Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-24 / 24. szám
24. száki (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, márczius 24. talanul az ifjúság részére egy a gimnáziumtól 15—20 peronyni távolságnál messzebb nem lévő játszóteret a főgymnásium vízszükségletét fedezze és a rendháznak adjon 25o/0 vizdij kedvezményt. A képviselőtestület elfogadta az ajánlatot, de tekintettel a horribilis megváltási összegre kérni fogja a minisztertől a hozzájárulási hátralék elengedését is. — A határozatot az ülésen nyomban hitelesítették é3 névszerinti szavazással kimondották, hogy a határozat csak birtokon kívül felebbezhető. Helyettesítések. A mostani nagyobbszámu katonai behívások folyamán Timkó Gyulai városi írnokot és J a c z k ó Béla műszaki rajzolót is behívták tényleges szolgálatra. A polgármester ennek folytán előterjesztést tett, hogy a behívott tisztviselők állása ideiglenesen betölttessék. Egyben felvetette azt az eszmét, hogy nem-e volna célszerű a műszaki rajzoló helyett egy gépész-mérnököt alkalmazni. Hosszabb vita indult e tárgyban, melynek eredményekép elhatározták, hogy az irnoki állást egyelőre egy napidijassal helyettesítik, de a műszaki rajzolói állás ideiglenes betöltésére pályázatot hirdetnek. Kimondották egyben, hogy a behívott tisztviselőknek katonáskodásuk ideje alatt is teljes fizetésük jár. Költségvetés, A város 1909. évi költségelőirányzatát S z ő 11 ő s y Sándor számvevő terjesztette elő. A háztartási költségelőirányzat szerint a városnak 260218 korona bevétellel szemben 395688 kor. 10 fillér kiadásra van reménye az 1909. évben. A fedezetlen hiány tehát 135464 kor. 70 fillér, mely 46 százalékos pótadóval lesz fedezve. A tárgyalás során az első felszólaló Miklósy István, a pénzügyi bizottság elnöke volt. Felszólalásában bizonyítgatni igyekezett az 1 és fél százalékos pótadóemelés szükségességét. Tiltakozott az ellen a vád ellen, mintha a polgármester személyében volna keresendő a pótadóemelés oka, vagy mintha a pénzügyi bizottság helytelen gazdálkodása okozná a pótadóemelós szükségességét. Kijelenti, hogy már rég kellett volna a pótadót emelni, mert eddig is csak úgy lavíroztak a 34 százalékkal. Sokan hibául róják fel azt, hogy beállítottak a költségvetésbe hátrálékos pótadó címén 25000 koronát. Biztos a hite, hogy ez be fog folyni, meit a tulajdonképeni hátráiék 64000 korona, tehát ennek a másfélszerese. Feltétlenül kívánja, hogy az adóbehajtások könyörtelenek legyenek tekintet nélkül minden mellékkörülményre, mert csak igy lehetséges, hogy a kivetett pót- adókulcscsal gazdálkodhassanak. Mennyi a pótadő ? Búza Barna azon kezdi a beszédét, hogy az ő meggyőződése sze- íint a pótadókulcs nem 46, hanem 51 százalék, mert elfogadja a 25000 koronás adóhátralék behajtását, de nem hiszi, hogy az be is folyjon. Hosszabb beszédben foglalkozik avval, hogy a városnak gazdasági politikát kell űznie. Iparvállalatokat stb. kell teremteni, mert ennek jövedelméből kell fedezni a háztartás jelentékeny részét. De ehhez feltétlenül szükséges, hogy a város közszelleme megváltozzék és a gazdasági irán“yfelé forduljon s közérdeklődés. A következő szónok Grünbaum Simon volt, aki számszerűleg mutatta ki azt az óriási külömbséget, mely a múlt évi és ez évi költség- vetés között van és amely szükségessé teszi, hogy a pótadó jelentékenyen emelkedjék. Kimutatta, hogy csupán az erdőkezelésnél 24000 koronával kevesebb bevételre számíthatunk. A többi előirányzatok. Chudovszky Mór és Hericz Sándor szólották még a tárgyhoz és aztán elfogadták a háztartási költségvetést. A többi költségvetéseket a következőkép fogadták el : községi közmunkánál 6652 kor. 60 fillér szükséglettel szemben ugyanannyi fedezet; a kövezett költségvetésnél 26154 kor. 13 fillér kiadással szemben 26340 kor. bevétel; nyugdíjalapnál 2907 kor. szükséglettel szemben 3802 kor. 45 fill, fedezet; a köztemetőnél 6120 kor. 66 fill, kiadással szemben 6340 kor. bevétel ; a városi vízműnél 63101 kor. 90 fii!, szükséglettel szemben 68043 kor. fedezet mutatkozik. Észrevételek csupán a kövezeti és köztemetői előirányzatnál voltak. A kövezeti alap költségelőirányzatánál elhatározták, hogy a Csalogány utca ki- szélesítésére felvett 8669 kor. 30 fillér összeget csak kölcsön adják ez alapból, de az a városrendezésre felveendő nagyobb kölcsönből annak idején visszatérítendő. A köztemetői előirányzatnál pedig kimondták, hogy egyelőre csak a disz és I. osztályú sírhelyek árát emelik. A II. oszt. sírhelyek ára azonban a régi marad. Ezzel aztán be is fejeződött a nagyszabású vita és a gyűlés d. u. 5 órakor véget ért. Vármegyei közgyűlés volt tegnap és ma, melyről azonban térszüke miatt csak jövő számunkban referálhatunk részletesen. Most csupán azt kívánjuk megemlíteni, hogy a Kossuth-szobor ügye megoldást nyert annyiban, hogy a miniszter feloldotta a megye legutóbbi határozatát, melylyel a szobrot a napipiac helyére kívánta helyezni és a megye ennek folyrtán elhatározta, hogy a szobrot a megyekut helyén állítja fel. Elérkezett hát végre az az idő, amikor láthatjuk Kossuth-szobrat ércbe öntve. — Tárgyalták azonkívül a deregnyői vasút ügyét, a keresk. miniszternek az üzletvezetőség ügyében érkezett leiratát stb., de mindezekről jövő számunkban Írunk részletesen. Válasz egy felebbezésre. A Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat folyó évi febr. 9-én egy határozatot hozott, mely szerint régibb kölcsöneinek törlesztése mellett egy újabb 9 milliós kölcsönt vesz fel a Magyar Földhitel Intézettől. Ezen határozatot nehányan megfe- lebbezték s miután íöllebbezésükben- olyan vörös színekkel festik ki a társulati dolgokat s olyan állításokat kockáztatnak, melyek cáfolatla- nul maradván, a közönség szélesebb rétegeit is könnyen tévedésbe ejthetik, szükségesnek tartom azon fellebbezésre az alábbiakban reflektálni. Előre bocsájtom, hogy közismert törvények, szabályok és határozatok idézését mellőzöm, mert azokat bárki megtalálhatja. Számbeli ösz- szegeknél csakis kerekszámokra hi vatkozom, mert azok teljes tájékozást adnak úgy is. Ezzel rátérek a tárgyra. Minden komoly alapot nélkülöző, teljesen légből kapott állítás az a felebbezésben, hogy a társulat egyetemére ezen 9 milliós kölcsönből 6 millió 900 ezer korona külön teher háramlik, mert a dolog igy áll: ezen uj 9 milliós kölcsön által a társulat terhe kevesebb lesz 275.600 koronával s a törlesztési idő kitolatván, (elfogadom, bár nem ege szén úgy van) tizenhat évvel a társulat egyeteme ezen tisenhat évi kitolás által megterheltetik ugyan egy összeggel, melynek értékét azonban — a készpénzben nyerendő, mintegy 900 ezer korona, — a Földhitel Intézeti tartalékalap, — a fennálló hátralékok összege, — s mindezeknek azon egész törlesztési időre felszámítandó kamatja (haszna), — teljesen fedezi; az évi annuitás kamatja pedig mintegy 13 ezer koronával kevesebb lesz, ami az ellenértékbe szintén beszámítandó. A társulat vezetősége ezáltal abba a helyzetbe hozza a társulatot, hogy mindazon feltétlenül szükséges és a minisztérium által régen végrehajtani szorgalmazott munkálatokat, melyek a költségvetésben évenként szerepelnek, végre- hajhaíja anélkül, hogy az érdekeltségre annyira súlyos újabb kivetéshez forduljon. A beépített tőkék liquidálása újabb adóvisszatérités elérése céljából ez idő szerint még nem érvényesíthető s csak az uj adó-kataszteri kiigazítás befejezte után lesz foganatosítható. De ez nem volt feltétele az ideiglenes adómentesség megállapításának is, úgy, hogy elérhető volt ez akkor mikor még az adóvisszatérités emelésére nem volt meg a megfelelő alap, ezek az adó- mentességek már úgyis megszűntek. A raakszimális megterheltetés megállapítása ugyanazon fentebbi előfeltételhez van kötve. Legnagyobb kifogása a felebbe- zőknek a teherviselési kulcs ellen van, s ezt olyan hangon tárgyalják, hogy csudálkozva kell minden higgadt embernek körülnézni, kik azok, akik ellen ezt az elkeseredett harcot folytatják; mert huszonöt év óta érdeklődvén a társulati ügyek iránt, ezeket a veszedelmes ellenfeleket én soha sehol sem láttam. Senkisem állítja és nem állította soha, hogy egy tökéletes teherviselési kulcs létezik és azt erről sem állította; a társulat egyeteme, mérlegelve azon óriási költségeket és felelőségteljes hosszú munkát, melyet egy uj teherviselési kulcs megállapítása igényel — élve autonom jogával, megmaradt azon az állásponton, hogy a jelenlegi teherviselési kulcsot kisebb hibái dacára a viszonyoknak még mindig eléggé megfelelőnek tartja és nem hajlandó a társulat egyetemére azon esetleges kis változások kedvéért az uj osztályozás terheit ráróni. Ez a tényállás e körül. Ehhez senki sem köti magát. Tessék az ellenkezőt elhatározni és a következményeket viselni. Senki sem akar kitérni előle. De ne gondolják felebbezők, hogy azon : „állati és növényi maradványokkal a gazdai kihasznál- batás szinte kimerithetlen forrásaivá tett területek“ olyan nagyot nyomnak majd más vidékek javára a latban, mert ezeknek a gazdasági kihasználása sokkal több tudást, tapasztalatot és tőkét igényel, sem minthogy azokat olyan egyszerűen az ő felfogásuk szerint kanaánbeli földeknek lehetne első látásra minősíteni; pedig ezek viselik jelenleg is a legmagasabb terhet. Még csak egy pár kifejezésre, melyek a felebbezésben bőven szikráznak, kell néhány megjegyzést tennem. Szövetkezett nagybirtokosok csoportjáról beszél és itt leszögez egy (az adómentességre vonatkozó, már fentebb megcáfolt) tételt. Ebből akarja bizonyítani, hogy íme itt a nagybirtokosok kizsákmányolják a társulati előnyöket a magok számára; elragadtatásában saját fényes argumentumai felett elfelejtkezik arról, hogy mennyire lekicsinyli a Bodrogköz intelligens népét azzal, hogy őket, mint szorultakat, köny- nyelmüeket és tapasztalatlanokat állítja oda, akiket majd ő vesz pártfogásába. Az indokolatlan vádak odavetése nagy szociáiista frázisokkal fűszerezve semmi esetre sem lesz alkalmas arra, hogy a Bodrogköz higadt népét félrevezesse és megtévessze. Tudja az jól, hogy azok az dolgok, amelyeket itt a társulat aránylag nem nagy meg- terheltetésekkel létesített, nagy jeVége. Vízvezetéki és csatornázási berendezéseket jutányos árban; házi vízvezetékek jókarban tartását csekély évi díj mellett vállalok. Uj berendezéseket részletfizetésre is eszközlök. Magam a nagyérdemű közönség b. pártfogásába ajánlva, maradok kiváló tisztelettel j FAC1N1 QUIR1N0 Sátoraljaújhely Andrássy-utcza 42. szám. (csarapa), hímzett ingvállakat, tarka szatyort, díszes keleti szőnyegeket, katrincákat és sasakformáju fejkötőket árulnak, minlyeket nálunk a szakácsok viselnek. Látni ott trago- vácokat (szatócsokat), rabodziákat (fuvaros), elől-hátul katrincaköté- nyes, mellükön arany gallérokat viselő, fekete hajú sudár termetű szerb lányokat, rövid fekete selyem viganób&n járó, tarkójukon piros fezt viselő menyecskéket, kerek sip- káju kalugyereket és gyíkokat (no- vitias, diák) — akár Szerbia belsejében. A városban legfejlebb vásárok alkalmával mutatkozik egy-egy bámészkodó vidéki atyafi, görög vagy örmény nő, spauyol zsidó, elvétve makedón szerb. A város 13 szállója között a Grand hotel, im- periál, Párizs elsőranguak, hol frak- kos kelnerek szolgálnak és fehér nyakkendős zenészek, nem guzsli- csárok és tamburások játszanak, még pedig klasszikus zenét s igen jól. Rendszerint francia konyhát találunk a specialis szerb ételekkel p. o. ilyen vajban sült hal, gulyás csirke kelkáposztával és rizszsel, nyárson sült birka, malac borjú szar- deliás rostélyos tojásos és sajtos ételek stb. A külföldi borok és sörök drágák. Egy pohár pilzeni például 75 centines, de a belgrádi sör is olcsó (12 fillér) és igen jó. A legkedveltebb savanyuviz az arany- gyoleváci, a szerb gieszhübel, olyan izü, mint a balatonfüredi savanyuviz. A kávéházakban európai és kívánatra török módon készített fekete kávét isznak. Az utóbbit kicsi vas csészében főzik, illetve csak felforralják, Megrendeléskor u. i. 2 kávés kanállal törött kávét és egy kanállal porcukrot (széczer) tesz a ka- fandsik, az ibrikbe s a felforralás után azonnal a vendég eledelezi. A szerb a rákién (pálinka) és szli- govicán kívül igen szereti a kávét. Napjában megiszik 8—10 kávét. Pálinka után egy pohár vizet isznak s egy darabka fehér cukrot fogyasztanak mellette. Az olvasó asztalokon valamennyi szlavóniai horvát, kevés délvidéki szerb lapot láttam. A külföldiekből a Neue Freie Pressét, Berliner Tagblatot, az orosz Vje- domosti-t, Fügende Blätter, Lepziger Illustrierte az angol Graphid-et a francia Illustration, Figarót, Temps újságokat. Jobb családok gyermekei franczia, német sőt angol nyelven is tudnak » felsőbb tanulmányaikat Becsben, Gráczban Párisban végzik.
