Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-13 / 21. szám
Tizenkettedik évfolyam. 21. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szombat, márczius 13. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. Előfizetési ár: LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. NegyedMATOLAI ETELE. ür. BÚZA BARNA. évre 2 korona 50 fiilér- E2yes szám ára 10 fillérHirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. ÜL jövő ünnepe. Irta: Dr. BÚZA BARNA. Elmúlt nagy dolgok, lezajlott dicső események emlékét ünnepé szenteli az emberek kegyelete. Nagy események évforduló napja századokon, ezredeken keresztül ünnepnap marad. De egyre gyengül az ünnep fénye, ha nincs benne egyéb, csak a múlt emléke. Az a múlt esemény mindig jobban elvész az idők ködében s nem tudja hevesebben megdobogtatni az élő nemzedék szivét, ha nincs, ami a jelen érzelmeihez, vágyaihoz, törekvéseihez fűzze. Azért nagy és maradandó ünnep március tizenötödike, azért nem hanyatlik, de folyton emelkedik ünnepi nagysága, mert nem csak egy elmúlt esemény emlékezetét örökíti meg, hanem a magyar nemzet egész jelenét, egész jövőjét, minden vágyát, törekvését szenvedését magába foglalja. Nem csak Petőfi napját ünnepeljük március tiznnötödikén, nem csak a sajtószabadság megszületését, Táncsis kiszabadítását, a nép akaratának diadalát a hatalom felett. Hanem ünnepeljük négyszáz esztendő egyre megújuló szabadságküzdelmeit, Bocskay, Bethlen, Thököly, Rákóczi véres harcait s ebbe a folytonosságába a magyar nemzet szabadságért való erőfeszítéseinek kapcsolja bele ünneplésünk Kossuth Lajos fájdalmasan dicsőséges korszakát s hozzákapcsolja a jelen idők ezer akadálylyal küzdő függetlenségi törekvéseit és a jövő szebb reményeit. Így hirdeti ez az ünnep, hogy mióta a sors kegyetlenségei és apáink bűnei összetörték ennek az országnak a függetlenségét s idegen érdekek rabszolgájává tették a magyar nemzetet, azóta ez a nemzet meg nem szűnő törekvéssel küzd folyton elveszteti függetlenségének visszaszerzéséért, százszor leveretve, százszor kezdi újra a véres küzdelmet s nem is fogja abbahagyni addig, mig el nem éri célját. A függetlenségi harc folytonosságát hirdeti március tizenötödike és hirdeti a nemzet soha nem lankadó reménységét, hogy ez a harc csak diadallal végződhetik. Nem egy nap ünnepe: négyszáz esztendős küzdelemnek és szenvedésnek ünnepe, a jelenkor minden törekvésének, vágyakozásának, egy jobb jövő minden reménységének ünnepe március tizenötödike. Ünnepe mindennek, ami szépet, jót és nemeset érezni és remélni tud a magyar nemzet. Egyetemes nagy ünnepe a magyar nép egész lelkének. Evvel a gondolattal ünnepeljük a mi ünnepünket ma is. Ha nehéz, küzdelmes időket élünk, ha a függetlenség egy csekély részéért egyetlen lépéséért is kemény harcokat kell vívnunk, jusson eszünkbe, hogy volt már nehezebb, küzdelmesebb, válságosabb is a sorsunk, mégse pusztultunk el, mégis itt vagyunk. Csak összetartsunk, csak ne csüggedjünk, ne adjuk fel a négyszázados törekvést és küzdelmet. Olyan ez a harc, hogy csak egyképen végződhetik: a nemzet diadalával. Lapunk 8 oldal.
