi parlamentünkből — Városi közgyűlés. — Pótadóemelés. Ebben az egy szóban összegezhetjük a leg­utóbbi városi közgyűlésen történ­teket. A város 1909. évi költség­ei ó'irányzata került tárgyalás alá és azt eredményezte, hogy az eddigi 44‘5 százalékos pótadó 46 százalékra emelkedett. Illetve csak látszólag emelkedett ennyire, mert a tulajdonképeni pótadó­kulcsnak 52 százaléknak kellene lenni. A pénzügyi bizottság ugyanis a már évek óta behajthatatlanná vált 64000 korona pótadóból 25000 koronát bevételként beál­lított a költségvetésbe és igy a fedezetlen hiány kisebbnek mu tatkozván csak 46 százalékos pót­adókulcs látszik szükségesnek. De csak látszik, mert a valóság­ban nem' igy van. A 25000 ko­ronából egy fillér sem fog be­folyni és igy ezen összeg deficit­ként fog mutatkozni a zárszáma­dásban. Ez az eljárása a pénzügyi bi­zottságnak tehát közönséges szem- lényvesztés, mely alkalmas lehet arra, hogy a polgárságot félre­vezesse, de hogy a pótadót nem fogja csökkenteni, az természe­tes. Sőt — mi bátran merjük állítani és alább bizonyítjuk — Belgrad. Irta : dr. Czirbusz Géza. III. Egy másik specialitása Belgrád- nak a török negyed. Egykéi utcá­ból áll a Duna közeiében vályú cserepes apró nyakon ütött, guggoló házakkal, az udvarra néző ab.akok- kal s apró ajtókkal. Egyik udvar­ból könnyen át lehet menni a má­sikba, a török némberek és férfiak meg a spanyolzsidók a nélkül, hogy az uteára mennének, bejárhatják az egész negyedet. Persze, hogy ide­gennek ilyesmi tilalmas. Valami 2000 török lakik zsidókkal vegyest a negyedben. Elrongyolt barna, hall­gatag alakok, kikről senkisera hinné, hogy elődjeik Közép Európának pa­rancsoltak. Mint napszámosok, fuva­rosok élnek. Kora hajnalban (4. ó.) felkeresik a fevromosna utczában lévő mecsetet, aztán a várban álló török fürdőbe mennek. Asszonyt sohasem látni. Azok a fapapucsban totyogó vén szipirtyók, kik. a török fürdőben felszolgálnak és masszíroz­nak — nem török asszonyok. A dopsideri erdőn kívül, mely a várostól délre fekszik és nyáron a ez a szemfényvesztés és az arra való, hogy a pótadó jövő évben emelkedjék. Ha a pénzügyi bizottság ezt a behajthatatlan 25000 koronát be nem állitja a költségvetésbe, akkor ez évben fizet a város polgársága 52°/» pótadót és ugyancsak annyit fizetne a jövő évben is. A pénzügyi bizottság jóvoltából azonban a következő- kép fog állani a dolog: A város jelenleg csak 46%“ot fizet, mert a 25000 korona beállítása látszólag realizálja az előirány­zatot. Jövőre azonban a 25000 korona nem lesz beállítható, egyrészt, mert nem lesz miből, másrészt, mert ki fog sülni, hogy az behajthatatlan. Szüksé­ges lesz tehát 52l/o a rendes kiadásokra és 6°/0 a 25000 korona be nem vételezhetősége folytán ez évben előálló defi­citre. Vagyis jövőre §SUI0 lesz a pótadó. Ezt fogja eredményezni a pénzügyi bizottság csúf szem lényvesztő játéka. Mi elösmerjük — és eiösmeri a város közönsége is, — hogy a város szükségletei szükebbre nem szoríthatók a jelenleg elő­irányzottaknál és hogy ennek fedezése csak pótadóemeléssel lehetséges. De megköveteljük, hogy a pénzügyi bizottság nyílt kártyával játszék. A mostani cse­beigrádiak kedves nyaraló helye — a Kalemegdan nevű várkert méltó a megtekintésre. Nyárfa, tölgy, szil, éger és fenyves ligetek meg fasorok váltakoznak benne virágos ágyak­kal, játszóterekkel és pavilonokkal. Két zenepavilonja körül a bárom virágos rondeau hűvös árnynyal, ingyen padokkal és gyönyörű kilá­tással szolgál a közönségnek, hol a Dunára, Drávára, hol meg a várra és városra. A kioszkokban csinos svabiczák (bánsági szerb lányok) árulnak czigarettát, újságot és irissi- tőket. Legszebb fasora a Dunára néző Fikir Bajir (álmodozó Klan- kája) nevű alléé, hol a balustrad mellől szebb a kilátás, mint a Drez- deni hires Bülüd terraszról, a Duna, Száva folyamok utcasorain kívül erősített kettős várat Pancsovát, Zimonyt, a török negyedet a Nye- bojsza tornyot Belgrád lááttóképét a magyar rónaságot s a háttérben az időjósló Aval nevű kékellő hegy­séget látni egyszerre. Innen a felső­várba juthatni, hová régebben tilos volt a bejárat, mii t most az alsó várba. Egy összelövöldözött kapun és csapó hídon (Oilley kapuja) át jutunk a tágas vár udvarára. Itt áll lekedetiik pedig mindennek mond­ható, csak nyílt eljárásnak nem. Mi nem vagyunk kaphatók szem­fényvesztő játékokra. Ha valaki vállalkozik felelőség­teljes tisztségre, — viselje is azért a felelősséget. Ne igyekez­zék népszerűségét tiltott, meg nem engedett módon emelni. A pénzügyi bizottság tagjai is járul­janak nyíltan a polgárság elé és mondják meg, hogy a város ház­tartása reális alapokon csak úgy nyughatik, ha a pótadót 52 szá­zalékra emeljük. Ne bujkáljon és ne igyekezzék megvakitani a pol­gárságot egy fillért sem érő 25000 korona beállításával. Lép jenek ki nyíltan, játszanak tisztán és ekkor, — ha nem is lesznek népszerűek — legalább kö­telességüket hiventeljesitő őszinte képviselői lesznek a városnak. — De addig nem! Le hát azzal az álarccal, — lássunk tisztán. * A nagyfontosságu közgyűlés­ről az alábbiakban számolunk be részletesen. Megnyitás. Pontban 3 órakor nyitotta meg a gyűlést Kiss Ödön h. polgármester Isépy István, Kincsesy Péter, Mik- lósy István, dr. Chudovszky Mó­ricz, Szedlák János, Hericz Sándor, Gáthy Géza, Róth Bernáth, Reic- hard Lajos, Reichard Gyula, Ar­a hadparancsnokság épülete, a nagy­vezér volt lakása s egy külön par- kiozott oldalon a király emeletes la­kása. Érdekes látnivallója a fellegvár­nak az u. n. rómaikt, melynek vagy 170 m, mély feneke a Száva medrü alá ér. Csigalépcsőn vezeti az embert 2 rab. A rabok többnyire katonaszökevények. Mély sáncok veszik körül kazematjaikat, hova kellő borravaló mellett beeresztik az idegent, de már a sáncokba nem szabad lepillantani, hol a láncravert rabok élénk láncz-csörgés és beszél­getés között napjában egy órát sé­tálnak, miközben a sáncokon járkáló és a bá styatornyokban lövésre kész őrök ügyelnek a sétálókra. Az alsó várba nem szabad ugyan bemenni, de a felső várból akár le is fényképezhetjük az alsót. Nem zavar senki. Ott lenn nagy négy szögletü kaszárnyát s gyakorló te­ret látni, melyen vagy 10.000 ember elfér. A kaszárnyához közel áll még Savoyai Jenő herceg laka, odébb a török fürdő s a Duna mentén a Nyebojsza torony. Állítólag rabokat csuktak el benne, kiket a törökök egyenkiut a csapó ajtón Keresztül a mágyi János, Zombory János, Hor­váth József, Puchs Jenő, Grünbaum Simon, dr. Lichtenstein Jenő, Krausz Lipót, Ligeti Ignácz, dr. Búza Barna képviselőtestületi, Paataky Miklós, Kérészy Gyula, Rakmányi Jenő dr., Reichard Salamon, Szőllősy Sándor, Schmied Lajos, elöljáróság! tagok jelenlétében. Gymnasiumi hozzájárulás. Sátoraljaújhely város a főgymná- sium létesítésekor tudvalevőleg elkötelezte magát arra, hogy a gymnasiumi tanulmányi alaphoz évete (1000 koronával járul. A város azonban ezen fizetési kötelezettsé­gének 9 éven át nem tett eleget s igy a tartozása 54000 koronára emelkedett. Ezt a horribilis össze­get a város nem volt képes egy­szerre kifizetni kérvényezte tehát, hogy engedtessék meg neki ezen összegnek 25 év alatti egyenlő rész letekben való törlesztése. A közok­tatásügyi miniszter hozzájárult ehhez a kérelemhez és igy városunk 1904. év óta 8160 korona hozzájárulást fizet. A képviselőtestület soknak találván ezt a megterlieltetést a vá­rosra, nemrégiben kérelmezte a 6000 koronás hozzájárulás elengedését. A miniszter Mázy Engelbert tan­kerületi főigazgatót bízta meg, hogy a várossal ez irányban tárgyaláso­kat folytasson. A főigazgató e meg­bízás folytán a következő megálla­podásra jutott a polgármesterrel : A közoktatásügyi miniszter hajlandó a 6000 korona évi hozzájárulást tár­cája terhére átvenni, de ennek el­lenében a város járuljon akár egy­szerre, akár évi 1000 koronás rész­letekben 6000 koronával a torna­szertár költségeihez, adjon egy dij­Dunába vetettek. A Duna eszerint a török uralom idejében kijebb járt a parton a vár mai külsőfalain be­lül. A várat különben Hunyadi óta többszörösen átalakították. Legutol­jára Savoyai Jenő és Laudon tábor­nok. Az utóbbi építette a félsziget keleti tövében levő Laudon-sáncot. Belgrád belseje egészen modern európai város. Eredeti szerb vonás nincs rajta. Publikuma beillenék akármelyik nyűgöt európai városba. A ki a királyság előtti állapotokat keresi, látogassa meg a külső részek kafanáik (kávéház) hol birkatejet török kávét mérnek, a kurta meha- nákat korcsmákat, a hol negotini vörös és fehér birt ihatik rákiét és sligovicát kupicából csutorából, bog­rácsban rot.yogó birkahúst (jagnyécse) kiszela csorbát vagyis citromlével savanyított csirkét, bobdát (külön­féle hús paradicsommal és kélká- posztáva), sarmát azaz szőliőle vél be dakást riskását húst és hagymás mislét próga) ehetik. Nevezetesen a vasúti pályabáz közelében, a Hotel vrienttel rézsutt van egy igen érde­kes hegyrekapaszkodó sikátor, mely teli van apró boltokkal (dukán), hol szerb cipőt, topánkát, harisnyát Nagymihályi Sör- és Malátagyár Részvénytársaság. Gyárt: Márciusi, Korona és Casinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár: Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus-utcza. Z emplénmegyei képviseleteink : Mezőlaborcz, Sztropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmecz, Perbenyik és Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállítanak. Lapunk -4- oldal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents