Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-20 / 23. szám

Tizenkettedik évfolyam. 23. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szombat, márczius 20. W9 POLITIKAI ÚJSÁG. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: MATOLAI ETELE. Dr. BÚZA BARNA. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed­évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. A vármegye érdeke. — A Sátoraljaújhely—deregnyői vasúi építése. — A vármegye és város érdekeit közelről érintő fontos kérdés kerül szőnyegre a vármegye né­hány nap múlva megtartandó közgyűlésén. Vármegyénk gaz­dasági életébe kívánnak uj erőt önteni egyes élelmes vállalkozók, lehetővé téve ezáltal nemcsak a vármegye egy egész vidékének, — de ami szerintünk legfonto­sabb — a székvárosnak roha­mos. biztos fejlődését. Pollacsek és Eppstein mérnö­kök, vállalkozók kérvényt adtak be a vármegyéhez, melyben egy általuk Sátoraljaújhely—dereg- nyő közt létesítendő gazdasági helyiérdekű vasút építéséhez 200.000 korona hozzájárulást kérnek a megyétől. Kifejtik kér­vényünkben a lehető legnagyobb alapossággal mindazokat az oko­kat, melyek fontossá teszik a vármegyére e vasúti vonalnak a mielőbbi kiépítését. Megjelölik azt az útvonalat, melyen a vas­útnak haladnia kell. E községek volnának : Ladamócz, Zemplén, Czéke, Kásó, Magyarjesztreb, Imreg, Szürnyeg, Garany, Petrik, Nézpest, Abara, Kisráska, Nagy­[ ráska, Málca, Márk, Szalók, Hegyi, Deregnyő. Kijelentenünk szinte felesleges, hogy ennél nagyobb fontosságú vasútvonal nem vár kiépitésre. A felső Bodrog és Ondava men­tén levő községek úgyszólván teljesen el vannak zárva a for­galomtól és ha e vidék lakóinak — ami a leggyakrabban "for­dul elő — a vármegye köz­pontján — a hová kereske­delmileg, gazdaságilag, köz­igazgatásilag stb. kötve van — akad egy-más elintézni való­juk, csak nagy bajjal képesek ide­jutni. Életkérdés tehát a köz­ségekre, hogy ez a vasútvonal mielőbb felépittessék. De nemcsak e községekre, hanem főleg a mi városunkra, a vármegye székvárosára volna fel­tétlenül kedvező a vasút mielőbbi felépitése. E 18 község forgal­mát, melyek a vasút mentén fek­szenek, teljesen Ujhely felé te­relné. De felénk terelné a vas­útvonalhoz közelfekvő községek forgalmát Is. E községek lako­sainak száma mintegy 16—18000. Mily óriási forgalmat csinálna városunkban az, ha ennyi embert szorosabban hozzánk fűznének. Vármegyénk eddigi vasúti po­litikája a lehető legszerencsétle­nebb. Mig más vármegyék min­dig arra törekednek, hogy a vármegye összforgalmát a me­gye székhelyén koncentrálják és ezáltal még szorosabbra, úgy­szólván elválaszthatatatlanra kös­sék azt a kapcsot, mely a vár­megye vidékeit a székvároshoz kell, hogy kössék, addig mi le­hetőleg eltereltük magunktól a vidék forgalmát azáltal, hogy a vasútvonalak gócpontjait másfelé építettük, Ilyen például a bod­rogközi vasút, amelynek végállo­mása Sárospatak lévén, az egész Bodrogköz forgalmát Sárospa­takra koncentrálják. De követtünk mi el ennél sok­kal nagyobb hibákat is. Vagy nem az-e, hogy hozzá járulunk erkölcsileg és anyagilag ahhoz, hogy felépüljön a kassa-hegyal- jai vasút. A Hegyaljának, ennek az élénk kereskedelmi vidéknek forgalmát kiszolgáltattuk ezzel Kassának, mert a vasúti össze­köttetés teljesen Kassához köti őket. Ilyen szerencsétlen, vasúti po litika hibái sohasem korrigálha- tók. A már egyszer elterelt for­galmat hosszú évtizedekig lehe­tetlen visszaterelni. Vármegyénk székvárosa : Sátoraljaújhely hosszú időkig fogja sinyleni azt a sze­rencsétlen politikát, melyet vár- megyénk vezetősége a vasútépí­tések körül folytatott. Es épen azért, mert az elkövetett hibák már nem javíthatók, legalább azok enyhítéséről kell gondos­kodni. Törekedni kell minden- képen arra, hogy felépülhesse­nek azok a vonalak, melyek a közeli vidék forgalmát Ujhelyhez kötik és ezzel kereskedelmileg, gazdaságilag, sőt kulturális szem­pontból is emelik egyrészt az Ujhelyhez kapcsolt vidéket, de főleg magát Ujhelyt. Ilyen vasút a Sátoraljaújhely— deregnyői helyiérdekű gazdasági vasút is, mely a felső Bodrog és Ondóvá folyók egész vidékét kapcsolná Ujhelyhez. A vármegye közönségének tehát fel kell ka­rolni ezt a tervet és nemcsak erkölcsileg, de tőle telhetŐleg anyagilag is elő kell segíteni an­nak mielőbbi megvalósítását. A vállalkozók e célra 200000 ko­ronát kérnek. Mi nem találjuk soknak ezt a hozzájárulást, nem kö önösen akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy sokkal kisebb fon­tosságú vasutak építéséhez, mint pl.: a varannó—terebesi, ho« monna—takcsányi, a bodrogközi vasutakhoz aránylag jóval többel járult a megye, sőt ha figyelembe Nagymiháíyi Sör- és Malátagyár Részvénytársaság. hazai ipartelep. Évi gyártás 30000 hl. Gyárt: Márciusi, Korona és Casinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár: Egyesült Szikvizgyár és Sőrnagyraktár, Justus-utcza. Zempiénmegyei képviseleteink : Mezőlaborcz, Sztropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmecz, Perbenyik és Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállítanak. Lapunk © oldal. Belgrad. Irta : dr. Czirbusz Géza. II. A városba villamoson mehetünk fel vagy egy fogatún, ha mindjárt benn akarunk lenni; vagy p“dig a 157 kőlépcsőn kapaszkodhatunk a felső városba, azaz a félsziget 122 m. magas hátára. Gyalog rosszul kövezett, igen lejtős és kacskaringós sikátorokon keresztül kel! a part­ról meredeken fölfelé bandukolni. Minduntalan látjuk ugyan hoi a Szávát, hol a Dunát, de idegen tu­ristának nem ajánlom ezt a tourt, kivált éjjel, mert bizony könnyen eltévedhet a rossz, lejtős kövezeten. A mint a Száva utca végéről (Szavaszka aiicza) a hajó állomás­ról a városba hajtatunk, balról az alsó vár kerek kapuját látni. Majd szóles, lejtős kerülő utón a Kale- megdan (csaták helye) nevű várkert alatt a Mihályi fejedelem utcába érünk, innen a Grand hotelbe. A Mihály fejedelem utcza a bankárok, pénzváltók és nagykereskedők ut­cája, csupa emeletes díszesen rao dern házzal. Különösen szép a nem­zeti bank kupolás palotája, pompás lépcsőházával és tanácskozó terem­mel. A padozata mozaik, a terem plafonját a nemzeti történelem kor­szakait ábrázoló allegorikus képek — mondjuk diszitk, mert nekem e frescok éppen nem tetszettek. Közelben találni továbbá a metro- poütának fallal kerített, rokokó tem­plomát, szemben vele a főpap két­emeletes, barnára festett palotáját. Érdekesebb ennél a szerb templom­hoz vezető Péter király utón : a tö­rök időkből fennmaradt két török ház, melynek egyike magáyépület; a másikban Belgrád pasája lakott. Ez az utcára egy méterrel kihágá­sodé kerek frontjával, apró rácsos kettős ablakjaival és vályús vörös cseréptéglákkal födött tornyos tetejű ósdi ház legújabban a szerb és ma­gyar építő stylus mintája gyanánt szolgál a szerb és délvidéki városok építkezésében. Fura kisázsiai stylus ; Nincsen abban egy vonal se a szerb vagy magyar , építészeti stylisztiká- ból, de hit ráfogják, hogy „nem­zeti“. A Mihajlova utca női kalapok, fűzők, divatcikkek utcája, mind európai eleganciával Párisból és Brcsbő! importált Ízléssel berendezve. Az utca vegén, a hol a villamos az uj postapalota mellett, bekanyaro­dik, kezdődik a Milan király villany­fényekkel kivilágított utcája, Béig rádnak fasoros főutcája, feltűnően sok ékszer, órá3, divatáru boltokkal, szőnyeg és bútor raktárokkal (bu­dapesti bécsi gyártmány !) Ez az utca az elite közönség sétahelye, mely kétoldalt sürü rajokban, euró­pai toilettekben hullámzik. Cziiinder, vigözvegy kalap épp oly gyakori, mint a lapos porosz katonasipka és dsidás sisak. Az utca elején azonnal szemünkbe ötlik. Obrenovics Mihály fejedelem kútja. Ezt a kőkutat a királygyilkosok le akarták rombolni, de a csendőrök megakadályozták a a dühödt csőcseléket rombolásában. Ugyanők mentették meg azon egy éjjen a fejedelemnek a földhitel in­tézet pompás palotája előtt álló lo­vas bronez-szobrát is. A szobor ta lapzatán az Obrenovicstól bevett 9 várnak és a 3 csatának a neve van bevésve, Sumla, Nikápoly, Sabácz, Szendrő, Belgrád stb. Igen meglepő ugyancsak a Milan, régebben Te­rézia utcának nevezett széles ház­sorában az orosz biztositó társaság zöld és sárga színekben pompázó háromeletes palotája, mig a koriak­kal rézsut épült angol szövetség­háza egyszerűségével, kirívó magas földszintes fehérre föstött ház. Pé­ter király kétemeletes uj palotája (csak az uj épületekről szólok) a régi telken a lerombolt kotlák köz­vetlen tőszomszédságában sarkon épült. A régi királyi lak helyét — virágos domb jelzi, melyet azonban még a rácsozaton keresztül sem szabad nézni, mert azonnal rászól­nak az emberre az őrök. A követségek, minisztériumok a Milos utcában semmi különöset nem mutató emeletes kaszárnyaházak, minőket Budapesten százával látni. A kertben mélyen fekvő pavillon- szerii pénzügyminisztérium pláne nagyon is szerény polgárház, mely­nél csak a Natália templomnak tő­szomszédságában a járda alatt még mélyebbre sülyedt szkupcsina épü­lete szerényebb, az ember kertész- laknak vagy gőzfürdőnek nézné, ha nem tudná, hogy itt hét (sieben) párt verekszik harmad félmillió em­ber sorsa felett. Efféle szegényes parlamenti épületet nem vár az em­ber a rohamosan szépülő és gya­rapodó, meglehetősen tiszta és jól kivilágított Belgrádban. Mennyivel más e téren is Bukarest, a Balkán félsziget Párissa. Említendő ugyanazon, utón egy vaskeritéses kaszárnya, melynek őr­sége, a helyszínén szerzett informá- tiók alapján, Sándor királylyal tar­tott. Ha a rémes gaztett éjjel 11 óráig hamarosan be nem fejeződik, a katonák és csendőrök széjjelker­gették volna aPéterpárti királygyil­kosokat. Igen csinos továbbá e so-

Next

/
Thumbnails
Contents