Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-20 / 23. szám
Tizenkettedik évfolyam. 23. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szombat, márczius 20. W9 POLITIKAI ÚJSÁG. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: MATOLAI ETELE. Dr. BÚZA BARNA. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyedévre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. A vármegye érdeke. — A Sátoraljaújhely—deregnyői vasúi építése. — A vármegye és város érdekeit közelről érintő fontos kérdés kerül szőnyegre a vármegye néhány nap múlva megtartandó közgyűlésén. Vármegyénk gazdasági életébe kívánnak uj erőt önteni egyes élelmes vállalkozók, lehetővé téve ezáltal nemcsak a vármegye egy egész vidékének, — de ami szerintünk legfontosabb — a székvárosnak rohamos. biztos fejlődését. Pollacsek és Eppstein mérnökök, vállalkozók kérvényt adtak be a vármegyéhez, melyben egy általuk Sátoraljaújhely—dereg- nyő közt létesítendő gazdasági helyiérdekű vasút építéséhez 200.000 korona hozzájárulást kérnek a megyétől. Kifejtik kérvényünkben a lehető legnagyobb alapossággal mindazokat az okokat, melyek fontossá teszik a vármegyére e vasúti vonalnak a mielőbbi kiépítését. Megjelölik azt az útvonalat, melyen a vasútnak haladnia kell. E községek volnának : Ladamócz, Zemplén, Czéke, Kásó, Magyarjesztreb, Imreg, Szürnyeg, Garany, Petrik, Nézpest, Abara, Kisráska, Nagy[ ráska, Málca, Márk, Szalók, Hegyi, Deregnyő. Kijelentenünk szinte felesleges, hogy ennél nagyobb fontosságú vasútvonal nem vár kiépitésre. A felső Bodrog és Ondava mentén levő községek úgyszólván teljesen el vannak zárva a forgalomtól és ha e vidék lakóinak — ami a leggyakrabban "fordul elő — a vármegye központján — a hová kereskedelmileg, gazdaságilag, közigazgatásilag stb. kötve van — akad egy-más elintézni valójuk, csak nagy bajjal képesek idejutni. Életkérdés tehát a községekre, hogy ez a vasútvonal mielőbb felépittessék. De nemcsak e községekre, hanem főleg a mi városunkra, a vármegye székvárosára volna feltétlenül kedvező a vasút mielőbbi felépitése. E 18 község forgalmát, melyek a vasút mentén fekszenek, teljesen Ujhely felé terelné. De felénk terelné a vasútvonalhoz közelfekvő községek forgalmát Is. E községek lakosainak száma mintegy 16—18000. Mily óriási forgalmat csinálna városunkban az, ha ennyi embert szorosabban hozzánk fűznének. Vármegyénk eddigi vasúti politikája a lehető legszerencsétlenebb. Mig más vármegyék mindig arra törekednek, hogy a vármegye összforgalmát a megye székhelyén koncentrálják és ezáltal még szorosabbra, úgyszólván elválaszthatatatlanra kössék azt a kapcsot, mely a vármegye vidékeit a székvároshoz kell, hogy kössék, addig mi lehetőleg eltereltük magunktól a vidék forgalmát azáltal, hogy a vasútvonalak gócpontjait másfelé építettük, Ilyen például a bodrogközi vasút, amelynek végállomása Sárospatak lévén, az egész Bodrogköz forgalmát Sárospatakra koncentrálják. De követtünk mi el ennél sokkal nagyobb hibákat is. Vagy nem az-e, hogy hozzá járulunk erkölcsileg és anyagilag ahhoz, hogy felépüljön a kassa-hegyal- jai vasút. A Hegyaljának, ennek az élénk kereskedelmi vidéknek forgalmát kiszolgáltattuk ezzel Kassának, mert a vasúti összeköttetés teljesen Kassához köti őket. Ilyen szerencsétlen, vasúti po litika hibái sohasem korrigálha- tók. A már egyszer elterelt forgalmat hosszú évtizedekig lehetetlen visszaterelni. Vármegyénk székvárosa : Sátoraljaújhely hosszú időkig fogja sinyleni azt a szerencsétlen politikát, melyet vár- megyénk vezetősége a vasútépítések körül folytatott. Es épen azért, mert az elkövetett hibák már nem javíthatók, legalább azok enyhítéséről kell gondoskodni. Törekedni kell minden- képen arra, hogy felépülhessenek azok a vonalak, melyek a közeli vidék forgalmát Ujhelyhez kötik és ezzel kereskedelmileg, gazdaságilag, sőt kulturális szempontból is emelik egyrészt az Ujhelyhez kapcsolt vidéket, de főleg magát Ujhelyt. Ilyen vasút a Sátoraljaújhely— deregnyői helyiérdekű gazdasági vasút is, mely a felső Bodrog és Ondóvá folyók egész vidékét kapcsolná Ujhelyhez. A vármegye közönségének tehát fel kell karolni ezt a tervet és nemcsak erkölcsileg, de tőle telhetŐleg anyagilag is elő kell segíteni annak mielőbbi megvalósítását. A vállalkozók e célra 200000 koronát kérnek. Mi nem találjuk soknak ezt a hozzájárulást, nem kö önösen akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy sokkal kisebb fontosságú vasutak építéséhez, mint pl.: a varannó—terebesi, ho« monna—takcsányi, a bodrogközi vasutakhoz aránylag jóval többel járult a megye, sőt ha figyelembe Nagymiháíyi Sör- és Malátagyár Részvénytársaság. hazai ipartelep. Évi gyártás 30000 hl. Gyárt: Márciusi, Korona és Casinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár: Egyesült Szikvizgyár és Sőrnagyraktár, Justus-utcza. Zempiénmegyei képviseleteink : Mezőlaborcz, Sztropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmecz, Perbenyik és Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállítanak. Lapunk © oldal. Belgrad. Irta : dr. Czirbusz Géza. II. A városba villamoson mehetünk fel vagy egy fogatún, ha mindjárt benn akarunk lenni; vagy p“dig a 157 kőlépcsőn kapaszkodhatunk a felső városba, azaz a félsziget 122 m. magas hátára. Gyalog rosszul kövezett, igen lejtős és kacskaringós sikátorokon keresztül kel! a partról meredeken fölfelé bandukolni. Minduntalan látjuk ugyan hoi a Szávát, hol a Dunát, de idegen turistának nem ajánlom ezt a tourt, kivált éjjel, mert bizony könnyen eltévedhet a rossz, lejtős kövezeten. A mint a Száva utca végéről (Szavaszka aiicza) a hajó állomásról a városba hajtatunk, balról az alsó vár kerek kapuját látni. Majd szóles, lejtős kerülő utón a Kale- megdan (csaták helye) nevű várkert alatt a Mihályi fejedelem utcába érünk, innen a Grand hotelbe. A Mihály fejedelem utcza a bankárok, pénzváltók és nagykereskedők utcája, csupa emeletes díszesen rao dern házzal. Különösen szép a nemzeti bank kupolás palotája, pompás lépcsőházával és tanácskozó teremmel. A padozata mozaik, a terem plafonját a nemzeti történelem korszakait ábrázoló allegorikus képek — mondjuk diszitk, mert nekem e frescok éppen nem tetszettek. Közelben találni továbbá a metro- poütának fallal kerített, rokokó templomát, szemben vele a főpap kétemeletes, barnára festett palotáját. Érdekesebb ennél a szerb templomhoz vezető Péter király utón : a török időkből fennmaradt két török ház, melynek egyike magáyépület; a másikban Belgrád pasája lakott. Ez az utcára egy méterrel kihágásodé kerek frontjával, apró rácsos kettős ablakjaival és vályús vörös cseréptéglákkal födött tornyos tetejű ósdi ház legújabban a szerb és magyar építő stylus mintája gyanánt szolgál a szerb és délvidéki városok építkezésében. Fura kisázsiai stylus ; Nincsen abban egy vonal se a szerb vagy magyar , építészeti stylisztiká- ból, de hit ráfogják, hogy „nemzeti“. A Mihajlova utca női kalapok, fűzők, divatcikkek utcája, mind európai eleganciával Párisból és Brcsbő! importált Ízléssel berendezve. Az utca vegén, a hol a villamos az uj postapalota mellett, bekanyarodik, kezdődik a Milan király villanyfényekkel kivilágított utcája, Béig rádnak fasoros főutcája, feltűnően sok ékszer, órá3, divatáru boltokkal, szőnyeg és bútor raktárokkal (budapesti bécsi gyártmány !) Ez az utca az elite közönség sétahelye, mely kétoldalt sürü rajokban, európai toilettekben hullámzik. Cziiinder, vigözvegy kalap épp oly gyakori, mint a lapos porosz katonasipka és dsidás sisak. Az utca elején azonnal szemünkbe ötlik. Obrenovics Mihály fejedelem kútja. Ezt a kőkutat a királygyilkosok le akarták rombolni, de a csendőrök megakadályozták a a dühödt csőcseléket rombolásában. Ugyanők mentették meg azon egy éjjen a fejedelemnek a földhitel intézet pompás palotája előtt álló lovas bronez-szobrát is. A szobor ta lapzatán az Obrenovicstól bevett 9 várnak és a 3 csatának a neve van bevésve, Sumla, Nikápoly, Sabácz, Szendrő, Belgrád stb. Igen meglepő ugyancsak a Milan, régebben Terézia utcának nevezett széles házsorában az orosz biztositó társaság zöld és sárga színekben pompázó háromeletes palotája, mig a koriakkal rézsut épült angol szövetségháza egyszerűségével, kirívó magas földszintes fehérre föstött ház. Péter király kétemeletes uj palotája (csak az uj épületekről szólok) a régi telken a lerombolt kotlák közvetlen tőszomszédságában sarkon épült. A régi királyi lak helyét — virágos domb jelzi, melyet azonban még a rácsozaton keresztül sem szabad nézni, mert azonnal rászólnak az emberre az őrök. A követségek, minisztériumok a Milos utcában semmi különöset nem mutató emeletes kaszárnyaházak, minőket Budapesten százával látni. A kertben mélyen fekvő pavillon- szerii pénzügyminisztérium pláne nagyon is szerény polgárház, melynél csak a Natália templomnak tőszomszédságában a járda alatt még mélyebbre sülyedt szkupcsina épülete szerényebb, az ember kertész- laknak vagy gőzfürdőnek nézné, ha nem tudná, hogy itt hét (sieben) párt verekszik harmad félmillió ember sorsa felett. Efféle szegényes parlamenti épületet nem vár az ember a rohamosan szépülő és gyarapodó, meglehetősen tiszta és jól kivilágított Belgrádban. Mennyivel más e téren is Bukarest, a Balkán félsziget Párissa. Említendő ugyanazon, utón egy vaskeritéses kaszárnya, melynek őrsége, a helyszínén szerzett informá- tiók alapján, Sándor királylyal tartott. Ha a rémes gaztett éjjel 11 óráig hamarosan be nem fejeződik, a katonák és csendőrök széjjelkergették volna aPéterpárti királygyilkosokat. Igen csinos továbbá e so-