Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-24 / 24. szám

24. száki (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, márczius 24. talanul az ifjúság részére egy a gimnáziumtól 15—20 peronyni tá­volságnál messzebb nem lévő ját­szóteret a főgymnásium vízszükség­letét fedezze és a rendháznak ad­jon 25o/0 vizdij kedvezményt. A képviselőtestület elfogadta az ajánlatot, de tekintettel a horribilis megváltási összegre kérni fogja a minisztertől a hozzájárulási hátralék elengedését is. — A határozatot az ülésen nyomban hitelesítették é3 névszerinti szavazással kimondot­ták, hogy a határozat csak birto­kon kívül felebbezhető. Helyettesítések. A mostani nagyobbszámu katonai behívások folyamán Timkó Gyulai városi írnokot és J a c z k ó Béla műszaki rajzolót is behívták tény­leges szolgálatra. A polgármester ennek folytán előterjesztést tett, hogy a behívott tisztviselők állása ideiglenesen betölttessék. Egyben felvetette azt az eszmét, hogy nem-e volna célszerű a műszaki raj­zoló helyett egy gépész-mérnököt alkalmazni. Hosszabb vita indult e tárgyban, melynek eredményekép elhatároz­ták, hogy az irnoki állást egyelőre egy napidijassal helyettesítik, de a műszaki rajzolói állás ideiglenes betöltésére pályázatot hirdetnek. Kimondották egyben, hogy a be­hívott tisztviselőknek katonáskodá­suk ideje alatt is teljes fizetésük jár. Költségvetés, A város 1909. évi költségelőirány­zatát S z ő 11 ő s y Sándor számvevő terjesztette elő. A háztartási költ­ségelőirányzat szerint a városnak 260218 korona bevétellel szemben 395688 kor. 10 fillér kiadásra van reménye az 1909. évben. A fede­zetlen hiány tehát 135464 kor. 70 fillér, mely 46 százalékos pótadóval lesz fedezve. A tárgyalás során az első felszó­laló Miklósy István, a pénzügyi bi­zottság elnöke volt. Felszólalásában bizonyítgatni igyekezett az 1 és fél százalékos pótadóemelés szükséges­ségét. Tiltakozott az ellen a vád ellen, mintha a polgármester szemé­lyében volna keresendő a pótadó­emelés oka, vagy mintha a pénz­ügyi bizottság helytelen gazdálko­dása okozná a pótadóemelós szük­ségességét. Kijelenti, hogy már rég kellett volna a pótadót emelni, mert eddig is csak úgy lavíroztak a 34 százalékkal. Sokan hibául róják fel azt, hogy beállítottak a költségve­tésbe hátrálékos pótadó címén 25000 koronát. Biztos a hite, hogy ez be fog folyni, meit a tulajdonképeni hátráiék 64000 korona, tehát ennek a másfélszerese. Feltétlenül kívánja, hogy az adóbehajtások könyörtele­nek legyenek tekintet nélkül min­den mellékkörülményre, mert csak igy lehetséges, hogy a kivetett pót- adókulcscsal gazdálkodhassanak. Mennyi a pótadő ? Búza Barna azon kezdi a beszé­dét, hogy az ő meggyőződése sze- íint a pótadókulcs nem 46, hanem 51 százalék, mert elfogadja a 25000 koronás adóhátralék behajtását, de nem hiszi, hogy az be is folyjon. Hosszabb beszédben foglalkozik av­val, hogy a városnak gazdasági po­litikát kell űznie. Iparvállalatokat stb. kell teremteni, mert ennek jövedelméből kell fedezni a háztar­tás jelentékeny részét. De ehhez feltétlenül szükséges, hogy a város közszelleme megváltozzék és a gaz­dasági irán“yfelé forduljon s közér­deklődés. A következő szónok Grünbaum Simon volt, aki számszerűleg mu­tatta ki azt az óriási külömbséget, mely a múlt évi és ez évi költség- vetés között van és amely szüksé­gessé teszi, hogy a pótadó jelen­tékenyen emelkedjék. Kimutatta, hogy csupán az erdőkezelésnél 24000 koronával kevesebb bevételre számíthatunk. A többi előirányzatok. Chudovszky Mór és Hericz Sándor szólották még a tárgyhoz és aztán elfogadták a háztartási költségve­tést. A többi költségvetéseket a következőkép fogadták el : községi közmunkánál 6652 kor. 60 fillér szük­séglettel szemben ugyanannyi fe­dezet; a kövezett költségvetésnél 26154 kor. 13 fillér kiadással szemben 26340 kor. bevétel; nyugdíjalapnál 2907 kor. szükséglettel szemben 3802 kor. 45 fill, fedezet; a közte­metőnél 6120 kor. 66 fill, kiadással szemben 6340 kor. bevétel ; a városi vízműnél 63101 kor. 90 fii!, szük­séglettel szemben 68043 kor. fede­zet mutatkozik. Észrevételek csupán a kövezeti és köztemetői előirányzatnál voltak. A kövezeti alap költségelőirányzatánál elhatá­rozták, hogy a Csalogány utca ki- szélesítésére felvett 8669 kor. 30 fillér összeget csak kölcsön adják ez alapból, de az a városrendezésre felveendő nagyobb kölcsönből annak idején visszatérítendő. A köztemetői előirányzatnál pedig kimondták, hogy egyelőre csak a disz és I. osztályú sírhelyek árát emelik. A II. oszt. sírhelyek ára azonban a régi marad. Ezzel aztán be is fejeződött a nagyszabású vita és a gyűlés d. u. 5 órakor véget ért. Vármegyei közgyűlés volt tegnap és ma, melyről azonban térszüke miatt csak jövő számunkban refe­rálhatunk részletesen. Most csupán azt kívánjuk megemlíteni, hogy a Kossuth-szobor ügye megoldást nyert annyiban, hogy a miniszter felol­dotta a megye legutóbbi határoza­tát, melylyel a szobrot a napipiac helyére kívánta helyezni és a megye ennek folyrtán elhatározta, hogy a szobrot a megyekut helyén állítja fel. Elérkezett hát végre az az idő, ami­kor láthatjuk Kossuth-szobrat ércbe öntve. — Tárgyalták azonkívül a deregnyői vasút ügyét, a keresk. miniszternek az üzletvezetőség ügyé­ben érkezett leiratát stb., de mind­ezekről jövő számunkban Írunk rész­letesen. Válasz egy felebbezésre. A Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat folyó évi febr. 9-én egy határozatot hozott, mely szerint ré­gibb kölcsöneinek törlesztése mel­lett egy újabb 9 milliós kölcsönt vesz fel a Magyar Földhitel Inté­zettől. Ezen határozatot nehányan megfe- lebbezték s miután íöllebbezésükben- olyan vörös színekkel festik ki a társulati dolgokat s olyan állításo­kat kockáztatnak, melyek cáfolatla- nul maradván, a közönség szélesebb rétegeit is könnyen tévedésbe ejt­hetik, szükségesnek tartom azon fellebbezésre az alábbiakban reflek­tálni. Előre bocsájtom, hogy közismert törvények, szabályok és határoza­tok idézését mellőzöm, mert azokat bárki megtalálhatja. Számbeli ösz- szegeknél csakis kerekszámokra hi vatkozom, mert azok teljes tájéko­zást adnak úgy is. Ezzel rátérek a tárgyra. Minden komoly alapot nélkülöző, teljesen légből kapott állítás az a felebbezésben, hogy a társulat egye­temére ezen 9 milliós kölcsönből 6 millió 900 ezer korona külön te­her háramlik, mert a dolog igy áll: ezen uj 9 milliós kölcsön által a társulat terhe kevesebb lesz 275.600 koronával s a törlesztési idő kito­latván, (elfogadom, bár nem ege szén úgy van) tizenhat évvel a társulat egyeteme ezen tisenhat évi kitolás által megterheltetik ugyan egy összeggel, melynek értékét azon­ban — a készpénzben nyerendő, mintegy 900 ezer korona, — a Földhitel Intézeti tartalékalap, — a fennálló hátralékok összege, — s mindezeknek azon egész törlesztési időre felszámítandó kamatja (haszna), — teljesen fedezi; az évi annuitás kamatja pedig mintegy 13 ezer ko­ronával kevesebb lesz, ami az el­lenértékbe szintén beszámítandó. A társulat vezetősége ezáltal abba a helyzetbe hozza a társu­latot, hogy mindazon feltétlenül szükséges és a minisztérium által régen végrehajtani szorgalmazott munkálatokat, melyek a költségve­tésben évenként szerepelnek, végre- hajhaíja anélkül, hogy az érdekelt­ségre annyira súlyos újabb kive­téshez forduljon. A beépített tőkék liquidálása újabb adóvisszatérités elérése cél­jából ez idő szerint még nem érvé­nyesíthető s csak az uj adó-katasz­teri kiigazítás befejezte után lesz foganatosítható. De ez nem volt feltétele az ideiglenes adómentesség megállapításának is, úgy, hogy el­érhető volt ez akkor mikor még az adóvisszatérités emelésére nem volt meg a megfelelő alap, ezek az adó- mentességek már úgyis megszűn­tek. A raakszimális megterheltetés meg­állapítása ugyanazon fentebbi elő­feltételhez van kötve. Legnagyobb kifogása a felebbe- zőknek a teherviselési kulcs ellen van, s ezt olyan hangon tárgyalják, hogy csudálkozva kell minden hig­gadt embernek körülnézni, kik azok, akik ellen ezt az elkeseredett harcot folytatják; mert huszonöt év óta érdeklődvén a társulati ügyek iránt, ezeket a veszedelmes ellenfeleket én soha sehol sem lát­tam. Senkisem állítja és nem állí­totta soha, hogy egy tökéletes te­herviselési kulcs létezik és azt erről sem állította; a társulat egyeteme, mérlegelve azon óriási költségeket és felelőségteljes hosszú munkát, melyet egy uj teherviselési kulcs megállapítása igényel — élve auto­nom jogával, megmaradt azon az állásponton, hogy a jelenlegi teher­viselési kulcsot kisebb hibái dacára a viszonyoknak még mindig eléggé megfelelőnek tartja és nem haj­landó a társulat egyetemére azon esetleges kis változások kedvéért az uj osztályozás terheit ráróni. Ez a tényállás e körül. Ehhez senki sem köti magát. Tessék az ellenkezőt elhatározni és a követ­kezményeket viselni. Senki sem akar kitérni előle. De ne gondolják felebbezők, hogy azon : „állati és növényi ma­radványokkal a gazdai kihasznál- batás szinte kimerithetlen forrásaivá tett területek“ olyan nagyot nyom­nak majd más vidékek javára a latban, mert ezeknek a gazdasági kihasználása sokkal több tudást, ta­pasztalatot és tőkét igényel, sem minthogy azokat olyan egyszerűen az ő felfogásuk szerint kanaánbeli földeknek lehetne első látásra mi­nősíteni; pedig ezek viselik jelenleg is a legmagasabb terhet. Még csak egy pár kifejezésre, melyek a felebbezésben bőven szik­ráznak, kell néhány megjegyzést tennem. Szövetkezett nagybirtokosok cso­portjáról beszél és itt leszögez egy (az adómentességre vonatkozó, már fentebb megcáfolt) tételt. Ebből akarja bizonyítani, hogy íme itt a nagybirtokosok kizsákmányolják a társulati előnyöket a magok szá­mára; elragadtatásában saját fényes argumentumai felett elfelejtkezik arról, hogy mennyire lekicsinyli a Bodrogköz intelligens népét azzal, hogy őket, mint szorultakat, köny- nyelmüeket és tapasztalatlanokat állítja oda, akiket majd ő vesz pártfogásába. Az indokolatlan vá­dak odavetése nagy szociáiista frá­zisokkal fűszerezve semmi esetre sem lesz alkalmas arra, hogy a Bodrogköz higadt népét félreve­zesse és megtévessze. Tudja az jól, hogy azok az dolgok, amelyeket itt a társulat aránylag nem nagy meg- terheltetésekkel létesített, nagy je­Vége. Vízvezetéki és csatornázási berendezéseket jutányos árban; házi vízvezetékek jókarban tartását csekély évi díj mellett vállalok. Uj berendezéseket részletfizetésre is eszközlök. Magam a nagyérdemű közönség b. pártfogásába ajánlva, maradok kiváló tisztelettel j FAC1N1 QUIR1N0 Sátoraljaújhely Andrássy-utcza 42. szám. (csarapa), hímzett ingvállakat, tarka szatyort, díszes keleti szőnyegeket, katrincákat és sasakformáju fejkö­tőket árulnak, minlyeket nálunk a szakácsok viselnek. Látni ott trago- vácokat (szatócsokat), rabodziákat (fuvaros), elől-hátul katrincaköté- nyes, mellükön arany gallérokat vi­selő, fekete hajú sudár termetű szerb lányokat, rövid fekete selyem viganób&n járó, tarkójukon piros fezt viselő menyecskéket, kerek sip- káju kalugyereket és gyíkokat (no- vitias, diák) — akár Szerbia belse­jében. A városban legfejlebb vásá­rok alkalmával mutatkozik egy-egy bámészkodó vidéki atyafi, görög vagy örmény nő, spauyol zsidó, el­vétve makedón szerb. A város 13 szállója között a Grand hotel, im- periál, Párizs elsőranguak, hol frak- kos kelnerek szolgálnak és fehér nyakkendős zenészek, nem guzsli- csárok és tamburások játszanak, még pedig klasszikus zenét s igen jól. Rendszerint francia konyhát ta­lálunk a specialis szerb ételekkel p. o. ilyen vajban sült hal, gulyás csirke kelkáposztával és rizszsel, nyárson sült birka, malac borjú szar- deliás rostélyos tojásos és sajtos ételek stb. A külföldi borok és sö­rök drágák. Egy pohár pilzeni pél­dául 75 centines, de a belgrádi sör is olcsó (12 fillér) és igen jó. A legkedveltebb savanyuviz az arany- gyoleváci, a szerb gieszhübel, olyan izü, mint a balatonfüredi savanyuviz. A kávéházakban európai és kívá­natra török módon készített fekete kávét isznak. Az utóbbit kicsi vas csészében főzik, illetve csak felfor­ralják, Megrendeléskor u. i. 2 kávés kanállal törött kávét és egy kanál­lal porcukrot (széczer) tesz a ka- fandsik, az ibrikbe s a felforralás után azonnal a vendég eledelezi. A szerb a rákién (pálinka) és szli- govicán kívül igen szereti a kávét. Napjában megiszik 8—10 kávét. Pá­linka után egy pohár vizet isznak s egy darabka fehér cukrot fogyasz­tanak mellette. Az olvasó asztalo­kon valamennyi szlavóniai horvát, kevés délvidéki szerb lapot láttam. A külföldiekből a Neue Freie Pressét, Berliner Tagblatot, az orosz Vje- domosti-t, Fügende Blätter, Lepziger Illustrierte az angol Graphid-et a francia Illustration, Figarót, Temps újságokat. Jobb családok gyerme­kei franczia, német sőt angol nyel­ven is tudnak » felsőbb tanulmá­nyaikat Becsben, Gráczban Párisban végzik.

Next

/
Thumbnails
Contents