Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-08-15 / 65. szám

65. szám. (4) felsomagyarorszAgi hírlap Szombat, augusztus 15. De a verseny tovább folyt. Az ál­lam költségesebb, városi helyeken lévő tanitéinak ezenkívül is tisztesé- gesebt ellátást nyújtott, mint mi a legtöbb adni képesek valánk. Mi történt a legközelebbi időben? A kormány benyújtott egy törvény- javaslatot, meljben, ha nem is oly javadalmat, a m'nőt érdemelnek, de az eddigivel szén ben, mindenesetre tiszteségessebet s olyat biztosit ta­nítóinak, mely mellett a felekezeti tanítók jövedelme messze elmarad. E körülmény természetesen nem ma­rad hatás nélkül. Febkezeti tanítóink felriadnak; a másik oldalon látott kép más ragyogóbb színekben tűnik fel szemeik előtt. Moit már mit te gyen az egyház ily körülmények közt: tétlenül nézze-e ezen egész jelenséget? Tétlenül nézze, hogy legjobb tanítóink, a mi ennek ter­mészetes következése lehet, leszakad­janak az egyház kebeléről, tétlenül nézze, hogy az elégületlenség csirái meggyökerezzenek szivükben ; hiszen az anyaszentegyház nem lehet ta­nítók nélkül, hiszen az egyház vi­rágzásának egyik feltétele, hogy jel képesen szólva jeles, képzett, boldog, hithüségökben szilárd tanítók tart­sák az oltárnak egyik szarvát. Meggyőződésem szerint az egyház­nak egész tekintélyét, tekintélyének súlyát latba kell vetnie, hogy a ref. tanítókra nézve ezen kedvezőtlen helyzetet valamikép megoldja. Hi vatkoznia kell a ref. taniigy szép múltjára, melyet megfutott, midőn még itt e hazában állami népisko­lák nem voltak ; hivatkoznia kell mai fontos szerepére, -melyet végez, vé­gezni akar, melyet az állam maga nem tehet, mert az oktatásügyet maga el nem láthatja csak velünk karöltve, de a mi elégitésiinkkel. Mert sok az aratásra váró gabona t. Uraim a nemzeti élet mezején. A nép még mindig nem oly müveit és értelmes, minőnek látni szeretnénk ; a hazaszeretet nem lobog oly láng­gal, a milyennel égnie kellene; az erkölcsi romlottság nem egy jelével találkozunk Ezen segíteni, javilani, e mezőn sikerrel munkálkodni sok részben a tanítóktól függ. De sok az aratásra váró gabona a szoros értelemben vert egyházi té­ren is. Maga az egyház iránti hit- hüség is, minthogyha nem volna oly élénk, miként hajdan. E küzdelem vésszel szemben is a tanítók hiva­tásos munkája, részint a vallás, a hittan intensiv tanításával, részint az újabb kipróbált eszközökkel, mint a minők énekkörök, ifjúsági olvasó körök alakítása. Erős a hitem, hogy a ref. tanítókra legújabban kedvezőtlenül alakult helyzetet, anyaszentegyházunk, mely tanítóinak sorsát mindig szivén vi­selte, sikerrel fogja megoldani és a fentebb jelzett bajokat, még nagyobb eredménynyel fogják leküzdeni, mint eddig, a mihez adjon is a jóságos Isten mindnyájunknak erőt, egészsé­get, hogy hazánk, benne anyaszent- égyházunk virágozzék. Ezzel a köz­gyűlést megnyitottnak nyilvánítom. I ddenies a f.-zempléni ev. ref. tanítóegyesület egy évi működéséről. Tisztelt közgyűlés! Az alapszabályok értelmében elő­irt kötelességünk lévén az egyesület egy évi működéséről beszámolni, van szerencsénk erről szóló jelenté­sünket a követetkezőkben előterjesz­teni. Van szerencsénk elsősorban is je­lenteni, hogy mindazon határozato­kat, melyeket egyesületünk a múlt év augusztus 14-én Gálszécsen tartott gyűlésén hozott, pontosan végrehaj­tottuk. Ezen határozatok közül a 4. sz.-t, mely arra irányul, hogy falu helyen divatban lévő s az erkölcsi- ségre káros hatással lévő, u. m. fonó- kák betiltassanak, illetőleg, hogy az e tárgyban hozott vármegyei sza­bályrendeletnek érvény szereztessék, felterjesztettük f.-zempléni e. m. köz-1 gyűlésünk elé s kértük egyházme­gyénket, hogy e szabályrendelet szi­gorú végrehajtása tekintetében lép­jen közbe Zernplénvármegye közigaz­gatási bizottságánál. Múlt év őszén B.-Ujlakon tartott közgyűlésünk e felterjesztésünkre vonatkozó határo­zatát akképen mondotta ki, hogy maguk a tanító urak legyenek azok, akik bejelentették a tek. közigazga­tási bizottságnak, ha valahol a sza­bályrendelet ellenére fonó'-ák tartat­nak. Ezen határozatra felhívjuk azért b. figyelmüket. Ugyanezen közgyűlésünk a 8. sz. alatt „a fegyelem hajdan és most“ ez. munkát, miután a közgyűlési időt a terjedelmesebb munka megbirálá- sára elégnek nem tartotta, kiadta, a Karakó Ferencz, Sallay Simon és Molnár István tagokból álló bi zottságnak. Mi a kinevezett bizott­sági tagokat bírálatuk beküldésére nézve megsürgettük, de Sallay Simon bíráló úrtól azon értesítés jött az elnöki hivatalhoz, hogy a szerző mun­káját visszavette. Azon munkálat, melyet egyesüle­tünk a zsinati törvények harmadik szakaszára vonatkozólag készített, papi elnöki szám alatt Nt. Radácsi György úrhoz, mint a zsinati törvény- javaslat készítő bizottság egyik tag­jához kellő időben fel lett küldve. A bizottság e munkálatot bizonyosan figyelemre is méltatta és némely megjegyzéseinket a törvényjavaslat készítésénél felhasználta. Beregszászy István kir.tanfelüg/elő urat egyesületünk tiszteletbeli taggá megválasztván, a választást a tan- felügyelő ur egy szép levélben meg­köszönte s azon b. Ígéretet tévé, hogy egyesületünket nemes ezéljaibau er­kölcsileg mindenkor támogatni fogja. Közgyűlésünk a 18. sz. alatt azon felemelő határozatot hozta, hogy az j Eötvös alapba való belépést minden 1 tagra nézve kötelezővé teszi. E határozat mikénti végrehajtásá­ról méltóztatnak meggyőződni a pénztárnoki jelentés felolvasása alkal­mával. Mi azon óhajunknak adunk kifejezést, hogy közgyűlésünk e ha­tározat végrehajtását szigorúan szor­galmazza ; továbbá, mivel még min­dig sokan vannak, kik a tagsági di­jakkal hátrálékban vannak, a mulasz­tásokból származó büntetéspénzeket be nem fizették, holott a Nt. egyház­megye ezeknek a pénteknek a Nt. egyházlátogatóság által való besze­dését kimondotta: szükségesnek tar­tanánk, ha most már szigorúbb in tézkedésre kérnénk fel a Nt. egyház­megyét, mert ismét hangoztatnunk kell, hogy pénz-alap nélkül a szel­lemi élet is ellankad, megfeneklik az előhaladás, pedig a mi komolyan fel­tett ezélunk az, hogy az egyesületet a virágzás legmagasabb fokára emel­jük. amit csak a mélyen t. egyesü­leti tagok anyagi és erkölcsi támo­gatásával tehetünk meg. Jobbnak- szebbnek is tartanánk e tekintetben, ha a t. tanító urak nem a határoza­tok még szigorúbb végrehajtását várnák, hanem a taniigy iránti őszinte lelkesedésből támogatnák a mi cse­kély erőnket. Tisztelettel jelentjük továbbá, hogy az egyesület által kitűzött pálya­kérdést, melynek c/.ime: az ifjúsági egyesületek feladata és köre az ev. ref. egyházban, annak idején az egyik Zemplénvármegyei Lapban is kihir­dettük ; a kérdésre a kitűzött határ­idő betartásával egy pályamunka ér­kezett, a következő jeligével: az atya- fiságot szeressétek ; az Istent féljetek, a királyt tiszteljétek. Mivel e határozat szerint a papi elnök kéretett fel a bírálók kiválasz­tására: elnöklete alatt, Várady Pál alelnök és Karakó Ferencz tag úrral bírálták meg a munkát. Lesz sze­rencsénk a munkáról szóló bírálatot a tárgyalás sorrendjén felolvasni. Végrehajtottuk t. közgyűlés azon határozatot, mely az egyesület hiva­talainak, illetőleg tisztviselőinek pe­csétnyomókkal való ellátását mon­dotta ki. Erről a pénztárnoki jelen­tés fog beszámolni. A hozzánk hivatalos ügyekben in­tézett megkereséseket mindenkor pontosan elintéztük. Sajnálattal kell azonban jelentenünk, a mit már ta­valyi közgyűlésünkön is jeleztünk, hogy az országos tanitó-egyesület semmiféle ügyben a jelen évben sem keresett meg bennünket. Úgy látszik ez egyesület nem érzi az összekötte­tés szükségét, nem látja át, hogy a solidaritásban óriási erő van, - sok részben ettől függ a tanítóság jövője. Végül még egy fájdalmas esetről kell jelentést tennünk. Egyesületün­ket ugyanis ez óv folyamán sem kí­mélte meg a halál angyala, elragad­ván körünkből .Szetin Antal tanítót. Nem rég lett tagja egyesületünknek, mert előzőleg más egyházmegyében működött, de mint puritán jellemű, hivatásának élő tanítót ismertük. így elköltözését részvéttel vettük tudo­másul. Kívánjuk, hogy hosszú faradsága után legyen nyugalma boldog és ju­talmát, melyen a föld a tanítónak még mindig oly szűk marokkal mér, találja meg az egekben. Ezekben van szerencsénk jelenté síinket megtenni, gyarlóságunkért elnézést kérve s magunkat az egye­sület további támogatásába ajánlva, maradtunk Gálszécs és Deregnyő, 1903. gusztus 6-án. alázatos szolgájuk: Várady Pál, Péter Mihály. au­tanító alelnök. papi elnök. Cirkusz Scfímiót ás <£ársa egy kitünően szervezett társulattal és jól idomított lovakkal e na­pokban Eperjesről városunkba érkezik és előadásait már 18-án meg is kezdi. \ up 1 itt Imi teljes ellátásra felvétetik 1903—4. iskolai évre—Hol? megmondja a kiadóhivatal. Kiadótulajdonos : LANDESMANN MIKSA. LAKÁS KERESTETIK. | 3, esetleg 2 szoba, konyha, ka-! mara és fatartó November 1-től! kerestetik — Bővebbet a kiadó­hivatal. cTSiaéé azonnal két egymásba nyíló csi­nosan bútorozott szoba — Hol megmondja a kiadóhivatal. Ajánlok valódi gyöngyösi Schiller vagy vörös bort 26 krért literenként továbbá saját termésű asztali bort 32 kr., ó pecse­nye bort 36 krért. Szomorodni bor literje 1 frt. KLEIN GÉZA, fűszer- és vegyeskereskedése. Egy tanuló felvétetik. • ; vidéki úri lányka teljes ellátásra elfogadtatik; — Czim a kiadó- hivatalban. Szerencsém van érdeklődőknek szives tudomására hozni, miszerint könyv- és papirkereskedésemben min­denféle fényképészeti czikkeket tartok állandóan raktáron, melynek berendezésénél első sorban tekintettel voltam a műkedvelő fényképé­szek szükségleteire. Raktáromon csakis elsőrendű, elismert ezégek gyárt­mányait tartom és előnyös összeköttetéseimnél fogva azon kedvező helyzetben vagyok, hogy azokat bármely fővárosi vagy külföldi raktárak áraiban esetleg még ol­csóbban is adhatom. A műkedvelő fényképészet ma már olyan elterjedt és kedvelt sportot képez, miszerint egy ilyen jól * beren­dezett és a magasabb igényeknek is megfelelő raktár valóságos szükségletet pótol. Az esetben, ha vállalkozásom az érdeklődők részéről kellő támogatásban részesül, úgy iparkodni fogok a jövő­ben minden e téren mutatkozó újításokat, újdonságokat beszerezni és állandóan raktáron tartani. Tisztelettel LÖVY ADOLF, könyv és papirkereskedése.

Next

/
Thumbnails
Contents