Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-11-11 / 88. szám
WW F Hatodik év 88. szám. ______________________________ Sátoraljaújhely, 1903._____________________________Szerda, november 11. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Vekerle-tér 502. Felelős szerkesztő: Dr. Búza Barna Előfizetési ár: egész évre 10 korona, félévra 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Egyes szám ára 10 fillér Kiadóhivatal: Landetmann Miksa és Társánil. Wektrls-lér 502. Hirdetéseket a lesjut&nyosabii Srbaa köslUnk. ' A Kossuth-párt derekasan meg állta helyét, megmutatta, hogy rendületlenül küzd a nemzet jogaiért, s folytatja a harcot habozás nélkül.. Az isten áldja meg érte azokat a derék képviselőket, akikben most már egyedül bizhat ez a saját fiai által elárult szerencsétlen nemzet! Most pedig alighanem mihamar reánk kerül a sor: magyar választópolgárokra! Az osztrák hatalom kirendelt szolgája, Tisza István főhadnagy úr valószinüleg -a végső eszközökhöz fog nyúlni: leloszlatja a képviselőházat és új választást rendel. Akkor aztán a mi kezünkben, a választópolgárok kezében lesz a nemzet sorsa. Ha megállunk híven, becsületesen a meggyőző- ződésünk mellett, ha erőszak, vesztegetés, érdek meg nem tántorít, akkor győzni fog a nemzet ügye. Ha megtántorodunk, akkor hazánk sírját ássuk Az a kérdés: magyarók akarunk-e lenni, vagy osztrák szolgák? Magyar hadsereget aka- runk-é, vagy német zsarnokcsapatokat? Önálló, gazdag Magyar- országot akarunk-e, vagy kifosztott, koldus osztrák gyarmatot? Erre a kérdésre felelünk a választásokon. Készüljünk rá polgártársak. Velünk, az igazság, velünk az Isten! Minden ember hirdesse az igét, minden ember -egy egy apostol legyen. Akivel érintkezik, akivel találkozik, világosítsa fel az ország helyzetéről, buzditsa, lelkesítse a nemzeti jogokért való küzdelemre. Magyarázzák meg mindenkinek, hogy milyen bűn, milyen becstelenség hitvány pénzért, érdekért meggyőződése ellen szavazni Ébresszék a becsületessége^ az elvekhez való hűséget, az elvekért való rajongást, a vesztegetés megvetését, az erőszakkal való bátor szembeállást. Használjanak fel minden alkalmat a nép hazafiságának, erkölcsi t erejének erősítésére, elveinek terjesztésére. Készüljünk teljes erővel a nagy küzdelemre hazánkért, szabadságunkért! b. b. Az állami tisztviselők elégedetlensége. Tisza Istvánnak ismert nyilatkozata, melylyel végleg eltűnt az állami tisztviselők fizetésrendezésének annyiszor csalogató délibábja is, nagy elkeseredést szült a tisztviselők között megyeszerte. Különösen Ujhelyben mozgolódnak az állami tisztviselők és váltig fogadkoz- | nak, hogy egy esetleges Tisza-vá- Iasztáskor követik a nagyváradi tiszt- j viselők derék példáját. Nagyváradon tudvalevőleg az állami tisztviselők buktatták meg Tisza Kálmánt. EUllagI, az igazmondó. Ballagi o sz. képviselő úrtól a következő lev iet kaptuk : Kérdések a közönséghez. A nyáron Bodrog-Sárán egy nyilatkozatot tettem, melyet a Felső- magyarországi Hírlap aug. 26-iki számában ekképen reprodukált.- „Én uraim őszinte hive voltam a 67-es közjogi alapnak. De kijelentem, hogy amelyik percben végleg meggyőződöm, s ehhez már nagyon közel állok, — hogy a 67-es alapon a magyar nemzeti hadsereg nem valósítható meg, abban a percben kilépek a 67-es pártból, s csatlakozom ahhoz a párthoz, amely 35 éve küzd lankadatlanul Magyar- ország függetlenségéért“. A képviselőház november ö-iki iilélésében ezt a nyilatkozatomat, melyet hogy híven reprodukált a Felsőuagy. Hírlap, vagy sem, erről most nem szólok, mely ellen tehát ezúttal kifogást nem teszek, a hiteles gyorsírói feljegyzések szerint (közölve a Naplóban, a Budapesti Közlöny melléklapjában, sőt a mindenki által könnyen hozzáférhető Magyar Nemzetben is), ilyen formában ismételtem : „Én, mióta az eszemet tudom, mindig hive voltam a 67-es kiegyezésnek. De ha azt tapasztalnám, hogy az 1867. XII. t.-c. útját állaná a nemzeti állam kiépítésének, ha azt tapasztalnám, hogy az 1867. XII. t.-cz. útját állaná a haásereg olyatén tovább fejlesztésének és szervezésének, hogy a hadsereg beilleszthető legyen a nemzeti állam keretébe, abban az esetben — tehát ebben az esetben — levonnám ebből a tényből magamra nézve a konzekvenciát és •csatlakoznám azokhoz, akik ezt az alapot, t. i. a kiegyezés alapját a nemzetre nézve nem tartják üdvösnek, Amikor ezt ismétlem — úgy folytattam tovább — akkor aztán természetesen konstatálnom kell azt is, hogy éppen ebben a percben követném el a legnagyobb logikai bukfencet, ha én ma ott hagynám ezt a pártot, amelynek mindig tagja voltam és amely éppen ma szándékozik kezdeményezni azokat a reformokat, melyek a hadsereg nemzeti jellegének kidomboritását célozzák.“ A Felsőm. Hírlap legutóbbi számában a két nyilatkozat közül az utóbbit megcsonkítva és meghamisítva a következőleg közli: „Mindig hive voltam a 67-es kiegyezésnek, de ha azt tapasztalnám, hogyr a 67. XII. t. cikk útját állaná a nem-' zeti állam kiépítésének, akkor ott-; hagynám ezt az alapot s csatla-! koznám azokhoz, akik a 67-es alap ellen küzdenek. A legnagyobb politikai bukfencet követném el, ha éppen ma hagynám oda pártomat, mikor reformok vannak a hadseregben kilátásba helyezve.“ És amikor a Felsőm. Hírlap a hamisítást elköveti, a következő vakmerő kijelentésre vetemedik: „Konstatáljuk, hogy Ballagi Géza képviselő ur ebben a felszólalásában nem mondóit igazat. Nem áll, hogy a nemzeti állam kiépítését hangoztatta Ballagi Bodrog-Sárán, hanem a magyar nemzeti hadsereg megvalósítását. Húsz intelligens úri ember a tanunk rá. Láttunk már perekben sok rosszhiszemű tagadást, de hogy valaki húsz ember füle hallatára tett nyilatkozatát az ország szine előtt ilyen vakmerőén merje letagadni, erről eddig nem volt fogalmunk, ez annyira konsternál, hogy szólni sem tudunk hozzá. De legyen nyugodt a képviselő ur, mi is a nyilvánosság előtt fogjuk bebizonyítani, hogy nekünk van igazunk.“ Hát már most azt kérdem én a t. közönségtől: van-e különbség a közt, ha én azt mondom, hogy ott hagyom a pártomat, ha azt tapasztalnám, hogy az 1867. XII. t. c. útját állaná a hadsereg olyatén tovább fejlesztésének, illetőleg szervezésének, hogy a hadsereg beilleszthető legyen a nemzeti állam keretébe? Azután ennek nyomán azt kérdem, ki hazudott hát? én-e vagy a Felsőm. Hírlap? Továbbá azt kérdezem, hogy a hirlapirói ildomossággal össze- egyeztethHő-e, hogy amikor egy hírlap egy országgyűlési képvise lőre az országgyűlésen tett bizonyos nyilatkozata alapján a hazugság bélyegét akarja sütni, amikor tehát annak nemcsak politikai, de egyéni jóhirneve ellen is a legsúlyosabb támadást intézi: mellőzi az illető országgyűlési képviselő nyilatkozatának hivatalos szövegét, s az említett nyilatkozatnak egy részt és meghamisított kivonatát közli? Végül azt kérdem, lehet-e nekem már most szóba átlani azzal az ellenféllel, aki az én egyéniségemet annyira nem ismeri, hogy fölteszi rólam, hogy én az „osztrák hatalom kedvéért“, hivatalért, vagy kitüntetésére, még nyilvánosan hazudni is képes vagyok? Ezekre a kérdésekre a közönségtől várom a feleletet. En magam csak annak a kijelentésére szorítkozom, hogy a Felsőm. Hírlapnak velem szemben tanúsított rosszhiszemű magatartása, mely joggal minősíthető rendszeres üldözésnek — különösen legújabb kirohanása után, ezentúl százszor is meg fogom gondolni, hogy közleményeire egyáltalán reflektáljak-é ? írhatja rólam akár azt is, hogy ezüst kanalat loptam. Hiszen van még Magyar- országon sajt.óbiróság is, mely a sajtó utján elkövetett sérelmek ellenében a megtámadottat mindenkor kész megvédelmezni. Budapesten, 1903. nov. 9. Ballagi Géza. Amit ebben a nyilatkozatban a Felsőmagyarországi Hírlapról mond Ballagi Géza képviselő úr, az jól tudom, hogy az én csekélységemre vonatkozik. Ép azért felelek is rá. Először is elismerem, hogy a képviselő úr parlamenti nyilatkozatát a mi lapunk nem meghamisítva, de tényleg megcsonkítva, rövidítve közölte. Ez onnan van, hogy a nyilatkozatot a napilapokból vettük át, a melyek, úgy látszik, nem tartják még elég súlyosoknak a Ballagi nyilatkozatait arra, hogy szószerint közöljék. Utánanéztem a hivatalos lapban, s meggyőződtem és nyilvánosan elismerem, hogy a képviselő ur tényleg ast mondta a képviselőházban, amit a fent közölt levele tartalmaz. S ezek után és ennek elismerése mellett ismételten konstatálom, hogy dr. Ballagi Géza országgyűlési képviselő úr 1003. nov. 6-án a magyar nemzet képviselőinek szine előtt nem mondott igazat. Mert nem igaz az, hogy a képviselő ur Bodrog-Sárán arról beszélt volna, hogy a hadsereg beilleszthető legyen a nemzeti állam keretébe. Egyenesen, világosan, félremagyarázha- tatlanul azt mondta, hogy kilép a kormánypártból, ha meggyőződik, hogy a 67-es alapon a magyar nemzeti hadsereg meg nem valósítható. Ez pedig nem mindegy : a képviselő ur a közönségtől kérdi, hogy van-e a kettő közt külömbség ? Mint a közönség egyik sseróny tagja a magam részéről azt felelem rá, hogy igenis van meglehetős külömbség, körülbelül akkora, mint az ég és a föld közt, vagy Kossuth Lajos és Münnich Aurél közt. Magyar nemzeti hadsereg alatt csak egyet lehet érteni; Az önálló hadsereget, amilyen önálló hadserege van a világ minden szabad nemzetének, s amilyen volna a magyar nemzetnek is, ha a magyar szabad nemzet volna. Ellenben a hadsereg beillesztése a nemzeti állam keretébe egyike azoknak a százfólekép értelmezhető, semmitmondó értéktelen frázisoknak, amelyekkel 36 éve bolonditják már önök, kormánypárti urak, ezt a szerencsétlen nemzetet, amik benne vannak mi’.den kormánypárti prog- rammbesz-Mben, s amiknek semmi, de absolute semmi komoly jelentőségük nincs. — Ez a frázis párja annak a másiknak, amelylyel zin- tén 36 óv óta csalják az országot: a nemzeti állam kiépítésének. Közönséges forró kása kerülgetés, csalfa formula, amelylyel tetsze. j ruhába próbálnák öltöztelni a mai nyomorult állapotokat. Ez a formula semmit nem jelent, semmire se kötelez, mert hiszen a kormánypárt szerint a hadsereg már régen be van illesztve a nemzeti állam keretébe. Hát azt hiszi a képviselő úr, hogy ezért a minden legutolsó mameluk képviselő által is - rég elkoptatott csűrő-csavaró, haszontalan frázisért lelkesedtünk volna mi ? Ezért tapsoltunk volna, ezért ünnepeltük volna őt? Műkedvelők részére Lővy Adolf könyv- és papirkereskedésében. Lap ..nli © oldal.
