Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-08-15 / 65. szám
65. szám (3) FELSOMA GYARORSZAGIHIRLAP Szombat, augusztus 15. És hogy nyugodtan bírhassák, Megnótázzák örökre, Vessünk fátyolt e gaztettre, Legyen ez elfeledve ! De öt hozzuk vissza ház.., — Ezzel tartozunk neki, Es mint Csaba föl-föl kél majd, Ha hazát kell menteni. Halasy Szerencs. Egy búsongóhoz. Orrod lob'g, mint a darúmadáré, Es rdvedezve jár tekinteted. Tán csalfa lett a kedves lányka hozzád? Légyottra rendelt és felültetett? "gagy összegyűlt a honfibú szivedben? Oh, hagyd a hont és hagyd a bánatot, — A hon baját, a csalfa lány szerelmét Úgyis haszontalanul siratod. A csillagok könyvében meg van írva, — Ezen már nem változtat semmi bú. —: Hazádnak sorsa: új inameluk kormány, Lánykádé: mással egy új randevú. Jobb, hogyha megtanulsz feledni köny[nyén Csalfa politikát és csalfa lányt, És bárki légyen is az új miniszter S az új udvarié: egy csöppet se bándd. Meglásd, — prófétaként jövőbe látok, — Az új udvarié sem soká örül . . . Pár ölelés, — s a lány szerelme újbél Vígan csapong egy harmadik körül. S meglásd, az uj miniszter is beadja A kulcsot, még tán sokkal hamarabb. Mert lehet ugyan új mameluk-korinány, De állandón itt többé nem marad ! — ró. Nyári hangulatok. * — aug. 14. (=) Hiába beszéli be nékem a naptár, hogy az év január elsejével kezdődik. Mert tulajdon képen úgy áll a dolog, s az az igazi, hogy szeptember elseje jelzi az uj óv kezdetét. A holt saison a vége, szeptember elseje az eleje az évnek. Hazajönnek a fürdőzők, megnyílnak az iskolák, színházak kapui, s az egész közéletbe oly elevenség száll, mely csak.az uj, friss erőnek lehet a szimbóluma. Ha a közönség nem is, de az újságok bizton elismerik a szeptembert az uj év első hónapjának: soha sincs oly élénkség a szerkesztőségi fiókokban, mint ekkor . . . (Jjj) A jó, vig Sipulus keservesen panaszkodik egyik legpajzánabb és legédesebb huiuoru regényében : „Az én falum“-ban, hogy az ő kis falujának az a fátuma, hogy vele, benne, semmi sem történik és igy nincs, a miről emlegessék. Ár viz el nem öntötte, tűzvész el nem pusztította, földrengés halomra nem döntötte, sőt még csak ötlábu borjú sem pillantotta ott meg a napvilágot és egy nyavalyás farkas se akadt, aki télen a község valamelyik érdemes tagját kiette volna csizmájából. Pech, pech 11 Lám, Ujheiy ebben a tekintetben sokkal szerencsésebb város, mert történik itt hál' istennek olyan dolog, hogy bejut a hírlapokba, és talán a kalendáriumokba is. A fővárosi lapok jóakaratából az imént is képszerű lett a mi városunk és az egész ország haja égnek állott annak a katasztrófának az eshetőségétől, ha kórházunk hatszáz elmebajosát netu sikerül megmenteni a tűz martalékától. Csak mi mosolyogtunk kedélyesen, tudván, hogy mindössze két elmebeteg van korhásunkban: egy Pharaó-ivadék és egy szerelemcsalódott zsidó szabó . . . * (:::) Szóljunk most néhány szót a papinai követről . . . Egy kis diák, ismételjük, egy alsó gymnasiumi tanuló, aki még nem tudja, hogy mely igék vonzanak dativuszt és melyek accusativuszt, levelet írt hozzánk. Úgy látszik, régi elhatározása volt; ez már, sokat készült rá, mert ami szokatlan ily kis diákemberektől, oly gonddal, oly szép gömbölyű hetükkel van megírva ez a levele, hogy különb vigyázattal az iskolai dolgozatot se írják a diákok még akkor se, miker a piarista ház hűs falai között privátát nem tartanak a tanár urak, vagyis mikor látogatáson van a főigazgató ur. Hát mondom, ez a ■ kis diák okos levelében kérdi tőlünk,; hogy mit szólunk mi ahhoz, hogy Kovács Endre igazgató ur „nem tette közzé“ az értesítőben az ifjúságnak Kossuth-emlóktáblát leleplező ünnepét. Mindenesetre köszönjük kis barátunknak figyelmeztetését, mi eddig nem tudhattunk róla, mert nekünk nem küldte be az igazgató ur az értesítőt. Az igazat megvallva, nem lep meg minket ez a dolog. Mi a magunk kis dolgát már régen és sokszer (lvégeztük az igazgató ur ismert és a szülők körében megbotránkozást keltő olyas ténykedéseivel, melyekkel a rábízott ifjúság szivébe be akarja plántálni a nemzeti ideálok és szent eszmék iránt való gyűlöletet. Jól tudjuk mi, hogy ez neki sohasem fog sikerülni, de a szégyenérzet pirja ül ki arcunkra és haza fiúi szivünk fájdalmában összeszorul hogy szép magyar honunkban ilyen hazafiak is akadnak. Szentséges Isten, micsoda gyávaság! Miniszterek, sőt a miniszterelnök is nyíltan elismeréssel adóznak Kossuth érdemeinek és ez az ember, az újhelyi iskolai igazgató minden alkalmat megragad, hogy egyet üthessen Kossuth nevén és véle a magyar becsületen. Halljátok egek, azért mert fél! — A legjelentóktelenebb ünnepély közölve van az értesítőben, csak a Kossuth Lajos ünnepe van elsikkasztva. Benne van, hogy az ifjúság megülte dr. Perényi József és Somogyi István tanárok névnapját, de Kossuth-ün- nepély nincsen. Ezek a tanár urak derék, jó emberek lehetnek és bizonyára megérdemelték az ünnepélyt, de talán Kossuth apánk is szerzett elég érdemeket arra, hogy emléke legyen az értesítőben egy olyan szerény és ártatlan hazafias ünnepélynek, melynek keretében az ifjúság lelkesedése oltárként állította be a gimnázium falába a Kossuth-emlék- táblát, melyhez büszke homlokkal járhat imádkozni minden idők magyar ifjúsága!! De repedj meg szív, rendülj meg velő, fagyj meg meleg vér : az igazgató fél!! . . . (—) A múlt szombaton nagy élénkség volt a Bock kertjében. Fényes feketében büszkén lépkedő ifjú urak udvarlása és édes pajkosságu kis lánykák kacaja verte fel a csendesen himbálódzó lombokat. Próbabál volt. Eu mindig a legnagyobb szeretettel írogatok az apró világ táncvizsgálatáról, mely nekik első nyilvános mulatságuk, nekünk öröm és boldogság. Néztétek a szülők szemében az ürömköny csillogását, figyeljétek meg a nézők édes mohó tekintetét, mely ott pihen ezeknek az édes leánykáknak aranyos haján, zsenge liliomalkatán, ártatlan kacér- ságu orcáján és be, fogjátok látni, hogy az igazi poezis csak itt, a tarka virágú üde gyereksereg társaságában üthet tanyát. Nincs itt önzés,, hiúság, nincs itt műszemérera és hamisság, hanem maga a tiszta őszinteség legillatosabb szűziességében, gyermeteg bájosságában. Nem fáradtak ők éjfél után se, kibírnák a tánc lást talán hajnalig is. Csak ott az egyik sarokban hajtja fejét édes anyja ölébe egy elálmosodott len- haju aranyos baba. Kezében a legyezőjét szorongatja, arcán bájos mosoly játszik és úgy alszik. Tündérek nemtője, vájjon miről álmod- hatik?! Oh ti virágos -és szallagos bodros fejti édes kis lányok csak a tiétek, egyedül a tiétek a poezis ! . . . Krixkrax. — Kinevezések. Az igazságügymi- niszter Mester Dezső sátoraljaújhelyi törvényszéki joggyakornokot aljegyzővé nevezte ki. — A vallás és köz- oktatásügyi miniszter Sárosi Mária oki. kisdedóvónőt a bodrogkeresz- turi állami Uisdedóvódához kisdedóvónővé nevezte ki. — A függetlenségi kör rendező bizottsága újból felkéri a t gyűjtőket akik a zászlószentelésre való adományok gyűjtését befejezték, hogy iveiket a pénz-| erédménynyel sürgősen beküldeni méltóztassanak. A gyűjtéssel buzgólkodókat egyúttal felkéri, hogy a lehetőségig igyekezni szíveskedjenek, mert a rendező-bizottságnak hovatovább tudnia [kell, hogy mennyi pénz fólyt be ? s az intézkedéseket ehhez képest kell megtennie. — Uj polgári fiú iskola. Tokajban az állami polgári fiú iskola I-ső osztálya a vallás és közoktatásügyi mi| uiszter intézkedése folytán ez év szeptember hó 1 vei megnyittatik. — Halálozás. Pásztor Sámuel fő- gymnasiumi tanár élete 45 ik, tanári ! működésének 18-ik évében folyó hó I 12-én Sárospatakon elhunyt. — A színtársulat gyásza. Székelyné Gyurmán Alice, a kassai színház művésznője akit Ujhelyben is ismertek és szerettek f. hó 12 én este rövid szenvedés után meghalt. Az elhunyt, | kiben Székely [Gyula, a színtársulat j baritonistája szerető hitvesét gyászolja, müveit lelke s nemes szive I révén egyike folt a társulat legszim- I patikusabb tagjainak. Mint művésznő I lelkes szeretettel s nem mindennapi tehetséggel szolgálta hivatását. Szereplése a színpadon, komikus szerepköre dacára, mindenkor mély nyomot hagyott hátra a közönség szivében. Mint hitves maga volt a megtestesült hűség és szeretet. Ritka ön - feláldozással élt kis családi körének amelynek csendjébe végre bdeve- gyült a három esztendő reményével várt csemete édes csacsogása. — - A sors különös és megfejthetlen intézése, hogy ép hitvesi szeretetének lett áldozata a fiatal nő. Gyermek- ágyban" támadta meg a gyilkos kór, mely emberi irgalmasságot nem ismerve, szinte nehány óra alatt végzett a gyenge és szenvedésében ki merült teremtéssel. A legfájdalmasabb részvétet keltette váratlan el- hunytajpályatársai körében, kik egyik legudaadóbb kollegájukat siratják Székelyné Gyurmáim Aliceban. Te metése tegnap délután ment végbe nagy részvét mellett. A színtársulat tagjai testületileg jelentek meg a végtisztességen. — Tanuló felvétetik Landesmann Miksa és Társa könyvnyomdájában. — Elszámolás a kir.-helmeczi ta- nuló-ifjuság által f. hó 9-én a Kassán felállítandó Rákóczi-szobor javára rendezett táncmulatságról. Bevétel 218 kor. Kiadás 178 kor. Tiszta jövedelem 40 kor., mely összeg Kassára a szobor-bizottságnak elküldetett. Jegyeiket megváltották: Dr. Fried Lajos 6 kor., Kovács Ferencz 2 kor. Felülfizettek : Blaustein Herman 2 kor. Dr. Tárczy Pál, Galambos Zol- tánné (Bpest), Molnár József, Stein- fest Ignácz, Dr. Szegő Ernő, Zöldhegyi Sámuel 1—1 kor. Fogadják a nemes szívű adakozók a rendezőbizottság köszönetét. — Gondos szülök egy vagy két gymnasiumi növendék gyermeküket kiválóan megbízható intelligens izr. családnál teljes ellátásra előnyös feltételek mellett elhelyezhetik. Hói ? megmondja a kiadóhivatal. — Baleset az állami iskolai építkezésnél. Nagy szerencsétlenség történt folyó hó 10-én reggel a Petőfi- utcai állami elemi iskola építkezési munkálatánál. Kóró Zsuzsánna helybeli cigány napszámosnő alatt mintegy 5—6 méter magasságból az állvány leszakadt s a rajta álló napszámosnővel együtt a földre zuhant. Az iskolának még az elmúlt évben megrepedezett falát bontják és építik újra. E célból faállványt állítottak fel, amely — mint a beállott szerencsétlenség igazolja — nem volt a kellő gonddal és elővigyázat- tal összeállítva. Egy ócska kapocs, mely a gerendát a deszkával volt hivatva egymáshoz erősíteni, valami módón felmondta a szolgálatot és ennek következtében az állványra helyezett deszka Kóró Zsuzsival lezuhant. A súlyosan sérültet rögtön ápolás alá ,vették, majd az előjött dr. Stern Ármin városi alorvos intézkedése folytán a kórházba szállították, ahol a rendőrhatóság részéről ki sem hallgathatták, mert eszméletlen állapotban van s iszonyú fájdalmai következtében érthetetlen feleleteket ád. A vizsgálatot megindították abban, az irányban, hogy kit terhel a felelősség ennek a szerencsétlenségnek a bekövetkezéseért. — Egy intelligens izr. leány-tanuló kitűnő helyen teljes ellátást kaphat. Bővebbet a kiadóhivatal. — Jó tanács. Mindazoknak, kik pázsitot akarnak létesíteni, ajánljuk hogy szerezzék be Mautner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedóséből Budapesten a „Sótatéri“ vagy a „Margitszigeti“ fümagkeveréket. Ezeket már 29 éve szállítja Mautner Budapest és a Margitsziget oly bámulatra méltó és gyönyörű sétaterei részére. TANÜGY. Elnöki megnyitó Elmondotta: Péter Mihály elnök, a f.- zempléni|ev. ref. egyházmegyei tanítóegyesület 1903. aug. 7-én tartott közgyűlésén. Tisztelt közgyűlés! Harmadik közgyűlés ez, melyen elnöktársaimmal egyetemben szerencsém van az elnöki széket elfoglalni. Még eddig mindig volt alkalmam Önök előtt nehány eszinéltető és irányitó szót ejteni. Habár röviden : ezt akarom tenni a jelen alkalommal is, mert úgy gondolkozom, hogy a tanügy, különösen ref. tanügyünk hasonlít egy értékes műdarabhoz, melyet minden oldalról meg kell nézni, hogy nagy jelentőségét annál jobban felismerjük. T. közgyűlés. A felekezetek, köztük a ref. felekezet oktatásával [pár évtized óta felvette a versenyt egy hatalmas tényező, az állam. Ez a körülmény rendkívüli változást idézett elő népiskolai oktatásaink egész mezején. Nem akarom most érinteni ezt a változást az egész vonalon; nem akarok rámutatni arra, a mi e versenyből ránk nézve előnyös támadt, nem a tanügyi színvonal emelkedésére, mert azt csak a vak nem látja t. uraim, hogy a versenynek eredménye lett nálunk is: a tanítók rendszeresebb képzése, az iskolákban a tervszerű tanitás. Inkább egy másik dologra hívom fel figyelmüket, mely e verseny kedvezőtlen alakulása az anyagi kérdésre mely mint Damokles kardja függ már évtizedek óta fejünk felett, melyet el kell hárítanunk ha egyházunkat veszélynek kitenni nem akarjuk. T. közgyűlés! Mihelyt az állam népiskolákat kezdett felállítani hazánkban ha nem is méltó, de mindenesetre valamivel jobb ellátást adott tanítóinak, mint mi a mieinknek, hol leginkább csekély értékű naturalékkal fizettek tanítóink ; jobb lakások bocsájtattak rendelkezésökre, szebb, egészségesebb termekben folyt a nevelés és oktatás ügye, mint nálunk. Felekezetűnk egész erejét latba vetette, hogy e téren a versenyt kibírja csak még sem oly sikerrel, hogy az egyensúlyt, mely félrebillent, helyre tudta volna állítani. Miben állott az egyensúly megbillenése. Legjobb tanerőink az állam szolgálatában mentek ; a Jdk megmaradtak, ha nem is fejezték ezt ki, ha hithüségök szilárd maradt az egyház iránt, de lelkűkben még is megmaradt az a kép, hogy ama másik oldalon biztosabb, kiterjedtebb a szárny, mely a tanítókat fedezi, melengeti. Mit tegyen az egyház, melynek iskoláival az egyház történet szorosan össze van nőve, mely boldog, elégedett tanítói kart szeret kebelébe ölelni. Szavának egész súlyával kieszközölte, az 1893. évi XXVI. tcik- ket, mely az állami tanítókkal egyenlő ellátást biztosit tanítóinknak,
