Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-20 / 23. szám

23. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGIHIRLAP Szombat, márczius 20. vesszük, hogy egy olyan vasút építéséhez, mely a megye érde­keit határozottan sérti azáltal, hogy a megye forgalmát a szom­szédos megye székvárosa felé terelje: akassa-liegyaljai vasút­hoz is jelentékeny összeggel já­rult a vármegye. De ha a törvényhatósági bi­zottság soknak találja a 200000 korona hozzájárulást, — adjon kevesebbet, adjon 150000 koro­nát, de tegye lehetővé minden­esetre ennek a vasútnak a kié­pítését, mert erre feltétlenül szük­sége van a vasút mentén fekvő községeknek, de főleg Ujhelynek, — ha haladni, fejlődni, boldo­gulni akar a jövőben. MEGYE ÉS VAROS. A mi parlamentünkből. — Városi közgyűlés. — Csekély érdeklődés mellett folyt le Sátoraljaújhely város képvise­lőtestületének f. hó 19-én dél­után tartott gyűlése. Igazán, már kétségbeejtő az a mérhetetlenül nagy indolencia, melylyel a város ügyei iránt a képviselőtestület tagjai viseltetnek. A vízvezeték átvétele és a munkálatok leszá­molása felett kellett ezúttal ha­tározni a képviselőtestületnek. Tehát olyan kérdés voltnapiren den, mely mélyen vág bele a város jövő életébe is és mégis csak 19 képviselőtestületi tag tartotta kötelességének, hogy a gyűlésen megjelenve a város ér­dekét megvédje. 130 képviselőtestületi tag kö­zül 19 teljesiti kötelességét. Fi­gyelmébe ajánljuk ezt a polgár­ságnak, mely érdekei megvédé­sére választotta a képviselőtestü­let tagjait. Közeledik a választás, itt van az ideje a leszámolásnak, ron a természeti és a néprajzi muzeum. Két modern styiü és be­rendezésű kétemeletes ház, melynek terraészetrajzi osztálya főleg őslény­tani tárgyakban s a madarakban gazdagok, de már a néprajzolat sok kivánni valót hogy hátra, úgy a gyűjtött anyag, mint rendezése te­kintetében s egy napon nem is em­líthető a mintaszerűen berendezett szerajevói délszláv múzeummal, mind azáltal ez a kicsi muzeum is mu­tatja, hogy Szerbia tanul és halad, de azt még nem mutatja, hogy fe­lülhaladta a horvátokat, dalmáto­kat s alkalmas arra a vezérszertpre, melyet magának a szerb-horvaiok vezetésében a Balkán-félszigeten arrogál. A Knéz Mihajlovv által párvona- losan halad a városház utcaMirkova ulicza. Abban van a színház, a vá­sártér (trg) zöldséges bódéival, la­cikonyháival s egy basanak kóosz lopos síremlékével. Előtte^ emelke­dik a jogból és tanárképzőből álló egyetem, szemben kis park az egye­tem első rektorának szobrával. A doctoraudusok és doctorandak épp oly androgyu magaviseletüek, mint akár a krakkói, akár a svájci egye­temek női hallgatói. A typus egy, csak az arcvonások mások; — Az egyetem mögé kicsi, árnyas udvarba ezért közöljük azoknak a képvi­selőtestületi tagoknak a névsorát, akik ösmerve kötelességüket, meg­jelentek a legutóbbi közgyűlésen. Jelenvoltak : Alexander Vilmos, Behyna Miklós, Halász József, Matolai Etele, Kincsessy Péter, Gáthy Géza, Némethy Bertalan, Krausz Lipót. dr. Chudovszky Mór, Horváth Gyula, Majoros Gyula, Móré Dániel, Miklóssy István, Szőllősy Arthur, Armágyi János, Jelenek Adám, dr. Am- brózy Ágoston, Widder Gyula, Zombory János képviselőtestületi tagok és az elöljáróság tagjai közül. Kérészy Gyula, Farkas Andor, Pataky Miklós, Rakmányi Jenő, Schmiedt Lajos, Bogyay Béla. A gyűlésről az alábbiakban számolunk be részletesen : Kiss Ödön h. polgármester pont­ban '3 órakor nyitotta meg a gyű­lést. Első tárgyként a vándoriparo sok megadóztatásáról alkotott sza­bályrendelet ügyében kelt minisz­teri leirat vóttetett tárgyalás alá. A képv. testület tudomásul vette, hogy a miniszter a szabály rendeletet jóvá. nem hagyta. — Ugyancsak tudomá­sul vette a képviselőtestület a be- recki uti vasúti átjáró ügyében kelt kereskedelemügyi miniszteri leira­tot is. Kérészy Gyula városi mérnök felolvassa a vízvezetéki építkezések átvételéről és a vízvezetéki ieszá múlásról készített terjedelmes je lentését a vízvezetéki bizottságnak. A felolvasott jelentésből a légion tosabb az, hogy a vizraü építése az előirányzott 460000 koronával szem­ben 615,584 kor. 40 fillérbe került, tehát a tulkiadás i$$.ooo korona. — Több képviselőtesti tag hozzászó­lása és Kérészy Gyula városi mér­nök felvilágosító szavai után elha­tározta a képviselőtestület, hogy a számadásokat elfogadja a tanácsot utasítja, hogy a vállalkozókat fi­zesse ki s a további Intézkedéseket tegye meg. A vízvezetéki bizottság­nak a felmentvényt megadja, azon­ban utasítja a tanácsot, hogy a tu - kiadásokról a költségvetés rovatainak van eldugva a történelmi muzeum emeletes 8 szobás házban. A föld­szinten vagy 25 drb. álló regényes képtár hüti le az ember várakozá­sát, mert az arcképek bizony érdek­telen gyatra munkák. Valamivel jobb praehistoricura, de még olyan se, mint akárrnelyiK. vidéki magyar muzeum törtéuetelőtti osztálya. Az emeleten a középkori régiségeket (puskák és kardok) fegyverek, bo­járok és nemesi csaladok ruhái, nyergek, egy kicsi porcellán, kő­edény és ékszergyűjtemény, meg családi képek reprezentálják. Leg­többet ér még Obrenovics Milos szobája, melyen nem változtattak. Ott látni a karos széket, az egy­szerű ágyat zsámolyt, mozsdót meg a légy csapót is, melyet Miios maga csinált. Bizarr balkáni Ízlése lehetett az öreg urnák, mert a feszület és a szent Család képei mellett ott lóg­nak a hollandi festőiskola pufók, vaskos meztelenségei . . . Épp ily bizarr az egyetem egy szerb keres­kedőnek sárgára és kékre festett szerb styiü uj háza, szemben egy rozoga török viskóval, melyet Kon- stantinápolyba költözött tulajdonosa nem enged kisajátítani. Ennek a háznak középső része más tulajdo­nosé és más stylben van építve. (Folyt köv.) megfelelő részletes zárszámadást ké­szítsen és azt a pénzügyi bizottság, véleménye után terjessze a képvi­selőtestület elé. Egyben jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak Hoffmann Károlynak, a vizmü építésére fel­ügyelő kir. főmérnöknek és Kérészy Gyula városi főmérnöknek a vizmü építése körül szerzett kiváló érde­meikért. A gépészmérnöki állás szer­vezése ügyében a pénzügyi bizottság véleményét kéri ki. Végül újlaki Nagy Árpádnak 500 korona jutal­mat szavaztak meg a vizmü építés vezetése körül kifejtett buzgó mű­ködéséért. Az 1Ö08. évi fövenyszállitást Schvarcz József és Szerbina Józsefre bízták és a velük kötött szerződést elfogadták. Az 1908/9 évben kitermelt ölfát.: bükkfát 18, tölgyfát 15 és galyfát 11 korona árban árusítják ölenkint. Az Unió bank elleni perből kifo­lyólag a város képviselőjének : dr. Haas Bertalannak 2403 kor. 90 fillér felszámított perköltséggel szem­ben csupán a biróilag megállapított költségeket utalták ki. A Tököly utca burkolására és jár- dázására a város részéről történő hozzájárulás felett nem határoztak. — Rimán János nyugdíjalapra be­fizetett összegét visszautalták. — Schvarcz Sámuel asztalos téves szá­mítás folytán származott, kára visz- szatáritését elutasították. Végül az ajkai bányakatasztrófa által sújtottaknak 20 korona segélyt szavaztak meg. A, gyűlés esti fél 6 órakor ért véget. SZÍNHÁZ. Bernstein színmüvei. A modern dráma irodalomban uj Bernstein neve. Alig nehány éve ismerjük őt s már be kell illeszte­nünk Masteriink, Beyeriein, Gorkij, Giovaui Verga, Brienx, Ibsen, Haupt­mann stb. társaságába. A Bernstein drámák nem vonzó, hanem iz gató hatásúak. A magyar közönség három darabját, ismeri, de szinte mohósággal várja a negyediket. Szó a mi szó, tud ez az ember idegeinkkel játszani, de hát ez a körülmény még nem kvalifikálhat valakit kiváló drámaíróvá. A Scher- lock Holmesek és Nick Carterek is izgatóak, de az eszthetikus már csak e lelki hatás miatt is a pony­vának adja át e könyveket. Bernstein színmüvei tárgyainak megválasztásánál egyéniséggé dom­borodnak ki. A lelki bűnökre fittyet hány, a finom emberi hibákat sem­mibe veszi, szakítván a tradícióval tragikus körökre szüksége nincsen, emberi erényeket nem ismer, ha­nem az emberiség aljas, közönséges bűneit alkalmazza. Morált nem hir­det s ha igen, úgy ez színmüve rovására megy s nem hat, ránk. Neki más célja ugyiátszik nincsen, minthogy a közönség figyelmét le­bilincselje. Egy kis izgatódzás nem a világ és bár kis ideig hatása alatt vagyunk még odahaza, de né­hány nap múlva csak annyi marad meg benünk, hogy darabjai izgatóan érdekesek. Köd vonul végig színmüvei lát­határán. A Baccaratban a főhős közönséges kártyajátékos, ki c.-,ak akkor sejti, hogy úri ember, hogy fényes becsülete van, a midőn bűnbe keveredik. A Tolvajban egy nő hiúságának kielégítése céljából lop. Az az alig pelyhedező fiatal ember, ki szerel­méért a bűnt magára vállalja (könnyű neki, hisz az apja a ká­rosult) nem hős, hanem bűntárs. Valamint a Baccaratban sem istení­tem azt a nőt, ki férjezett létére, hogy szeretőjének becsületét m g- mentse, elköveti azt a hőstette?, miszerint egy olyan férfinak dobj i oda magát, kit szívből gyűlöl. Es szóljunk Izrael herceg asszo­nyáról is. Férjének múltja bűnök­kel terhelt. Neki a fiatal Gutlieb zsidó volt szerelmese, vagy Ián Gutlieb pénzért vásárolta meg a ne- meslelkü uriuőt? Es a midőn fia, Thibald herceg gyalázatos módon sérti meg a zsidó előkelőséget, még nem sejti, hogy anyjának régi ked­vesét, az ő atyját kény szeritette párviadalra. Hogy tisztán lásson, hogy a valót megtudhassa, anyját lelki itiquisició elé állítja, ki 10-szer hazudik, inig végre a valóval kény- szerségből Kirukkol. íme csupa kétes jellemű alak, kik az élet salakjával terheltek. Ott látjuk őket a vizsgálóbíró szobájá­ban, találkozunk velük (más nevek alatt) a rendőrség sajtóirodájában. Az életben feltűnést keltő alakok rangjuknál fogva, de csakhamar le­tűnnek megvetésünk miatta. Ezek az alakok színpadra nem valók. De már hallom olvasóim néme­lyikének gunyraosolyát. Az egyik azt mondja majd, hogy a színpa­don az életet kell bemutatni és Bernstein ezt teszi. Igen ám, az élet nem a közön­séges biinü embertömegekből áll. A bűnösök mellett jellemeseket is találunk, külömben hamar megdülne az erkölcsi világrend. Es nem min­den bűnös iránt érzünk gyűlöletet, hanem oly-olykor szimpathiát is. A kiváló drámaírók belátván ezt, tra­gikus köreik a nézők részvétét csalják ki. A modern drámaírók sem akarják megdönteni a tragikum ezen elméletét. A má«ik azt mondja, hogy Bern­stein erkölcsi tételeket fejteget s a kinek ez nem tetszik, az néze meg s gyönyörködjék Jókai szivmiivei- ben, annak az való. S bár nem utolsó dolog Jókai egy-két újabb drámáját megtekin­teni s az is tény, hogv a modern drámaírók színmüveikben erkölcsi tételeket világítanak meg, ki kell jelentenem, hogy Bernstein ezen irányzatnak furcsán hódol. S roig Haupttnan sociális reformokat dol­goz fel, Ibsen a lelki bajok forrását kutatja, Breinx társadalmi kérdése­ket fejteget, addig Bernstein az emberi bűnöket szentesíteni akarja s rendesen nem sikerül neKi, mert bűnös alakjai korkérdés megoldá­sára képtelenek. A Tolvajban Va- yoin Reichard megbocsát hitesének, mert az a pénzt csak azért lopta, hogy szép öltözeteivel férjét még inkább meghódítsa. Nem vagyunk azonban biztosak abban, hogy Ma- ricz-Louiso nek ezen utolsó vallo­mását is elhitetjük, hisz számtalan hazudság árán juttatott ezen vallo­másához. El keli tehát ismernünk, hogy Bernstein teljes igazságok fejtege­tésére képtelen és hogy a jellemte- !en ember festésének művésze. O csak az élet sötét képeit sötét alak­jaival akarja bemutatni, de bizo­nyára még maga se mondaná azt, hogy ilyen az élet, ez az élet és a mi legnagyobb baj lenne, hogy csak ebből áll az élet. Ha ez igaz lenne, úgy hamar megunánk Bernstein irányzatát mert a színpadot illúzióról tekintjük, nem szeretjük ott a profán egyhangú, élet folyását szemlélni és mig egyes drámairók illúziónkat az élet meg szépítésével keltik fel, addig Bern­stein a rutitással akar hatni. A ki tehát gúnyosan említené pl. Jókait & köhögés, skrofuíozis, influenza ellen számtalan tanár éa orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „iloéhé“ eredeti csomagolást. F. Hoffmaan-La Roche & Co. Hasel (Svájc) ßß Kapható orvosi rendelő ban. — Ara' flveger Emeli aa étvágyat és a testsfllyt, megszün­teti'a köhógést, váladékot, éjjeli izzadást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents