Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-02 / 1. szám

nkettedik évfolyam. 1. szám. I / Sátorafjaujl Szombat, január 2. POLITIKAI ÚJSÁG jelen minden szerdán es szombaton este. Kíliratokat vissza nem adnnfc. Szerkesztőség: Kazinczy-utca 2- Kiadóhivatal: Landesmann Miksa es Társánál. LAPVKZER: MATOLAI ETELE. POLITIKAI POMUNKATARS: ür. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: egész évre I 0 korona, félévre korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Egye szám ára I 0 fillér. Hirdetéseket a leg’Utányosttbl) árban közlünk Újévi kilátások. Irta: Búza Barna. Uj évszáinot kezdtüi k megint tegnapi nappal. Remélve, két- ;dve tűnődik el mindenikiink: lit fog hozni neki ez az uj 365 ap. Jót-é, rosszai é, örömet é, ánatot-é, szerencsét é, bajt-é? Es mit fog vájjon hozni mind- nnyiunknak, mit fog hozni az sszességnek, mi magyar hazánk- ak ? Minden azt mutatja, hogy ez z uj esztendő nevezetes és mesz- zire kiható lesz a magyar nem­et történetében. Hogy nem kö- önséges évszám lesz, az való- zinü. Piros betűs lesz-é, vagy gyászos fekete, azt nem tudja lég ma megjósolni senkh A függetlenségi párt szilárdan .11 az önálló nemzeti jegybank tvetelése mellett. Ha ebben si- erül eredményt elérnünk, akkor i többi függő kérdés megoldása íem lesz nehéz. Akkor a koalició öbbi pártjaival való egyesülés lek se lesz akadálya s az or- izágra nyugodt, békés fejlődés ívei következhetnek s 1918-ra jiztosan várhatjuk a jobb jöven- lőt hozó önálló vámterület léte- iülését. Ha az önálló bankra való :örekvésünk meghiusu 1, akkor a üggetlenségi párt nem vállalhatja :ovább az ország karmányát s bogy azután mi következhetik, »zt a jó isten tudja. Béke, nyu falom, fejlődés semmi esetre sem. Ep azért kell óhajtania minden jó magyarnak, hogy az uj esz­tendő hozza meg az önálló bank ügyének diadalát s hozza meg vele az egész hazafias magyar­ságnak egy közös célra, a gazda sági függetlenseg előkészítésére egy pártban való tömörülését, hozza meg a munka, a fejlődés rég óhajtott korszakát. Szüksége van erre a békés munkásságra az eeész nemzetnek. Nagy szüksége van a mi várme­gyénknek s a mi városunknak is. Reánk is nagyon sok tennivaló vár ebben az uj esztend őben, amit mind csak akkor valósítha­tunk meg, ha béke és nyugodt kormányzás lesz. Az 1909-ki újév azért különös jelentőségű Zemplénvármegyére, mert ezen az ujesztendő napján lépett életbe a ti z esztendő óta kért, sürgetett és várt uj bortör­vény. Minden, amit szükségesnek tartottunk Zemplénvármegye leg­nagyobb gazdasági kincsének, a tokaji bornak védelmére, meg valósult benne. Tegnaptól kezdve zárt terület a Hegyalja, ahová többé idegen bort — a belső fogyasztásra szántat kivéve — behozni nem szabad s kiszállítani is csak három hónapig szabad még a bent lévő idegen borokat Három hónap múlva egészen biz­tos lehet mindenki a világon, hogy ami bort a Tokajhegyalja területéről küldenek neki, az fel­tétlenül valódi, tiszta tokaji bor. De még ez mind nem elég. Most kell aztán erős akciót indí­tani, hogy a bortörvénynek ko­moly foganatja is legyen. Lehe­tővé kell tenni, hogy a gazdák boraikat addig kezelhessék, mig azokból forgalomképes érett bor válik, hogy mindjárt szüretkor megfelelő kölcsönt kaphassanak a boraikra és hogy a tokaji bor az egész világ számára minél köny- nyebben hozzáférhetővé legyen. Mindezeket a kérdéseket legal­kalmasabban és legolcsóbban ál­lami borközraktár felállításával lehetne megoldani. De szükséges, hogy maguk a bortermelők is megmozduljanak s mindenki igye kezzék hirdetni és terjeszten a borait. Ennek az évnek az elején kell Ujhely városnak a városi bormé­rést is felállítani, ami egyik fak­torává lehet a tokaji borok ér­tékesítésének. De ép a borérté­kesítéssel van a legszorosabb összefüggésben a városi szálloda ügye, mert mig itt modern szál­loda nem lesz, addig nem vár­hatjuk, hogy vevők jöjjenek ide, s hogy Ujhely a hegyaljai borér­tékesítés központjává legyen. A szálloda ügyét a Vörös Ökör épület sorsával együtt ebben az évben kell megoldanunk. A város másik kellemetlen terhe, a régi korház épület ügye, a csendőr­ség bérletével szerencsésen el van intézve. Az idén kell keresztülvir lünk a polgári fiú iskola létesítését, s mindent cl kell követnünk a vas­úti üzletvezetőség ide helyezése érdekében. Meg kell kísérelnünk az ipari árucsarnok felállítását is, ami iparosaink sorsán volna hi­vatva lendíteni. A Kossuth szo­bor sem halasztható már tovább, s remélhetőleg kedvezően log eldőlni az uj vármegyeház épí­tési ügye is. Dolgoznunk kell az ujhely-szobránci vasút, meg a Bereczkinél épitendő Bodrog- hid dolgában is. A gőzfürdő rendezése, városi kert létesítése szintén erre az évre várna. Van hát dolgunk, végezni va­lónk az uj esztendőben elég. De mindennek szintén előfelté­tele a politikai nyugalom s a békés kormányzás. Adja isten, hogy ez meglegyen. S adjon isten az uj esztendő munkássá­gához nekünk Zemplénieknek, Újhelyieknek is erőt, összetartást, önzetlenséget, társadalmi, fele­kezeti és politikai békét. Akkor piros betűs esztendő lesz a számunkra 1909. Megoldás előtt. Az uj esztendő nagy próplémák előtt állva, találta a magyar nemze­tet. Minthacsak közjogi és közgaz­dasági életünknek egy uj korszaka következnék, — olyan nagy esemé­nyekkel terhes az egész politikai láthatár. Az a kibontakozás, amelyet 1906. tavaszán kényszerűségből fogadott el, mint megváltoztathatatlan kész tényt, a magyar nemzet, — csak egy bizonytalan, ideiglenes állapotot teremtett meg, melytől korszakal­kotó munkát senki sem várt, és senki nem is remélhetett. Csupa függő kérdések, — az út­ból télre tolva; ezek jellemezték az akkori kibontakozást; pedig min­denki tudta, már akkor, hogy eze­ket a függő kérdéseket, előbb vagy utóbb, igy vagy amúgy, — de fel­tétlenül meg kell oldania a nem­zetnek, ha végleges és békés álla­potokat akar teremteni. Az ideiglenes kibontakozás felté­teleiből kivették szándékosan a katonai kérdéseket, — a végleges kibontakozás, első sorban megol­dandó feladata éppen a katonai kérdések lesznek! Beszélhetnek az osztrák, elfogult - politikai körök Lueger úrral egye­temben, amit nekik tetszik: a ka­tonai kérdések küszöbön levő meg- o'dása mégis csak a magyar nem­zet és királya között elintézendő olyan ügy, amihez Ausztriának ép­pen semmi köze nincsen. Azzal már régen tisztában lehet Ausztria is, a legfőbb hadúr is, hogy az osztrák és magyar, az úgy­nevezett közöshadseregnek további fejlesztésébe Magyarország csak az esetben hajlandó belemenni S. ennek a hadseregnek mag1- y o’- lege, a szolgáltatások rp in érvényesülni tud és eni érvé­nyesülésnek nincsen pami aka­dálya. Ha a mutatkozó jelek nem csal­nak, megoldás előtt áll ez a kérdés, még pedig már a közel jövőben és igy első alapkövét fogja képezni a végleges kibontakozásnak, mely létra fog jönni a nemzet és királya között. Jtiori“ leüélpapir, 50 leüélpapir és 50 boríték 1 KORONA ♦ * Lajidesmann Miksa és Társa könyv-és papirkereskedésében. Lapunk <5 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents