Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-09-30 / 76. szám

76. szám (2) FELSOM AGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, szeptember 30. nagyon hálás lennék, ha a kép­viselő ur ahelyett, hogy a Khuen cinikusan semmitmondó üres frá­zisait lemásolta, megmagyarázta volna, hogy miért és mennyiben elégtétel hát ez a Khuen-féle nyi­latkozat ? Lám, én egyenesen megtelek a képviselő ur kérdésére: igenis, erős és rendületlen meggyőződé­sem szerint a politikai eszélyes- ség követelményének most a ki­rály elutasító álláspontjával szem­ben a nemzet részéről csakis aj követelésekhez való merev ra­gaszkodás politikája felelhet meg. Mert mindig csak gyengeséget mutatni, mindig engedni és meg­hátrálni, a nemzetet folytonos lemondásra, szolgai engedelmes­kedésre szoktatni, törvényes jo­gainkat mindig elalkudni, ez a legnagyobb s legvégzetesebb kö- vetkezésü politikai eszélytelenség. Ahol a nemzet jogos és tör­vényes (mert az urak szerint is törvényes) kívánságával szemben áll az uralkodó törvénytelen ál­láspontja, ott nincs az a politikai bölcseség, amely az utóbbi ja­vára dönthesse a mérleget. Csak szolganép engedheti törvényes jo­gait törvénytelen parancsok által elkoboztatni. Nem szükséges itt koczkáz- tatni semmit, nem kell itt forra­dalom, aktiv ellentállás, — nem kell egyéb, mint amit Kossuth Ferencz jelölt meg követendő módszerül: teljes nyugalom, tel­jes csend, passzív rezisztenczia. Nem szavazunk meg adót, nem adunk ujonczot, és várunk, hogy ki bírja tovább. Százszor bizo­nyos, hogy az uralkodó fog en­gedni, s megadja, amit a nemzet kíván. S ez az igazság, hogy a törvénytelenség hátráljon meg a törvény előtt, nem megfordítva. Azért ismétlem most is, hogy émelyítően utálatos volt a kor­mánypárt viselkedése, mikor oly gerinezten alázatossággal, a szol- galelküség valóságos extázisával hódolt a semmivel jóvá nem tett törvénytelenség előtt. Mikor ezt megírtam a múltkor, azt hittem, hogy a képviselő urat ez már nem fogja sérteni, mert a bodrog rárai kijelentés és a ma- nifesztum után biztosra vettem, hogy már ott van a képviselő űr kilépését tudató levél a kor­mánypárt elnökénél. Hanem úgy látszik, hogy az a büszke sárai nyilatkozat nagyon elsorvadt út­közben, mire Budapesté ért, — a magyar nemzeti hadsereg az összes hadsereg kiegészítő részévé zsugorodott. Nagyon köszönöm a szives választ, — ha a közjogi gondol­kozásomat nem is, de az ember­ismeretemet mindenesetre gyara­pította. Mélyen tisztelt Képviselő urnák kész szolgája: Búza Barna. fi mi zászlószentelésünk II. Vasárnap. Elénk, mozgalmas képe volt a vá­rosnak vasárnap már korán reggel. Temérdeken érkeztek a reggeli vo nattal vendégek, lj$ órakor pedig már szerte kocsikáztak a vőfélyek a koszorúslányokért. Gyönyörű szép, derült, meleg idő volt vasárnap is. Reggel 8 órakor gyülekeztek a kör tagjai a Nyálban, a koszorúslá­nyok és vőfélyek pedig a kör helyi­ségében. A Nyulba jöttek saját zászlójuk alatt az ipartestiilet) s a 48-as hon­védek, továbbá ott gyülekeztek a komáromi, alsó-lendvai és gönczi, valamint a sárospataki, bodrogközi és erdőbényei küldöttségek. Yaö-kor indult meg innen a me­net. Dr. Fried Laios alelnök rövid szép beszéddel átadta a még fekete j bőrtokba takart zászlót a zászlótar- j tóknak: Majoros Gyulának, Turay Jánosnak és Merkli Károlynak. Azután indultak a következő sor­rendben : elől a komáromi három Salamon-Testvér a magukkal hozott diszlobogóval, utánok a gönczi ke­rületi, azután a sárospataki, bodrog­közi és erdőbényei népes küldottsé- ségek, mindannyian nemzeti zászló­ikkal, — a menet közepén a 48 as honvédek harctépett lobogójuk alatt, utánok az általános ipartestület és csizmadia társulat egyesült küldött sége, kiknek gomblyukában túlnyo­mórészt ott volt az ipartestületi jel­vény mellett a függ. kör jelvénye is s kik a függ. kör többi tagjaival mintegy egy egészszé olvadtak össze. így vonultak lassú, szép. méltósá- gos menetben a Kossuth nóta hang­jai mellett fel a kör helyiségéig. A [ kör helyisége előtt állott már a ko- j szoruslányok festői szép csoportja,' élükön a zásv.lóanyával s Pekáry el nőkkel. Ötven fehérbe öltözött szeb- nél szebb fiatal lány, vőfélyeik kar­ján, tündéri szép látványt nyújtott. Remekül illett közéjük Láczay László- né, a zászlóanya, elegáns, szép pi ros bársony ruhájában, amely impo­zánsan emelte ki elegáns, magas termetét. A zászló. Itt csoportosult, megállt a menet, s levették a bőrtokot a zászlóról. — Először látta a közönség a függet­lenségi kör új lobogóját. A gyönyörködésnek, a kelle ves meglepetésnek, a bámulatnak mo­raja fogadta első pillanatban a re mekbe készült pompás zászlót, az­után az egész már hatalmasan fel szaporodott közönség lelkes éljen­zésben tört ki. S méltán, mert büszkén mondhat­juk, hogy szépségben ritkítja párját a mi lobogónk. Rétay és Benedek cég a legteljesebb elismerést érdemli ezért a nagysz rü munkáért. Ragyogó szép, nehéz háromszinü, virágos nyomású selyemszövetbő! van, vert aranynyal hímzett magyar stílusú díszítésekkel. Egyik oldalán szintén arany hímzéssel a koronás magyar czirner, — alatta a felírás : Sátoraljaújhelyi Függetlenségi kór 1901. felette: Szabadság, Egyenlőség, Test­vériség. Másik oldalán Rákóczi és Kossuth művészi kivitelű oiajfestésü arcképei. Rákóczié felett aranj heté­vel : Hazáért és Szabadságért, — Kos- suthé felett: Szabad polgár független hazában felírással. Arany rojtok, ne héz arany bojt ok szegélyezik az egé­szet. Először is a szalagokat tették- fel a zászlóra. Három nehéz selyem szalag jutott rá: a zászlóanya piros, a koszorús leányok fehér s a höl­gyek zöld szalagja. Azután koszo­rút tettek erre is, meg a többi zászlók­ra is. így indultak azután a templomba. Most már elől a zászló, utána a zászlóanya az elnökkel, aztán a ko­szorús leányok a vőfélyekkel s úgy a többiek. Kocsin érkezett Kossuth Ferencz Meczner Bélával. Zenés nagymise közben szentelte fel a zászlót Katinszky Géza főespe­res., szép, megható beszéd kíséreté­ben, amelylyel a testvériség ápolá­sára intette a kört. A templomból az előbbi sorrend­ben, festői szép hatalmas menetben vonult a közönség a zászló alatt a Wekerle térre, ahol a szögbeverés- hez készült, remekül díszített sátor előtt felemelték a zászlót, s a da­lárda gyönyörűen énekelte az Jnt a zászló lobogása kezdetű szép dalt. Azután Kossuth Ferencz mondta el, rajongóan lelkes éljenzéstől, ki­sérve, felavató beszédét. Kossuth felavató beszéde. Mint a függetlenségi kör disz- elnöke és mint az országos füg­getlenségi párt elnöke és vezére, a mai szép ünnepélyt megnyi­tom. (Éljen.) Befogjuk verni ezeket a szögeket annak a zász­lónak a rudjába, amelyet ma felemelünk abban a városban, amelyet atyáink vérükkel meg­szenteltek és le nem fogjuk tenni addig, mig diadalra nem vittük. Oda fogjuk verni ezekkel a szö­gekkel e zászló rudjába azokat az elveket, amelyeket hirdetünk és amelyeket atyáink örök éle­ten át hirdettek és amelyeket oda fogunk adni gyermekeink­nek, hogy olyan híven hirdessék, mint ahogy mi hirdetjük (Éljen). Ezek a szögek a késő utódok előtt bizonyítani fogják, hogy mindenkor élt a magyar ember szivében a lelkesedés és a haza- szeretet. Ezzel a mai szép ünne­pélyt megnyitom. (Éljen.) Már a templomban az Isten áldását adta az Isten egyik hü szolgája, én pedig mint a hazaszeretet szent vallásának hü szolgája áldásomat adom erre a zászlóra (Éljen, Éljen Kossuth Ferencz) Kossuth beszéde után megkezdő- dött a szögbeverés, melynek sorrend­jét jövő számunkban közöljük: 12 óra után lett vége a szögbe- verésnek, akkor felemelték újra a már felavatott zászló., a zászlóanya átadta azt Pekáry elnöknek, a ko­szorús leányok kört képeztek ke­rülte, a dalárda a Háromszinü zászló lobog dalt énekelte, azután dr. Búza Barna szavalta el nagy hatással al­kalmi költeményét, végül Pekáry Gyula fejezte be az ünnepet a kö­vetkező esküvel: Kedves párthiveim ! lm átvettem a vallás szertartásai szerint is megszentelt s felavatott zászlónkat. E drága kincsünk, a ti bizalma­tokból az én kezembe adatott. Felfogom a nagy felelősséget, a mely e kitüntetéssel vele jár. és fo­gadom, hogy azokhoz az eszmékhez és elvekhez, amelyeket a kezemben levő zászló jelképez, síromig hü moradok, azokat követem és titeket akik e zászló alá sorakoztatok, gyen­ge erőmmel, de tántorithatlan bátor­sággal foglak a mi potitikai elveink diadaláért küzdő harcokba vezetni. Viszont kérlek benneteket, hogy ezt a zászlót, akár én, akár nálam erősebb karok fogják előttetek e harcokba vinni, soha el ne hagyjá­tok, hanem hazafiui lelkesedéssel kövessétek. ígérjétek ezt meg e magasztos pillanatban! Le a föveggel és itt isten szabad ege alatt mondjátok utáuam : „Esküszünk, illetve, fogad juk, hogy e zászlóhoz utolsó 1 ehei­le t ü n k i g hívek maradunk. A ma­gyarok istene úgy segítsen bennün­ket.“ Éljen a független Magyarország! A megyei függ. párt dísz-ülése, A szögbeverés közben délelőtti 11 órára a függetlenségi kör kerthelvi- gében gyűltek össze-a megyei párt választmányi tagjai és nagyszámú hallgatóság. Pekáry Gyula pártelnök, ki később a szögbeverésre való tekintettel az ülést elhagyni volt kénytelen — a köv. beszéddel nyitotta meg a disz- ülést: Tisztelt diszgyülés! Üdvözlöm a párt t. tagjait. Abban a szerencsében részesültünk, hogy Kossuth Ferencz, az orsz. füg­getlenségi és 48-as párt elnöke és vezére, a mi pártunknak .diszelnöke, a sátoraljaújhelyi függetlenségi kör zászlószentelési ünnepélye alkalmából közzénk érkezett és én, valamint azok a párthivek, a kikkel e tekin­tetben érintkeztem, czélszerűnek ta­lálták, hogy az ő diszelnöksége alatt vmegyei választmányi diszülést tart­sunk azért is, mert Kossuth Eerencz- nek a Zemplénvármegyei független­ségi és 48-as párt megalakulás körül nagy érdemei vannak, minthogy az alakuló ülés is az ő neve alatt hiva­tott össze és ez ülésen négy orsz. gyűlési képviselő', u. m. Krasznay, Mezőssy, Benedek, Lengyel Zoltán által képviseltette magát. A mai disz-ülésnek tehát az lenne a czélja, hogy e közreműködésért köszönetét mondjunk és igazoljuk úgy Kossuth Ferencz, valamint a töb­bi a körünkben lévő orsz. gyűlési képviselő előtt, hogy vmegyénkben talaja van a függetlenségi és 48-as eszméknek és elveknek. A disz-űlést ezennel megnyitom, a jegyzőkönyv vezetésére dr. Búza Barnát a párt titkárát kérem fel, végre indítványozom, hogy Kossuth Ferenc diszelnök urat küldöttség hívja meg e disz-ülésünkre. (Ez megtörtént. Dr. Zsindely Istvzn vezetése alatt kül­döttség ment Kossuth Ferenczért.) * Kossuth Ferencz és képviselőtár­sai a küldöttséggel megérkezvén Pe­káry Gyula pártelnök a következő beszédet intézte Kossuth Ferenchez : Mélyen tisztelt diszelnökünk! Zemplén földjén a szabadság szuny- nyadó szelleme ébredőben van; a közelmúlt eseményei arra engednek következtetni, hogy e vármegye, a mely a régibb múltban a szabadság zászlaját mindig az első sorban lo­bogtatta — vezérszerepét visszanyerni igyekszik. Mindig voltak itt a független esz­mék és elveknek hű követői, de szét­szórtan, elszigetelve az erő kifejté­sére képtelenek voltak. Össze kellett tehát szedni az elv­barátokat és szervezni a vármegyei függetlenségi és 48-as pártot, de hogy ez a törekeés czélra vezessen, sajá­tos és talán nem is annyira a sze­mélyekben, mint a viszonyokban rejlő állapotok miatt hozzád kellett fordulni és arra kérni, hogy nagy és országos tekintélylyel biró neved alatt induljon meg a szervezkedés nehéz munkája. Neved varázsa meghozta az ered­ményt és a képviseletedben megjelent országgyűlési képviselők, a kik­nek érdemeit e helyütt szintén mél­tatnom kell, alakuló ülésünkön meg­jelenvén, nevezetesen fényesen sike­rült a Zemplénvmegyei függetlenségi és 48-as pártunk megalakulása, a miről ők neked annak idején bizo­nyosan jelentést tettek. Ugyan akkor nagy lelkesedéssel megválasztottunk pártunk diszelnö- kévé és a mai diszülést éppen ebből a czélból hívtuk össze, hogy neked e minőségben hódolatunkat és kö- szönetünket fejezzük ki, mert Te nem­csak névleges s tiszteletbeli diszel­nöke vagy e Zemplénvármegyei füg­getlenségi és 48-as pártnak, hanem annak megalakulásában tevékeny ré­szed van, mivel e czélunkban bölcs tanácsaiddal támogattál és amint már emlitém, te magad hívtál össze ben­nünket. Ajánljuk pártunkat további pártfogásodba, mert mi úgy érezzük hogy az elmondottaknál fogva kö­zelebb állunk hozzád és a szervezés­nél kezdődő együttműködésünk szo­rosabb kapcsolatba hozott veled, — de ismerjük ennek horderejűt is, hogy amit Kossuth Ferencz az orsz. füg­getlenségi és 48-as párt vezérének nevével sikerült létesítenünk: azt e név viselője iránti nagy tiszteletünk s hálánk érzetében kettős kötelessé­günk nem csak fentartani, de fejlesz­teni is. /-illits a vezérleted alatt küzdő har­cokban bennünket az első sorba és mi tántorithatlan bizalommal követni fogunk. Most pedig megkérem nagyságo-

Next

/
Thumbnails
Contents